Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-03-17 / 23. szám
2 Békés 1920. március 17. Nem törhetjük, hogy spekulánsok, nyerészkedők és minden skrupulus nélküli uzsorások továbbra is gyorsan meggazdagodjanak az alatt, mig mások ében balnak. Bosszuállás és gyűlölet helyett úgy a belső, mint a külpolitikában a kibékülés és a kölcsönös jóhiszeműséget keressük. Az egész magyar nemzet meg fog tenni minden tőle telhetőt, hogy Európa népei élvezhessék a béke, a rend és nyugalom jótéteményeit. Egy ezeréves nemzet erkölcsi erejére és a nép keresztény hitére támaszkodva, félelem nélkül nézünk a jövő elé. Vajha az isteni gondviselés és nagy őseink dicső emlékezete segítségül jönnének országunk helyreállításának munkájában. Budapest, 1920. március 5. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, Huszár Károly, miniszterelnök. Abékeszerződés módosítása iránt nagyobb mozgalom indult meg az amerikai közvélemény nyomása alatt. Ez a mozgalom erőteljesebben Olaszországból indult ki, de a francia lapok különösen nyugtalankodnak a legutóbbi angol tanácskozások eredménye miatt. Barátságtalan a hangulat az olasz miniszterelnök iránt, mert a német ügyeket energikusan támogatja. A francia sajtó úgy látja, hogy Nitti olasz miniszterelnök fellépésével nemcsak a verseilli, hanem a neu- illyi békeszerződés is veszélyeztetve van. Támadja a francia sajtó az olasz miniszter- elnököt azért is, mert a magyar békeszerződés revízióját is követeli. Az érdekes a dologban, hogy ebben egyetértenek az amerikaiak is, sőt az angolok is azt a követelést nyilvánítják, hogy az odaítélt területeken legyen népszavazás nemzetközi ellenőrzés mellett. Németországból azt az érdekes hirt röpítik világgá, hogy a közelgő birodalmi elnök- választás alkalmával jelöljék Hindenburgot. Nyilatkozott is az ősz vezér és kijelentette, hogy elfogadja ezt a méltóságot, ha az erre vonatkozó kívánság a nép köréből indul ki. Erre nézve már meg is indult az erős mozgalom. H I B E K. Bókésvármegyc kiürítése. Lapunk legutóbbi számában közölt kiürítési művelet kiegészítéséül a következőket közöljük. A kiürítés területe szakaszokra van osztva. — Eddig annak két mozzanata lett végrehajtva. A kiürítés második mozzanata után, mely március 2—4-ig történt négy napos szünet állott be. A szünet alatt a magyar csapatok által megszállt vonal a következő: Gáva, Büdszentmihály, Madaras, Karcag, Turkeve, Mezőtúr, Szarvas, Derekegyháza. Ezen helyeken állanak magyar csapatok. A románok vonala volt: Ibrány (Szabolcs), Hajdúnánás, Hortobágypatak, Hortobágycsatorna, Gyoma, Kondoros, Orosháza. — A csapatok közötti semleges zóna 5—10 kilométer. A kiürítésnek harmadik mozzanata most van folyamatban, az arra vonatkozó intézkedések már megérkeztek s a mozdulatok március 10-én kezdődtek meg. A mozdulatok nem egyszerre történnek az egész vonaloD, hanem felülről, tehát északról dél felé. így Karcagról jelentik március 9-ről, hogy a magyar nemzeti hadsereg csapatai aznap délelőtt vonultak be Püspökladányba, 10-én Nyíregyházára, csütörtökön pedig, tehát 11-én Debrecenbe történt meg a magyar hadsereg bevonulása. Gyula város kiürítésének elhalasztásáról terjedtek és terjesztettek el hiieket, nem hivatalos körökből eredőleg Gyulán éppen úgy, mint eddig azon községekben és városokban mindenfelé akkor, amikor a kiürítés ideje már közeledett. Az ilyen hírek mem szolgálják a szükséges nyugalmat, sőt különösen Gyulán — ahol békésen éltek és élnek eddig a különböző anyanyelvű polgártársak egymással és a jövőben is igy szándékoznak és kénytelenek élni, az ilyen titkolódzó hírek nagy izgalmat szülnek. Az ilyen híreket vagy változásokat a közönség miheztartása és nyugalma céljából hivatalosan is lehetne publikálni. Különben most is fenntartjuk eddigi álláspontunkat, hogy a határidő és nap ma még nem állapítható meg pontosan, némi késedelmet szenvedhet, mert a kiürítés, bár előre kidolgozott program szerint van beosztva, da késedelem azért lehetséges, de beláthatatlan idöh'öl szó sincs. Szarvas átadása Szarvas volt az első békésmegyei város, melyet az antant-misszió által megállapított sorrend szerint a magyar katonai hatóságoknak március 2-án átadtak. A templomok tornyán magyar zászló lengett s abban a percben, amint az első magyar katona rohamsisakja megjelent az állomáson, az egész útvonalon, melyen a magyar katonaság bevonulandó volt, egyszerre csaknem minden házon megjelent a háromszinü magyar lobogó. A főtéren ^gy díszbe öltözött román zászlóalj útra készen várta a vele szemben mintegy 50 lépésre Balgha százados parancsnoksága alatt bevonult vasmegyei magyar ezred egy századát. A magyar katonák csapatával egyidejűleg hirtelen megjelentek a szarvasi polgári leányiskola tanulói szép selyem zászlóval, melyet a magyar századnak átadtak. A szemben álló magyar és román csapatok között állottak a hivatalos átadást teljesítő megbízottak, kik barátságosan fogadták a kölcsönös katonai tisztelgéseket s ezzel a román zászlóalj eltávozott. A visszamaradó magyar csapatokat a lakosság természetesen kitörő lelkesedéssel fogadta, minden jóval kínálta és elhalmozta. Szarvasról úgy értesülünk, hogy az ott megejtett katonai nép- számlálásnál a város közel 30 ezer lakosa közül 1800 vallotta magát tót származásúnak, a többi pedig mind magyar volt. Bereg vármegye déli részét már napokkal ezelőtt kiürítették a csehek, a területet azonban csak magyar csendőrök szállták meg, mivel a magyar nemzeti hadseregnek nem volt összeköttetése a felső Tisza jobbpartjával. A nemzeti hadsereg megkérte az antant missziót, biztosítson egy vonalat a Tiszán keresztül, hogy Bereg vármegyéhez ezzel a kiürített részével felvehesse az összeköttetést. Ezen kérelme akkor nem lett teljesítve mig. aztán március 11-én, a szemben levő balparti résznek a románoktól való átvételekor helyreállott az összeköttetés. A magyar béke. A Reuter ügynökség jelenti Londonból Budapestre március 9-én : Ma délelőtt a nagykövetek és külügyminiszterek külön értekezletet tartottak. Az értekezlet a magyar békeszerződéssel s főleg annak területi és gazdasági rendelkezéseivel foglalkozott. A legfőbb tanács Londonban elhatározta, hogy elismeri Besszarábíának Romániával való egyesülését, mihelyt Románia a Tiszától keletre a jelenlegi állásokból az úgynevezett Clemenceau vonalra visszavonult. A kiürítés időpontjának megállapítására kinevezett, szövetséges bizottság tegnap (március 8.) elutazott Londonból. Halálozás. Lapunk zártakor értesülünk, hogy Schmidt József, a gyulavárosi takarék- pénztár volt igazgatósági tagja és nyugalmazott főkönyvelője, Békésvármegye bizottságának és Gyula város képviselőtestületének állandó választott tagja, Gyula város és Békés vármegye társadalmi és közéletének egy igen értékes és érdemes tagja március 16-án, életének 75-ik évében hosszas, súlyos betegség után elhunyt, temetése csütörtökön március 18-án délután 4 órakor lesz. A kitűnő férfiú életének bövebbi méltatását, hely szűke miatt csak lapunk jövő számában teljesíthetjük. Az ezer koronás bankjegyek felváltását, vagy annak vásárlásnál fizetésül való elfogadását utóbbi időben sokan megtagadták s erre vonatkozólag több panaszt hallottunk. A gabona vásárlásra ide sereglő erdélyi lakosok sokszor e miatt nem is vehették át a kialkudott és megvásárolt gabonát. Miután az eladók és kereskedők ezen magatartása semmi alappal nem bir, mert az összes forgalomban levő akármilyen sorszámú ezer koronások egyformán jók és «azok jóságát úgy a magyar, mint a román főhatóságok egybehangzóan megerősítették, megnyugtatják a közönséget, hogy feltevése indoktalan, az ezer koronásokat minden kétely nélkül bátran elfogadhatja, csak legyen belőle minél több. Horthy Miklós, az nj magyar kormányzó egyéniségéről közlünk néhány adatot. Régi magyar nemesi család sarja, mely nemességét II. Ferdinánd király korában kapta. Horthy Miklós atyja is Miklós volt, birtokos és főrendiházi tag; anyja déva- ványai Halassy Paula. A kormányzó 1868. évben született, tehát 52 éves, Neje Purgly Sándor volt bácskai főispán húga, jószás- helyi Purgly Magdolna. Három fitestvére és egy nővére élf u. m. István huszárkapitány, Zoltán, Béla (szintén tengerész) és Paula. Az egyetemi beirások szünetelnek. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendeleté értelmében a beírásoknak a budapesti tudomány és műegyetemen március 1-én meg kellett volna nyilniok. A beiratkozásokat megelőzőleg minden karon igazoló bizottságokat állítottak fel, hogy a régebben egyetemi tanulmányaikat folytató ifjúságot erkölcsi múltja és nemzeterkölcsi megbízhatósága szerint megrostálja. A műegyetemen a beirások zavar nélkül megkezdődtek, a tudományegyetemen azonban -a felvételi szabályzatot sokan ki akarták játszani. Az ebből támadt ellentétek arra indították a rektort, hogy a beírásokat egyelőre felfüggesztette. A keresztény egyetemi ifjúság azon szabálynak érvényt akar biztosítani, hogy idegen elemek behatolását mérsékelni kell és e célból a nemzetgyűléshez akar fordulni. Nagyszabású tüntető felvonulás is volt már kitűzve és szervezve, melyet azonban indulásakor a minisztérium leintett, mert a tüntetők fogadását megtagadta. A miniszter tilalma az egyetemi ifjúságot nagyon lehangolta. Egy kis fia pajkos elevensége majdnem végzetes szerencsétlenségévé vált. Tollas István 10 éves gyermek a Kossuth Lajos- utcán felkapaszkodott egy arra vágtató lapos kocsira s annak szélére felállva koesikázott. A kocsi egy gyors fordulattal egy mellékutcába kanyarodott; a kis fiú egyensúlyt vesztve a kocsi közepére esett, annak közepén pedig egy nagy hézagon át a kocsi alá került, mely arcát fejét összezúzta, fogait egész sorban kitörte és félholtan maradt a kocsiuton. Az első segélyt az épen ott elhaladó gróf Almásy Dénes maga személyesen nyújtotta, majd bevitték a kastélyba s onnan pedig a kórházba, hol orvosi ápolás alá vették. A kis fiú állapota súlyos, de nem életveszélyes. Kormányválság van Magyarországon, ami azonban nem olyan természetű, mint a kormányválságok más időben. A Huszár kormány csak a nemzetgyűlés egybehivásáig vállalta annak idején a megbízatást Clark angol diplomatával, mint az ántánt hatalmak megbízottjával folytatott tárgyalások eredményeként. Amint a magyar nemzetgyűlés megválasztotta Horthy Miklós fővezért kormányzónak, a Huszár kormány megbízatása lejárt, tehát beadta lemondását. Természetesen ilyenkor mindig forgalomba kerülnek nevek, a kombinálásra tág tér nyílik. Huszár minisztériuma természetesen tovább vezeti az ügyeket. A nagy többség szívesen látná, ha a higgadtabb Huszár Károly maradna kormányon, de vállalni nem akarja a megbízatást, mert valami dolog nagyon elkedvteleni- tette. Különben úgy hisszük, a kormány megalakulása csak a felszabadult területeken
