Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-04-09 / 29. szám

LISI, évfolyam 29. szám Szombat Gyula, 1921. április 9. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FEKEHC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. A király. Apostoli királyunk a húsvéti ünnepek alatt elhagyta svájci tartózkodó helyét és Magyarországra jött. Megalázott és letiport állapotunk szomorú következménye, hogy Magyarország koronás királya csak mint ma­gánegyén tartózkodhatott Szent István biro­dalmának területén és rövid ittléte után el is kellett azt hagynia. De lealázottságunkban is büszke önérzettel tölthet el bennünket az a tudat, hogy Magyarország koronás királya nem olyan figyelembe nem vehető politikai nulla, aki jöhet-mehet, utazhat, trónra ülhet, senki sem törődik vele, senkinek nincs útjában, mint ahogyan a genfi szobaur vagy két év­tized előtt senkitől észre nem véve reáült Szerbia trónjára. íme, csak hazajött, egy sze­rény autón, másodmagával, nem jött mögötte félelmes hadsereg és mégis felzudult kis és nagy ellenségeink egész hangyabolya, meg­rémült közeli és távoli szomszédaink egész serege. Vájjon mitől félnek ? Mit féltenek ők vájjon a Habsburgok visszatérésétől ? Azt hiszem, nem Magyarország függet­lenségét és önállóságát. Féltik ők a maguk nagynehezen összetákolt, csupán az erőszak «rejével összetartott országait. — Félnek ők Szent István koronájának hatalmas és össze­tartó erejétől, mely mint hatalmas mágnes vonzana ide tőlük mindent, ami ott értékes, nemes fém. Félnek Szent István koronájának fényétől, mely napként oszlatná el azt a homályt, melybe burkolni szeretnék állam- fentartó képességeik teljes hiányát. Ameddig esak bírják, meg kell tehát fogyatkoztatniok ezt a fényt, mert ennek a koronának teljes ragyogása az ő lopott fényüknek örök halá­lát jelenti. Ma még el kellett tűrnünk azt a pél­dátlan gyalázatot, hogy egy független, sza­bad nemzetnek megtiltsák szomszédai, hogy törvényes uralkodóját visszafogadja, hogy legelső polgárának a haza földjén szállást adjon. Nagy önmegtagadás, a hazafiui belátás, megfontolás és bölcseség nem mindennapi mértéke kellett ahhoz, hogy legyőzzük ma­gunkban a felháborodást, utálatot és meg­vetést, amit ellenségeink vakmerő tiltakozá­sának kellett bennünk keltenie és elfojtsuk lelkűnkben azt az évezredes, soha meg nem tagadott szent érzést, mely Szent István koronájának viselőjéhez minden körülmények között fűz bennünket és azt mondjuk koro­nás apostoli királyunknak, hogy ma nem vagyunk azok, akik voltunk, ma nem ren­delkezünk azzal az utolsó csepp vérrel sem, amelyet mindig szívesen odaadtunk az or­szágunk és nemzetünk egységét, épségét és sérthetetlenségét kifejező szent korona vé­delmében. Ma valóban csak a szent korona és an­nak viselője az egyedüli, ami még kifejezi országunk és nemzetünk egységét. Ha ezt is eldobnék magunktól, önmagunk szentesíte­nék azt az égbekiáltó igazságtalanságot, amit nemzetünkkel tettek ; önmagunk vetnék el magunktól végleg levagdosott, de még egé­szen el nem távolított országrészeinket ; el­szakítanék az utolsó köteléket, mely a túl­lévőkét még idefüzi és amely őket vissza is tudja hozni. Az utolsó tőrdöfést adnók meg agonizáló nemzetünknek. Van-e még magyar ember, aki erre kapható ? Maradt-e még eb­ben a kipusztult országban oly vak­merő, vagy oly ki ezt megtenné ? A kultura szégyenfoltja. Amikor Bóka Gergely és Suta Mihály gaz­dálkodók olyan szerződést kötnek egymással, a mely csak egyikőjük megtévesztésének is okszerű következménye, vagy kettőjük közül egyik olyas­minek a teljesítésére kötelezi magát, mely anyagi romlásának, tönkrejutásának előidézésére alkal­mas, vagy amelynek teljesítése természettani le­hetetlenség, a tételes törvény igazságkereső jog­szabálya feljogosítja a megtévesztett, vagy lehe­tetlenségre. vállalkozó felet arra, hogy a helyes gondolkozás, fontoskodásával meg nem egyeztet­hető igazságtalan szerződés hatálytalanítását kö­vetelje. Az erre hivatott bíróság ugyanis a vitás magánjogi eset összes vonatkozásainak gondos figyelembevételével megállapítja, hogy az adott körülmények között mi lehetett a felek tulajdon- képeni