Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-03-13 / 22. szám

Censnrat: P. MÍSCITiA ILII. évfolyam. Cryala, 1930. március 13 Ijfgyes szám ára 1 korona 33 Nzúm Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — í Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. politikai, társadalmi és közgazdászati lap. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. • * Örvendetes tudomást kell vennünk a budapesti szervezett munkásság uj vezéreinek ama nyilatkozatáról, hogy a munkásság a jövőben együtt akar do gozni a társadalom többi osztályaival, együtt akar működni az ország többi pártjai­val Magyarország ujjáalkotásának munkájá-' ban. Ne vizsgáljuk, hogy ebben a nyilatko­zatban annak a beismerése foglaltatik, hogy a múltban ez nem igy volt. A munkásság a múltban a nemzeti termelő és alkotó mun­kában csak az egyes munkásnak sürü sztráj­kokkal megszakított, amerikázó jellegű, napi nyolc órai munkájával vett részt; ellenben tömegének egész erkölcsi és szellemi erejét a a nemzet legszentebb javait romboló destruk­tiv irányzatok szolgálatába állította. Lerom­bolni a régit, elpusztítani a meglevőt, egy üres pusztasággá tenni a világot és azután ezen a sivataggá tett területen építeni fel alapjaiból az internacionalista apostolok által kigondolt szocialista államot, ez volt Marx követőinek a programmja és ezt akarták ke­resztül vinni Marxnak magyarországi apostolai is. Borzasztó tévedés. Ellenkezik ez a törekvés minden természeti és gazdasági törvénnyel, melyek csak fokozatos lassú, szerves fejlődést ismernek ; ellenkezik magának annak a filo­zófiai világnézetnek, a materialismusnak taní­tásaival is, mely Marx tanításainak bölcseleti alapját képezte. A természet, az élet, úgy soha és sehol nem épít, hogy először tönkre­romboljon mindent, szétszórja, részeire bontsa a meglevőt és azután akarja ismét a részeket újból összeállítani, újjáépíteni. így nem épít­hetünk sem a gazdasági, som a szellemi, sem az erkölcsi világban. Az ilyen igyekezetnek csak káosz, zűrzavar, bomlás lehet a követ­kezménye, amelynek közepette azután — jó későn — reá kell jönnünk arra, hogy az épí­tés, az ujjáalkotás ily módon lehetetlen. Amint ezt másfél esztendő eseményei fényesen be­igazolták előttünk, mindenki előtt, ime látjuk még a munkásság előtt is. Mi lehetett az oka, hogy ez a jobb be­látás csak most ébred fel munkásságunkban és azok vezéreiben. Mi az oka, hogy a nem­zet életének legválságosabb napjaiban ennek a munkásságnak volt vezérei a prédára leső tigris magatartását tanúsították. Mi bátran mondhatjuk, még ma a munkás józanabb és hazafiasabb nagyobb tömege a nemzet újjá születését, a nemzeti lót feltételeinek hatal­mas megszilárdulását várta attól a titáni küz­delemtől, melyben nem szégyenletes részt vet­tünk ; a nemzetközi szellemmel töltekezett vezérek ellenben a burzsoá-társadalom össze­omlását, egy rettenetes forradalmi világka­tasztrófát vártak és áhítottak, mely maga alá temesse az általuk halálra ítélt államot és tár­sadalmat, hogy azután a romokon felépíthes­sék — végzetesen téves reménységük szerint — a maguk államát és társadalmát. Ilyen bor­zalmasan mély és áthidalhatatlan szakadék FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAY FERLYC választotta el a vezéreket az általuk vezetett tömegtől. Csak ez a rettentő szakadék lehe­tett oka mindannak, ami történt, csak ez a vezetés vághatott kiegyenlithetetlennek látszó ellentétet a munkásság és a társadalom többi osztályai közé. Mint lélekbúvárok megértjük a vezére­ket, ezeket a magyar fajtól, a haza történelmi levegőjétől idegen, nemzetközi szellemmel el­telni igyekező és egy magát hazátlannak és földönfutónak érző nép érthetetlen bosszú­vágyától is hevített demagógokat; értjük, ugyancsak mint lélekbúvárok, a munkásságot is, mely a mindennapi anyagi szükségletek kérdései felé irányítva, megfeledkezett a ma­gasabb erkölcsi és szellemi szükségletekről és más irányú felvilágosítás hiányában vakon követte a rombolás felé merészen száguldó vezéreit. Itt van tehát a kérdések megoldásának kulcsa. A munkásság kövessen olyan vezére­ket, akik elsősorban nemzeti szellemmel van­nak eltelve, akik nem rombolni, de szervesen alkotni akarnak, akik nem a nemzet más osztályainak rovására, de az egyformán jogos érdekek méltányos összeegyeztetése alapján óhajtják a reformokat megvalósitani. Akik nem erőszakkal, de meggyőződéssel igyekez­nek meghódítani a társadalom többi osztályait és megnyerni mindazon nagyszerű eszméknek, melyek megvalósítása nyomán egy boldog ország, egy egészséges társadalom fog ki­alakulni. Ha ezeket a vezéreket megtalálják, és ép oly engedelmesen követik őket, mint a régieket, akkor egész biztosan elérik céljukat, boldogulásukat és emelkedésüket egy boldog és elégedett társadalomban. Susog: a szél, titkon beszél. Üldözésről, fehér terorról, bosszú- állásról, erőszakról. A susogó szél beszéde hall­gató fülekre talál, tovább adják, a mint kapják csak egy kicsit még megnagyitják- Vallási üldö­zésről szól a rémhír, mely mgetorlás lenne sokak bűneiért ? Fehér terorról, mely csak szint változ­tatott, de nem eszközöket ? — Bosszuállásról és erőszakoskodásról, mely mindenfajta vörös és pi­ros színek ellen dühöng és áldozatokat követel, pályákat tör ketté, kenyértől foszt meg hivatal­ban levőket és börtön bilincseket csörget, bitófát mutogat! Még nincs a város határán egyetlen magyar nemzeti hadseregbeli katona, még nem tudunk sokat az uj Magyarország tényleges viszonyairól és szellemi irányának újabb medréről, máris eze­ket kell hallanunk? Még nincs kézben az uj Ma­gyarország térképe, még a békefeltételekről folyik a tárgyalás, még igen messze vagyunk az ország nyugodalmas berendezkedésétől, máris bomlasztó tünetekről szól a hir ? Mikor az ország megcson­kítva kerül le a tárgyaló asztalról, mikor annyi erőforrásaitól és természeti szükségleteitől meg- fosztottan indul uj útjára, akkor támadnának olyan betegségek, melyeknek végét előre látni nem lehet!? Megjelenik szerdán és szombatén Nem tudom, nem merem elhinni! Nem me­rek feltételezni olyan megkötöttséget, olyan ostoba előrelátás hiányt, mely a mai nap rövidéletü di­csőségéért a holnapi nap nyugalmát áldozatul dobja. Ellenben fel kell tételeznem azt a bölcses­séget, mely ma minden erőt, minden a haza ja­vára dolgozni akaró értéket összekapcsol, mely érett megfontolással olyan eljárást és bánásmódot állít be, mely méltó egy ország uj jövőjének megalapozására és nem hívja ki maga ellen az éles és csak alkalomra leső ellenségeskedést! Fel kell tételeznem, hogy az ország hivatalos in­tézői olyan belpolitikai és társadalmi alapelveket fektetnek le, mely a külföld elismerését vívja ki és mely minden időben jogos büszkesége és kö­vetendő példája lesz az utókornak ! Fel kell téte­leznem, hogy az állam gépezetének igazgatásában mindenütt olyan egyének jutnak vezérszerepre, kik nem egyéni sérelmeik orvoslását, hanem a társadalmi szükséges megértést, a helyes és igaz­ságos munka megosztást, a közjólétnek, de min­denekelőtt a szociális bajoknak istápolását keresik' Abban a pillanatban, mikor az ország életbe léptette az általános választói jogot, teljesen de­mokratikus alapra helyezkedett és ennek összes következményeit - le kell vonnia és hiszem, hogy le is vonta. Ez elsősorban azt hozza magával, hogy az ország sorsának nagy és kis intézői az ország népének ellenőrzése alá kerülnek. Ez pe­dig annyit jelent, hogy a hatalmi polcok sűrűn cserélnek gazdát! Ezt ma igen erőteljesen szem előtt kell tartani és a régi, megcsontosodott bü­rokratikus rendszert összetörni és egy újat, a ma proklamált szellemhez mért egészségesebb rend­szert életbe léptetni. Ma elvetni a sulykot annyit jelent, mint kiejteni kezünkből azt * gyeplőt, mely az ország belbékéjének, életképességének szekerét a rendes vágásba akarja hajtani ! Ha va­lamikor kellett bölcs mérséklés, óvatos intézkedés, körültekintő és ellenőrző okosság, bizony az ma kell elsősorban! Tökéleteset soha ember nem fog alkotni, hibák mindig lesznek, de ma igen megfontoltan kell eljárnia mindenkinek, mert nagyon nehéz megjavítani, a mit ma elrontunk és kérdés milyen bosszú idő sínyli meg! Ha valami­kor arra is ki kellett terjeszkedni, hogy vnikép bánjunk az emberekkel, ma arra nagyon is ügyelni kell. A mai ember nagyon ideges és nem gondol­kozik messzire; nagyon sérthető és arra a meg­tört szivek és igazán elgyötört lelkek egész tá­bora hajlandó! Hogy a fentebbi híreket kik terjesztik és miért, kik nagyítják és mi végre, nem érdemes kutatni! De hogy nem teljesen légből kapottak, hogy némi alappal rendelkeznek, azt tagadni nem lehet. Nyíltan és őszintén kijelentem, hogy ha elítéltük és megborzadtunk a vörös terrortól, ha igazságtalan hajszáit a legnagyobb embertelenség­nek bélyegeztük, nem szabad és nem vezet ered­ményre, ha más célból és más jelszavak alatt, de végeredményben ugyanabba a hibába esünk. — Mert akkor egy cseppet sem vagyunk különbek, sőt felényi hibát is sokkal jobban imák a mi ro­vásunkba, mint kétszerest az ő számlájukra 1 Sok­kal magasabbak, fenségesebbek a mi erkölcsi fel llrPQ nalarknlfprt (boros, sörös, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb meny­UlCo [laiau u o i nyiségért elküldünk. 398 7_10 Weisz Mör és Társa, Gyula. Lapunk mai száma 4 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom