Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-12-04 / 98. szám
* Békés 1920. december 4. múlják 8,nem elégszenek meg a 67-szeres árral ? ! Hogy többet ne is említsek, csak a tojás árát veszem elő; bábom előtt a tojás ára 4 fillér volt, ennek 67 szerese 2 korona 68 fillér, de hol lehet most ennyiért tojást kapni. A magyar termelőnek legfeljebb akkor lenne joga egy tojásért 2 68 K-t (de nem többet) szedni, ha a VIII. fiz. oszt. tisztviselő 4800 K évi fizetését 67-szeresére, vagyis 321600 koronára emelnék 8 ha a termelő legalább 67-szeres földadót fizetne. Most me*', mikor a legutolsó időben az egyes, de nagyon kevés élelmi cikket a közalkalmazottak kedvezményes áron kapják, a sárga irigységtől éppen azok izzadnak halálos verítéket, akik reggelire is pecsenyét esznek s forralt bort isznak s mikor a szegény tisztviselőnek csak néha- néha jut ebédre töpörtyű nagyságú hús. Ezek a lelki szegények nem tudják, hogy a 6700 százalékos drágasággal szemben a tisztviselők csak 264 százalékos drágasági pótlékot kapnak s ha egy kiló zsírt 18 kor.-ért kapnak is, akkor is 1000 százalékos áremelést fizetnek. Ezek azt hiszem világos számok, ezt megérthetik azok is, akiket illet, megérthetik végül azt is, hogy az olyan ember, aki az;Ő3eink által szerzett s azok vérével megszentelt magyar földet másnak, mint fejős tehénnek nem tekinti, — hasonlít az ausztráliai szőrösbőrüekhez, amelyek körül ülik ugyan a pásztortüzet, melegszenek is mellette, de ha égő üszke elhamvad, ott hagyják és soha eszökbe sem jut rá rozsét rakni, vagy azt újból feléleszteni. Pethi János, kir. tanfelügyelő. „Erdély szerepe.“ Sokan, nagyon sokan, sajnos sokkal többen, mint azt gondolnék, a magukat magyaroknak valló és érző polgártársaink közül nem lelkesednek Erdély sorsáért abból a téves hiedelemből kiindulva, hogy Erdély kizárólag székely föld. Eme tévedés szembeszökő; Erdély épen úgy, szerves kiegészítő része a magyar királyságnak, mint akár a Bánság, vagy a tótajku Felvidék, agy épen a zamatos ajkú Balatonvidék. — Az elszakadt részek nélkül csonkává, tagjaitól megfosztottá vált Magyarország, pedig mindenki érzi a mai nehéz viszonyok közepette azt, hogy csakis egy teljesen ép Magyar haza képes eltartani honfiait és leányait. Aki ebben a hazában az egyéni érdekek álarca mögé rejtőzködő törekvéseitől vagy megalkuvó irányzatok lelkiismeretlen jelszavaitól magát megtévesztetni nem akarja az előfizetésével is támogassa a »Keletmagyarország«-ot, mert mindnyájunknak öntudatos tömörülése, egyesitett ereje és férfias szívóssága hozza meg mieiőbb az elszakadt Erdély visszacsatolásának lehetőségét. Hazánk dicső történelme tanított meg mindannyiunkat arra, hogy : »Nagy volt hajdan a magyar, nagy volt hatalma, birtoka . . . Magyar tenger vizében hunyt el Észak, Kelet, Dél hulló csillaga.« 3187—1920. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1920. évre előirt föld és házadó után kivetett általános jöv. pótadó, hadmentességi dij, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és a jutalékok utáni III. oszt. kér. adó 1919—1920. évi kivetési lajstromok a m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében december hó 2-től 10-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik eme lajstromokban foglalt adónemekkel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Az 1920. évi III. oszt. leer, adó kiszámítási tervezeteket magában foglaló lajstrom is december 2-től 10-ig van közszemlére kitéve, azt mindenki megtekintüeti és az abban foglalt adóösszegekre úgy a saját, mint a mások adóját illetőleg Írásbeli észrevételeit december hó 25-ig a gyulai pénzügyigazgatósághoz beadhatja. Gyula, 1920. évi december hó 1-én. 2918 l—l Heilinger, h. adóügyi tanácsnok. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! TlüítGY. Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 194021—1919. szám alatt kelt rendeletével Mikler Sándor Békésvármegye és csonka Aradvármegyének kir. tanfelügyelőjét 1919. jan. 1-től kezdődő hatállyal a YI. fizetési osztályba sorozta be. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. HIKE ü. Dr, Egan Imre vármegyénk főispánja pénteken délben Budapestre utazott a Yédő Ligák Szövetségének irredenta ünnepélyére. Ez az ünnepély e percben érkezett sürgönyjelentés szerint december 5-éről bizonytalan időre elhalasztatott. A főgimnázium zene- és énekkarának vasárnap délután 5 órakor tartandó ünnepélyére felhívjuk a közönség figyelmét. Az előjelekből ítélve a délután kellemes szórakozást fog nyújtani és találkozója lesz a gimnázium barátainak és pártfogóinak, A belépti jegyek 15 és 10 koronáért előre válthatók lapunk kiadóhivatalában. Az élővíz pariján folyó fakivágás szerdán újabb szenzációval szolgált. A hagyományos Kis Gyuri kút mellett álló és a régi cselédek életében történelmi emlékű óriási nyárfa minden lehető emberi számítás és fadöntő praktika dacára elragadta a kötelékeket, dőltében más irányt vett és ágaival bezúzta a sarkon álló derék ház alsó épületének cserép tetőzetét, lécezetét, szarufáit, sőt a menyezetet, is beszakitotta, igen nagy károsodást okozva a ház uj gazdájának Puckó Józsefnek. Ezer szerencse, mert csak egy hajszál tartotta, hogy emberéletben is kár nem esett. A Köröspart most valóságos korzó, bár ott járni nem tanácsos. A kiváncsiak és kárlátók találkozó helye, de egyúttal az ottani lakosok kínszenvedése. Elismerjük, hogy a munkálatok most már gondosabb vigyázat mellett folynak. A munkások gyakorlottabbak és a saját kárukon is tanultak ; felügyelet és irányításban sincs hiány. A főbaj az, hogy ily óriási, 20—25 méter magas, nagyon terebélyes, száz mázsás súlyú fák kidöntéséhez a hely szűk, a part lejtős és útban van a vizzel telt meder is, a lekötő készületek kisszerűek, elavultak, sinylik a háborút. A város részére esedékes faanyag óriási értéket képvisel, abból többet kellene a munkások részére átengedni, hogy annál figyelmesebben végezzék a valóban kockázatos fadöntéseket. Ha az eddigi fokozat továbbra is így halad, a jövő héten a Menyhárt hid össze- roppantásáról kellene szomorú tudósítást közölnünk, amit igazán nem óhajtunk. Karczaghy József. A nyilvánosság zajától visszahúzódva egyedül művészetének élve, elismerésre méltó buzgalommal működik a Yirág-utca 5. szám alatt lévő bútorozott szobában Karczaghy József hivatásos festőművész. A román megszállás tette őt hontalanná, egyénisége kerüli a feltünő- ség hajhászatot, csupán buzdítás folytán lehetett elérni azt, hogy a karácsonyi tárlaton sikerültén kidolgozott vásznaival szerepeljen. Aki gyönyörködni kíván a művész pompás alkotásaiban, aki mestermunkákat akar szinröl-szinre látni, az fáradjon e) a nappal világos óráiban a művész termébe. Békésvármegye jóérzésü, finomult műveltségű lakossága megérti azt, hogy mivel tartozik a hazafias vérbeli festőművésznek, nemes pártfogásukba ajánljuk tehát nevezett festőművészt. Tűz volt Gyulán pénteken délelőtt 9 órakor. Az Újváros szélén, a Hajós-utca 11. szám alatt, özv. Tatár Pálné nádfedelü háza a kéménytől kigyulladt és a későn értesített tűzoltóság ügyes munkája dacára a ház fedele elhamvadt, részben a menyezet is beégett. A kár számottevő, biztosítva nem volt. Házasságok. Az utóbbi héten házasságra léptek Gyulán: Ludvig Autal kőmüvessegéd Rapport Yalburgával, Laczkó János főldmives Knrta Máriával, Lengyel István főldmives Farkas Erzsébettel, Farkas Mátyás cipészmester Kovács Ceciiliával, Bondur György főldmives Szabó Sárával, Mészáros Péter főldmives Jámbor Honával, Rotyis György főldmives Krizsán Ilonával, Nyikoia Demeter főldmives Körösladány Szidóniával, Krisán János kőmivessegéd Szilágyi Ilonával, Ludvig András kőmivessegéd Engelhardt Erzsébettel, Fáskerti György főldmives Szilágyi Rozáliával, Novák Antal főldmives Lengyel Teréziával, Gróh Márton kőmüvessegéd Hoffmann Annával, Yenczel József ácsmester Schriffert Terézzel, Hrivná Sándor asztalos Czégényi Ilonával, Szakálos Bálint áll. rendőr Krizsán Katalinnal, Frank József cipészmester Oláh Erzsébettel. A békéscsabai gazdasági vasntak forgalma újból megindul. A forgalmi igazgatóságtól