Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-01-15 / 5. szám
EIIl. évfolyam Egyes szám ára 3 korona 5. szám. Gyula, 1031. január 15. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése,, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor leplezik le Budapesten, a Szabadság-téren az elszakított országrészeket ábrázoló szobrokat. Gondoljunk elszakított véreinkre és lobogó reménykedésünk jeléül lobogózzuk fel házainkat, huzzuk meg harangjainkat és imádkozzunk elrabolt testvéreinkért. Négy szobor. Parisban, a világhírű Concorde-téren fel van állítva hét szobor, melyek mindenike Franciaország egy-egy nagyobb városát ábrázolja. Mikor Franciaország 1871-ben a ver- saillesi békében elvesztette Elszász-Lotha- ringiát és fővárosát, Strassburgot, ennek a városnak Concorde-téri szobrát a franciák gyászlepellel vonták be és minden évben, szeptember 2-án, a szedáni csata évfordulóján elzarándokoltak hozzá és nagy ünnepségek között megkoszorúzták. Negyvenhat esztendőn keresztül vonultak el a gyászleples szobor előtt a francia hazafiak, nem fogyó, hanem mindig növekedő reménységgel és bizakodással, mig végre levehettek a gyászleplet a szoborról és ismét magáénak mondhatja Francia- ország Elszászt és Strassburgot. Pedig miről volt szó? Mindössze kétszázezer franciáról, de egyébként ősi német földről, amelyen alig akadt francia hangzású városnév. De a franciák ezt a kétszázezer franciát sem engedték, ezeknek idegen járomban nyögését sem tudták elviselni. A trianoni békeszerződés hazánk területének kétharmadrészét rabolta el tőlünk, mely ezer évig magyar és Magyarország volt; négy millió honfitársunkat szakították el tőlünk és ugyanennyi millió hozzánk hü, ide vonzódó más, nem magyarajku lakosságot. Rettenetes, borzalmasan fájó csapásokat mérhettünk mi a világháborúban ellenségeinkre, hogy ennyire letiportak és megcsonkítottak; hihetetlen félelmetgerjesztő lehet még most is a nevünk, hogy ennyire megkötözve kell tartaniok bennünket. Áz Elszászt negyvenhat esztendeig nem feledett franciák nekünk négy Elszászt csináltak. De nem négyszeres, hanem ezerszeres erővel kell élni bennünk a reménynek, a bizalomnak és a törhetetlen akaratnak, hogy nekünk nem fog kelleni negyvenhat évig várnunk, mig visszajönnek elrablóit határaink, elorzott véreink. Az a négy szobor ott Budapest Szabadság-terén, melyeket a Védő Ligák Szövetsége állított fel, nem lesz negyvenhat évig gyászba vonva, ha minden magyarnak minden gondolata ott lesz azoknál a szent helyeknél, melyeket most idegen betolakodottak taposnak, ha ott lesz azoknál a szenvedőknél, akik ezt a mi zengzetes, édes nyelvünket beszélik. Ma és mindig minden szeretetünkkel feléjük kell fordulnunk, ma minden segítő kézzel feléjük kell fordulnunk, ma minden segítő kéznek feléjük kell nyúlnia, a mi értékünkről, kultúránkról, emberiségünkről és hivatásunk átérzőséről az fog igazi tanúságot tenni, hogy mikép és mennyire tudunk ragaszkodni jogtalanul és igazságtalanul elrabolt területeinkhez, hogy és mily erővel tudjuk felkarolni elnyomott édes testvéreink igazságos ügyét. Erre a szent feladatunkra emlékeztessen minket mindig ez a négy szobor. A megszállott területek szobrai. Hatalmas hazafias ünnepség keretében fogják vasárnap, folyó hó 16-án Budapesten, a Szabadságtéren leleplezni az elszakított magyar országrészeket ábrázoló négy szobrot. Nyugatot, Keletet, Északot és Delet ábrázolja a négy hatalmas szobor, gyönyörűen szimbolizálva Nyugatmagyarországot és a Felvidéket, Erdélyt és a Délvidéket, melyeket a trianoni béke letépett a magyar haza testéről. Az összes nemzetvédő egyesületek szövetségének volt az eszméje, hogy a párisi Strassburg-szobor példájára Magyarország elszakított részeinek szobrait Budapesten felállítsák, hogy Budapestnek és az egész országnak népét folytonosan emlékeztessék hazánk elvesztett területeire, elszakított részeire. A négy hatalmas szobor négy kiváló szobrászművészünk müve. A Keletet ábrázoló szobor a székely ősmonda Csaba vezérét ábrázolja, amint elszántan, rettenthetlenül indul a veszedelembe jutott székely- ség megmentésére. Pásztor János szobrászművészünk hatalmas alkotása ez a szobor. A Dil szobra egy gyönyörű, büszke dacos svábleány alakjában testesíti meg az aranykalásszal ékos Bánátot; nyugodt és büszke bizalommal simul a leány a mellette álló hatalmas magyarhoz, aki egyik kezében kardot emel, a másik kezében pajzsával védi a leányt. Szentgyörgyi István jeles művészünk öntötte ércbe ezt a gyönyörű gondolatot. Nyugatmagyarországot egy földre sújtott ifjú ábrázolja, aki egyik kezével görcsösen kapaszkodik 'az ország címerébe, mig fölötte a Hadúr hatalmas, ércsisakos alakja emeli rettenthetetlen kardját; Sidló Ferenc szobrász tehetségét dicséri ez az alkotás. Legmegkapóbb az Északot, az elrabolt Felvidéket ábrázoló szobor. Hungária hatalmas alakját látjuk itt, megkötözve, megtépázva, keresztre feszítve, aléltan roskadozik, koronás sisakkal fedett feje féloldalra hajlik, arca a fájdalomtól rettenetesen el van torzulva. Ehhez a hatalmas, de tehetetlen Hungáriához bátor bizalommal kapaszkodik egy dacos képű tót fiucäka, kinek minden tagja, arcának minden vonása azt fejezi ki, hogy sohasem szakíthatják őt le Hungária testéről. Egy felvidéki tipusu kuruc alakja, melyre Hungária reátámaszkodik, elszánt mozdulattal nyúl kardjához, hogy megvédje Hungáriát és az öltönyébe kapaszkodó tót fiúcskát. Ez a zseniális szobormű Strobl Zsigmondot vallja mesterének. Ez a négy szobor lesz a trinanoni béke mementoja, menekült véreinknek bucsujáró helye, minden magyar reménységnek szent oltára. Ezeket a szobrokat leplezik le vasárnap déletőtt 11 órakor és ezt a napot a Yédő Ligák Szövetsége országos ünneppé akarja emelni. Minden magyar gondoljon ezen a napon különösen azokra az országrészekre, melyeket az erőszakos béke tőlünk elszakított és azokra a véreinkre, kiket érdemetlen hódítók martalékul dobtak oda. Tegyünk ezen a napon szent fogadalmat, hogy minden cselekedetünknél megcsonkított országunkra fogunk gondolni, hogy minden tettünket az a szüntelen törekvés fogja irányítani, hogy elrablóit földjeink és eltiport testvéreink minél előbb visszakerüljenek ismét az édes haza kebelére. A leleplezési ünnepélyre Csonka Magyarország minden törvényhatósága, városa és községe meghívót kapott és igy az ország minden zuga képviselve lesz a nagyszerű ünnepélyen. A leleplezés előtt fogják felszentelni a megcsonkításukban meg nem nyugvók zászlaját, hogy legyen egy szimbólum, mely mindig össze tudja tömöríteni azokat a magyarokat, akik nem akarják, hogy mások irányítsák sorsunkat. A zászlóba bele van szőve 72 vármegyénk cimere, Magyarország térképe ezzel a felírással: »igy volt, igy lesz«. Bele van hímezve a Magyarok Nagyasszonyának képe, aki nem fog megfeledkezni »szegény magyarokról«. A zászlót az összes egyházak főpapjai megáldják, a katolikus egyház részéről maga a biboros hercegprímás. Ezután történik meg a szobrok leleplezése, Urmánczy Nándornak, a Yédő Ligák Szövetsége elnökének beszéde közben. Ezután a székesfőváros polgármestere átveszi a szobrokat és elvonulnak előttük a küldöttségek. Legyünk mindnyájan gondolatban ott a szobrokban jelképzett elszakított véreinknél. / Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. legmagasabb árban vásárolunk, vagy kívánságra megfelelő mennyiségű Olli III pálinkára becseréljük. WeiszMőr és Társa központi szeszfőzdéje Gyula. i8s i-g Lapunk mai száma 6 oldal.
