Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-01-01 / 1. szám
2 Békés 1921. január 1. A Káiolyi-féle forradalom első napjaiban négy magyar főár kereste fel az akkor Eekartsau- ban, a magyar határ közelében tartózkodó IV. Károly királyunkat. Eszterházy Miklós herceg, Desseirffy Emil és Széchenyi Emil grófok s Wlassics Gyula báró voltak a tagjai ennek a társaságnak. Yolt-e ezeknek az uraknak valamely meg- bizatása, üzentek-e a forradalom urai valamit koronás királyuknak, minő tárgyalások folytak az eckartsajii látogatók és koronás királyunk között, teljes hitelességgel ma még nem tudjuk. Az akkori újságok közvéleményei szerint a nevezett urak, mint küldöttség, a magyar kormány abbeli kérését terjesztették a fejedelem elé, hogy az osztrák császári trónról történt lemondása és a magyar nemzetnek már ma is megállapitható közakaratához képest mondjonle a magyar trónról is. A társaság egyik tagja úgy nyilatkozott a lapokban, hogy ők nem voltak küldöttség, senkinek sem a megbizásából, hanem a maguk elhatározásából mentek, hogy a királyt felvilágosítsák a helyzetről és az ország hangulatáról. Bármik legyenek is az előzmények, az tény, hogy az urak egy királyi kézirattal tértek vissza Eckartsauból, melyet itthon a miniszterelnöknek, Károlyi Mihálynak adtak át és amely szÓBzerint igy hangzik: »Trónralépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam, amely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettel vagyok áthatva. Ennélfogva minden részvételről az állami ügyek vitelében lemondok és már elevs elismerem azt a döntést, melyl, el Magyarország jövendő államformáját megállapítja. Kelt Eckartsau, 1918. november 13. Károly s. k.< Bizonyára erre az okiratra fognak hivatkozni azok, akik azt vélik állíthatni, hogy IY. Károly lemondott a magyar koronáról és igy a trón megürült. Szükségtelen azonban hosszasan bizonyítgatni, hogy ebben a levélben a magyar királyi trónról való lemondás nem foglaltatik és nem is foglal- tathatik. Elsősorban nem foglaltatik benne az az uralkodói akaratnyilvánítás, hogy IY. Károly magyar király a magyar koronáról lemond, másodszor pedig ez a nyilatkozat vagy levél nem alkalmas formája a lemondási akarat nyilvánításának, úgy, bogy még ha tényleg a trónról való lemondást akarta is az uralkodó nyilvánítani, azt ebben az alakban érvényesen nem tehette. Mindenekelőtt meg kell állapítani — feltéve egyébként az okirat eredetiségét, hogy t. i. valóban IY. Károlytól származik — két, azonnal szembetűnő közjogi hiányosságot: először azt, hogy az okirat nem Magyarországon kelt, másodszor, hogy nincs rajta miniszteri ellenjegyzés. Ami az elsőt illeti, általában nem érvénytelenek ugyan a külföldön kelt királyi iratok, de ilyen fontos uralkodói aktusnál, mint a trónlemondás, régi közjogi törvényeink szelleme megkívánja, hogy az Magyarországon, magyar államférfiak közbenjövetelével történjék, ami az idegen befolyás kizárása és az uralkodói elhatározás szabadsága érdekében felette kívánatos. A miniszteri ellenjegyzés hiánya nagyobbfoku és feltétlenül érvénytelenséget szülő hiányosság. — Az 1848. évi III. t.-c. 3. §-a értelmében a király mindennemű elhatározása csak úgy érvényes, ha a Budapesten székelő miniszterek egyike által, is aláiratik. — Olyan fontos államhatalmi aktusért, minő a trónról való lemondás, a felelősséget szintén viselnie kell a felelős minisztériumnak. Ez az egy hiányosság egymaga elegendő ugyan a lemondó okirat érvénytelenségéhez, de vannak ezenkívül lényegbe vágó közjogi hiányok is, melyek nem kevésbbé érvénytelenséget vonnak maguk után. Legelőször vissza kell mennünk a már fentebb idézett 1867. évi III. t.