vett értesítés szerint ismét felvették a személyforgalmat egy-egy vonatpárral. Személyvonat indul Békéscsabáról Mezőkovácsházára délután 3 órakor, mely vonat Tótkomlóst is érinti. Ugyaninnen érkezik Békéscsabára reggel 7 óra 46 perckor a személyvonat. Békéscsabáról Vésztőre (Békésre) délután 3 órakor indul és onnan reggel 7 óra 3 perckoz érkezik a személyvonat. Ezzel egyidejűleg megkezdődik a gyors és teher darabáruk felvétele is. Halálozások. Az elmúlt héten elhaltak Gyulán: Laczko Józsefné szül. Koller Mária 84, Józsa Appolónia 52, Moldován Mózes főldmives 73, Bus János kőműves 55, Tóth Mihály napszámos 76, Kovács János napszámos 43, Szűcs István napszámos 63, Hrabovszky Ferenc magánzó 76, Toldi Gábor főldmives 18, Goldstein Mór kereskedő 75, Galbács Péter szabósegéd 36, Moles Gergely napszámos 62, Sós Erzsébet 60, Bordé István főldmives 82, Nagy Gábor toronyőr 69, Kassitz Erzsébet 38, Werner Péter kerékgyártó 81, Szabó János napszámos 67, Kovács Zsófia 53, Csonka Juliánná 20 éves korában. A kisgazdák szenyesét mosták — nem a kisgazdapartet — hanem a tiszántúli gazdálkodókét az Országos Magyar Kereskedelmi Egylet h'vatalos lapjában (OMKE) amiatt, hogy a gazdák túlnyomó része nem gőrgőrostáztatja ki a vetésre szánt gabonáját, hanem fűmagvak és gyommagvakkal vegyesen veti ki, melyek szintén kikelvén a tömeget és súlyt, ugyan szaporítják, de csak használhatatlan többletet eredményeznek. Míg a Dunántúl sokkal gondosabban előkészítik mag alá a földet kétszeri, sőt háromszori szántással, addig a tiszántúli részen gyom-magvas kukorica tarlóba egyszeri szántás után vetnek. A Dunántúlon nem vetnek triörözetlen magot, az Alföldón legtöbben ilyet vetnek, mert nem tisztítják meg oly lelkiismeretesen a vetőmagot. Az eredmény kevesebb buzamag, kevesebb érték, kisebb valuta. Ha a gazdák úgy munkálnák meg földjeiket és oly tiszta vetőmagot vetnének, mint ezt a nyugateurópai országokban teszik, termésüket megkétszerezhetnék. A sérült postatakarékpénztárt jegyek kicserélése, illetve beváltásáról a pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki, mely december 1-én lépett életbe. Becseréltetnek az elkopott 5, 10 és 20 koronások, ha különben épek. Beváltatnak a hiba nagysága szerinti árlevonással a sérült, hiányos bankjegyek. Ezekért az eljárás költségei fejében darabonkint 1 korona levonatik, valamint azon összeg is, mely a hiány vagy sérülés mérvéhez képest megállapittatik. Nem fogadtatnak el, amelyekről a sorszám vagy folyószám hiányzik, amelyek át vannak lyukasztva, vagy melyek közepéből hiányzik vagy részben elégett, egerektől rágott, eimállott, vagy több bankjegyből együvé ragasztott, pótolt darabok. Ezek a központi állampénztár által a pénzügyminisztériumhoz küldetnek be. A Szabadság cimü amerikai újság (Cleveland) november 3. számában olvassuk, hogy Warren Harding az Unió most megválasztott huszonnyolcadik elnöke 1865. évben Ohio államban született; apja falusi orvos volt, kinek 8 fia kőzö tt Harding a legidősebb. Tanulmányait a falusi iskolában kezdette, de később sűrűn megszakította, mert közben kenyeret és tandijat kellett keresnie. Mindennel foglalkozott, amivel becsületes módon pénzt kereshetett. Dolgozott kukoricaföldeken, istállókat, kerítéseket mázolt, vasúti töltéseket épített, mig végre 17 éves korában egy falusi iskola szerényen javadalmazott tanítójának választották meg. Itt újságot szerkesztett, megtanulta a betűszedést és egyszemélyben maga volt a szerkesztő, betűszedő, tördelő és lapkihordó. Mindig a republikánus-pártnak volt tagja és ily minőségében három ízben lett szenátusi képviselő, most pedig őt millió szavazattöbbséggel buktatta meg a demokratapárti Wilsont, ezzel is demonstrálva a világ előtt, hogy Wilson háború alatti politikáját és erőszakos külpolitikáját elitáli Amerika népe. Gyermekhangverseny. Folyó hó 8-án délelőtt 11 orakor a polgári leányiskola rajztermében, a »Szociális Missziótársulat« egy gyermekhangversenyt rendez, melyre a szülők és az érdeklődő közönség szives megjelenését kérjük.