akarata. Abban a bebizonyított esetben, ha az ügy lelkiismeretes megvizsgálásából kitet- szően az írásba foglalt szerződés, (mely a magán­jog szerint a szerződő felek törvénye) megtévesz­tés, vagy leküzdhetetlen erőszak közvetlen hatása alatt jött létre, annak eredeti érvénytelenségét a bíróság megállapítja. A szerződések ezen alakjai magánfelek kö­zött, magánjogi érdekek előmozdítására jöttek létre, ezek tehát csupán egyének, vagy családok jogos érdekeit szolgálják. Szerződések azonban nem csupán magánfelek között, magánérdekek szolgálatában, hanem államok szélesebb közjogi és nemzetközi jogi viszonyaiban, politikai érde­kekből is létrejönnek. Az élő jogbölcselet nem foszthatja meg az államokat sem ama kétségkívül fontos jogok gyakorlásától, melyek a kisebb ér­dekű magánfelek elől sincsenek elzárva. Az államok fólrevezettetése esetében szer­felett lényeges közjogi, sőt nemzetközi jogi érde­kek játszanak szerepet, olyan kimerítően, annyira feltétlenül, közmegnyugvást keltőnek kell tehát lennie a szerződésnek, illetve szövegezésének, hogy a kultura nagy világában, minden városban és községben tulajdonképen pedig annak müveit, értelmes lakosságában a megelégültség jóleső érzése legyen állandóan észlelhető. A világháború gyötrelmesen súlyos éveiben diadalról-diadalra tört elő a lelkes magyar had­sereg, dicsőségének zenitjén állott, amikor annak szétzüllését a magyar vérből elfajult böllér legé­nyek, terror fattyuk szennyes ujjakkal előidéztek. A nagy zűrzavarban halászni törekvő érdekhaj- hász kalandorok eladták a Magyar Hazát, átját- szották jóságos Édes Anyjukat a csavargó ész­járású, nemzetközi szélhámosok kalmár kezeire. Hades fúriái, Nadir csuszó-mászó gonosz lelkei kénköves gázokat lehelve törtek az ezeréves Magyarra. Százszor gonosz tettet tetőzött be a magát nagynak nevezni szerető nemzet (Grand Nation), amikor az egykor müveit Nyugat egyik helyisé­gében a békeszerződésnek csúfolt gonosz tartalmú írásbeli dolgozatot a legritkább erőszakkal elkö­vette. Ez az állítólagos hóhérmunka nem béke azért, mert a szabadságharc ama termékeny csi­ráit hintette el, amelyből idővel a független Magyar Haza hatalmas koronáju tölgye fog ki­fejlődni, de annál kevésbbó szerződés, mert azt az alattomos frátyék által gonosz eszközökkel megtévesztett nyugati hatalmaknak az évezredes magyar történelmet nem ismerő erőszaka mon­dotta tollba. Ne beszéljünk egyelőre a magyar szabad­ságharcról, az idő a legjobb orvos, megérleli a kelevényt, kifakasztja, annak idején a megérett sebet, hogy a rossz vért kibocsássa, megsem­misítse. Éljen, fejlődjék azonban minden becsületes magyar emberben amaz egészséges, józan meg­győződés, hogy a világ legundokabb népfajainak kidobott szennyes salakjától körülövezett szép hazánktól a mozgás szabadságát, a lélekzetvételt zárta el ez a békeszerződésnek nevezett szégyen- papir, az úgynevezett »békekötés* elzárta előlünk a gazdasági élet minden eszközét, anyagát, elta­karta előlünk »Kelet kapuját«, a Jád fenséges völgyét, a Tátrák világhírű tengerszemeit, lesze­relte a legdurvább erőszakkal, elfoglalta az ezer év óta a nemzetiségek jogainak szabad gyakor­lata mellett a nyugati nagy államok által évszá­zadokon át elismert Magyar Hazánkat. De törjünk összeszoritott ököllel, becsukott ajkakkal, nem tarthat ez már sokáig . . . »mert jönni kell, mert jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epsdez milliók ajakén ! . . .« Az uj lakásrendelet. Hatvan százalékkal emelik a lakbéreket. Az uj lakásrendelet megjelent a hivatalos lapban és a vidéket illetőleg sem a háztulajdono­sok sem a lakók számára nem hozott semmi jót. A rendelet lényege, hogy lakást felmondani ez­úttal sem lehet, ellenben a bérösszegek az 1917. évi november 1-én fizetett bérhez képest 60 százalékkal emelkednek. A rendelet megállapítja, hogy lakásra jogo­sult, akinek önhibáján kívül nincs lakása, akinek 733 6-20 Udvari (á la pilsenQ Góliát Maláta (á la SalvatoO sor Csak viszonteladóknak! palackozva békebeli minőségben kapható az Első Magyar Részvény Serfőződe főraktárában: Weisz Mőr és Társa cégnél, Gyulán. Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom