Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-02-25 / 17. szám
Censiirat: fír. Montean. JLII. évfolyam. Gyula, 1030. február 35 Egyes s/ám ára 1 korona 17. s/ám, Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. politikai, társadalmi és közgazdászati lap. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A magyar alkotmányos állami rend helyreállítása és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezésére vonatkozó törvényjavaslat szövege, melyet a magyar nemzetgyűlés elfogadott. A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos törvényes képviselete, megállapítja, bogv a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13. n pja óta szünetel, továbbá hogy Magyarországnak és társországainak a volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal fennállott, feloszibatatlan és elválaszthatatlan együtt- birtoklása a bekövetkezett események folytán megszűnt. A nemzetgyűlés mindezen tényekből folyó következmények megállapítását a békekötés ntáni időre tartja fenn magának. Megállapítja továbbá, hogy az 1910. évi junius 21. napjára összehívott országgyűlésnek képviselőbáza 1918. évi november hó 16-án önmagát feloszlottnak nyilvánította, főrendiháza pedig e határozatot tudomásul vette, ami által az országgyűlés működése is megszűnt. Mindezeknél fogva az államhatalom gyakorlása az alkotmány formák között lehetetlenné vált. Alkotmányunk alspelvének megfelelően az 1919. augusztus hó 7. napja óta alakult ideiglenes kormányok a nemzethez fordultak, hogy az általános választójog alapján válassza meg az akaratának képviseletére hivatott nemzetgyűlést, amely sz államhatalom alkotmányos gyakorlásáról ideiglenesen gondoskodjék. A képviselő választások az ország mindazon részeiben megejtetvén, amelyekben a választást a megszállás lehetetlenné nem tette, a megválasztott képviselők 1920. évi február hó 16-án Budapesten egybegyülekeztek és nemzetgyűléssé alakultak. Az igy megalakult nemzetgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET. 1. §. A nemzetgyűlés jóváhagyja a kormánynak ama rendeletéit, amelyek alapján a nemzetgyűlés összejött. 2. §. A nemzetgyűlés a magyar állam törvényes képviseletének nyilvánítja magát. 3. §. A nemzetgyűlés tagjainak mentelmi jogot biztosit. 4. §. A törvényhozói hatalmat a nemzetgyűlés gyakorolja. 5. §. A végrehajtó hatalmat a kormányzói tiszt betöltéséig a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium gyakorolja. 6. § A honvédelmi miniszter ezután a hadügyminiszter nevet viseli. A király személye mellé rendelt miniszter állása megszűnik. 7. §. A bírói hatalmat a törvény értelmében szervezett bíróságok a törvényhozás további rendelkezéséig a magyar állam nevében gyakorolják, 8. Az ország védelmére s a belső rend fen- tartásában való közreműködésre nemzeti hadsereg állittatik fel. 9. §. Az u. n. népköztársaság és tanács- köztársaság szerveinek mindennemű rendeletéi érvénytelenek. Hasonlóképen érvénytelenek a nemzeti tanács néven alakult szerveknek mindennemű rendelkezései és határozatai is. Az Országos Törvénytárból az oda beiktatott úgynevezett néphatározat és néptörvények töröltetnek. Felhatalmazza azonban a nemzetgyűlés a minisztériumot arra, hogy az u. n. népköztársaság szerveinek rendelkezéseit saját felelősségére, ideiglenesen hatályban tarthassa; az u. n. népköztársaság szerveinek rendelkezései, amennyiben ' az alkotmánnyal a fentálló törvényekkel nem ellenkeznek, ideiglenes alkalmazásban maradnak. 10. §. A nemzetgyűlés az 1919. év augusztus hó 7. napja óta az alkotmányos jogrend és a jogbiztonság helyreállítása végett alakult kormányok és tagjai rendeletéinek érvényességét el ismeri és felhatalmazza a minisztériumot, hogy ezeket a rendeleteket a törvényhozás további rendelkezései a szükséghez képest hatályban tarthassa, módosíthassa, vagy kiegészíthesse altkor is, ha a körülmények kényszerítő hatása alatt törvényes felhatalmazás nélkül fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket állapítottak meg. 11. §. A volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt országokkal szemben fennállott közös érdekű viszonyok megszűnvén, az 1867. évi XII. törvénycikk, valamint egyéb törvényes rendelkezések hatályukat vesztették és a magyar államnak ősi függetlenségéből folyó szabad rendelke zése e viszonyok tekintetében is teljesen helyreállt. II. FEJEZET. 12. §. A nemzetgyűlés az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül kormányzót választ. A kormányzót a királyi hatalomban foglalt jogok alkotmányos gyakorlása illeti meg. A nemzetgyűlés által szabályszerűen alkotott törvények szentesítés alá nem esnek, azokat a kormányzó hirdeti ki és azt meg nem tagadhatja. A nemzetgyűlést, két évben megállapított időtartamának letelte előtt, csak törvény oszlathatja fel. A kormányzó képviseli Magyarországot a nemzetközi viszonylatokban. Követet küldhet és fogadhat Magyarország nevében szövetségeket és egyéb szerződéseket köthet a felelős kormány utján. Hadüzenethez, vagy a hadseregnek az ország határán kívül alkalmazásához és békekötéshez a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges. A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős miniskterium által gyakorolja. Minden rendelkezése és intézkedése, ideértve a fegyveres erőre vonatkozó intézkedéseit, csak úgy érvényes, ha az illetékes felelős miniszter ellenjegyzésével van ellátfa. Nemességet nem ajándékozhat. Általános kegyelmet csak a törvény adhat. A főkegyúri jogot nem gyakorolhatja. 13. §. A kormányzó személye sérthetetlen és felelősségre nem vonható. 14. §. A főméltóságu cim használata illeti meg. 15. §. A kormányzó részére a nemzetgyűlés tiszteletdijat állapit meg. 16. A kormányzó mellé szükséges hivatalt a minisztérium szervezi. 17. A kormányzó tisztét csak akkor gyakorolhatja, ha a nemzetgyűlés előtt Szent István koronájára leteszi a következő esküt: »En, N. N. Magyarország megválasztott kormányzója esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz hű leszek, törvényeit, régi jó és helybenhagyott szokásait megtartom, függetlenségét és -területét megvédem, kormányzói tisztemet az alkotmány értelmében a nemzetgyűléssel egyetértésben a felelős, kormány utján gyakorolom s mindent megteszed, amit az ország javára, dicsőségére megtehetek. Isten engem úgy segéljen !< III. FEJEZET. 18. §. A törvény meghirdetéséről és alakiságokról intézkedik. 19. §. Ez a törvény kihirdetése napján azonnal életbe lép. A párisi békekonferencia térképet csinál, térképet rajzol és_ határokat von. Kiadja az egyes nemzeteknek, hogy eddig a tied, azontúl pedig a másiké, harmadiké. A határok, folyók, hegyek, tengerek, esetleg csak sik földön meghúzott vonalak. A vonalon innen ez a nép, a vonalon túl a másik nép. Vonalon innen más az élet, mások a vágyak, más az emberi reménység, mint túl a vonalon. Pedig itt is, ott is népek élnek, emberek, egymás munkájára, termékeire, alkotásaira rászorult emberek. Itt is, ott is igazságot hirdetnek vagy saját véleményük, vágyakozásuk szülte terveket kovácsolnak. Vonalon innen nem mindig olyan az igazság, mint a milyen a vonalon túl. Az a vonal, mintha kettészakítana emberi igazságot, mintha mást mutatna a szemnek, mintha más anyagot nyújtana a megffgyelés- nd$:, mintha máskép gurulna az értelem kereke. Pedig ember itt, ember amott! Valóban úgy volna hát, hogy beleparancsolnak az emberi értelembe olyan gondolatokat, olyan érzéseket, mely gondolatok és érzések elferdítik a költő tapasztalatot? Valóban úgy volna, hogy szemüveget tartanak az emberi látás elé, mely nagyitva, kicsinyítve, ferdén vagy megnyúlva mutatja azt a tényt, a mit más ember szeme egyenesnek lát ? Valóban úgy volna, hogy ma mesterséges akadályokat gördítenek a népek közé, hogy ma még csábos Ígéretekkel elszéditik őket — és mintha mámoros álomban járnának a nepek ? Hogy mit hoz a jövő, hogy meddig maradnak vonalak a párisi vonalak, meddig maradnak tényleges határok a diplomaták által megrajzolt határok, nem tudjuk és nem tudhatjuk. A történelmi fejlődés dolga mindez, azé a fejlődésé, mely nem a diplomaták akaratához, nem is a fegyverek hatalmához igazodik. Egyet azonban joggal várhatnak ék várnak. Ez az egy az, hogy elszáll a népek szemére boruló köd, elszáll a lélékre nehezedő mámor, elmúlik a mesterséges varázs ereje, széttörik a ferdén mutató szemüveg és bekövetkezik a kijózanodás állapota, a tisztánlátás ideje. Ezt a háborútól, egyenesen attól várom. Ha majd minden fegyverben álló ember hazakerül, ha majd rendes foglalkozásába visszatér, ha visszagondol az a sok millió ember arra a sok helyre, sok emberre és sok-sok eseményre, a mit saját szemével látott és saját fülével hallott, okvetlenül' feltámad lelkében a gondolat, hogy emberek-népek azok, mint ők, dolguk, törekvésük, feladatuk és életmódjuk más, de becsületesség, szorgalom, tisztesség, jóság, szeretet, önfeláldozás úgy él és úgy dobogtatja szivüket, mint saját magukét! És ezt e sorok Írója a saját maga leikéből vetiti ki. Hiába gondolod, csak' el, hogy ez igy van, át kellett élned, hogy élénk tudattá, életedet mozgató erővé legyen benned! De át kellett élnie annak a sok millió katonának, a kik egyszerűbb, sokszor tudatlan emberek voltak, falujuk határain túl alig-alig kerültek volna messzire! Igen, súlypontja ennek az állításnak azon vaD, hogy sok-sok millió egyszerű ember fogadta ezt a közvetlen tapasztalatot elméjébe. A mint ugyanis kiléptek azok falujok határából, a mint sok idegen vidékre, sok idegen országba kerültek, egy uj világ tárult elébük, nem úgy kerültek vissza, mint a hogyan elmentek. Uj, más, szélesebb látókörű sok tapasztalattal meggazdago- gott emberek kerültek és kerülnak vissza az egyszerű faluba, egész tömegében nj emberek. Megtágult nemcsak a tapasztalat, de megtágul a szív is. Es ha majd elmúlik a mesterséges elleuséges érzület, ha a gyűlölet hullámai elsimulnak, ha a felkorbácsolt szenvedélyek hollói elszálltak, akkor, egy uj érzésekkel bővült, az emberiség testvériesÍÍrPQ nalarknkprt (boros, sörös, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetőnk. Nagyobb meny^ nyiségért elküldünk. 3982-10 Weisz Mór és Társa, Ctynla* Lapunk mai száma 4 oldal.
