Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-03-13 / 22. szám
Censnrat: P. MÍSCITiA ILII. évfolyam. Cryala, 1930. március 13 Ijfgyes szám ára 1 korona 33 Nzúm Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — í Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. politikai, társadalmi és közgazdászati lap. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. • * Örvendetes tudomást kell vennünk a budapesti szervezett munkásság uj vezéreinek ama nyilatkozatáról, hogy a munkásság a jövőben együtt akar do gozni a társadalom többi osztályaival, együtt akar működni az ország többi pártjaival Magyarország ujjáalkotásának munkájá-' ban. Ne vizsgáljuk, hogy ebben a nyilatkozatban annak a beismerése foglaltatik, hogy a múltban ez nem igy volt. A munkásság a múltban a nemzeti termelő és alkotó munkában csak az egyes munkásnak sürü sztrájkokkal megszakított, amerikázó jellegű, napi nyolc órai munkájával vett részt; ellenben tömegének egész erkölcsi és szellemi erejét a a nemzet legszentebb javait romboló destruktiv irányzatok szolgálatába állította. Lerombolni a régit, elpusztítani a meglevőt, egy üres pusztasággá tenni a világot és azután ezen a sivataggá tett területen építeni fel alapjaiból az internacionalista apostolok által kigondolt szocialista államot, ez volt Marx követőinek a programmja és ezt akarták keresztül vinni Marxnak magyarországi apostolai is. Borzasztó tévedés. Ellenkezik ez a törekvés minden természeti és gazdasági törvénnyel, melyek csak fokozatos lassú, szerves fejlődést ismernek ; ellenkezik magának annak a filozófiai világnézetnek, a materialismusnak tanításaival is, mely Marx tanításainak bölcseleti alapját képezte. A természet, az élet, úgy soha és sehol nem épít, hogy először tönkreromboljon mindent, szétszórja, részeire bontsa a meglevőt és azután akarja ismét a részeket újból összeállítani, újjáépíteni. így nem építhetünk sem a gazdasági, som a szellemi, sem az erkölcsi világban. Az ilyen igyekezetnek csak káosz, zűrzavar, bomlás lehet a következménye, amelynek közepette azután — jó későn — reá kell jönnünk arra, hogy az építés, az ujjáalkotás ily módon lehetetlen. Amint ezt másfél esztendő eseményei fényesen beigazolták előttünk, mindenki előtt, ime látjuk még a munkásság előtt is. Mi lehetett az oka, hogy ez a jobb belátás csak most ébred fel munkásságunkban és azok vezéreiben. Mi az oka, hogy a nemzet életének legválságosabb napjaiban ennek a munkásságnak volt vezérei a prédára leső tigris magatartását tanúsították. Mi bátran mondhatjuk, még ma a munkás józanabb és hazafiasabb nagyobb tömege a nemzet újjá születését, a nemzeti lót feltételeinek hatalmas megszilárdulását várta attól a titáni küzdelemtől, melyben nem szégyenletes részt vettünk ; a nemzetközi szellemmel töltekezett vezérek ellenben a burzsoá-társadalom összeomlását, egy rettenetes forradalmi világkatasztrófát vártak és áhítottak, mely maga alá temesse az általuk halálra ítélt államot és társadalmat, hogy azután a romokon felépíthessék — végzetesen téves reménységük szerint — a maguk államát és társadalmát. Ilyen borzalmasan mély és áthidalhatatlan szakadék FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAY FERLYC választotta el a vezéreket az általuk vezetett tömegtől. Csak ez a rettentő szakadék lehetett oka mindannak, ami történt, csak ez a vezetés vághatott kiegyenlithetetlennek látszó ellentétet a munkásság és a társadalom többi osztályai közé. Mint lélekbúvárok megértjük a vezéreket, ezeket a magyar fajtól, a haza történelmi levegőjétől idegen, nemzetközi szellemmel eltelni igyekező és egy magát hazátlannak és földönfutónak érző nép érthetetlen bosszúvágyától is hevített demagógokat; értjük, ugyancsak mint lélekbúvárok, a munkásságot is, mely a mindennapi anyagi szükségletek kérdései felé irányítva, megfeledkezett a magasabb erkölcsi és szellemi szükségletekről és más irányú felvilágosítás hiányában vakon követte a rombolás felé merészen száguldó vezéreit. Itt van tehát a kérdések megoldásának kulcsa. A munkásság kövessen olyan vezéreket, akik elsősorban nemzeti szellemmel vannak eltelve, akik nem rombolni, de szervesen alkotni akarnak, akik nem a nemzet más osztályainak rovására, de az egyformán jogos érdekek méltányos összeegyeztetése alapján óhajtják a reformokat megvalósitani. Akik nem erőszakkal, de meggyőződéssel igyekeznek meghódítani a társadalom többi osztályait és megnyerni mindazon nagyszerű eszméknek, melyek megvalósítása nyomán egy boldog ország, egy egészséges társadalom fog kialakulni. Ha ezeket a vezéreket megtalálják, és ép oly engedelmesen követik őket, mint a régieket, akkor egész biztosan elérik céljukat, boldogulásukat és emelkedésüket egy boldog és elégedett társadalomban. Susog: a szél, titkon beszél. Üldözésről, fehér terorról, bosszú- állásról, erőszakról. A susogó szél beszéde hallgató fülekre talál, tovább adják, a mint kapják csak egy kicsit még megnagyitják- Vallási üldözésről szól a rémhír, mely mgetorlás lenne sokak bűneiért ? Fehér terorról, mely csak szint változtatott, de nem eszközöket ? — Bosszuállásról és erőszakoskodásról, mely mindenfajta vörös és piros színek ellen dühöng és áldozatokat követel, pályákat tör ketté, kenyértől foszt meg hivatalban levőket és börtön bilincseket csörget, bitófát mutogat! Még nincs a város határán egyetlen magyar nemzeti hadseregbeli katona, még nem tudunk sokat az uj Magyarország tényleges viszonyairól és szellemi irányának újabb medréről, máris ezeket kell hallanunk? Még nincs kézben az uj Magyarország térképe, még a békefeltételekről folyik a tárgyalás, még igen messze vagyunk az ország nyugodalmas berendezkedésétől, máris bomlasztó tünetekről szól a hir ? Mikor az ország megcsonkítva kerül le a tárgyaló asztalról, mikor annyi erőforrásaitól és természeti szükségleteitől meg- fosztottan indul uj útjára, akkor támadnának olyan betegségek, melyeknek végét előre látni nem lehet!? Megjelenik szerdán és szombatén Nem tudom, nem merem elhinni! Nem merek feltételezni olyan megkötöttséget, olyan ostoba előrelátás hiányt, mely a mai nap rövidéletü dicsőségéért a holnapi nap nyugalmát áldozatul dobja. Ellenben fel kell tételeznem azt a bölcsességet, mely ma minden erőt, minden a haza javára dolgozni akaró értéket összekapcsol, mely érett megfontolással olyan eljárást és bánásmódot állít be, mely méltó egy ország uj jövőjének megalapozására és nem hívja ki maga ellen az éles és csak alkalomra leső ellenségeskedést! Fel kell tételeznem, hogy az ország hivatalos intézői olyan belpolitikai és társadalmi alapelveket fektetnek le, mely a külföld elismerését vívja ki és mely minden időben jogos büszkesége és követendő példája lesz az utókornak ! Fel kell tételeznem, hogy az állam gépezetének igazgatásában mindenütt olyan egyének jutnak vezérszerepre, kik nem egyéni sérelmeik orvoslását, hanem a társadalmi szükséges megértést, a helyes és igazságos munka megosztást, a közjólétnek, de mindenekelőtt a szociális bajoknak istápolását keresik' Abban a pillanatban, mikor az ország életbe léptette az általános választói jogot, teljesen demokratikus alapra helyezkedett és ennek összes következményeit - le kell vonnia és hiszem, hogy le is vonta. Ez elsősorban azt hozza magával, hogy az ország sorsának nagy és kis intézői az ország népének ellenőrzése alá kerülnek. Ez pedig annyit jelent, hogy a hatalmi polcok sűrűn cserélnek gazdát! Ezt ma igen erőteljesen szem előtt kell tartani és a régi, megcsontosodott bürokratikus rendszert összetörni és egy újat, a ma proklamált szellemhez mért egészségesebb rendszert életbe léptetni. Ma elvetni a sulykot annyit jelent, mint kiejteni kezünkből azt * gyeplőt, mely az ország belbékéjének, életképességének szekerét a rendes vágásba akarja hajtani ! Ha valamikor kellett bölcs mérséklés, óvatos intézkedés, körültekintő és ellenőrző okosság, bizony az ma kell elsősorban! Tökéleteset soha ember nem fog alkotni, hibák mindig lesznek, de ma igen megfontoltan kell eljárnia mindenkinek, mert nagyon nehéz megjavítani, a mit ma elrontunk és kérdés milyen bosszú idő sínyli meg! Ha valamikor arra is ki kellett terjeszkedni, hogy vnikép bánjunk az emberekkel, ma arra nagyon is ügyelni kell. A mai ember nagyon ideges és nem gondolkozik messzire; nagyon sérthető és arra a megtört szivek és igazán elgyötört lelkek egész tábora hajlandó! Hogy a fentebbi híreket kik terjesztik és miért, kik nagyítják és mi végre, nem érdemes kutatni! De hogy nem teljesen légből kapottak, hogy némi alappal rendelkeznek, azt tagadni nem lehet. Nyíltan és őszintén kijelentem, hogy ha elítéltük és megborzadtunk a vörös terrortól, ha igazságtalan hajszáit a legnagyobb embertelenségnek bélyegeztük, nem szabad és nem vezet eredményre, ha más célból és más jelszavak alatt, de végeredményben ugyanabba a hibába esünk. — Mert akkor egy cseppet sem vagyunk különbek, sőt felényi hibát is sokkal jobban imák a mi rovásunkba, mint kétszerest az ő számlájukra 1 Sokkal magasabbak, fenségesebbek a mi erkölcsi fel llrPQ nalarknlfprt (boros, sörös, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb menyUlCo [laiau u o i nyiségért elküldünk. 398 7_10 Weisz Mör és Társa, Gyula. Lapunk mai száma 4 oldal