Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-06-29 / 52. szám

\ MII. évfolyam 53. szám. Szerda Gyula, 1931. jnnius 39. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dohay Jáuos könyvkereskedése, hova' a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Aratás. Megint megcsendült a kasza, borulnak egymásra a rendek, egy esztendő reménysége, a jövő esztendő mindennapi kenyere néhány hét múlva ott lesz a csűrökben. Az első érzés, melynek ilyenkor el kell töltenie bennünket, a hála és csodálat a természet isteni rendje iránt, mely minden esztendőben megadja nekünk azt, amire szük­ségünk van. Néha bőkezűbben, néha szükeb- ben, de teljesen nem mondja fel a szolgála­tot, nem sztrájkol, nem amerikázik, ellenben az emberi tudás és szorgalom nagyon is irá­nyíthatja munkáját. v Az emberi munka igazi jelentőségét, természetét és értékét ismerjük fel a maguk teljességében, ha tovább elmélkedünk a su^ hogó kasza, a zakatoló cséplőgép mellett. Látjuk azt, hogy munka nélkül semmi sin­csen, előrelátó, tervszerű, tapasztalatokra épí­tett munka nélkül, magára hagyatva a ter­mészet nagyon hamar felmondaná a szolgá­latot, nem tudná tűrni, hogy az ember csak hasznos gyümölcseit vegye el, de munkájá­val ne járuljon hozzá a természet munkájá­hoz, ne irányítsa a munka menetét, hanem csak az eredményekben akarjon részesedni. Meg kell tanulnunk ebből azt az igazságot, hogy aminő mértékben élvezni óhajtjuk az élet és természet javait, olyan mérvű és értékű munkával kell a természet erőit irá­nyítanunk, támogatnunk és kihasználnunk'. A munka tehát elsősorban kötelesség önmagunk­kal és embertársainkkal szemben, de egyút­tal jogcím a természet nyújtotta javakból való részesedésre. Minden munka, mely akár közvetlenül, akár közvetve arra van irányozva, hogy a természet erői szabályszerű vagy fo­kozottabb munkára késztessenek, szükséges, hasznos az emberiség életében; minden munka, mely arra van irányozva, hogy a hajlama szerint tétlenségre, a kész eredmé­nyek élvezésére hajlandó emberiség egész munkaereje beállíttassék a termószot mun­kájának irányításába és támogatásába, szük­séges és hasznos munka, mely a többivel egyenlően egyaránt kötelesség és jog is. Az élet és az emberi természet teljes félreisme­résén alapszik az a felfogás, mely csak a termelésre közvetlenül irányzott munkát tartja produktívnak, hasznosnak és értékesnek. Ta­lán igy volna, ha az ember nem volna go­nosz hajlamokkal is ellátva, ha nem kívánna aratni, ahol nem vetett, ha nem kívánna élvezni, ha nem dolgozott. De miután ez igy van, számtalan munka szükséges, mely­nek szükségességét első pillantásra nem tud­juk felismerni. De a gondolkozó ember tudja, hogy ahhoz, hogy az a gabona az utolsó szemig annak a csűrébe kerüljön és ott is maradjon, aki azt vetette és learatta, a föld­műves munkáján kívül sok-sok egyéb munka Tolt elkerülhetetlenül szükséges. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC M I K_ Jffi Ke Szent Péter és Pál apostolok napja van ma, éspedig annak emlékezetére, hogy Rómában, mind­ketten ugyanaznapon haltak Krisztusért vértanúi halált. (Kr. »z. u. 64. évben) mégpedig szent Pál lefejeztetett, szent Péter pedig keresztre feszitte- tett. de kívánsága szerint — Krisztustól külön­bözően — fejjel lefelé. Vértanaságuk helyén épült a világhírű szent Péter templom Rómában. A magyar néphit szerint ezen a napon szakad meg a búza tova, megérett a gabona, kezdődik az aratás. Magyar Jövő ifjúsági ünnepélyt és annak keretében évzáró tornaversenyt rendezett a gyulai r. k. főgimnázium vasárnap délutáu a gimnázium tágas udvarán nagyszámú közönség jelenlétében. A diáksereg az ifjúsági zenekar Hunyady