Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-05-25 / 42. szám
MII. évfolyam 42* azávn Szerda Gyula, 1921. májú» 25 Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. ámen. Apponyi. A mai Magyarország legtekintélyesebb és legnagyobb népszerűségnek örvendő, a haza határain túl is legismertebb nevű politikusa, Apponyi Albert gróf, vasárnap tölti be életének hetvenötödik esztendejét. Három negyedszázadot végigélni, abból ötven esztendőt a közélet porondján, folytonos közéleti munkában, nem mindennapi dolog. Ha pedig ezt az időt úgy töltötte el egy politikus, hogy az ötvenedik év végén is ott áll mögötte egy bámuló, tisztelő, lelkes tábor, akkor bizonyosak lehetünk afelől, hogy nem mindennapi egyéniséggel van dolgunk. Ami Apponyi Albert nevének ritka varázst kölcsönöz, az elsősorban az ő nagyszabású, páratlanul álló műveltsége. Amit a huszadik század emberének a világról, emberekről, társadalmakról, nemzetekről, mindezekkel kapcsolatos kérdésekről tudnia lehet, azt Apponyi mind egyesíti magában. Ehhez járul az a magasztos, fensőbbséges világnézet, az a megtisztult, finomabb felfogása embereknek és dolgoknak, amit csak az a bensőségesen keresztény, vallásos nevelés adhat meg, melyben neki része volt. Büszkesége fajának és nemzetének, érdeme és dicsősége az arisztokráciának, melyből származott, mert csodált és irigyelt egyénisége bizonyságot tesz nemzetének műveltségi állapotáról is, de egyben e nemzet arisztokráciájának komoly szelleméről, hasznavehetőségéről és nagyrahivatottságá- ról is. A másik oka személye népszerűségének az, hogy ötven esztendőn át őt tekintette a magyarság a nemzeti törekvések legkövetkezetesebb, leghívebb szószólójának. Ó volt az, akiben a 67-es közjogi alapra helyezkedett, de függetlenségét, önállóságát feláldozni mégsem hajlandó magyarság bizalma összpontosult, mely ő tőle várta, hogy Deák Ferenc müvének alapjain egészen ki fogja építeni a független, önálló Magyarország épületét. A nemzet aggódóbb, műveltebb része nem alap nélkül rettegett attól, hogy Deák müvét a dinasztia és Ausztria népei csak szüksógbeli kisegítőnek nézik, melyet kedvező alkalommal félre lehet tenni és a sokat óhajtott Gesammtmonarchiát mégis csak meg lehet teremteni. Ezzel a nem is nagyon titkos kívánsággal állott szemben Magyar- országon Apponyi tábora és ő, a kalksburgi jezsuiták neveltje, ötven esztendőn át a négyszázados nemzeti függetlenségi gondolat zászlóvivőjeként állott itthon szemben Debrecen neveltjeivel, az orthodox 67-esekkel, a kiegyezés megváltoztathatatlanságának makacs hirdetőivel. Ezek mindig azt hangoztatták, hogy nem vagyunk még elég erősek, felvenni a harcot a dinasztiával és ha felvennék, súlyos veszteséggel kerülnénk ki abból. Ezzel szemben Apponyi és tábora joggal állították, hogy elég erősek leszünk, mihelyt az egész nemFelelős szerkesztő: DOBAT FERENC zet és minden politikus melléjük áll. Ez azonban sohasem következett be. A dinasztia bizalma és a hadsereg harckópessóge, ezek voltak azok a jelszavak, melyekkel az orthodox 67-es politika mindig győzött és ezek voltak azok a féltett kincsek, melyek miatt Apponyi elsőrangú képességei a kormányzásban nem érvényesülhettek és amelyekért a nemzetnek is le kellett mondania legszerényebb kívánságai megvalósításáról is. Ma már tudjuk, hogy ezek a féltett kincsek nem érték meg az értük hozott áldozatokat és a világháborúnak, de főkópen a forradalmaknak és a békének tanulságai, ha nem ítélik is el feltétlenül Apponyi itthoni ellenfeleit, őt magát és politikáját feltétlenül igazolják. Csak azzal a minimális önállósággal és nemzeti szellemmel birt volna a hadsereg magyar része, mint amelyet Apponyi és tábora mindig követelt, összeomlásunk és területeink elrablása nem következhetett volna be. Apponyi Albertet is üldözte négy évszázad nagy magyarjainak fátuma: a nemzeti gondolathoz való ragaszkodás kormányzatkóp- telensóge, impossibilitása, mely a nemzet vezéreit végül is forradalmakba, vagy meghasonlásba kergette. — Aki szemére veti e nagy férfiúnak, hogy alkotó tevékenységet nem fejtett ki oly mértékben, mint azt tehetségének mértékétől várni lehetett volna, az ne ő benne, de szerencsétlen viszonyainkban keresse ennek okát, melyek a nemzeti törekvések teljes megtagadása nélkül senkit nem engedtek tartósan a hatalomhoz jutni. Nyomorúságunknak nem csekély oka rejlik abban, hogy nemzeti érzésű, kiváló képességű férfiaink leszorultak az alkotó politikai munka színteréről és tehetségeik nem voltak hasznosíthatók a nemzet javára. Az az ötven esztendős politikai múlt is, mely Apponyi Albert mögött áll, beragyogja az ő egyéni pályáját és nemzete történetét is, de hatékony és termékenyítő melegét elvették viszonyainknak szüntelenül megújuló jéghideg szelei. . Adná az Isten, hogy Apponyi