Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-01-12 / 4. szám

Lili. évfolyam. Gyula, 10)31. január 1)3. Egyes szám ára 1 korona. 4. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f, Fél évre . . 60 K - f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyiittér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay Jáuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBIT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Ny ugat-Magy arorszäg. A szörnyűséges trianoni békének is leg- szörnyebb szülötte Nyugat-Magyarországnak Ausztriához való csatolása. Ausztriához, mely csakolyan ellensége volt az antantnak, mint mi; sót, ha voltak az osztrák-magyar biro­dalomnak impériálista szándékai, azok bizo­nyára Bócsben és nem Budapesten lehettek. És mégis, elvesznek az egyik ellenségtől olyan területet, mely egy évezrednél régebb idő óta hozzája tartozik és odaadják a másik ellenség­nek, melynek nem kell és nem is tud vele mit csinálni. Ugyanakkor teszik ezt, amikor a jóbarátot, Oroszországot, amely mégis csak a legtöbb áldozatot hozta az antant érdekeiért, Oroszországot, mondom, megfosztják legvirág­zóbb tartományaitól. Megcsinálják az önálló Lengyelországot, amely ország a két ha­talmas birodalom — orosz és német — között természetes határok nélkül nem fog tudni független államként megállani. — Elveszik Oroszországtól Beszarábiát és oda­adják annak az államnak, mely két évi két- szinüsködés után állott csak az antant mellé és akkor három havi fegyverben állás után az antant egyik legcsufosabb kudarcát szol­gáltatta. Hát ezt az igazságszolgáltatást nem ért­jük még a nemzetiségi elv alapján sem. Mert a nemzetiségi elvet sem lehet és nem szabad a nemzetek akarata ellen megvalósítani; ha pedig igy akarják megvalósítani, akkor ez a törekvés már nem a nemzetiségi, hanem az imperialista célokat szolgálja. De még ebből a szempontból is alig érthető. Ha az antant államai biztosítani akarják magukat volt ellenségeik feltámadásától, inkább arra kellene törekedniük, hogy minél több nemzetiségi államot alkossanak. A nemzetiségi államok min­dig kevésbbé veszedelmesek a szomszédaikra és más államokra. íme, a nemzetiségi Ausztria- Magyarország gyengébbnek, kevésbbé ellen­állónak bizonyult, mint az egységes nemzeti­ségű Németország. Mi vezérli hát a béke- konferenciát ? Több mint két esztendővel ezelőtt, mi­kor félrevezetett országunk népe minden re­ményét a békekonferenciába vetette, mikor mindenki azt hitte, hogy fegyverletételünk legalább területi épségünket biztosítja, akkor azt irtuk e hasábokon, hogy a békekonfe­rencia elsősorban bókét akar adni a győzők­nek és csak azután igazságot a legyőzőitek­nek. A népek szavának a szerint lesz na­gyobb vagy kisebb súlya, amint nagyobb vagy kisebb mértékben áll hatalmukban a születni készülő béke megbontása; annak lesz igazsága, aki az utolsó pillanatban is még a kardjára üthet. Szóról-szóra igy tör­tént. Az antant most azt hiszi, hogy ha Ausztriát a mai állapotában hagyja, a ter­mőföldet egészen nélkülöző országot rövide­sen Németország vagy Magyarország szövet­ségébe kényszeríti. Ettől pedig nagyon fél. Reákényszeriti hát Ausztriára a mi Kis-Al- földünk egy részét, hogy megmentse az élel­mezés gondjaitól és népének szövetkezósi vá­gyát megszüntesse. Ilyen kisded játékkal véli az antant megnyugtatni a nehezen legyűrt ellenség feltámadásától szorougó népeit. De ezek mögött az apró taktikázások mögött alig van