Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-03-17 / 23. szám

2 Békés 1920. március 17. Nem törhetjük, hogy spekulánsok, nye­részkedők és minden skrupulus nélküli uzso­rások továbbra is gyorsan meggazdagodjanak az alatt, mig mások ében balnak. Bosszuállás és gyűlölet helyett úgy a belső, mint a külpolitikában a kibékülés és a kölcsönös jóhiszeműséget keressük. Az egész magyar nemzet meg fog tenni minden tőle telhetőt, hogy Európa népei élvezhessék a béke, a rend és nyugalom jótéteményeit. Egy ezeréves nemzet erkölcsi erejére és a nép keresztény hitére támasz­kodva, félelem nélkül nézünk a jövő elé. Vajha az isteni gondviselés és nagy őseink dicső emlékezete segítségül jönnének orszá­gunk helyreállításának munkájában. Budapest, 1920. március 5. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, Huszár Károly, miniszterelnök. Abékeszerződés módosítása iránt nagyobb mozgalom indult meg az amerikai közvéle­mény nyomása alatt. Ez a mozgalom erő­teljesebben Olaszországból indult ki, de a francia lapok különösen nyugtalankodnak a legutóbbi angol tanácskozások eredménye miatt. Barátságtalan a hangulat az olasz miniszterelnök iránt, mert a német ügyeket energikusan támogatja. A francia sajtó úgy látja, hogy Nitti olasz miniszterelnök fel­lépésével nemcsak a verseilli, hanem a neu- illyi békeszerződés is veszélyeztetve van. Támadja a francia sajtó az olasz miniszter- elnököt azért is, mert a magyar békeszerző­dés revízióját is követeli. Az érdekes a dolog­ban, hogy ebben egyetértenek az amerikaiak is, sőt az angolok is azt a követelést nyilvánítják, hogy az odaítélt területeken legyen népszavazás nemzetközi ellenőrzés mellett. Németországból azt az érdekes hirt rö­pítik világgá, hogy a közelgő birodalmi elnök- választás alkalmával jelöljék Hindenburgot. Nyilatkozott is az ősz vezér és kijelentette, hogy elfogadja ezt a méltóságot, ha az erre vonatkozó kívánság a nép köréből indul ki. Erre nézve már meg is indult az erős moz­galom. H I B E K. Bókésvármegyc kiürítése. Lapunk leg­utóbbi számában közölt kiürítési művelet kiegészítéséül a következőket közöljük. A kiürítés területe szakaszokra van osztva. — Eddig annak két mozzanata lett végrehajtva. A kiürítés második mozzanata után, mely március 2—4-ig történt négy napos szünet állott be. A szünet alatt a magyar csapatok által megszállt vonal a következő: Gáva, Büdszentmihály, Madaras, Karcag, Turkeve, Mezőtúr, Szarvas, Derekegyháza. Ezen helye­ken állanak magyar csapatok. A románok vo­nala volt: Ibrány (Szabolcs), Hajdúnánás, Hortobágypatak, Hortobágycsatorna, Gyoma, Kondoros, Orosháza. — A csapatok közötti semleges zóna 5—10 kilométer. A kiürítés­nek harmadik mozzanata most van folya­matban, az arra vonatkozó intézkedések már megérkeztek s a mozdulatok március 10-én kezdődtek meg. A mozdulatok nem egyszerre történnek az egész vonaloD, hanem felülről, tehát északról dél felé. így Karcagról jelen­tik március 9-ről, hogy a magyar nemzeti hadsereg csapatai aznap délelőtt vonultak be Püspökladányba, 10-én Nyíregyházára, csü­törtökön pedig, tehát 11-én Debrecenbe tör­tént meg a magyar hadsereg bevonulása. Gyula város kiürítésének elhalasztásá­ról terjedtek és terjesztettek el hiieket, nem hivatalos körökből eredőleg Gyulán éppen úgy, mint eddig azon községekben és vá­rosokban mindenfelé akkor, amikor a ki­ürítés ideje már közeledett. Az ilyen hírek mem szolgálják a szükséges nyugalmat, sőt különösen Gyulán — ahol békésen éltek és élnek eddig a különböző anyanyelvű polgár­társak egymással és a jövőben is igy szán­dékoznak és kénytelenek élni, az ilyen tit­kolódzó hírek nagy izgalmat szülnek. Az ilyen híreket vagy változásokat a közönség miheztartása és nyugalma céljából hivatalo­san is lehetne publikálni. Különben most is fenntartjuk eddigi álláspontunkat, hogy a határidő és nap ma még nem állapítható meg pontosan, némi késedelmet szenvedhet, mert a kiürítés, bár előre kidolgozott prog­ram szerint van beosztva, da késedelem azért lehetséges, de beláthatatlan idöh'öl szó sincs. Szarvas átadása Szarvas volt az első békésmegyei város, melyet az antant-misszió által megállapított sorrend szerint a magyar katonai hatóságoknak március 2-án átadtak. A templomok tornyán magyar zászló len­gett s abban a percben, amint az első ma­gyar katona rohamsisakja megjelent az ál­lomáson, az egész útvonalon, melyen a magyar katonaság bevonulandó volt, egy­szerre csaknem minden házon megjelent a háromszinü magyar lobogó. A főtéren ^gy díszbe öltözött román zászlóalj útra készen várta a vele szemben mintegy 50 lépésre Balgha százados parancsnoksága alatt be­vonult vasmegyei magyar ezred egy száza­dát. A magyar katonák csapatával egyide­jűleg hirtelen megjelentek a szarvasi pol­gári leányiskola tanulói szép selyem zász­lóval, melyet a magyar századnak átadtak. A szemben álló magyar és román csapatok között állottak a hivatalos átadást teljesítő megbízottak, kik barátságosan fogadták a kölcsönös katonai tisztelgéseket s ezzel a román zászlóalj eltávozott. A visszamaradó magyar csapatokat a lakosság természetesen kitörő lelkesedéssel fogadta, minden jóval kínálta és elhalmozta. Szarvasról úgy érte­sülünk, hogy az ott megejtett katonai nép- számlálásnál a város közel 30 ezer lakosa közül 1800 vallotta magát tót származású­nak, a többi pedig mind magyar volt. Bereg vármegye déli részét már napok­kal ezelőtt kiürítették a csehek, a területet azonban csak magyar csendőrök szállták meg, mivel a magyar nemzeti hadseregnek nem volt összeköttetése a felső Tisza jobbpartjá­val. A nemzeti hadsereg megkérte az antant missziót, biztosítson egy vonalat a Tiszán keresztül, hogy Bereg vármegyéhez ezzel a kiürített részével felvehesse az összeköttetést. Ezen kérelme akkor nem lett teljesítve mig. aztán március 11-én, a szemben levő balparti résznek a románoktól való átvételekor helyre­állott az összeköttetés. A magyar béke. A Reuter ügynökség jelenti Londonból Budapestre március 9-én : Ma délelőtt a nagykövetek és külügyminisz­terek külön értekezletet tartottak. Az érte­kezlet a magyar békeszerződéssel s főleg annak területi és gazdasági rendelkezéseivel foglalkozott. A legfőbb tanács Londonban elhatározta, hogy elismeri Besszarábíának Romániával való egyesülését, mihelyt Ro­mánia a Tiszától keletre a jelenlegi állások­ból az úgynevezett Clemenceau vonalra vissza­vonult. A kiürítés időpontjának megállapítá­sára kinevezett, szövetséges bizottság tegnap (március 8.) elutazott Londonból. Halálozás. Lapunk zártakor értesülünk, hogy Schmidt József, a gyulavárosi takarék- pénztár volt igazgatósági tagja és nyugal­mazott főkönyvelője, Békésvármegye bizott­ságának és Gyula város képviselőtestületé­nek állandó választott tagja, Gyula város és Békés vármegye társadalmi és közéletének egy igen értékes és érdemes tagja március 16-án, életének 75-ik évében hosszas, súlyos betegség után elhunyt, temetése csütörtö­kön március 18-án délután 4 órakor lesz. A kitűnő férfiú életének bövebbi méltatását, hely szűke miatt csak lapunk jövő számában teljesíthetjük. Az ezer koronás bankjegyek felváltását, vagy annak vásárlásnál fizetésül való elfoga­dását utóbbi időben sokan megtagadták s erre vonatkozólag több panaszt hallottunk. A gabona vásárlásra ide sereglő erdélyi lako­sok sokszor e miatt nem is vehették át a kialkudott és megvásárolt gabonát. Miután az eladók és kereskedők ezen magatartása semmi alappal nem bir, mert az összes forgalomban levő akármilyen sorszámú ezer koronások egyformán jók és «azok jóságát úgy a magyar, mint a román főhatóságok egybehangzóan megerősítették, megnyugtat­ják a közönséget, hogy feltevése indoktalan, az ezer koronásokat minden kétely nélkül bátran elfogadhatja, csak legyen belőle mi­nél több. Horthy Miklós, az nj magyar kor­mányzó egyéniségéről közlünk néhány ada­tot. Régi magyar nemesi család sarja, mely nemességét II. Ferdinánd király korában kapta. Horthy Miklós atyja is Miklós volt, birtokos és főrendiházi tag; anyja déva- ványai Halassy Paula. A kormányzó 1868. évben született, tehát 52 éves, Neje Purgly Sándor volt bácskai főispán húga, jószás- helyi Purgly Magdolna. Három fitestvére és egy nővére élf u. m. István huszárkapitány, Zoltán, Béla (szintén tengerész) és Paula. Az egyetemi beirások szünetelnek. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium ren­deleté értelmében a beírásoknak a budapesti tudomány és műegyetemen március 1-én meg kellett volna nyilniok. A beiratkozáso­kat megelőzőleg minden karon igazoló bi­zottságokat állítottak fel, hogy a régebben egyetemi tanulmányaikat folytató ifjúságot erkölcsi múltja és nemzeterkölcsi megbízha­tósága szerint megrostálja. A műegyetemen a beirások zavar nélkül megkezdődtek, a tudományegyetemen azonban -a felvételi szabályzatot sokan ki akarták játszani. Az ebből támadt ellentétek arra indították a rektort, hogy a beírásokat egyelőre fel­függesztette. A keresztény egyetemi ifjúság azon szabálynak érvényt akar biztosítani, hogy idegen elemek behatolását mérsékelni kell és e célból a nemzetgyűléshez akar for­dulni. Nagyszabású tüntető felvonulás is volt már kitűzve és szervezve, melyet azonban indulásakor a minisztérium leintett, mert a tüntetők fogadását megtagadta. A miniszter tilalma az egyetemi ifjúságot nagyon le­hangolta. Egy kis fia pajkos elevensége majd­nem végzetes szerencsétlenségévé vált. Tol­las István 10 éves gyermek a Kossuth Lajos- utcán felkapaszkodott egy arra vágtató lapos kocsira s annak szélére felállva koesikázott. A kocsi egy gyors fordulattal egy mellék­utcába kanyarodott; a kis fiú egyensúlyt vesztve a kocsi közepére esett, annak köze­pén pedig egy nagy hézagon át a kocsi alá került, mely arcát fejét összezúzta, fogait egész sorban kitörte és félholtan maradt a kocsiuton. Az első segélyt az épen ott el­haladó gróf Almásy Dénes maga személye­sen nyújtotta, majd bevitték a kastélyba s onnan pedig a kórházba, hol orvosi ápolás alá vették. A kis fiú állapota súlyos, de nem életveszélyes. Kormányválság van Magyarországon, ami azonban nem olyan természetű, mint a kormányválságok más időben. A Huszár kormány csak a nemzetgyűlés egybehivásáig vállalta annak idején a megbízatást Clark angol diplomatával, mint az ántánt hatalmak megbízottjával folytatott tárgyalások ered­ményeként. Amint a magyar nemzetgyűlés megválasztotta Horthy Miklós fővezért kor­mányzónak, a Huszár kormány megbízatása lejárt, tehát beadta lemondását. Természete­sen ilyenkor mindig forgalomba kerülnek nevek, a kombinálásra tág tér nyílik. Huszár minisztériuma természetesen tovább vezeti az ügyeket. A nagy többség szívesen látná, ha a higgadtabb Huszár Károly maradna kor­mányon, de vállalni nem akarja a megbíza­tást, mert valami dolog nagyon elkedvteleni- tette. Különben úgy hisszük, a kormány megalakulása csak a felszabadult területeken

Next

/
Oldalképek
Tartalom