induló­jának ütemes zenéje mellett feivonult, festői cso- portozatot képezett, izomgyakorlatokat mutatott be, nagy precizitással. A pihenés alatt Szabados Antal állott a front elé és benső meggyőződéstől hevülten mondott tüzes beszédet az ifjúsághoz. A beszéd tartalmas, lángolóan hazafias, hasonlatokban és példákban gazdag, igen alkalomszerű volt. Azután kezdetét vette az eszközökön való tornászat. A korláton való gyakorlatok, a sulydobás, futás, kü­lönféle ugrások bemutatásával ; egyesek kiváló ügyességről és képességről tettek tanúbizonyságot, de általánosságban megállapítható, hogy az egész verseny összeségében színvonalas és kitűnő sikerű volt; nagy gyönyörűséget okozott a jól fegyelme­zett csapat minden produkciója a szülőknek és érdeklődőknek, becsületet a főgimnáziumnak, A bú­csú felvonulás előtt még egy szép szavalatot hal­lottunk. Záradékul a zenekar eljátszotta az uj magyar Hiszekegy-et, az ifjúság elénekelte a Szó­zatot és feszes léptekkel, tisztelgő elvónulással bezárta a szépen sikerült ünnepélyt. A gyermekünnepély. A Szociásis Misszió Társulat julius 10 iki’ gyermek-ünnepélye nagyon kedves mulatságnak ígérkezik. A gyermekek és felnőttek egyaránt sok őrömet fognak találni az ötletes programm minden pontjában. A kiosztásra kerülő ajándékok értékesek, számottevők. Az ün­nepélyen bőségesen felszerelt uzsonnasátrak fog­nak jutányos áron a közönség rendelkezésére állani. A társulat kéri tagjait, hogy folyó hó 30-án, csü­törtökön délután 4 órakor az allami iskola épü­letében értékezletre összejönni szíveskedjenek. Az Iparostanoncmnnka kiállítást vasárnap délelőtt 9 orakor nyitotta meg Dobay Ferenc ipartestületi elnök az iparosság, tanoncok és nagy­számú érdeklődő közönség jelenlétében, kikhez az elnökön kívül még a kereskedelmi és iparkamara képviseletében Sál József alelnök intézett beszé­det. Mindkét beszéd a háború által okozott sebek gyógyítását, a termelő munkában, az ipar meg­becsülésében látja biztosítva, ugyancsak a tanocc- nevelés nehézségei mellett a szülők és mesterek részétől a megértést, a , családias nevelést, a kultúra ápolását tették elsőrendű kérdéssé, amit a jövőben követni kell, hogy így országunk ipara intézményesen biztosíttassák, melynek révén a kisipar, mint nemzetfenntartó elem megbecsülésre fokozottabb érdeklődésre számíthasson. Az a cél pedig, melyért tulajdonképen a kiállítás rendez­tetek igy el lesz érve, mert a jövő ipari generáció ezt látva, még nagyobb munkakedvvel fog dolgozni. Ezután megkezdődött a több mint 100 kiállítónak 107 darabból álló munkája megtekintése, akik, — dacára a háborús években való fejlesztés hiá­nyainak — megállapítható, hogy szép és Ízléses munkákat állítottak ki, melyek megtekintésre érde­mesek. A kiállítás megtekinthető folyó hó 29-ig naponta délelőtt 9—12-:g, délután 3—6 ig 2 K belépő dij mellett, ami a kiállító tanoncok jutal­mazására lesz foidiíva. Erre a célra adott a városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság 1000, a kereskedelmi és iparkamara 1000, Békésvármegye alispánja 500, a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület 300 koronát, aminek még valószínű követői is lesznek. A kiállítás bezárása a tanonc­iskola évzáró ünnepélyével kapcsolatban a tanon­cok jelenlétében 29-én délután 4 órakor lesz az ipartestületben. Á műsor: Himnusz éneklése, ünnepi Lapunk múl száma 2 oldal. Megjelenik szerdán és szombaton beszéd, egy pár szavalat, ezek után a jutalmak kiosztása és végül a Szózat éneklése. Az évzáró ünnepélyre külön is felhívjuk az érdeklődők figyelmét! A vármegyei tüzoltőszövetség két évtizedet meghaladó küzdelem után végre e hó 26-án, va­sárnap a vármegyeháza nagytermében megalakult. A vármegye különböző községeiből összegyűlt tűzoltók testületileg vonultak fel az alakuló'gyű­lésre amelyen dr. Márky Barna vármegyei II. fő­jegyző elnökölt. A szövetség védnöke dr. Daimel Sándor vármegyénk alispánja, akinek a szövetség megalakulásában maradandó érdemei vannak. A gyűlésen részt vett még Papp Ferenc szegedi tüzoltó-felügyelő akinek tartalmas lelkesítő beszéde s a nemesi ügy iránt az egész ülés folyamán me­leg érdeklődést tanúsított. Démusz Lajos tűzoltó- parancsnok id. titkárnak a szövetség történetét ismertető beszéde után a jelenvoltak a vármegyei tűzoltó szövetséget megalakitottnak jelentették ki, majd a kiküldött jelölő-bizottság javaslata alap­ján megválasztotta a szövetség tisztikarát. Elnök­nek dr. Konkoly Tihamér vm. főjegyzőt, II. el­nöknek dr. Hoffmann ' Károly vm. t. főügyészt, III. elnöknek dr. Márky Barna vm. II. főjegyzőt, titkárnak dr. Oláh Imre várm. tb. aljegyzőt, jegy­zőnek Wi8zt Alajos j. iroda s.-tisztet, orvosnak dr. Székely Lászlót, mérnöknek Fáry István iparfelügyelőt és pénztárnoknak Matuska Ágoston kórházi számvevőt. A választmány tagjai lettek : Jankó János, Petry Zoltán, Kiss B. Mihály, Biki Nagy Imre, Marcsek Győsgy, Petrovics Gyula. Számvizsgáló bizottság tagjai: dr Yangyel Endre gyulai j. főszolgabíró, Papp Endre számvevőségi tanácsos és Lázár Lajos orosházi k. jegyző. — Papp Ferenc szegedi tüzoltó-felügyelő szép sza­vakban méltatta a szövetség működését, vázolta annak jövő teendőit, majd megköszönte a vár­megye alispánjának azt a megértést, azt a meleg érdeklődést, amelyet a tűzoltó szövetséggel szem­ben tanúsít s kérte, hogy a tűzoltókat tartsa meg a jövőben is ebben a jóindulatában. Dr. Daimel Sándor alispán válaszában kijelentette, hogy a tűzoltó szövetség számíthat úgy a vármegye, mint az ő megértő és lelkes támogatására. — A leg­közelebbi gyűlés Békéscsabán Í6sz. A nagyváradi püspökség. A román kormány többször előterjesztette ami kívánságát, hogy a nagyváradi és szatmári rom. katb. püspökségeket megakarja szüntetni. A Romániával kötendő kon­kordátum tervezetüknek is egyik főpontja volt ezen két püspökség eltörlése, melyet a románok minden történelmijog, egyházjog, népjog és nagy katolikus érdekek semmibevételével hónapok óta erőszakoltak. Az ügyben most fordulat állott be, mert a római szentszéknél a püspöki állás­pont győzött, igy a román kormány a két magyar püspökség felosztását nem tudja keresztül erő­szakolni. Egy derék tanító halálá Ludvig Ede gerlai tanító eleiének 75. évében meghalt. A tanítói pályán 45 évig működött nagy szorgalommal és ügyszeretettel. Hivatali kötelmeinek pontos teljesí­tése mellett a tudományokkal különösen a csillag- vizagálással és időjárási megfigyelésekkel behatóan foglalkozott. Csillagászati alapon időjóslásokat is eszközölt melyek nagyrészben találóak voltak. Lelkes barátja és művelője volt minden komoly tudománynak, aaliben széleskörű nyelvtudása nagy­ban elősegítette. Egyike volt a vármegye leg­nagyobb méhészeinek, amit pusztái magányában nagy sikerrel folytatott. A derék férfi kiváló ranitó és nagy természetbarát temetése iunius 24 én volt Gerlán. A »Magyar Posta« felirásu postabéiyegek csak folyó óvkjnnius hó végéig használhatók fel bérmentesítésre, ezen határidőn túl az ilyen fel- irasu postabélyegeket 1921. évi julius hó végéig csak más forgalmi postabélyegekre lehet becserélni, bérmentesítésre azonban felhasználni nem szabad, Értesítés a közalkalmazottak részére. A jú­nius havi liszt, só és zsír Unaolgalasa a mai nap­pal kezdetét veszi. A szokásos sorrend lehetőleg betartandó. Arudavezeíőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom