Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-05-12 / 39. szám

LII. évfolyam Egyes szám ára 60 fillér, 39. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Oynla, 1930. május 13. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. » Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 60 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. LEGÚJABB. Politikai körökben nagy feltűnést keltett Urmánczy Nándor volt képviselőnek a Pesti Hír­lap kedd reggeli számában megjelent nyilatko­zata, amely kijelenti, hogy nincs az a kormányzó, miniszterelnök, vagy kormány, melynek felhatal­mazása lenne aláírni a békeszerződést. Szeretné látni azt, hogy a csonka nemzetgyűlésnek van-e bátorsága felhatalmazást adni és érzi-e magát arra hivatottnak, hogy 325 ezer négyzetkilométer földből 232 ezret átadni. Vég fii felszólítja1 a kor­mányt a lemondásra, ha nem meri megtagadni a béke aláírását és adja át helyét olyan férfiaknak, kik vállalják a felelősséget. Budapest. A békedelegáció hétfőn délután 5 órakor ülést tartott Apponyi elnöklete alatt és foglalkozott a békeszerződésre adandó válasz ter­vezetével. Ma a bizottság újból ülést tart. Budapest. A nemzetgyűlés folyosóján azt beszélték, Hogy a békeszerződés egyes függelékei­ben az van, hogy az entente határozná el, a ki­vitelre kerülő gabona feleslegünket, kinek milyen arányokban és milyen árban adhatjuk el. Hír szerint a külföldre kerülő gabona ára nem múl­hatná felül a belső fogyasztás hatóságilag maxi­mált árait. Ez megfosztana bennünket minden valuta javítási eshetőségtől. A magyar békekül­döttség javasolni fogja, hogy a hadisarc kifizetése 1926-ban kezdődjék? Becs. Hétfőn délután nagy szociáiista és kommunista gyűlések voltak és ott a szociál­demokraták tüntetőmenetben mintegy 40 ezren, a kommunisták 5000 voltak. A tüntetés az állí­tólagos osztrák reakció ellen irányult. A tüntetés ideje alatt minden forgalom megszűnt. A kommu­nisták a Magyar Házat megakarták szállni, de'a rendőrség körülzárta. Bécs. Vasárnap éjjel két kommunista ke­reste fel szállodai lakásán Bekker Ferenc volt Landwehr minisztert és el akarták szállítani. Bekker rendőrt hivatott, igazoltatta a két férfiút és ki­tűnt, hogy az egyik Faragó, a másik Fekete Andor, (Faragó Feldmann és Fekete Schwartz Andor). A kapu előtt autóban egy Felber nevű ember várakozott, ezek akarták Bekkert elvinni. Majd hajnalban három magyarországi kommu­nista újból kereste Bekkert lakásán, ki azonban időközben máshová költözött. Kettőt elfogtak, a harmadik elmenekült. Varsó. (Hivatalos jelentés.) Az egyesült lengyel-ukrán csapatok május 8-án megszállották Kiewet és a Dnyeszteren átkeltek A bolsevikiek messzelövő ágyukkal lövik Kiewet. Páris. AFunide8 Presse jelenti: A békekon­ferencia reméli, hogy Magyarország a békeszer­ződést tiltakozás után aláírja és újabb határidő meghosszabbításra nem gondol. A nemzetgyűlést háromnegyed 11 órakor ítakovszky nyitotta meg. A miniszterek felelős­ségre vonása esetében követendő eljárás ideigle­nes szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása következett. Ferdinándy miniszter ismerteti a törvényjavaslatot és kéri a javaslat elfogadását. Mikovényi Jenő szólott a keresztény nemzeti párt részéről, a javaslat szükségességét belátják és elfogadják. Ezután báró Perényi szólalt fel. Szükségesnek tartja a törvényjavaslatot, ha nem látja világosan a javaslatban, hogy azokra a kor­mányokra is kiterjed ez, amelyek alkotmányosan kormányoztak. A javaslatot megfelelőnek tartja, csak az első