erő, alig van hatalom. Láttuk a görög kérdésben. Minő eréllyel tiltakoztak az ellen, hogy Konstantin, a német császár só­gora, elfoglalja trónját. Mikor a bátor görög nép és bátor királya mégis elment és elfog­lalta a trónt, akkor szépen azt mondották: ejnye, ezt mégse hittük volna és szépen megnyugodtak. Hát ez elég tanulságul szolgálhat ne­künk is, hogy örökösen ne hajtsuk meg a fejünket minden képtelen kívánság előtt. Külpolitikai hírek. Budapest. Az antant újból i akcióba lépett, hogy a békeszerződésnek érvényt szerezzen. Erre okot szolgáltatott, hogy Ausztria és Magyarország kereskedelmi és gazdasági tárgyalásokat folytatott és azokat közmegegyezéssel már csaknem be is végezte. Az antant attól félt, hogy kibékülünk és igy a trianoni szerződésen folt esik. Ilyet pedig a görögök és törökök már eleget ejtettek a béke­okmányokon. Ezért tudatta Ausztriával, hogy Nyugatmagyarorszag neki ítélt részeit vegye át; ha pedig késlekedik, akkor az antant fog erre nézve intézkedni. Most úgy a magyar, mint az osztrák kormány tanácstalanul áll, hogy mit tegyen ? de legtanácstalanabbul ail az a nép, mely e területen lakik és a népszavazás elrendelését várta, hogy kimutassa Magyarországhoz való hűségét és csatla­kozását. Belpolitikai hírek. Budapest. A magyar politikai életben a leg­utóbbi napokban szélcsend uralkodott. A nemzet­gyűlés elnapolta üléseit, a képviselők túlnyomó része távol a kerületekben időzik ; a nemzetgyű­lés időelőtti összehívásáról szóló indítványt elha­lasztották. Az uj miniszterek szorgalmas munkál­kodással vannak lekötve, hogy a nemzetgyűlés elé adott programmjuk alapján uj javaslatokkal lépjenek. A nemzetgyűlés az eddigi megállapodás szerint csak február 3 án ül össze. [ Id. Novák Kamill. ] Vármegyénk egyik legrégibb köztisztviselője, a gyulai kir. törvényszéknek 36 éven át volt el­nöke, idősb Novák Kamill, vasárnap, folyó hó 9-én délelőtt élete 80-ik évében elhunyt. A boldogult a királyi bíróságoknak a kiegye­zés után történt szervezésekor lett a gyulai kir. törvényszék első elnöke. A bírósági szervezetnek megalapozásában, az igazságszolgáltatási adminiszt­ráció megszervezésében kiváló rátermettséggel rendelkezett és a gyulai kir. törvényszéket az ország egyik legkiválóbb bíróságává fejlesztette. Érdemei elismeréséül 1892-ben a curiai bírói címet és jelleget kapta, 1909-ben történt nyugalomba vonulásakor pedig a király a Lipót-rend lovag­keresztjével tüntette ki, amit a puritán gondol- kozásu elhunyt csak barátai és elöljárói reábeszó- lésére fogadott el. Azóta a közéleti szerepléstől visszavonultan, családjának élt. Élete utolsó pilla­natáig a legteljesebb szellemi és testi egészség­nek és frisseségnek örvendett, rendes sétáját még a legzimankósabb időben is megtette, a szelíd öregség megzavarhatatlan nyugalmát árasztva mindenütt maga körül. Vasárnap délelőtt reggeli­zés után hirtelen rosszul érezte magát és néhány pillanat múlva kiszenvedett. Városunk hálásan gondolhat működésére, mert mikor két évtizeddel ezelőtt mozgalom indult meg a törvényszéknek Békéscsabára átvitele iránt, az elhunyt erőteljesen exponálta magát a törvény­szék ittbagyásáért és a város áldozatkészsége mel­lett az ő magatartása is közrehatott, bogy a tör­vényszék Gyulán hagyatott. Családja a 18. század közepén már' Békés­megyében lakott és a család férfi tagjai mind a köz­pályán működtek. Nagybátyja, Antal, alispánja volt vármegyénknek, atyja Ferenc pedig oly kitűnő jogász hírében állott, hogy 1851-ben Bécsbe hív­ták, ahol az 1852-i »Ősiségi nyiltparancs* meg- alkotásában vett részt. A család nemességéhez az elhunyt szerezte meg 1887-ben a »szentmiklósic előnevet. Halálát özvegye, született Lecbner Beatrix, két fia, Ferenc műszaki főtanácsos és Kamill mi­niszteri titkár, leánya, Izabella férjezett dr. Zöldy Jánosné és számos unoka gyászolja. Temetése szerdán délelőtt fél 9 órakor lesz a beszentelés után Budapestre szállítják holttestét. HL I HE K. A népszámlálás akadálytalan lebonyolítása. Az országos menekültügyi hivatal administrativ vezetője 1507—1920. elnöki szám alatt kelt iratá­val megbízást küldött a menekültügyek békés- vármegyei előadójához a január 1. és 10. között megejteni tervezett népszámlálás akadálytalan keresztülvitele érdekében. A »Rendelet és Utasí­tás« szövegéből kitetszöleg a főszámlálólapokat a menekült egyénekről is ki kell állítani, mig a pót­számláló lapok csupán a menekült családok fejé­ről állitandók ki. A népszámlálás lelkiismeretes keresztülvitele fontos államérdek lévén a nyomtat­ványoknak kellő mennyiségben kell a népszámláló biztosok rendelkezésére államok. A vasúti közleke­dés kedvezötlensége folytán ez utón kéri fel a menekültügyi előadó a Békésvármegye területén működő népszámláló biztosokat arra, bogy a nyomtatványpótlást közvetlenül az 0. M. H. vezetőjétől távirattal, vagy távbeszélőn szívesked­jenek igényelni. Hirdetmény. A közélelmezési miniszter ur rendelkezése alapján a kivetett és már beszolgál­tatott adógabonán (búza, rozs, kétszeres) felül Gyula város termelőit és illetve felesleggel ren­delkező készlettulajdonosait még 30 waggön búza beszolgáltatására kötelezte. Ez a 30 waggon búza a legszigorúbb katonai rekvirálás és illetve kuta­tás megejtésével fog szükség esetén behajtatni. A leszámoló bizottság abban a véleményben van. hogy a termelők és illetve felesleggel rendelkező készlettulajdonosok, (iparosok, kereskedők), a szi­gorú katonai rekvirálás nélkül is biztosítani tad­ják a 30 waggon búzát. Éppen azért az ország ellátatlan lakosságának az ellátása és a köznyuga­lom és közbéke megóvása céljából arra hiv fel minden felesleggel rendelkező készlettulajdonost a leszámoló bizottság, hogy nélkülözhető feleslegét rekvizició nélkül önként ajánlja fel a leszámoló bizottságnál. A leszámoló bizottság a városházán (emelet) főjegyzői szobában működik. Az önként felajánlás a következő sorrendben történik: 1. 1921 január 12-én délután felajánlja feleslegét a Belváros. 2. január 13-án délelőtt felajánlja feles­legét a Nagymagyarváros, Szt. István-uttól jobbra lakók, délután pedig Szt. István-uttól balra lakók. з. 1921. január 14-én délelőtt az Újvárosnak Novák- és Szarka-utcától jobbra, délután pedig eme utcáktól balra lakók és Szentpálfalva. 4. jan. 15-én délelőtt Jókay Mór és Wenckheim Frigyes­и. jobbra, délután pedig eme utcáktól balra lakók. 5. január 17-én délelőtt Nagyrománváros, Rövid és Hosszú utcák jobb, délután pedig eme utcák­tól balra lakók. 6. január 18-án délelőtt Ujgyula és a Kisromáuvároson lakók, délután pedig a Kosároldalon lakók. 7. január 19-én délelőtt az Elővizcsatornától jobbra, délután pedig az Élőviz- C8atornától balra lakó tanyai lakosok. Gyula, 1921 január hó 10-én. Flascbka s, k. ezredes, leszámoló bizottság elnöke. A vármegyei közigazgatási bizottság január 13-án d. e. 9 órakor ülést tart. Lopunk mai száma 2 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom