Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-06-04 / 45. szám

\ 2 állítása céljából egyelőre 70 wiggon kőanyag ren­deltetett meg. A további szükséglet szállítása ér­dekében tárgyalások vannak folyamatban s kilátás van arra, bogy a legjobban leromlott útszakaszok még a folyó évben belyreállithatók lesznek. A társhatóságok beérkezett köriratait ma­gáévá téve Békésvármegye törvényhatósági bizott­sága is tiltakozik Nyugatmagyarország erőszakos kiürítése és ennek Ausztria részére való átenge­dése ellen. A törvényhozás második kamarájának vissza­állítása érdekében felír. A szabadkőműves szervezetek működésének újra való megengedése ellen tiltakozik. A Magyar Tudományos Akadémia céljaira a hadijótékonysági alapból 10000 koronát szava­zott meg. 1 A debreczeni egyetemnek mezőgazdasági tan­székkel való kiegészítését sürgeti. A vármegye alispánjának előterjesztésére a törvényhatósági bizottság a községeknek a vagyon­jogi és egyéb kérdésekben hozott határozatoknak felsőbb hatósági jóváhagyás nélküli végrehajtását, vagy a birtokon kívüli felebbezhetőség kimondá­sát szigorúan megtiltja s nyomatékosan utasítja a vármegye alispánját, hogy a tilalom ellen vétő vá­rosi és községi alkalmazottak ellen a fegyelmi el­járást rendelje el. A törvényhatósági bizottság megtiltja to­vábbá azt is, hogy anyagi kérdésekben az elöljá­rók a képviselőtestület határozatának meghozatala előtt a végrehajtás iránt bármilyen intézkedést megkezdjenek vagy megtegyenek. Ha mégis a határozatok végrehajtásával, egészen bizonyosan előálló súlyos anyagi hátrány veszélye nélkül várni nem lehetne, a határozat végrehajtására az alispán külön engedélye ki­kérendő. Ezen határozat meghozatalát hosszas jogi vita előzte meg. Almády Géza kén kimondani, hogy a hatá­rozatok csakis a képviselőtestület hozzájárulása után legyenek végrehajthatók. Berthóty Károly: Ha a községek a törvény által megengedett határokon túl lépnek, akkor in­dokoltnak látja az ilyen figyelmeztető rendelkezés kiadását. A javaslat ő szerinte túl lő a célon és épen olyan törvénytelen, mint a községek ilyen intézkedései. A törvény ugyanis kifejezetten lehe­tővé teszi a községeknek, hogy bizonyos jogi ese­tekben kimondhatják névszerinti szavazással, a ha­tározatok azonnali végrehajthatását. Szerinte figyel­meztetendő lenne a képviselőtestület, hogy ameny- nyiben a felsőbb hatóságok a határozatot nem hagyják jóvá, az annak birtokon i kívüli végrehaj­tását kimondó képviselőtestületi tagok anyagi fe­lelősséggel tartoznak. Dr. Jantsovits Emil: a község joggal mond­hatja ki a birtokon kívüli végrehajtást s azt a törvényhatóságnak megtiltani nincs jogában. Dr. Hoffmann Károly vm. t. főügyész szólal fel az állandó választmány határozati javaslatának védelme érdekében s felolvassa az 1886. XXII. t.-c. vonatkozó szakaszait, amelyek mind a képvi­selőtestületek eddigi törvénybe ütköző eljárása s az alispán javaslatának törvényessége mellett bi­zonyítanak. díjas állapotomban elmehetnék akár tüzoltófő- parancsnoknak. Persze — képzelheted — a kedves házi lények segítségével vaggonból megmentett ingó­ságaimmal is furcsán, mondhatnám sehogysem vagyok ... a napokban kerestem a cipőgo m- bolót s azt egy üres uborkás üvegben a házi asszonyom felső müfogsorával ékesített papu­csomat a kenyérkosárban, kézelőimet az étel­hordó edényben, nyakkendőimet a cselédágyban (hony sóit, qui mai y pense) zsebkésemet a házi asszonykám szapuló kádjában b íjuszkötő- met a pincegádorban, szmokingomat a fásládá­ban, fogpasztámat a yes púderes dobozban (?!), jogi könyveimet a fáskamrában, ezüst sétapálcá- mat a háziak részére kikészített száritókötelen, fúrdőköpenyemet pedig a —, de ezt már nem árulom el, hogy a háziak ügyességéből hol ta­láltam meg. Érzem, hogy második Kolumbusnak kell lennem, hogy az elsőrangúan tehetségtelen kez­dőnek bizonyult cselédünk igyekezete folytán a szükséges tárgyaimhoz jussak. Azonban nem ijesztgetlek tovább, hanem kérlek jöjj most már mielőbb te is haza, keress fel akkor már minden valószínűség szerint lak­ható otthonunkban, azután pedig — tudod mit — nősülj meg te is! . . . Melegen üdvözöl aggódó barátod : Emil. Békés Eésztvettek mig a vitában Török Gábor, Morvay Mihály, mig végre a törvényhatósági bi­zottság az állandó választmány fentismertetett javaslatát fogadta el. A szegődményes cselédek költözködési ha­táridejének megváltoztatását kívánatosnak nem tartja, mert bár az intentió humánus is, azonban óriásiak azok a károsodások, amelyek a költözkö­dő cselédre, mint a gazdára hárulnának. Egyébként is a szolgálati szerződés feltéte­leit a felek szabad egyezkedéssel állapítják meg és igy az elszegődő mezőgazdasági cselédeknek ép úgy, mint a gazdáknak módjukban áll, a köl­tözködés idejére olyan határidőt megállapítani, amely a szerződő felekre nézve a legelőnyösebb. Dr. Sebők Elek törvényhatósági bizottsági tag indítványára kimondja a törvényhatósági bi­zottság, hogy a társadalmi utón való gyűjtés, igazságtalan s ennek megszüntetése érdekében a kormányhoz felír. Németországi benyomások. A háború, az azt követő megrendítő össze­omlás lehetétlenné tették még Németországnak is, amely a modern orvostudomány terén kétségtele­nül a legtöbbet alkotott, a haladás újabb ered­ményeiről az évente szokásos kongresszusokon való beszámolást. A klinikák, a kórházak és az egyéb gyógyintézetek orvosai a háború alatt nem értek rá összegezni tapasztalataikat, a laboratóriumok­ban kutató tndósokat a napi munka kötötte le, a mélyebb problémák kidolgozására nem maradt idő. A nagy birodalom összeroppanása, a felfordu­lás, a Spartacu8-harcok, a kínos vergődése a ver- saillesi béke körül is megbénítottak minden nyu­galmat követelő, komoly munkát. A lethargia azonban nem tartott soká. A munka, az organi­záció nemzete falrázta önmagát és újból dologhoz látott. A belgyógyászat terén produkált újabb kutatásokról való beszámolásra Wiesbadenbe az április 18—2L. közötti időre összehívták a XXXIII. német belgyógyászati kongresszust, mert nemzet­közi összejövetelekre még ma, az entente államok magatartása mellett, gondolni sem lehet. A kong­resszuson való részletesebb beszámolásra, miután a belgyógyászat oly óriási anyagot ölel fel, hogy alaposan csak élesen körülírt thémákat lehet ily összejöveteleken megvitatni, két főtárgyat tűztek ki. Az egyik a tuberkulózis, a másik a cukor- betegség gyógyítása terén elért haladásról való vita volt. Az egyiket aktuálissá tette a tuberkuló­zis áldozatainak sajnos óriási mértékben való meg­szaporodása a háború és azt követő nyomorúságos viszonyok miatt, a másikat illetően a háborús élelmezési viszonyok következtében előállott élel­mezési nehézségek sok uj tapasztalatot vetettek fel és ezek megbeszélése igen tanulságosnak Ígérkezett és annak is bizonyult. A kongresszusra néhányan magyarok is ut- rakeltünk. Azelőtt sem nevezetes, sem mozgalmas nem volt az ilyen németországi ut. Úgy mentünk oda, mint a szomszédba. Ma vámvizsgálat, vám­vizsgálat után útlevél láttamoz&s és hasonlók gyönyörködtetik az utast. Azelőtt öröm volt a császárvároson át utazni, ma gyötrelem. A jegy­pénztár előtt hordárok és egyéb közvetítők százai állanak, akiktől nem lehet a jegyváltáshoz jutni. Meg kell egyet bízni, hogy váltson jegyet. — A »taksa« 200 osztrák korona. Ilyen üzletekből él a tönkretett Bécs. A vasúti kocsijaik azonban jókarban vannak és a német határig rendben, minden késés nél­kül jutottunk el. Fassaunál léptük át a határt és ott mindjárt találkoztunk újból, hosszú idő után a német alapossággal is. Zsebbevágó hatása dacára sem lehetett mosolygás nélkül tudomásul venni a viszontlátást. Miután minden podgyásszal együtt kellett a vasúti kocsikból kiszállni, a nagy tolon­gásban a hordárok nem jöhettek fel a szakaszokba és a nagyobb bőröndöket az ablakokon át adtuk ki. Egyik magyar utitársunk gyorsan akart túl­esni a vámvizsgálaton és sietségében nagy robajjal betörte az ablakot. Egy pillanat sem múlott el és ott vort két német vasutas. Előbb megállapították egy osztrák vasutas segítségével, hogy a »baleset* ném >t területen történt. Miután ezt a tényt sike­rült leszögezniük, elvonultak és egy pár perc múlva Ujüól visszajöttek. Megmérték az ablakot hossz­ban, szélességben és vastagságban és elrohantak. VisBzaszaladtak egy nagy tabellákkal teli könyv­vel és sok füzettel. A tabellákból megállapították, hogy mennyit kellett volna fizetni 1900-ban, a füzetekből, hogy mennyi azóta a felár, megírtak egy csodálatos pontosságú nyugtát és miután a busmagyar kifizette a 70 márkát engedtek csak mindnyájunkat a vámvizsgálathoz. Az sem volt kevésbbé pontos. Passauból Nürnberg-felé Bsgens- burgban kellett átszállnunk. A nagy váróosarno­1921. junius 4. kokban mindenütt magyar szó ütötte meg fülein­ket, magyar gyerekek sírtak álmosan a kora haj­nali órákban, hogy felrázta őket anyjuk: ébredj már Jani, mindjárt megy a vonat. Mentek ki Amerikába. Egy csoportjuk Kölnön át Amsterdam <> felé, mások Lipcsén át Brémában száll hajóra. Mindkét csoport megegyezett azonban abban, hogy panaszkodott a kivándorlási ügynökökre. Mind­egyik megváltotta a vasúti jegyeket is abban a hitben, hogy útközben nem lesz fizetni valójuk és lépten-nyomon kiderült, hogy itt sem volt jó a jegy, ott is rá kellett fizetni. Az első német város amelyben egy napra megpihentünk Nürnberg volt. A régi rémet mű­vészet és a modern német ipar legnagyobb városa. A Paul Hey8e Genuíról szóló sorait: „Vom Geist der Zeit hast du dich bänd'gen lassen Ward doch die Bühne, die ihn spiegelt, heute Ein Markt, wo täglich sich die Kurse wandeln.“ tényleg elmondhatjuk Nürnbergre is. A Gyuláról elszármazott Dürer — a legnagyobb német festő — művészetének színhelye, ma a legnagyobb né­met ipari város, a Haus Sachs, a Pankraz Laben- wolf kedélyes városa, ahol a céhek kispolgári sza­bályait német pontossággal tartották be, ma a német szocializmus legerősebb vára, de mint ilyen is kiváló, mert, hogy a bajor kommunizmus C3ak 8—10 napig tartott és Münchennél tovább nem jutott, azt Nürnberg munkásságának az orosz esz­mékkel szemben való ellenséges magatartása dön­tötte el. Hogy az összeomlás ütötte sebeket Né­metország már kezdi kiheverni, azt Nürnberg füstölgő gyárkéményein, az árukkal teli üzleteken, élénk vasúti forgalmán láthattuk. Az árak — ha a márkát átszámítjuk koronára — élelmezési cikk- kekben alig — sőt például a tojás, vaj drágábbak, iparcikkekben, különösen a ruházatiakban — már lényegesebben, bár nem feltűnően olcsóbbak mint nálunk. Kész férfi ruhák már 3—400 márkáért is kaphatók, igaz, hogy 1000 márkásat is láttunk a kirakatban. A vásárcsarnokban a főkinálati cikk a kecskehus volt. — Nürnbergből keresztülszelve Bajorországot, utaztunk a francia megszállás alatt levő Wie8badenbe. Nagy iparvárosok: Aschaffen- burg, Offenbach mellett visz el a vonat. Német utitársaink, akik közül egyik-másik megjárta Ma­gyarországot a háború alatt és ha nem is érti, de megismeri a magyar szót, beszédbe elegyednek velük. A théma az egész hossza vonaton a fran­cia követelések és Hardingnak, az Egyesült Álla­mok elnökének felajánlott döntőbíró szerep volt. Ezekben pesszimisták voltak mindnyájan és Har­ding csaknem visszautasító válasza, az azóta el­fogadott entente-ultimátum ebben igazat is adott nekik. Nincs fegyverünk, mondották, az ágyukat mind elszedték, a kaszárnyáink üresek és szomo­rúan mutattak Würzbürgnak, a vasútvonal me«- tén elterülő, óriási, de teljesen üres, leszerelt ka­szárnyáira. Ma mindent el kell fogadnunk — de a jövő a mienk. A franciák ezt mondják és ép ezért nem jóvátételt akarnak, de teljes tönkre- jutásunkat. Hiába ajánlottuk fel nekik — mond­ták — hogy felépítjük Észak-franciaország minden egyes elpusztított házát, hogy, berendezzük ter­veik után készített bútorokkal a házakat, ellátjuk megfelelő berendezéssel a konyhákat, nekik nem az kell, de fantasztikus pénzösszegeket követel­nek jóvátétel címén. És mert ezt nem tudjuk megfizetni, le akarják foglalni minden bányánkat, hogy ne füstölöghessenek a nagynémet iparváro­sok kéményei, hogy a munkások ne jussanak ke­nyérhez és nyomor legyen és összeomlás. Nekik Spartacus kell és nem munka. De ez nem sike­rül — nézzék meg — és matatták a vonat abla­kain át — Hanau, Offenbach üzemben levő gyá­rait. Kereskedelmünk ma már Kelet, de különö­sen Dál-Amerika felé a békebeli arányokat éri el. Az iparcikkek olcsóbbak itt, mint bárhol. Ezért a gyűlölet. Ezért vannak zsúfolva Francia- ország vasútvonalai a tőlünk elvitt óriási mennyi­ségű szénnel, amelyet felhasználni sem tudnak, ez a gyűlölet hat visszahatólag az egész világ­piacra és okozza az angol nagy munkássztrájko­kat és okoz majd még nagy pusztító robbanáso­kat, mig a világ ki nem gyógyul ebből a fran­ciák által reá oktrojált gyülölet-psychosisból. De kigyógyul és akkor mi németek az elsők között leszünk. És ebből az optimizmusból egy pillanatra sem ábrándította ki őket az a valóság, hogy köz­ben a Majna melletti Hoechstbs értünk, ahol ezen az útvonalon a francia megszállás kezdődik. Az emberek kezei ökölbe szorulnak, ha a nőmet kul­túra ez egyik legszámottevőbb helyén a fraucia egyenruhába bujtatott marokkói feketéket látja. Ezek veszik körül a vonatot, ha állomásra ér, igazoltatják az utasokat — ezt azonban dicsé- retreméltó felületességgel intézik el — és vizs­gálják meg a feladott podgyászt. A szakaszokban levő úti bőröndöket nora nézték meg. Hoec ben /

Next

/
Oldalképek
Tartalom