Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-07-02 / 53. szám

/ Lili. évfolyam 53. szám. Szombat Oynla, 1931. jnlins S. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap_ szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Díszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. A főrendiház. A kormány javaslatot készített a főrendi­ház reformjáról és azt a főrendiház tagjaival megvitatás és véleményadás végett közölte. Ahhoz semmi kétség sem férhet, hogy a főrendiház jogilag még ma is létezik. — Ámde sok minden alkotmányos intézményünk létezik jogilag ma is, aminek tényleges lé­tezése mégsem kívánatos. A főrendiház már régóta passzív sze­repre van kárhoztatva. A képviselőházat a kormány vezette, mely rendszerint bizonyos varázsigékkel tndott ideig-óráig hatalmában tartani többségeket és az a kormány, mely ura volt a .képviselőháznak, rendszerint kor­látlan ura volt a főrendiháznak is. Egyszer szállott szembe a főrendiház a képviselőbáz akaratával, az egyházpolitikai javaslatok ide­jén és sem a kormányt, sem a javaslatot végleg megbuktatni nem tudta, hanem néhány hónap múlva önmaga adta be a derekát, meg­szavazva a javaslatokat, úgy, amint azok ko­rábban előtte voltak. A főrendiház egy remekművű, cifra fék volt a hintón, amelyet azonban annál ke- vésbbé lehetett használni, mennél jobban el­ragadták a hintót a lovak. Ha a kocsit elragadják a lovak, bizo­nyára nem a fék a hibás, hanem a lovak és a kocsis. Ha tehát érezzük, látjuk, hogy az or­szág szekerével bizonytalan utakra szágul­dottak, ha tudjuk, hogy most is szakadékok fölött vágtatunk, akkor elsősorban nem a fékről kell gondoskodnunk, hanem a gyeplőt kell istenigazában megragadnunk és kemény kézzel visszafognunk az eszeveszetten vág­tató paripákat. A legszélesebb rétegű tömegek korlát­lan befolyására alapított kormányzás olyan elszánt szabadjára eresztése a minden meg­fontolás, minden körültekintés és pártatlan mérlegelés nélkül való emberi szenvedélyek­nek, melyek ellen nemcsak használható fé­ket nem lehet szerkeszteni, de még elég erős gyeplőt elég kemény kezű hajtót is alig lehet találni. A legerősebb kezű kormány is csak ideig-óráig tud úrrá lenni a szeszélyes és kiszámíthatatlan tömegeken és olyankor poty- tyanhat le a kormánypolcról, amikor leg- kevésbbé sejti. Nem tudjuk, ott vagyunk-e már, hogy mindenki belátta, hogy minő veszedelembe ragadja az ország szekerét a korlátokat nem ismerő szabadság, hová hajtják a vad hullá­mok az erős kormányost nélkülöző hajót. Nem tudjuk, de sejtjük, hogy ezt még mindig sokan nem látják. Még most is meg­van sokakban a hajlam, a vak elszántság, ismét olyan ingoványob felé hajtani a magyar nemzetet, melyekben már egyszer majdnem végleg elsülyedtünk. Ennek felismerése késztet­hette a kormányt és a nemzet jobbjait arra, hogy a főrendiház uj életre hívásával igyekez­zenek valami biztosítékot találni, hogy az úgynevezett »modern« eszmék gyeplőjén szabadjára engedett nemzetünk még sem fog túlságosan letérni arról az útról, melyen haladnia kell, ha élni és boldogulni akar. Sok függ ugyan a kivitel módjától, attól, hogy minőnek alkotják meg az uj főrendi­házat, de attól tartunk, hogy a legtökéleteseb­ben megalakuló uj főrendiház sem lesz képes pótolni azt, amire ennek az országnak ma égetően szüksége van : a nemzet egyetemes érdekeit és jövő nagyságát szem előtt tartó, minden irányban elfogulatlan és pártatlan, de egyben semmiféle különleges érdekkel szemben elnézést nem ismerő, kíméletlenül enrgikus kormányhatalmat. Belpolitikai liirek. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter, aki maga is földmivelő-gazda és ritka ter­mészetes észjárású és széles látkörü férfiú, a deb- reczeni gazdasági kiállítás megtekintése alkalmá­ból mondott beszédében fontos kijelentéseket tett. Hangoztatta, hogy a gazdatársadalomnak össze kell fogódzani az intelligenciával, mert Magyar- ország csak ezen az utón menthető meg. Ez he­lyes és okos beszéd. Szólott a vagyonváltságról is, amelyet a vesztett háború és forradalmak okozta pénzügyi romlás javítására elkerülhetetlen­nek tart, de a gazdaközönséget csak odáig véli megadóztathatni, hogy az adózás azok alapragyo- nát ne gyengítse. Szólott a jóvátételi kérdésről is. Még nem tudjuk, hogy mit fog tőlünk követelni az ellenséges antant, de hogy sokat, az bizonyos. Ha sikerülni fog az antant előtt szegénységünket beigazolni és a súlyos kérdéseket megmagyarázni, akkor mentve leszünk. Ellenkező, esetben orszá­gunk siralmas állapotra lesz kárhoztatva. A mi­niszter kijelentette még, hogy minden rekvirálás és maximálést végképen ki kell küszöbölni az állam szervezetéből. Egyidejűleg Hegedűs Lóránd pénzügymi­niszter Szentesen volt látogatóban, ahol arra kér­ték, hogy az ingatlan vcgyonváltság kirovásánál legyen méltányos a gazdatársadalommal szemben. A miniszter a város közönsége előtt részletesen ismertette pénzügyi és adópolitikájának főeiveit, némi engedményekre hajlandónak nyilatkozott, de a vezérelvek megváltoztatására nézve semmi kilá­tást uem nyújtott. A vagyonváltság ügyében pénteken Buda­pesten az érdekeltek bevonásával döntő tanácsko­zás kezdődött, ahol elő fogják terjeszteni az ipar és mezőgazdaság kívánságait. A földváltság ügyé­ben a mai helyzet az, hogy a pénzügyminiszter méltatja a gazdák kívánságait, de a fokozatosság alapelvéből nem akar engedni. Külpolitikai liirek. Bombamerénylet hírét közli a táviró Bslgrád- ból, mely szerint tegnap délelőtt, mikor a trón­örökös és Pasics miniszterelnök az alkotmányozó nemzetgyűlésről visszatértek, egy épülőfélben lévő palota harmadik emeletéiől bombát vetettek az utcán haladó automobil elé. A trónörökös és Pa- sics megmenekültek, mert a bomba esés közben egy táviróoszlopba ütődött és a levegőben robbant szét. Két gárdista, 4 katona és 4 polgár megse­besült. A merénylőt elfogták. Mivel a merénylő állítólag délmagyarországi származású, ebből a magyarországi szerbek elkeseredésére következ­tetnek. Az idei termés forgalma. Megjelent és julius hó 5-én életbe lép a kormány rendelete az idei búza, rozs, kétszeres, árpa, zab, köles, tatárka és tengeri forgalmának szabaddátételéről. E szerint a felsorolt idei ter­mésű gabonanemüek julius 5-től kezdve szabadon adhatók és vásárolhatók. A határszéli forgalomban szállítási igazolványhoz, a határon túl kiviteli en­gedélyhez van kötve a forgalom. A határszéli területet a földmivelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. Valószínűleg Gyula városa is be­leesik. Minthogy tehát gabonaszükségletét min­denki szabadon beszerezheti, hatósági ellátásra igényük nincs. „Tekintettel azonban — mondja a rendelet — az ország lakossága egy részének nehéz kereseti és megélhetési viszonyaira, az állam az erre rászorulókat, nevezetesen a közszolgálati alkalmazottakat, az ipari munkásokat, a nagyobb városokban segéd nélkül dolgozó kisiparosokat és a teljesen vagyontalan és keresetképtelen egyé­neket (rokkantakat, hadiözvegyeket, hadiárvákat) az elsőrendű életszükségletet képező gabona, illetve liszt beszerzésében az 1921/22. gazdasági évben átmenetileg még támogatásban részesíti. Azt, hogy ezek a fogyasztók lisztellátásban mely időponttól mely időpontig és mily mértékben ré­szesíthetők, a földmivelésügyi miniszter rendele­tileg állapítja meg. Ezeknek a fogyasztóknak el­látása céljára fog a földmivelésügyi miniszter ren­delkezésére állani az a gabonakészlet, melyet minden malom az általa megőrölt gabona 15 %-ából össze fog gyűjteni. Ezt a mennyiséget minden malom tartozik visszatartatni és az államkincstár­nak beszolgáltatni. Megjegyzendő rendelkezés még az, hogy búzát, rozsot és kétszerest sem szeme­sen, sem darálva állatokkal megetetni tilos. E ti­lalom megszegése hat hónapig terjedhető elzárással büntettetik; továbbá, hogy az a termelő, aki a múlt évi termésből való beszolgáltatásra haladékot kapott, tartozik a még be nem szolgáltatott ga­bonát mindjárt az első cséplésből külön felhívás bevárása nélkül beszolgáltatni. Ezzel a rendelettel tehát megszűnt a hat esztendőn át fennállott termés lefoglalás. Csak a malmok ellenőrzése maradt még fenn és az állam támogatásával el­látandók összeírása lesz még a hatóságok kötelessége. 733 18—20 Udvari (á la pilsenO Góliát Maláta (á la SalvatoO sor Csak viszonteladóknak! palackozva békebeli minőségben kapható az Első Magyar Részvény Serfőződe főraktárában: Weisz Mór és Társa cégeiéi, Cíytiláti. Lapunk mai '-.tárna 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom