Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-07-06 / 54. szám
V 2 Békés 1921. Julius 6. Lindl Eta gyermekhangversenye. A főgimnázium tornatermében vasárnap délután egy szórakoztató és nagymértékben tanulságos gyermekhangverseny volt, melyet Lindl Eta zongoratanitó rendezett, bemutatván tanitási módját, rendszerét, és annak eredményét, melyhez a keretet a főgimnáziumi gyermekzenekar szolgáltatta. A műsor 19 pontból állott és apró, pöttön babák alapvető, kezdő játékával indult és fokozatosan emelkedett ama pontig, mikor a jó zenei érzékkel és hajlammal bíró tanulókat önálló játékra saját szárnyukra lehet bocsájtani. Lindl Etának őszintén gratulálunk, ő képviseli és őrzi az Erkel-féle gyulai zongoratanitási szisztéma hagyományos módszerét és akinek a zenéhez tehetsége van, azt ki tudja belőle fejleszteni. A tanítványok készséggel, biztossággal, ügyesen, jó ötemtartással játszottak. A haladottabbak figyelemreméltó, nehezebb müveket is adtak elő. Volt 2, 4, 6 kezes, sőt 2 zongorán 12 kezes játék is, kellő precizitással bemutatva. A gimnáziumi zenekarról és mesteréről, Károlyi Gáborról is csak elismeréssel szólhatunk. A zenekar nemcsak érdekes és kedves látvány, hanem folyton haladó és napról- napra észrevehetően fejlődő társaság. Csinosan adták elő a Nürnbergi baba nyitányát, de kissé lassú tempóban. A fúvó hangszerek hiányát jól kiegészítette és pótolta a zongora. A hangversenynek nagy és előkelő közönsége volt. Halálozások. Papp Sándor békéscsabai kelmefestő és vegytisztító intézet tulajdonos, kinek Gyulán is van fiókintézete, rövid szenvedés után, életének 49-ik évében elhunyt. Ifjú éveiben hosz- szabb időn át volt gyulai lakos, hol számos barátja és jó ismerőse őrzi emlékét. Halálát özvegye, .egy nevelt leánya és testvére, Papp Gyula gyulai városi adófőtiszt gyászolja. — Ugyancsak meghalt Békéscsabán Teván Adolf közismert könyvkiadó és nyomdatalajdonos életének 66-ik évében. Csonka Magyarország több nagyobb városi munkásközvetitő hivataloktól nyert értesítés szerint az alább megnevezett munkákra munkások kerestetnek és pedig : asztalos 46, kovács 13, szolga 4, házicseléd 106, gadasági cseléd 3, napszámos 3, kocsis 14, kertész 4, fütő 2, gépész 2, ács 34, gyári munkás 63, kerékgyártó 2 és kender vágásban jártas munkás 200. Gyula, 1921 julius 2-án. Városi munkaközvetítő. Nagy Jégverések. Országszerte pusztít ez évben a jégeső. A nagy kár először Eger vidékét sújtotta, a napokban Kisújszállás és Békésmegye északi széleit érte, most pedig a Balaton vidékéről érkezett jelentés, hogy ott 25 percig tartó jégverés a növényzetet teljesen elpusztította. A békési mezőgazdasági szövetkezeti szeszgyár nagy költséggel újon lett átalakítva és berendezve, üzemét rövidesen megkezdi, egyszersmint élesztőgyártásra is berendezkedik, amit. az alföldi élesztőellátás szempontjából örömmel állapítunk meg. Az élesztőgyártás a legújabb módszer szerint és műszerek segélyével fog történni, s annak tömegben való átvételére a gyár idegenből már ajánlatot kapott, de az átengedésre a gyár vezetősége nem volt hajlandó. Mint halljuk az élesztő a legelső minőségű lesz. SZÍNÉSZET. Szinháznyifás. Szombaton vonult be városunkba Csáky Antal ambiciózus társulata, hogy néhány hétre ismét életet varázsoljon a világot jelentő deszkákra. A legnagyszerűbb magyar tragédia, a Bánk Bán vezette be az idei előadások sorozatát. Valóban, a Bánk Bánt legalább egyszer egy esztendőben minden magyar embernek meg kell néznie. Ez a darab úgy áll a mi drámairodalmunkban, mint a magyarság Európában : egyedül, elhagyottan, társak nélkül. Nemcsak szerzője nem irt több hasonlót, de más drámaírónk sem tudta még a magyar jellem, a magyar temperaínentum tragédiáját olyan megkapóan, olyan művészi tökélylyel színpadra vinni, mint a Bánk Bán szerzője. Bánk Bánra tehát — legalább hazánkban — sokkal inkább vonatkozik az a szellemes utasítás, hogy vagy jól kell adni, vagy sehogy, de adni kell. De a Bánk Bánnal olyan könnyedén elbánni, mint azt szombaton láttuk, nemcsak a művészet, de a hazafiság ellen is súlyos bűn. De legyünk igazságosak. A hipermodern színjátszás mételyező hatása, a zűrzavaros bohózatok és az ostoba operettek üres szelleme már annyira megrontotta szinmüvé- ázetünket és színészeinket, hogy e romlás ellen komolyan tenni kellene már valamit. A bohózatok hozzászoktatták színészeinket olyan szerepek tanulásához, amelyeknél a mondanivalókat úgyszólván előre ki lehet találni és a színésznek azt csak jeleznie kell, hogy a többi mondanivalója a közönség kacagásába fulladjon, az operettek hozzászoktatták, hogy alig néhány sornyi szöveget kelljen tanulnia, amit még hozzá úgy mondhat e), ahogyan eszébe jut. Ilyen megszokások mellett természetesen szörnyű feladatnak látszik Petur bán vagy Mikhál bán keserű kitöréseit, avagy Tiborc elszánt panaszait kifogástalanul megtanulni és tökéletesen előadni. Ezért nem láthatunk a Nemzeti Színházon kívül igazi klasszikus előadást és ez az oka, hogy a vidéki színészet kezdi elveszteni létének egyik alapját és ki fogja őt szorítani a kabaré és a mozi. Ama néhány szereplő igyekezete, aki szombat este derekasan, ambícióval és művészettel végezte feladatát, nevezetesen Ciákyné Spóner Ilonka, Hídvégi Ernő, Nagy Laci és Gyulai Marianna, nem pótolhatják azt, hogy olyan fontos személyek szerepét és mondanivalóját, mint Petur bán, Tiborc és Mikhál bán, a közönség nagyobbik része nem érthette meg. Egy .ilyen darabban meg nem engedhető kihagyások a legszebb, leghatásosabb mondatok hallásától fosztották meg a közönséget. Nem hallottuk Gertrudis szájából sem ezeket a fontos szavakat: »Hitvány, ne bántsd hazámat«, sem ezeket: »Meghalni — nem királyi széken — ah !< A többi kihagyásról nem is beszélünk, Petur bán összes jelentős mondatait csak az érthette meg, aki a darabot úgyszólván kívülről tudja. Summa summarum, a Bánk Bánt igy színre hozni nem szabad. De előadni mégis kell. Sapienti sat. A közönségtől ulóvégre nem lehet nagyobb érdeklődést és áldozatkészséget követelni a művészet iránt, mint amennyit m3guk a színművészek tanúsítanak. Ha művészeink hathatós pártfogást kívánnak a közönségtől, akkor becsületesen a io, ut des elvére kell helyezkedniük. Ad- niok kell lelkes, ambiciózus, törekvő művészetet, hogy ugyancsak lelkes, eredményes pártolást kaphassanak és nem a súgót kell megtenniük a legnélkülözhetetlenebb szereplővé. Különösen olyankor, mikor a magyar színművészet első és legnagyobb feladatát kell teljesíteniük, a magyar nemzeti szellem ápolását és növelését. Nemcsak jogi, de művészi és honfiúi kötelesség is ez olyan darabnál, mint Bánk Bán. Várunk egy igazi Bánk Bán-előadást és várjuk őszinte szavaink komoly megszivlelését,' melyek általában az egész modern magyar színjátszásnak szólnak. Vasárnap este Gül Baba operettben telt ház előtt mutatkozott be az uj operett-együttes, részben a régi kedves ismerősökkel, részben újabb erőkkel. A Gül Baba nem alkalmas arra, hogy alapjául szolgáljon a társulat művészi képességeinek meghatározására, azért ezúttal csak általánosságban jelezzük, hogy az előadás úgy a szereplőket, mint a rendezést illetőleg jó benyomást tett és jó reményekre jogosít. A zenekar — részben szintén uj tagokkal kiegészítve — feladatának magaslatán állott, precízen és harmonikusan működött. A Gül Baba szereplői között kitűntek Vída Ilus, Matolcsy, Turay Antal, Matolcsyné, Majoros Juliska, Róna Zoltán és R/ffiy István. A kar a múlt évihez képest nagy haladást mutat. Hétfőn este egy sajátságos darabot láttnnk, melynek címe Búzavirág és amelyet »játékának nevezett el szerzője, egy nem igen ismert nevű iró, Bus Fekete László. Sivó Jánosról, egy fiatal földesurról szól a darab, akit a gondtalan jólét, az egyedüllét, a könyvekbe való elmerülés és a dohányzás nc-uraszténiássá, hipokonderré tett. Meg van győződve arról, hogy ő is meghal élete derekán, hirtelen, mint édesatyja. Mikor egyszer sétaközben hirtelen eszméletét veszti éa a falusi orvos érelmeszesedést állapit meg rajta és egy esztendőre teszi hátralevő életét, amiről ő tudomást szerez, hirtelen elhatározza, hogy pénzzé teszi minden vagyonát és élete hátralevő esztendejét az élet mindennemű örömeinek élvezésére használja. Hasztalan minden lebeszélés, véghez- viszi tervét. Elutazik Ób bebarangolja Európát. Az utolsó három hónapra Budapestre jön és itt megismerkedik egy igen szép szininövendékkel, aki nem más, mint falusi gazdaasszonyának unokája, aki neki már otthon is tetszett, de akihez nem mert közeledni. Viktus — igy hívták otthon a kis lányt — szintén szerelmes volt gazdájába és mikor ez elhagyta a házat, ő is elszökött B adapestre és beiratkozott a sziniiskoláha. A szerelmesek nem ismerik fel egymást, bár Sivó épen azért gyűl szerelemre, mert a leányka nagyon hasonlít Vik- tushrá. Yégefelé jár az esztendő és Sivó János a halálát várja, mikor egy pesti orvostanár megállapítja, hogy nincsen semmi egyéb baja, mint nikotinmérgezés. Ha leszokik a dohányzásról, elélhet száz esztendeig is. Sivó János hazamegy, feleségül veszi Vibtust és a birtokából megmaradt, a cselédeinek szánt darabkán hozzáfog egy uj élethez. A darab főhibája, hogy az utolsó felvonásig kétségben hagy bennünket a felől, hogy egy valóban beteg emberrel vagy csak egy képzelődővei állunk-e szemben. Az első három felvonásban azt hisszük, hogy a »Kisértetek« Alving Oszvaldja áll előttünk és csak a harmadik felvonás végén jövünk rá, hogy Moliére »képzelt betegét« látjuk. Eme főbenjáró hiba és a mindenfajta valószínűtlenségek és képtelenségek dacára a darab bővelkedik kedves, megkapó jelenetekben. Az életből vett kedves, rokonszenves alakok mozognak a színpadon és sok okos és szellemes dolgot hallunk tőlük^ Az előadás megérdemli az őszinte dicséretet. Örültünk, hogy igazán ambiciózus, hivatása magaslatán álló színészi gárdát láttnnk játszani, bár rosszul esett, hogy Bánk Bán előadásán nem láthattak minden szereplőnél ugyanezt a művészi igyekezetei. A »Buzavirág«ban mindenki tehetsége teljét vitte a színpadra és valóban a legszigorúbb kritika sem találhatna kivetni valót egyik művész játékában sem. Igaz örömmel konstatáljak ezt és most már nyugodt lélekkel ajánlhatjuk Csáky társulatát a közönség legmelegebb pártfogásába. Heti miisor i Szerdán A bérletben GUI baba, operett. Csütörtökön B bérletien, itt másodszor Búzavirág, színjáték. Pénteken A bérletben, itt másodszor Farsang tündére, operettujdonság. Szombaton B bérletben Sznlamith, opera. Vasárnap délután Peleskei nótárius, népszínmű és este Cigánggrófnéoperett. Elcserélném lakásomat egy hasonlóért, áll egy szoba, konyha, kamra, és padlásból disznótartással, a város bármely részén. Megtekinthető Kisrománvároson, Gyeputca 6. sz. Dobó Imre államrendőrnól. 1321 1—2 ÖzV. Werner Petemé Kossuth-tér 27. számú háza nagy udvarral, nagy kerttel eladó. 1323 1—1 Különféle bntorok és más egyebek eladók Ernyő utca 14/a. szám alatt. 1322 l—l Szentpálfalva, Dobozi-ut 6. számú ház azonnali beköltözéssel eladó. 1324 l—l Három darab 6 hónapos süldő eladó Kertész-utca 16. szám alatt. 13261-1 Zongora hangolást és javítást pontosan és lelkiismeretesen eszközöl Waisz Antal Terényi Lajos-utea 9. sz. alatt. 187 90—* arc-, fog- és kézápolószerek minden más gyártmányt felülmúlnak. Kaphatók: minden gyógyszertárban, drogueriában és illatszerüzletben. 1326 1-10 XTnválr TptatvÁrpk fanagykereskedésében lllUVctü. J. C&LVCI Gyulán, Gróf Wenckheim Krisztina-utca 13. szám. Száraz bükk, cser hasáb és aprított tűzifa legolcsóbban beszerezhető 1316 2—* Saját fuvarunkkal jutányosa;! házhoz szállítunk. «xyulän, 1021. a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.
