Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-05-18 / 40. szám
Lilt, évfolyam 40. szám. Szerda Gyula, 1931. május 1$ Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellerpi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézend^k. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. A bérmálás. Nyolc esztendő elteltével ismét városunk falai között üdvözölhették katholikns polgártársaink a bérmálás szentségének kiosztása végett megjelent főpásztornkat. Ez alatt a nyolc esztendő alatt bizony csak a szomorú és fájdalmas finnepeket ülhettük meg méltóan, piros pünkösdünk meg talán egyáltalán nem is volt. Az első, nem derfil- tebb és boldogabb, de talán nyugodtabb és a mindennapi gondoktól mentesebb pünkösdünk az idei volt. Ezt az'első alkalmas pünkösdi ünnepet felhasználta a főpásztor, hogy egyházmegyéjének hívei között kiossza a bérmálás szentségét, lekönyörögje reájuk a Szentlélek ajándékait: a böicsesé- get, az értelmet, a tanácsot, a lelki erőt, a tudományt, az istenességet és az isteni félelmet, melyekre oly igen nagy szükségünk van nekünk mostanában úgy lelki, mint világi ügyeinkben. A főpásztor megjelenése hívei között mindig csak őrömet kell, hogy okozzon, de most igazán könnyek vegyültek az öröm jelei közé és nem volt senki ebben a városban, aki ne könnyes szemmel gondolt volna arra, hogy Szent László ősi egyházmegyéje ketté van szakítva és a főpásztornak is fenékig kellett ürítenie a lelki fájdalmak poharát, midőn egyházi és állami érdekek parancsára a többi erdélyi minden felekezetű egyházfővel együtt letette a hüségesküt a véletlen és érdemetlen, de annál telhetetlenebb hóditónak. Egészen bizonyos, hogy ez az eskü egyik egyházfejedelmet sem fogja arra késztetni, hogy papi és hazafiui lelkiismeretén erőszakot kövessen el és mindegyikük fel fogja ismerni a határt, melyen tulmennie sem egyházi, sem állami érdekből magyar embernek nem szabad. Az aggodalomnak még árnyéka sem férhet ahhoz, hogy a »legnagyobb magyarénak mindnyájunk előtt nagy nevét viselő főpásztorunk egy pillanatra is szeme elől tudná téveszteni hazája érdekeit, jövőjét, boldogságát. Biztosak lehetünk abban, hogy minden tettét elsősorban a hazaszeretet irányítja és egy pillanatig sem maradna olyan helyzetben, melyben ártalmára lehetne a hazának. * Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök, mialatt a békéscsabai, békési és gyulai járások községeiben végezte a bérmálást, állandóan unokatestvérének, gróf Széchenyi Antalnak pósteleki kastélyában lakott. Innen jött be pünkösd vasárnapján reggel Gyulára, hogy a megye székhelyén pontosan pünkösd két ünnepén ossza ki a bérmálás szentségét. Az anyatemplom már nyolc órakor megtelt bérmálandókkal és hívőkkel, a templomba be nem férők pedig a templom és a plébánia épülete közötti téren állottak fel, mely csakhamar szintén megtellett. Néhány perccel kilenc óra előtt ért a főpásztor autója a plébánia elé, a plébánia épületében a püspök egyházi ornátust öltött magára és a papság vezetésével baldachin alatt a templomba vonult. A templom kapujában báró Apor Vilmos plébános fogadta a segédlettel együtt a főpásztort és szentelt vizet nyujiott át neki, a püspök pedig áldást osztott. Ezután az összes papság mögött a főoltárhoz vonult a püspök, ahol térdre borult és a plébános térdenailva mondotta el a föpásztorért való előirt imádságot. Ennek végeztével a püspök misemondó-ruhát öltött magára és kezdetét vette a csendes szentmise, melyben segédkeztek Karácsonyi János dr c. püspök, nagyváradi kanonok, dr. báró Apor Vilmos plébános, dr. Schriffert Béla püspöki titkár, szentszéki jegyző, Csepy Pál csallóközi plébános, Hosz- podár Balázs segédlelkész, mint diakónusok funkcionáltak Steib János segédlelkész és Szabados Antal hittanár, a püspöksüveget Kteznencs Gyula Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC segédlelkész, a pásztorbotot psdig Eritzenschaft etlyeki plébános tartotta. Az utóbbi, mint bérma- apa jött el Gyulára Pehérmegyéből, Ettyekről. A mise végeztével a püspök az oltár lépcsőjéről teljes püspöki ornátusban intézett beszédet a bérmá- landókhoz és a hívekhez. Rámutatott a főpásztor beszédében arra, hogy sohasem szorultunk reá jobban a Szentlélek kegyelmére és ajándékaira mint éppen napjainkban, amidőn hamis próféták megzavarták értelmünket és feldúlták lelkünk békéjét, elűztek és sárba tiportak minden tekintélyt, hogy a maguk tekintélyét a legvadabb gyűlölettel és terrorral megalapíthassák. Vissza kell tehát állítanunk az isteni tekintélyt és az Egyház tekintélyét, mert ezek nélkül valódi tekintély nem létezhetik, tekintély nélkül pedig nem lehet rend és béke a társadalmakban. Az ihlet sugallta gyönyörű beszéd nagy hatást tett a hívekre. A szentbeszéd után a püspök és segédlete eltávozott a templomból és a püspök néhány percre pihenésre vonult vissza a plébániára, mialatt a templomban a bérmálandók Csepy Pál plébános előmondása után térdenállva elmondották a három isteni erényt, a hitet, reményt és s'zere- tetet felnyitó imádságot. Ennek végeztével a püspök ismét visszatért a templomba és kezdetét vette a bérmálás Szentségének kiosztása. A püspök az oltár lépcsőjén kiterjesztett karokkal mondotta el a Szentlélek kegyelmeit esdő könyörgést, majd a sorban álló bérmálandókhoz indult és egyenként keresztalakban megkente homlokukat a szentelt krizmával a hitben való megerősítés jeléül, elmondva felettük az apostolok, által használt igéket, majd gyenge arculütéssel érintette mindegyiknek jobb arcát arra való figyelmeztetésül, hogy isteni hitéért mindenféle üldözésekre és bántal- makra is el kell készülve lennie. A templomban felsorakozottak hosszú sorának végigbérmálása után a püspök megáldotta a megbérmáltakat, azután kivonult segédletével együtt és a szabad ég alatt folytatta a szentség kiosztását. Itt a templom jobb oldalának fala mellett felállított mennyezet alatt kezdte a püspök a szertartást és az első turnust itt is körüljárva bérmálta meg. Miután ezeknek is kiosztotta az áldást a menyezet alatt leült a püspök és a hátralevők a sátor elé járulva bérmálkoztak meg. A szertartás alatt mindvégig a polgári leányiskola énekkara Takácsy Dénes orgonakisérete mellett gyönyörű Mária- énekeket énekelt. Eélegy óra elmúlt, mire a felsorakozott 861 ifjú mind megkapta a bérmálás szentségét. A szertartás végeztével a püspök a papságtól kisérve menyezet alatt visszament a plébániára, ahol először a róm. kath. egyháztanács, majd a kath. tantestületet fogadta. Az egyháztanácsot dr. Zöldy János világi elnök vezette a főpásztor elé, akit szép beszéddel üdvözölt. A püspök meghatóban válaszolt és kérte gyulai híveinek támogatását a maga és papjai lelki munkájában. Az üdvözlés után báró Apor Vilmos egyenként bemutatta az egyháztanáC3 tagjait. A tantestületet Németi József, pápai kamarás, főgimnázium! igazgató vezette a püspök elé; ebben a küldöttségben vett részt a főgimnázium tanári kara, a katholikus tanítók és tanítónők. Németi igazgató üdvözlő szavaira a főpásztor igen szép szavakkal válaszolt, elismeréssel emlékezve meg, pedagógusaink nevelő munkájáról. A tisztelgések után 16 teritékü ebéd volt a plébánián, melyen a papságon kivül gróf Almásy Dénes és dr. Zöldy János egyházközségi elnök vettek részt. Hivatalos küldöttségek fogadása a -püspök egyenes kívánságára nem volt, úgyszintén a főpásztor határozott kívánságára maradt el e megérkezésnél is minden szokásos, ünnepélyes fogadtatás. Vasárnap este a püspök gróf Almásy Dénes vendége volt, Póstelekre nem tért vissza, hétfőn pedig a Józsefvárosi templomban osztotta ki a bérmálás szentségét 998 leánykának és asszonynak. Ide ugyancsak kilenc órakor érkezett a püspök, ugyanolyan szertartásokkal fogadtatott és itt is csendes szentmisét mondott. A segédletben itt résztvett még Németi József pápai kamarás, főgimnáziumi igazgató is. A szentmise után