-cikkre; »minden ezentúl bekövetkezhető trónlemondás Magyarország külön értesítése mellett s alkotmányos hozzájárulásával történjék«, mondja ez a törvény, melyet a koronás király azzal az Ígérettel szentesített, hogy mind maga megtartja, mind mások által megtartatja. A közjogokban csak lex perfecta létezik, vagyis C3ak olyan jogszabály, mellyel ellenkező jogi tény hatállyal nem bir. A Magyar- ország külön értesittetése és alkotmányos hozzájárulása nélkül történt trónlemondás tehát érvénytelen, semmis. Nem lehet vitás, hogy az állítólagos trónlemondás nem Magyarország előzetes értesítése mellett és alkotmányos hozzájárulásával történt. (Folytatása következik.) Belpolitikai ilirek. Indemnitás. A hivatalos lap legutóbbi száma közli a magyar állami költségvetésnek az 1921. év első három hónapjára meghosszabbításáról szóló törvéuyt. A törvény 2. § a szerint az országos betegápolási pótadó az 1921, évre az eddigi 3 százalékról 20 százalékra emeltetett. A 3. § úgy rendelkezik, hogy a tisztviselőknek, alkalmazottaknak, nyugdíjasoknak, özvegyeknek, árváknak kedvezményes ellátásáról intézkedő törvény hatálya az indemnitás tartamára, vagyis március 31-ig meghosszabbittatott. A népbiztosok biinperében, mely négy hónap óta húzódott,, a bíróság ítéletet hozott. 10 vádlottat felségsértésben, lázadásban, illetve gyilkosságra való felbujtásban, ezenfelül hamis pénzek kibocsátásában bűnösöknek mondotta ki és közülök Vántus Károlyt, Bokányi DjzsőI;, Ágoston Pétert és Haubrich Józsefet összbüntetésképen halálra, — hat más vádlottat pedig életfogytiglani fegyházra Ítélte. Az Ítélet részletes indokolása kiemeli azon megdöbbentő katasztrófákat, melyeket az elitéltek kommunista működése és uralma egyesekre, intézményekre és az országra eredményezett és amelyek végül az ország ellenséges megszállására és feldarabolására vezettek. A halálraítélt négy főember kegyelemért folyamodott s kérelmük a kormányzóhoz fel is lett terjesztve. Külpolitikai hírek. A fiumei felfordulás december 24 én és 25-én érte el tetőpontját. D. Annunzió, aki Fiúmét elfoglalta, ezt az ellene küldött olasz reguláris csapatok támadásával szemben is tartani akarta s a város lakosságát terveinek megnyerni óhajtotta. Egy résznél ezt el is érte. A reguláris olasz katonaság ennek dacára elfoglalta a várost, abba bevonult, a lakosság higgadtabb része a reguláris csapatokhoz pártolt. — Egyben hírek jöttek D. Annunzíó megöléséről is, de mindeddig megerősítést nem nyertek. A (forogok és törökök békésen akarnak egymással megegyezni. Erre mutat, hogy a vezető féifiak mindkét részről kiáltványt bocsátottak ki, melyben a sevresi békeszerződés vitás pontjait egymás között korrigálják. A francia és angol követ mellőzést látván abban, hogy őket meg nem kérdezik, megaprahendáltak és elhagyták Athént. A lengyel—orosz béketárgyalások annyira előhaladtak, hogy a béke megkötése küszöbön van. Ezzel ellentétben az orosz—román tárgyalások Besszarábiára vonatkozólag megegyezésre kilátást nem nyújtanak. A vármegyei törvényhatósági bizottság téli -rendes közgyűlése. (1920. december 30.) Mint az előre látható volt, a személy- forgalom szünetelése miatt a bizottság tagjai igen csekély számban voltak jelen. Felszólalások egyetlen tárgynál sem voltak s igy vált lehetővé, hogy a több mint 200 tárgyat felölelő tárgysorozatot még az nap délelőtt 12 óráig letárgyalták. A közgyűlés lefolyásáról szóló rövid tudósításunk egyébként a következő. Elnöklő főispán rövid üdvözlő szavai után az alispán rendszermti évnegyedes jelentése vétetett tárgyalás alá amelynek kapcsán utasítja a törvényhatósági bizottság az elöljáróságokat, hogy a pénzügyigazgatóságnak azon adókivetési és behajtási rendelkezései ellen, amelyeket szabályelleneseknek ítél, ide tegyen előterjesztést; megkeresi a pénzügyigazgatóságot, hogy a III. oszt. kereseti adó kivetését törvényesen foganatosítsa; felhívja az adóügyi felebbriteli küldöttség figyelmét a kivetés körüli általános sérelmekre; felkéri a főispánt, hogy a fa-tengeri akcióra felajánlott tengerinek a kivetésbe való betudása iránt hathatósan közbe járjon; kimondja, hogy a decemberi közgyűléseket ezentúl mindig december hó első felében tartja meg. A közig, bizottságba a sorsolás folytán megüresedett helyre dr. Márky Jánost, dr. Tőrök Gábort Korossy Lászlót, Ambrus Sándort és ,gr. Wenck- h8im Dénest megválasztotta. A belügyminiszternek a központi gyámpénztárból állítólag szabálytalanul jegyzett 50000 K. hadikölcsön megtérítése iránti leiratára kimondta a törvényhatósági bizottság, hogy annak megtérítésére magát kötelezettnek nem érzi, mert ezen összeg az állam részére hadikölcsön kötvény cimén tényleg be lett fizetve, tehát ezt az összeget az állam tényleg meg is kapta s igy ha szabálytalan is lett volna a jegyzés az államnak kötelessége azt a gyámpénztár részére megtéríteni, mert ha ezt nem tenné, azzal az összeggel jogtalanul gazdagodnék. A törrényhatósági és községi választó jog törvényhozási tárgyalásánál figyelembe kéri venni, a Ferdinándy belügyminiszter által első ízben előterjesztett javaslat szerint a virilismus kiterjesztését ; A törvénybe a gazda, iparos, kereskedő, közalkalmazottak köre és mindazon társadalmi rétegek felveendők, amelyek az alkotmányos fejlődésnek mindenkor hü kipróbált harcosai voltak. Az aktkv és passiv választó jogban kizárólag a nemzet alkotó elemek részesittessenek és abból a destruktiv elemek kizárassanak. A nők a választójog gyakorlásából kizárandók. A lakásínség enyhítése céljából oly törvényes intézkedések megtételét kéri, amelyek az ujonan épült részeket kiveszik a lakbérrendelet hatálya alól és a magán építkezéseket bizonyos anyagi kedvezményekkel elősegítsék. Kéri Károlyi Mihály és bűntársai vagyonának zár alá vételét és elkobzását, mert nyilvánvaló, hogy az ő szerencsétlen kormányzásuknak köszönhetjük minden bajunkat, nyomorúságunkat szégyenünket. A trianoni békeszerződés ellen tiltakozva megállapítja a törvényhatóság, hogy azt a nemzetgyűlés az antant parancsára, elkerülhetlen szükségből fogadta el. Kijelenti, hogy az a béke a magyar nemzet megszentelt teste, az ország területe ellen elkövetett közönséges merénylet és a maga részéről mindaddig nem nyugszik, amig ez a lealázó szerződés a nemzet létfeltétele által parancsolt körülményeknek megfelelően nem módosit- tatik. A tüzelőhiány orvoslása végett kéri a kényszer kitermelésére vonatkozó miniszteri rendelet erélyes végrehajtását, a meglevő összes tűzifának az erdőkön teljes egészében való zár alá vételét, a fa ára a tényleges kitermelési költségekhez alkalmazkodva a különböző fekvésű területekhez képest különféleképen állapíttassák meg. A nyilvános italméréseknek szombat estétől hétfőn reggel 6 óráig való zárva tartása és a vendéglőkben pedig ugyanezen idő alatt az összes italok kiszolgáltatásának eltiltása érdekében felír. A cukorgyártás biztosítása céljából a cukorrépa termelés állami kezelésbe vételét javasolja. Az alispánnak azon intézkedését, hogy az összes pótadó nemeket a fillérek elhagyásával kell előírni akként, hogy az 50 fillér s az ennél nagyobb összeg egy koronára kerekitendők, a kisebb összeg pedig egészben elhagyandó; jóváhagyólag tudomásul vette. A kórházi ápolási dijak felemelése iránt a népjóléti miniszterhez tett előterjesztést és pedig : a sebészeti, operált szülészeti és nőgyógyászati betegeknél 40 K, a rendes betegeknél 30 K, tudomásul vette. Az istenkáromlás szigorú büntetése érdekében a büntetőtörvény megfelelő módosítását kéri. Gyula városának a szentbenedeki legelő eladása, a kispéli legelő bérbeadása, a »Kultura« nyomda r. t,, a Nemzeti Kereskedelmi és Köz-
