Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-12-22 / 103. szám
LII. évfolyam €4yiila, 1020. december 22 Egyes »gám ára 1 korona, 102, SKnin, Előfizetési árak: Egész évre . . 60 K — f Fél évre . . 30 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország mennyország! Bölcs tanácsok. A nemzet egykori vezére, a, szónoklás nagy mestere, Apponyi Albert ismét nagy beszédet mondott Kaposvárott. A szavakkal mindig művészileg bánni tudó, a tettektől irtózó, a népszerűségért sok áldozatra kész ez a politikusunk természetesen nem tud már más szerepet betölteni, mint amelyet közel ötven esztendőn át betöltött. Az eseményeket távolról főúri, előkelő nyugalommal és hideg flegmával szemlélő kritikus szerepét. De amig azelőtt szerényen beérte azzal, hogy a mindenkori kormányokat szabdalta a Anyás kritikus éles késével, addig most már az egész nemzetet a boncoló asztalra teríti és a rideg sebész közömbösségével forgatja kését az újabb nemzeti élet legkényesebb életjelenségei körül. »Csak rajtunk múlik — mondja — hogy külső helyzetünk romlásának belpolitikai okai megszűnjenek. Minden cselekvés, mely a müveit világban ellenszenvet kelthet, csökkenti a nemzeti újjászületés külső eshetőségeit.« Az Isten szerelméért, ne beszéljenek nekünk rébuszokban. Miért nem mondja ki nekünk nyíltan Apponyi, hogy melyek a belpolitikai okai külső helyzetünk romlásának. Kormány, nemzetgyűlés, hadsereg ? A lán- colók, a galíciaiak, vagy az ébredők ? A minden jóban bővelkedő hadigazdagok vagy a nyomor küszöbén álló középosztály ? Azután hol van, melyik az a müveit világ ? Becs, Prága, Belgrad vagy Bukarest ? Paris, ahonnan az engesztelhetetlen gyűlölet árad felénk, vagy London, amely ir városok lángjaiban gyújt győzelmének örömtüzekot ? Miféle cselekvések folynak nálunk, melyek a müveit világban ellenszenvet kelthetnek ? Akasztunk, kerékbe törünk, olajba főzünk ? Az erőszakoskodás, az egyéni akció, az antiszemita demagógia, ezeket jelölte meg a nemes gróf, mint olyan cselekedeteket, melyek bizalmatlanságot kelthetnek Európa közvéleményében. Abá! Kezdjük sejteni, honnan fu a szól! Kezd derengeni agyunkban, hogy mit ért Apponyi a müveit világ és Európa közvéleménye alatt. Nos, hát ezekkel a bölcs tanácsokkal egyszersmindenkorra tessék felhagyni. Ha az Apponyi müveit világának, az ő európai közvéleményének rokouszenvót akarnék megnyerni, akkor egyszerűen el kellene tűnnünk a föld színéről. A mi közeli és távoli ellenségeinknek szemében csak egy cselekvés van, mely ellenszenves: az, hogy itt élünk a Duna völgyében, .az Isten áldotta Alföldön és ezt a lakóhelyünket vitéz karunkkal és bölcsen választott barátainkkal meg tudtuk védeni ezer esztendőn át és ők érzik — meg fogjuk tudni védeni még nagyon sokáig. De Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC nem az Appouyi-féle bölcsességgel! Hát nem veszi észre a nemes gróf, hogy a farkas és a bárány meséjét játszatják velünk és mi vagyunk az együgyü bárány. Ha feljebb iszunk a patakból, az is baj, ha lejebb, az is, mert miudenkópen csak felfalni szeretnének bennünket. Nos hát, ez ellen a felfalási szándék ellen nem lehet azzal védekezni, hogy mindenben csak az ellenségeink kedvét keressük. Hogy ezen a megmaradt csepp kis területünkön is engedelmet kérjünk mindenre, amit csinálni akarunk! Kiket akarnak még itt védelmezni, megmenteui az erőszakoskodástól, az egyéni akcióktól? Hiszen akiket védelmezni akartak, már mind elvették tölünk, de védtelenül kiszolgáltattak ellenségeinknek négy millió magyart is! Mit bánják ők most már, ha itt a mi börtönünkben mindnyájan felfaljuk is egymást? Kiket féltenek még tőlünk ? Vigyék el, akiket még félteni kell és adják vissza helyettük négymillió sanyargatott testvérünket. Mekkora fokú politikai naivság kell azt hinni és a jó dunántúli népnek komoly képpel beadni, hogy holmi illedelmes, jó magaviselettel változtatásokat, enyhítéseket érhetünk el azokon a békefeltételeken, melyeket évtizedek óta ellenünk készített tervek alapján kónyszeritettek reánk, melyek sohasem lehetnek olyan kegyetlenek, olyan leigázók, hogy a körülöttünk alakult úgynevezett államok nagyravágyó államférfiaiuak uyugodt álmot biztosítsanak. — Mit adnának ezek és távolabbi ellenségeink cserébe a mi jó maga- viseletűnkért ? Az életünkre törnek, a siralomházban ülünk és mi a halálraítéltek szokásos utolsó kívánságainak teljesítését is jó magaviselettel igyekezzünk kiérdemelni. Tisztába kell jönni azzal és egy olyan politikusnak, mint Apponyi, arról kellene felvilágosítani az országot, hogy csak kót- féleképen enyhülhet az a kemény helyzet, melybe a békeszerződéssel juttattak. Enyhülhet azzal, amit a győzők érdekei változtatni javallnab a feltételeken és enyhülhet azzal, amit erélyűnkkel és öklünkkel elérni tudunk. De jó magaviseletét követelni tőlünk, belső szabadságunk korlátozását azért, mert most külső és belső ellenségeinknek a mi nyugalmunkra, béketürésünkre, szelíd megnyugvásunkra van szükségük, hogy mint győzők és jóllakottak nyugodtan élvezhessék az áhitott zsákmányt és a véres milliókat, ez sem nem bölcs, som nem hazafias dolog. Külpolitikai hírek. Belgrádi hirek szerint Olaszország és Jugoszlávia (Nagyszerbia) titkos katonai egyezményt kötöttek, melynek éle ellenünk és Ausztria ellen irányul, kiknek testéből Szerbia megnagyobbodott. Ez a szerződés arra mutat, hogy féltik a szerzett prédát és szükséges annak biztosítása végett egymással véd- és dacszövetséget kötniök, mert mindkét ország odakapcsolt részeiben irredentizmus és Megjelenik szerdán és szombaton. az anyaországhoz való visszacsatlakozás jelei mutatkoznak. Szerbiában különben most kormány- válság van. Ausztriát felvették a népszövetségbe. A genfi táviratok szerint a felvétel mellett 35 állam, ellene csak Ausztrália szavazott. A népszövettség megegyezett abban, hogy Ausztriának bosszú lejáratú kamatmentes kölcsönben 20 millió angol fontot garantál, hogy gazdasági válsága megoldassák. Belpolitikai hirek. Az uj magyar kormány ki van nevezve, felesküdött és bemutatkozott. Tagjai . Miniszterelnök: gróf Teleki Pál, aki egyúttal külügyminiszter; belügyminiszter: Ferdinándy Gyula; pénzügy- miniszter: Hegedűs Lóránt; kereskedelmi: Hegyes- halmy Lajos; földmivelésügyi: nagyatádi Szabó István, egyúttal kisgazda miniszter is; honvédelmi: Belicska Sándor ; igazságügyi: Tomcsányi Vilmos Pál ; vallás- és közoktatásügyi, egyúttal közélelmezési miniszter : Vass József; népjóléti és munkaügyi: Bénárd Ágost. HIBEfi. A gyulai rőm. hath, hitközség egyliázta Dácsa december 19-én tartotta alakuló közgyűlését, mely a hitközség három évi vezetését helyezte a megválasztottak kezébe. A gyűlést báró Apor Vilmos plébános, hitközségi elnök nyitotta meg s a hitközségi tanácsosok választási jegyzőkönyveit felolvasván, a megválasztott 36 tanácstagot a gyűlés igazolta. A kegyuraság a neki biztosított világi elnökséget személyesen gyakorolni nem kívánván, az összes tisztviselői állások az egyháztanács által egyhangúlag a következőképen lettek betöltve. Világi elnök: dr. Zöldy János; alelnők és gazdasági szakosztályi elnök; Dobay Ferenc; ügyész: dr. Follmann János; jegyző: Pleyer Ernő- tanitó ; hitközségi gondnok': Lukács Endre; hitközségi könyvelő: Dundler Ferenc tanitó. Számvizsgáló-bizottsági tagok: Mérey Gyula és dr. Schriffert Ferenc. Az anyatemplom gondnoka és templomatya: L. Kovács János. A Szentháromság temető, kálvária és faiskola gondnoka : Tanczik Lajos; a Szent József templom és temető gondnoka, egyszersmind hitközségi második gondnok és iskoiagondnok: Gróh György; ellenőr ugyanezen városrészi egyházi intézményekre: Wittmann Frigyes. A Szentháromság kápolna és Szentkereszt temető gondnoka: Szabados János. A Boldogasszony temető és törökzugi temetőfőid gondnoka: Dávid János. A hitközségi bérház egyre növekvő kezelési terhének megosztása céljából a bérház részére az egyháztanács a szükséghez képest uj gondnoki állást szervezett, melyre dr. Hoffmann Károly lett megválasztva. A főgimnáziumi bizottságba az egyháztanács a hitközség részéről dr. Zöldy János és dr. Schriffert Ferencet küldötte ki. Az egyháztanács ezután önmagát két működő és ügyvivő testületre osztotta fel, és pedig : felerészben a törvényes iskolaszékre, Megjelent a Gyulai Mis Malendárium és a heti hivatalos £lojegyzési Naptár. Kapható a Békés kiadóhivatalában és a hiriapelárusitó üzletekben. Lapunk mai aaráana 2 oldal.