dr. Megjelenik szerdán és szombatonSchriffert Béla püspöki titkár mondott tartalmas, gondolatokban gazdag szentbeszédet. Ezután vette kezdetét a Szentség kiosztása, melyet itt a püspök egészben a szabad ég alatt, a templomot övező kertekben végzett. Itt járultak a bérmálás szentségében Almásy Jeanne és Erzsébet grófnők is. Déli 1 óra is elmúlt, mire véget ért a magasztos szertartás, mely ezidén közel kétezer hivő leikébe öntötte a Szentlélek kegyelmeit. Az egész bérmálás alatt mindkét napon legnagyobb áhitat, rend és fegyelem uralkodott, ami a Szentség kiszolgáltatásának különben is ünnepélyes színezetét és fényét impozáns módon emelte és amely fegyelmezett és ihletett magatartása közönségünk, nemkülönben a Tanczik Lajos rendőrfőkapitány tapasztalt vezetésével működő derék rendőrségünk érdeme. A főkapitányt a püspök is magához kérette és kifejezte előtte a kitűnő rend felett érzett legteljesebb megelégedését és köszönetét. A bérmálás Szentsége magasztos szertartásának egyik szép eseménye az, hogy az egyház fópásztora minden született hívével életében egyszer személyesen és közvetlen találkozik, amikor kezét annak fejére tevén és homlokát balzsamos olajjal megkenvén, a bitben megerősíti és megáldja. A főpásztor még hétfőn délután autón elutazott városunkból Gádorosra, ahol kedden d. e. fogja a bérmálást kiosztani. BE I B« K. A KallioiiknsKör jubileuma. Az 1870. évben alakult és 1871. évben kormányhatóságilag jóváhagyott Katholikus Olvasókör pünkösd másodnapján tartotta fennállásának 50. éves fordulóját nagyobbszabásu ünnepségek mellett. A kör tagjai testületileg résztvettek áz anyatemplomban tartott reggeli szentmisén. Délután a zöldlombok és virágfüzérekkel szépen díszített körhelyiségben nagyszámú közönség jelent meg. A daloskor hatalmas kórusának elhangzása után az ünnepi beszédet dr. Meggyesy Ágoston tartotta. Méltatta a kör nemes célját, feladatait és működésének fontosságát, ami kivált jalen viszonyaink között kétszeres életszükséglet. Ezután az Erkel Ferenc daloskor egv népdal sorozatot adott -elő nagy tetszés mellett. Zűrös János szép szavalata után Szabados Antal hittanár, a kör 50 éves történetét, működését terjesztette elő, igazságos kritikával méltatva annak időnkinti fellendülését, majd korszakonkinti lankadását. Buzdította a kör tagjait és a közönséget a jövőre nézve élónkebb és intenzivebb munkálkodásra. Báró Apor Yilmos, a kör diszelnöke, gróf Széchenyi Miklós püspök üdvözletét közölte a körrel és a megjelentekkel. A közgyűlést a Hymnus zárta be. Este a Polgári Körben tánc- vigalmat tartott a kör. A jubiláris bálon, mert ez is 50 ik volt, nagyszámú közönség vett részt. Az országos gazdagyülés. Május 22-én országos gazdagyülés lesz Budapesten, melyre nagy előkészületek történtek. A gyűlést az -Országos Földmives Szövetség rendezi a Yérmezőn, mini országos naggyülést, a résztvevők számát körülbelül 100 ezerre számítják. A főiutazás hazánk összes vasúti és hajóállomásáról féláru menetjegyekkel történik, melyek 3 napra érvényesek és a községi elöljáróságok által kiállítandó igazolványok alapján adatnak ki, — A felvonulás rendje: Gyülekezés a beérkezett vonatoknál a keleti és nyugati pályaudvarokon és a Petőfi-téren. Reggel 8 órakor bevonulás. A menet élén 250 tagból álló magyarruhás lovasbandérium, utánuk négyes diszfogatok, négyfogatu ökörszekerek, melyeken mezei munkás és arató jeleneteket feltüntető jelmezes csapatok foglalnak helyet. A menetek a lánchid- nál találkoznak és a királyi vár elé vonulnak. — Eskor a gazdákból, asszonyokból és leányokból alakított 100 tagú küldöttség meghívja a kormányzó főméltóságát a közgyűlésre. Egyidejűleg egy másik küldöttség meghívja a kormányt. A Vérmezőn tábori oltároknál katholikus, református és evangélikus istentiszteletek lesznek. Ezután ünnepi szónokok méltatják a nap jelentőségét, közben hazafias szónoklatok, dalok, zeneszámok előLapunk mai száma 2 oldal.
