Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-02-21 / 16. szám
2 Békés 1920 február 21. ennek eredménye az 1819-ki újabb munkástörvény, melynek főbb pontjai a következők: 1. osakis pamut gyárakra vonatkozik, 2. 9 éven alóli munkás nem alkalmazható, 3. 9—16 éves munkások munkaideje 12 óra, közben 1 V2 óra szünet (ebédidő.) Tehát a 16 éven felüli munkások munkaidejéről ez a törvény sem intézkedik. 1825-ben Hobhouse uj törvényt visz keresztül a parlamentben, mely ismétli az előbbi (1819, évi) törvény határozatait és törvénysértés esetére eljárási szabályokat állít fel. 1833-ban keletkezik az Althoipe-féle törvény. Ez megtiltja az összes len, gyapjú és pamutgyárakban a 18 éven aluli munkaerők alkalmazását éjjeli munkára; 9—18 évesek munkaideje 9, 13—18 évesek munkaideje 12 óra. Az 1842-ki bányatörvény nőknek és 10 éven alóli buknak bányákban való foglalkoztatását eltiltja. De még ezek mellett a törvények mellett is súlyos visszaélések fedeztetnek fel s ezért a kényszeritő szükség folytán 1850-ben uj törvénynyel életbe léptetik a normál-munkanapot. E szerint a nők és fiatal személyek munkanapja reggel 6 órától este 6 óráig tart, de közben 1 V2 óra szünet (ebédidő) adandó a munkások részére. Egyelőre ez a törvény csak a szövő-fonó iparra terjedt ki, lassanként azonban általánositották s végül 1867-ben a »Workshop act“ által már a műhelyekre is kiterjesztetett. Ugyanilyen lassú más országokban is a munkaidő szabályozásának fejlődése. Kivételt talán csak Németország képez, ahol a múlt század 80-as éveitől kezdve a bámulatos gyorsasággal fejlődő ipar ugyanily gyorsaságra késztette a törvényhozást is a munkásvédelem tekintetében. Hazánkban 1848-ig az ipari munkások helyzetét javítani célzó törvényeket nem találunk. Egyedül a bánya munkára találunk elvétve egyes jelentéktelen intézkedéseket. Oka ennek — véleményünk szerint — az, hogy az ipari munkások csak a városokban voltak tömegesen letelepülve. A városok pedig — legalább is legnagyobb részük — polgáraikra nézve kötelező erejű szabályok alkotására voltak feljogosítva. Az ipar fellendülésével pedig — ha a munkaerővel való visszaélés nyilvánosságra jutott — a városok maguk rendezték a munkás és munkaadó közötti vitás kérdéseket. Az országgyűlés is valószínűleg a városi szabályalkotás hatáskörébe vágónak találta e kérdés rendezését s azért nem is foglalkozott vele. Innen van aztán az, hogy ahány város, annyi féle képen van rendezve ebben a korban a munkaidő szabályozása is. 1848-ban lényeges változtatáson ment át hazánk alkotmánya. De az ezt követő absolutiz- mus, majd 1867 után a legfontosabb állami érdekek és viszonyok rendezése annyira lekötötte a törvényhozást, hogy 1884-ig a munkásügy rendezésével nem foglalkozhatott. Az 18S4. évi XVII. t.-c. (Ipartörvóny) az első magyar törvény, mely a munkásügyet gyökeresen rendezi. Ezen törvénycikk a munkaidőre nézve kimondja, hogy 10 éven aluli gyermeket egyáltalában nem, 10—12 éveseket pedig csak az iparhatóság engedélye mellett lehet gyárakban foglalkoztatni. A 12—14 éveseket naponta csak 8 órán át foglalkoztathatják, mig a 14—16 éveseket 10 óra hosszat. Nők szülés után 4 hétig a munka alól fel vannak mentve. A munkásoknak délelőtt és délután fél-fél órai, délben pedig egy órai szünidő adandó. Oly gyárakban pedig, hol a munka éjjel-nappal folyik, a gyáros köteles a munkások kellő felváltásáról gondoskodni. 1911-ben a nők az éjjeli munkától eltiltatnak hazánkban is. ifj. Kazay László. (Folytatása következik.) Hírek a nagy világbél. A magyar parlament február 16-án tényleg megtartotta első ülését. Az ülést Huszár Károly miniszterelnök beszéde tette nevezetessé, mikor egyszerű, de mély hatást, meghatottságot keltő szavakkal mutatott arra, hogy a magyar nemzetgyűlésre mily történelmi fontosságú dolgok elintézése van hivatva. Kéri a nemzetgyűlést, hogy ez a tudat, vezérelje mindenben és akkor megfelel annak a várakozásnak, mellyel a szegény Magyarország most tekint működése elé. A nemzetgyűlés Bernát Bélát választotta korelnökké, ki kitűzte a legközelebbi ülést február 17-ére. A nemzetgyűlés megalakulása, tisztikarválasztása, mandátumok igazolása és elnökválasztás a 18-án tartott ülésnek volt a tárgya. Budapest és Szeged között rendes vasúti közlekedés van, hetenkint 4 napon. A kocsik rendesek és szépek, úgy hogy kényelmes a közlekedés. Azonkívül Romániát kivéve az egész világgal meg van a rendes posta és távirda-forgalom, sőt a távbeszélő forgalem is újból megindult. A magyar békedelegáció még Franciaországban tartózkodik. Hogy mi volt a magyar kormány javaslata, nem lett a nyilvánossággal közölve. Nemsokára várhatjuk a békekonferencia válaszát a javaslatra. Természetesen ez legalább két heti időt vesz igénybe úgy, hog / csak március első felében van arra kilátás, hogy a magyar nemzetgyűlés a békepontok felett tárgyalhat. A nemzetgyűlés addig nem is tárgyal, hanem a szokásos formaiságok elintézése után elnapolja ülését mindaddig, mig a békedelegátusok vissza nem térnek. HÍREK. Hamvazó szerdán, mely a farsang bezárója és a nagyböjt megnyitója szokott lenni, rég nem látott nagyszámú közönség töltötte meg a templomokat. Ezen napnak komor szertartása, a hamva- zás, egy hatalmas intés minden e földön élő embernek, szegénynek és gazdagnak egyaránt, egy regenerátor a tobzódó életkedv megfékezésére ebben a súlyos két szóban; Memento móri! Emlékezzél a halálra ember, hogy porból lettél és porrá leszesz. A farsangi húshagyó kedd és hamvazó szerda közötti éjjelen 11 órakor rendszerint megszólalt a nagy templom nagy harangja s ez a harangszó volt a farsang takarodója. Az idén még mindig csak a kicsi csendült. Yajjon mikor halljuk újra a mi ritka szép szavú öreg harangunkat? Mert ennek a kicsinek csilingelőse és végső tiszteletadása mellett még meghalni sem érdemes. Békéscsaba város kölcsöne. Másfél milliós kölcsönre nyitott aláírást Csaba városa, mely a proletárdiktatúra rossz, pazarló gazdálkodása, a megszállás anyagi terhei és az államsegélynek közel egy év óta elmaradása miatt nehéz anyagi helyzetbe került. A város m03t polgáraihoz fordult kölcsönért, mert a bankokban is kevés a pénzkészlet. A kölcsön 5 százalékos kamattal van jutalmazva és reális fedezetet talál egyrészt a város mint erkölcsi testület gazdagságában, másrészt a nagy összegű elmaradt államsegélyekben, melyek azonnal befolynak, A kölcsön tekintélyes része már együtt van. Az Erdélyi Sándor-nton munkaközben szerencsétlen veget ért Boros Péter családja részére adakoztak: Ament Ferenc 50, Szigeti János Törökzug 40, Zuzmann János, Schmidt István 30—30, Dr. Márki János, N. N. francia leckéért, K. Schrif- fert József 20 —20, özv. Szíjártó Sándorné, Oláh Ferenc, Szilágyi János, Böszörményi Miklósné, Illich József Törökzug, Dobay Ferenc, Székely Lajos 10—10 K, összesen 300 koronát, mely az elhunyt családjának és öreg édes anyjának kifizettetett. Jeau Prostean hegedűművész és Pongrác z Géza zongoraművész Gyulán. Vasárnap este tartják hangversenyüket a Király Mozgószinházban és tekintettel a megnyilatkozó érdeklődésre, tervbe vették egy második hangverseny megtartását is, amelyet kedden adnának. Jean Prostean 28 éves, Hubay tanítványa, a budapesti zeneakadémián végzett. Eddig még nem volt alkalmunk őt és művészetét megismerni, mert utóbbi években nagyobb külföldi utón távol járt és most újból oda készül. Játékáról azonban elragadtatással imák a zenekritikusok s a ritka műélvezetre előre felhívjuk a nagy közönség figyelmét. A jegyek már most is előjegyezhetek és válthatók a Mozgó- 8zinház pénztáránál 20, 15 és 10 K-ás helyekre. Műsor: 1. Handel: Sonate. Adagio, Allegro, Larghetto, Allegro. — 2. Tschaikowsky: Concerto. Allegro moderato, Canzonetta, Allegro vivacissimo. — 3. a) Pugnani-Kreisler: Praeludium et Allegro, b) Dvorak: Humoresque, c) Hubay: Zefir, d) Sarasaié : Zigeunenveisen. — 4 Jean Prostean : Vogelgesang, b) Paganini: Boszorkánytánc. Zongorán kiséri Pongrácz Géza zongoraművész. Házasságok. A farsang utolsó hetében Gyulán házasságot kötöttek : Balog Lajos kerékgyártó Vas Erzsébettel, Fülöp Lajos főldmives ökrös Juliánnával, Stier Péter főldmives Tarkó Sárával, Opra László kovácsmester Damkó Teréziával, Arató János főldmives Papp Eszterrel, Lugzó József főldmives Arató Sárával, Gyepes Mihály főldmives Baráth Agoessel, Szilágyi Gábor föld- mives Monori Teréziával, Kökény Mihály főldmives Góg Annával, Csomós György főldmives Haasz Katalinnal, Busz Mihály gazdasági cseléd Borló Máriával, Szilágyi Ferenc főldmives Flinta Rozáliával, Borbil Péter főldmives RuszViktóriával, Szferle János főldmives Szferla Perszidával, Mészáros Péter főldmives Bogár Zsófiával, Vigyikán Mihály csizmadia Hotorán Máriával, Bundik Lajos postaszolga Kertész Erzsébettel. — Az 1920. év január hó 1-től február hó 17-ig eltelt 48 nap alatt az anyakönyvi hivatalnál 81 pár kötött házasságot. Halálozások: Utóbbi héten Gyulán elhaltak : Erdős Mária hajadon 26 éves, Kovács Béla könyvkötő 26 éves. Szabó Gézáné sz. Hídvégi Róza " 37 éves, Szferle Péter főldmives 48 éves, özv. Rácz Lázérné sz. Altmann Czeczil 86 éves, Schneider Mátyás kömives 77 éves, Szferle János főldmives 16 éves, Csumprilla Juliánná 80 éves, Czeisler Lajos kereskedő 32 éves. Nagy Juliánná 34 éves, Bogár János főldmives 83 éves korában. Helyreigazítás. A gyulai Polgári Kör febr. 14-én tartott baljáról beküldött és általunk közölt felülfizetések névsorozatában Csizmazia Rezső nevén első helyen kitüntetett 115 K felülfizetési összegben esak 15 korona illeti a megnevezettet. Kellemes rögtönzött táncestélyt rendezett a gyulai Úri Kaszinó helyiségében a gyulai ifjúság tánckedvelő gárdája február 17-én, hol a közelebbről ismerős családok nagy számmal jöttek össze. Az estélyen a tánciskola végzett növendékei is megjelentek és szép sikert produkáltak. A mulatság minden tekintetben a lehető legjobban sikerült. Eljegyzés. Szöllőssy Jánosnét eljegyezte Seres Lajos járási iroda-segédtiszt Szeghalmon. (Minden külön értesítés helyett,) 422 1 _l A gyulai újvárosi olvasókör által 1920. évi február hó 14 ón rendezett táncmulatságon felülfizettek : Dobay Ferenc 100 K, Pikó Ferencné, Pikó Ferenc, Bartos József, Sándor György, Makai János 20—20 K, Áros Jánosné, Gyarmati Gábor, N- N., Rostás Ferenc, E. Nagy István, Kiss András, Csernóczki Antal, Monori Mihály 10—10 K, Enyedi János, Baudermann Károly 6—6 K, Perei Györgvné, Szász Gáborné 2—2 koronát. A jótékonycélra szánt ezen falülfizetésekért hálás köszönetét nyilvánítja a rendezőség. A molnárok báljának felüifizetései. Reisner malom 500, Gyulai fóldmivesek malma, Békésmegyei takarékpénztár malma, Guba György. Reisner István 200—200, dr. Jantsovits Emil. Reisner Ede, Morosán György, Kovács malom (B.-csaba), dr. Stetiu Szabin, Kiss Péter, Barna Sándor 100—100, id. Csőke István 80, Csizmazia Kálmán, Dobos József 60—60, Dobay Ferenc, Hoffmann Béla, Szeht Artur, Oszuszky János, id. Szabados József, Boros József, Jámbor Ferenc, Hisz Imre, Kovács József, Reisner Emánuel, Gróh Testvérek, Moldován Mihály, Gyulavidéki takarékpénztár, Gyulavidéki kereskedelmi részvénytársaság, Braun és Czinczár, Weisz Mór és Társa, Bohn és Flann (Békéscsaba), Bohn és Hoffmann, Leopold Béla, Kugyella Mariska 50—50, Miskucia Miklós, Erdész R8Z8Őné, Róth János, Fodor Testvérek, Máté József 40—40, Magda György, Schmidt István, Bekker Antal, Mayer N., Sál József, Bőrszövetkezet, Sebestyén István, Kálmán István, Kálmán Istvánná, Nagy Gábor, Kállai Gábr, Schriftart József, N. N., Wittmann Frigyes, Tőrök Margit, Szász András, Lakos Jenő, Eisler József, Kopasz István 30—30, Nádházi Gyula, Lorber Lajos, Puskás Gyula, Keresztessy Lajos, Debreczeni Károly, Képkeret- lécgyár, Győri Lajos, Gombos Mojsza, Orgován Káimác, Gebei Lajosné 25—25, Krasznai István,