Albertnek élete hátralevő idejében legyen még alkalma alkotni is tehetségének mértéke szerint és a jövő nagy magyar elméit ne üldözze többé régi nagyjainknak kegyetlen fátuma. Külpolitikai hírek. Angol-francia ellentétről kell beszámolnunk, mely — úgy látszik — egyre jobban kiélesedik, és ma abban csúcsosodik ki, hogy Angolország most már másodízben mutatja mérsékeltebb politikáját Németország irányában a túlzó és engesztelhetetlen francia politikával szemben. Mintán njabban Amerika is az angol felfogás mellé állott, a francia kormány igen nehéz helyzetbe került, melynek ott kormányválság lehet a következménye. Oroszországban, Ukrajnában újból kitört az ellenforradalom, melynek ezen felvonása mindkét részről nagy veszteségeket okozott, de a birek szerint a fehérek győzelmével végződött. Elképzelhetni. minő állapotban lehet Oroszország, ahol hat év óta ily nagy arányokban dúl a leggyülö- letesebb polgárháború. Jugoszláviát, az ifjú szomszédállamot hamar utolérte az elvénhedt és bomladozó államok veszedelmes betegségi tünete: a hazaárulási pór. A zágrábi államügyészség a belgrádi kormány utaMegjeienik szerdán és szombaton. sitására a borvát szeparistajogpárt tizenöt vezető tagja ellen emelt vádat. A vádlottak között van Pillár dr., Stadler érsek bizalmasa, Sufflai egyetemi tanár, a délszlávok legkiválóbb történetírója, Havelka akadémiai festő és mások. A vádirat szerint a vádlottak összeköttetésben állottak az úgynevezett horvát emigráció-bizottsággal, melynek főtörekvése az, hogy Horvátországot, Szlavóniát, Dalmáciát, a Muravidéket és Muraközt elszakítsák a »jugoszláv< királyságtól és visszacsatolják Magyarországhoz. A per mindenesetre minket is nagyon közelről érdekel. Kelpolitikai hírek. A nemzetgyűlés naponként 8 órás üléseken tárgyalja az állami költségvetést. Eddig Szilágyi Lajos mondott nagyszabású beszédet az általános helyzetről, a királybérdésről, a cenzúráról, a választójogról, törvénytiszteletről, az antant megsemmisítő békekötéséről. A nemzeti hadsereg fontos feladatát vázolta. Esen hadsereget nem lehet és nem ssabad felosslatni, erre egéss Európának szüksége van, mert védőbástya a keleti veszedelem ellen. Javasolja, hogy a hadsereget magyar királyi honvédségnek nevessék el. MIKE Ke Űrnapja. A keresztény egyház holnap ünnepli a végvacsora, vagyis az Oltáriszentség szerzésének emlékezetét, a kenyér és bor színe alatti áldozat Krisztus általi megalapításának történelmi tényét. Az ünnep fényének emelése végett ez egyház szent beszédet, utána pedig az Oltári- szentséggel körmenetet tart, négy lombsátorban áldást kér, végül a templomban Te Deum zárja be a napot, melyen bálát ad a Megváltónak, aki a lelki élet szükségletére az uj szövetség nagy áldozatát bevezette, egyszersmind az uj és biztató pompájában diszlő vegetációt a bűnös emberiség testi élelmére ismét elénk terítette. Az Űrnaphoz hasonló ünnep a régi pogány világban is volt, de ez minden nemesebb, magasabb eszme nélkül, tisztán csak a természet anyagi adományainak megköszönésére szorítkozott. Gyula város képviselőtestülete május 24-én ünnepi közgyűlést tartott, melyen a városi képviselők nagyszámban vettek részt. A díszközgyűlés K. Schriftart József indítványára Apponyi Albert grófot születésének 75-ik és közéleti munkásságának 50-ik évfordulója alkalmából egyhangúlag Gyula város díszpolgárává választotta. A nagy kitüntetés teljesen méltó a világhírű magyar államférfi személyéhez és érdemeihez, a legnagyobb, amelyet egy város közönsége honfitársának adhat, ahhoz a legőszintébb örömmel, helyesléssel és lelkesedéssel csatlakozunk. A díszközgyűlés után rendes közgyűlés volt, melyről bővebben jövő számunkban írunk. A pénzjegyek kicserélése. A 10 ezer és 1000 koronás bankjegyek kicserélési határidejét a pénzügyminiszter május 25-ről junius 5-íg meghosszabbította. A 100 koronások kicserélésére a közeli napokban történik intézkedés. Műének a templomban. Dombay Arthur, menekült, jelenleg gyulai lakos, zene- és énektanár az általa szervezett és betanított vegyeskarral Mozart és Händel egy-egy müéneket adta elő a vasárnap déli szentmise alatt az anyatemplomban. A művészi precizitással és finom színezéssel előadott klasszikus énekek a jelenvolt ájtatos közönséget kellemesen lepték meg és nagy gyönyörűséget okoztak. A jövedelem- vagyon- és hadinyereségadó kiszámítási tervezeteket tartalmazó lajstrom a városi adóhivatalnál jnnius 1. határidőig közszemlére van kitéve, azt mindenki megtekintheti és a saját, mint mások adóját illetőleg észrevételeit junius 15-ig a pénzügyigazgatóságnál Írásban benyújthatja. Ezen.észrevételezés elmulasztása esetén csak a végleges adótervezet — határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül lesz még mód a jogorvoslat gyakorlására. Lapunk mai száma 2 oldal.