részével nem ért egyet. A Károlyi és Berinkey kormányok szerinte nem vonhatók más elbírálás alá mint a népbiztosok kormánya. Ezután felolvas eredeti jegyzeteket és okiratokat az 1918 október 26 tói december 2-ig terjedő időről. Elődás közben amikor ahoz a ponthoz ért, hogy Károlyi a király ellen konspirált, Kere­kes kisgazda képviselő közbe szólt: nem volt bűn a király ellen konspirálni. Perényi kérdi: Mit mondott Kerekes? Ismé­teli. Erre óriási zaj és lárma. Bal oldal: Fridrich, Szmrecsányi, Huber a padokat verik, ki kell dob­ni ! Elnök rendet csinál s Bzót akar adni közbe­szólónak, de Perényi beszédét folytatja. Ekkor egy másik kisgazdapárti képviselő a királylyal kapcsolatosan közbeszólt és nagy lárma kereke­dett. Elnök erélyesen rendrcutasit. Elnök; Koro­názott királyt nem lehet itt megsérteni. Egész bal oldal feláll és tapsol közöttük Andrásy Perényi, Fridrieh: Éljen a király. Elnök nehezen rendet csinál. Perényi beszédében elmondja, hogy a király miért nem tartózkodik Magyarországon ? Amikor Becsből Károly király el akart távozni, hogy Pozsonyba megy lakni, magyar részről figyelmeztették, hogy meg akarják gyilkolni. Szmrecsányi közbe szól; Nem igaz ! Legjobban én tudom. Perényi is erélyesen visszautasítja a kisgazdapárt azon állítását, mintha a királyság kérdését akarná a Ház elé hozni. — Beszélő kijelenti, hogy nem lát különbséget a Károlyi miniszterek és a népbiztosok között. A Károlyi kormány minden tagja bűnös, hogy az országot a proletárok kezébe adták. Az oláhok megszállá­sáért is őket teszi felelőssé. (Az ülés még folyik). A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1920. május 10.) Békésvármegye közigazgatási bizottsága 19 hónapi kényszerű szünetelés után hétfőn tartotta meg első ülését az újabb alkotmányos korszakban. Elnöklő kormánybiztos főispán az ülés meg­nyitása után üdvözölte a megjelent bizottsági tagokat, figyelmeztetett arra, hogy a régi világ letűnt, elmúlt, meg kell szűnni annak a nemzet­sorvasztó politikának is, amely a pártoskodások­ban nyilvánult. A nemzeti újjászervezés érdekében a pártpolitikát félre kell tenni, ma csak egy politika lehet: a magyar nemzeti. Ladies László bizottsági tag: meleg szavakban üdvözli a vár­megye uj főispánját s azt kívánja, hogy azzal a meleg hazaszeretettel, amelynek oly sokszor már kifejezést adott, üdvös szolgálatot tegyen a hazának, majd felhívja a bizottságot, hogy a békefaltételek ellen tiltakozzék; feliratot indítványoz a békefeltételek ellen, amelyet a bizottság el­fogadott. Napirend előtt dr. Konkoly Tihamér vm. h. főjegyző szólalt fel, a főjegyzői állásra történt helyettesítésben megnyilvánult bizalmat köszönte meg. A feladat nehéz voltával, amelyre vállalko­zott, teljesen tisztában van ; azonban ha munka­társainknak, de főleg az alispánnak, akinél önzet­lenebb, őszintébb, lelkiismeretesebb tisztviselő alig van, bizalmát megnyerheti, akkor feladata sikeres, munkája áldásos lesz. Kéri a bizottság bizalmát és támogatását. Az alispáni havi jelentés felolvasása után nagyobb vita indult meg. Beliczey Géza örömmel üdvözli a rendnek, a fegyelemnek az alispáni jelentésben is ismer­tetett visszatérését, felhívja azonban a figyelmet arra, hogy ez a fegyelem nincsen meg mindenütt a kívánt mértékben. Arra kéri az alispánt, hogy a rendfentartó közegek szaporittassanak, hogy a közbiztonsági szolgálat a külterületeken is bizto­sítva legyen. Dr. Daimel Sándor alispán figyelemmel ki­séri a jelenségeket s ott, ahol szükséges szapo­rítani fogja a csendőrséget. Egyébiránt bejelenti, hogy a szarvasi, békési és orosházi állami rendőr­ség szervezése iránt fog felterjesztést tenni. Sárossy Gyula árvaszéki elnök arra kér fel­világosítást, hogy miképen intéztessenek el az ideiglenesen Békésvármegyéhez csatolt községek árva és gyámügyei. Morvái Mihály bizottsági tag a rézgálic be­szerzését, valamint a gazdasági munkások ruha és lábbeli szükségletét kéri biztosítani. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész a Körösgátak magasítását kéri az árvízvédelem elkerülése végett. Dr. Török Gábor bizottsági tag azerint is a gátvédelmi helyzet nagyon aggasztó. Azonban a magasítás oly nagy összegbe kerül, hogy arról beszélni sem lehet. Még a nyulgátak építése is oly költséges, hogy a társulatok saját erejükből sem képesek; indítványozza, hogy a kormány ezekről az állapotokról felvilágositassék. Dr. Berthóty Károly bizottsági tag felem­líti, hogy a Berettyó és Sebes-Körös központi szer­vei ellenséges megszállás alatt vannak s igy ezen vezetőség helyettesítésére bizonyos miniszteri mű­szaki kirendeltség létesítését sürgeti. A kisgazdák tájékoztatása végett felvilágosí­tást kér arra vonatkozólag, hogy a gazdasági cse­lédek katonai szolgálata meddig tarthat? Bászle- tesen foglalkozik a polgári és katonai hatóságok közötti hatásköri összeütközések ügyében tett in­dítványával s kéri, hogy a közigazgatási bizott­ság is Írjon fel az ügyben. Dr. Ladies László az árvédelem ügyében elhangzott felszólalásokkal kapcsolatban figyel­meztet arra, hogy a vármegyénkben elterülő ár­területek központi szervei részben ellenséges terü­leteken vannak s igy megtörténhetik az, hogy árvíz veszély esetén ezek a szervek — roszindu- latból — ránk zúdítják víztömegeiket. Kéri a fő­ispánt, hogy a tiltakozó feliratban erre is mu­tasson rá. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban elhang­zott felszólalásokra az alispán válaszolt. A B har és Aradvármegyékben felszabadult községek ide­iglenesen Békésvármegyéhez lettek csatolva. Ezek­nek a községeknek ügyei tehát itt intézteinek. — Van tudomása arról, hogy Eleken aradmegyei menekült tisztviselők közgyűlést tartanak, rende­leteket adnak ki, de ezek működését legálisnek nem tartja. Fel fog Írni a miniszterhez a kérdés tisztázása végett. Rézgálic 300 métermázsa van kiutalva, ebből 200 mázsa rövid időn belül ki­osztásra kerül. A ruha és bőr szükséglet ügyé­ben indítványozza, hogy a bizottság felirattal éljen. Az árvédelmi töltések ügyében szintén a kormány figyelmének felhívását indítványozza. A gazda a katonai szolgálatra behívott cselédnek 8 hétig köteles járandóságait kiadni, azonban a mi­niszteri rendelet kiemeli, hogy 8 héten túl kato­nai szolgálatot teljesítő gazdasági cseléd járandó­ságainak kifizetése szintén hazafias kötelesség. Hogy a katonai szolgálat mennyi ideig fog tartani nem tudja. A hatásköri összeütközések ügyében kijelenti, hogy felterjesztést fog intézni a kor­mányhoz. Ladies László a legmesszebbmenő óvatossá­got ajánlja a csonka vármegyék ide csatolt ré­szein tapasztalható ténykedésekkel szemben, köte­lesség, hogy ezek közigazgatását ellássuk, de ha­zafias kötelességünk eme csonka vármegyék fenn­maradását támogatnunk. Atörvényhatóságiállatorvos jelentése számolt be ezután a vármegye állategészségügyi állapo­táról, mely a román megszállás következtében nagyon elszomorító. Á törvényhatósági, községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak igazolása ügyében hosszas Lapunk mai száma 2 oldala

Next

/
Oldalképek
Tartalom