Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-10-23 / 86. szám
LII. évfolyam €fynla, 1920. október 23 Egyes »aeana ára 2 korona 86. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 60 K — f Fél évre . . 30 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZ6AZDASZÄTI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Egyes szám ára 2 korona. Horthy Miklós Magyarország kormányzója folyó hó 17-ón, vasárnap Székesfehérvárt a nemzeti hadsereg bevonulása évfordulóján ünnepi beszédet tartott, melyet több fontos kijelentése miatt a kővetkezőkben közlünk: „Egy évvel ezelőtt tulajdonképen e helyen fejeződött be egy sötét szégyenteljes időszak és innen indult előre 400 éves álmunk megvalósulása a szebb magyar jövőnek záloga a nemzeti hadsereg. Fehérvármegye hazafias közönsége szobrot emelt e történelmi helyen oltárul a hazaszeretetnek hadseregünkbe vetett bizalmának és reménységének és örök tilalomfául a des- structionak és a széthúzásnak. Ez az emlékszobor késztet az emlékezésre és ha visszagondolok az elmúlt esztendőre sok szép és nagy alkotás jelzi egy uj szebb dicsőbb korszak virradatát. Van megbízható hadseregünk az alkotmányos élet helyreállt a külföld kezd bennünket megismerni, értékelni és megbecsülni s az építő és termelő munka pedig már éledezik az egész vonalon. És ha én mégis ma hazánk egén nem a napfényt, hanem a fellegeket látom annak oka az, hogy nem minden alakult úgy ahogyan egy évvel ezelőtt Szent István városában elképzeltem és óhajtottam. Azt hittem, hogy a nemzet annyi megpróbáltatás, szégyen és megalázás után egészen eggyé forradt a haza megmentésében. Ez nem történt meg. Az emberek nem tudják levetkezni a forradalmi mámort, mindenki vezetni akar, de senki sem akar vezettetni, mindenki politizál s mindenki, de különösen egyes csoportok egymaguk akarják az összes kérdéseket megoldani; még pedig azonnal, egy csapásra megoldani. Közrend nélkül, meggondolatlanul, előkészítés nélkül vetik bele a közvéleménybe a legnagyobb problémákat. Ám ez nem vezethet megoldásra és megnyugvásra, csak izgalmakra s az alig visszaszerzett belbéke megrenditésére még akkor is, ha ezek a törekvések különben jó- hiszemüek és hazafiasságból erednek. Egy jogállamban tömegek, felelőtlen elemek nem diktálhatnak, csak az alkotmányos fórumok, melyeknek vezetését mindenki respektálni tartozik. Ezek a fórumok kell, hogy kibírjanak minden igazságos, pártatlan, főleg hivatott kritikát, de nem engedhetem meg, hogy a politizálást és hívatlan kritikát egyesek oly mértékben űzzék, hogy az már a tömegek lázitásába csapjon át. Élhatározott akaratom, hogy a magyar nép végleges megnyugvása érdekében a demagógiát egyszer s mindenkorra elnémítsam. Újabban újra, mind sűrűbben lehetett észlelni olyan törekvéseket, amelyek a király személyének kérdését igyekeztek előtolni. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy ez ország nem tagadva ezeréves múltját, mint királyság folytassa életét a nemzetek nagy közösségében és mindnyájan szeretnénk Szent István koronáját régi fényében tündökölve látni. — Odáig azonban még nagy külpolitikai feladatok és a belső konszolidáció nehéz munkáinak befejezése állnak előttünk. Azok, akik a király személyének kérdését idő előtt bolygatják, a nemzet egységét bontják meg, az ország polgárainak lelkét forra- dalmositják, megakasztják a belső konszolidációt és ezzel bé,nitják külpolitikai cselekvő képességünket. Én jól tudom, hogy vannak olyanok is, kiket nem a múlt hagyományaihoz való ragaszkodás vezet, hanem önző célokból, vagy egyenesen azzal a gonosz szándékkal tartják ébren az ily kérdéseket, hogy ezáltsl megzavarják és megakasszák azt a gyógyulási folyamatot, melyre a nemzetnek a nagy háború és a forradalmak pusztításai után szüksége van; sőt akadnak, akik kölcsönös bizalmatlanság ébresztése és széthúzás előidézése végett a rágalmak és gyanúsítások piszkos eszközeivel dolgoznak, nem kímélve rosszhiszemüleg az ón személyemet sem, holott mindenkinek tudni kellene, hogy Magyarországnak a királyi hatalom gyakorlása szünetelésének idejére a nemzetgyűlés által a legfelsőbb hatalom helytartójául megválasztott kormányzója nem élhet vissza a hatalommal, nem nyúlhat a királyi trón után. Én igy fogom fel kötelességemet, értsék meg, kötelességemet, mások is, akik nem értik meg, azzal meg fogjuk értetni. Kísérletezésre idő nincs, aki nem alkalmazkodik a jogrendhez, az bűnhődni fog. Az első év küzdelmei után a második évet az inperativ megnyugtatás jegyében óhajtom megkezdeni, amelynek Isten segítségével, idővel a gazdag és hatalmas Magyarország lesz az eredménye koronás királlyal az élén, akit a nemzet lelkesedve fogad tárt karokkal.“ A Terület Védő Liga gyulai köre hosszas vajúdás után végre megalakult október 21-én délután a vármegyeháza kis tanácstermében. Szépszámú, megértő közönség gyűlt össze erre az alkalomra. Ott láttnk Gyula város társadalma minden számottevő rétegének képviselőit; jóleső érzéssel regisztráljuk e helyen azt az örvendetes tényt, mert lassan-lassan felengedni látjuk a közönyt, amely helyet ad azoknak a magasztos, szent érzelmeknek, amelyekben a magyar nemzet minden időkben tündökölt a hasa önfel- áldosó sseretetében. Dr. Daimel Sándor alispán nyitotta meg a gyűlést, bemutatta a jelenvoltaknak főtisztelendő Körössy Endre rk. lelkész urat, mint a Liga központi képviselőjét s felkérte őt előadásának megtartására. KörösBy Endre ur mindvégig lebiliccselő, mély hatást keltő magas szárnyalásu, eszmékben gazdag gyönyörű beszédben ismertette a Liga célját. Beszámolt a Liga eddigi tevékenységéről. Rámutatott arra, hogy mily helyrehozhatatlan hiba származott abból, hogy a Liga gyulai szervezete oly bosszú időn át nem tudott megalakulni, mert ennek köszönhető, hogy a határvonal Gyulától alig 10 kilométerre van megállapítva. Példaképen elénk tárta a felvidéki demar- katiós vonal közelében már régóta működő hasonló szervezetek tevékenységét. Ezek a szervezetek már kész elaborátnmmal várják a határki- igazitó bizottságot s ebben az elaborátnmbau feltárják azokat az égbekiáltó igazságtalanságokat, amelyeket a győzők elvakult gyűlöletükben ott a trianoni zöld asztal körül a magyar nemzet ellen elkövettek. A Terület Védő Liga tevékenységének köszönhető az is, hogy a pozsonyi állomáson a csehek az antant parancsára eltávolították a »Bratislava« felírást s újból visszahelyezték a történelmi jogokon alapuló Pozsony felírást. De a Liga tevékenysége legnagyobb horderejű eredményének azt tartja, hogy eddigi ellenségeink — s ami megbecsülhetetlen fontosságú — különösen a leggyülölködőbb ellenségünk a francia | nemzet szimpátiáját, rokonszenvét sikerűit megnyerni s mely rokonszenv ébrentartása és fokozása érdekében a Liga külföldi — Bernben működő — szervei állandóan tevékenykednek. Azonban hasztalan a Ligának minden erő kifejtése, ha idebent a hazában a széthúzás, a gyűlölködés sorvasztja a nemzet életerejét. A belső konszolidációra, a törvények uralmainak visszaállítására kell minden erőnkből törekednünk, hogy a sorsunkat intéző hatalmak rokonszenvét állandóan megtarthassuk s ennek gyümölcseit mihamarább leszakíthassuk és élvezhessük. Legyen már egyszer vége az örökös pártoskodásnak, széthúzásnak, gyűlölködésnek; egy szent érzésben forrjon össze minden magyar ember lelke; a hasasseretetben. A közel egy óra hosszán át tartott eszmékben, felvilágosításokban és intelmekben gazdag beszéd a jelenvoltakra mély hatást tett s nagy lelkesedéssel mondották ki a Terület Védő Liga gyulai körének megalakítását. A megválasztott tisztikar névsora a következő : Disselnökök: gróf Almásy Dénes, gróf Széchényi Antal, gróf Wenckheim József, gróf Wenckheim Dénes, gróf Blanckenstein József, borgosi Kárász István, dr. Geiszt Gyula. Elnök: borostyánkeöi dr. Egan Imre főispán. Alelnökök: báró Apor Vilmos, Ambrus Sándor, dr. Niz8alovszky Endre, dr. Jantsovits Emil. Főtitkár: dr. Kcvalszky Róbert Pénstárnok: Werner József. Választmány: dr. Ángyán Károly és neje, dr. Aigner Dezső és neje, Andrássy Ákos és neje, Bálint Imre és neje, dr. Berkes Sándor és neje, Blaur Gyula és neje, Berényi Armin és neje, Balogh Endre és neje, Biró Ferenc és neje, ;;Biró Béla tanár és neje, dr. Csete József és neje, Csőké Péter és neje, Csolnaki Lajos és neje, Csomós István és neje, dr. Daimel Sándor és neje, Deimel Lajos és neje, Dobay Ferenc és neje, dr, Egan Imréné, dr. Follmann János és neje, Fábián János és neje, Fábián Lajos és neje, Grämling Alajos és neje, Holló György és neje, dr. Hoffmann Károly és neje, Horti Béla és neje, dr. Jantsovits Emilné, dr. Jung Géza, Kóródy Ferenc és neje, dr. Konrád Ernő és neje, dr. Konkoly Tihamér és neje, Kardos István és neje, Kalocsa István és neje, Kempf József M. és neje, Kliment Gyula, dr. Kiss László, dr. LadiC3 László és neje, dr. Lovich Ödön és neje, Lindl Etelka, Mikler Sándor és neje, dr. Medgyessy Ágoston és neje, dr. Márky János és neje, Márky Barna és neje, Murvai István és neje, Mérey Gyula és neje, Marossy Aranka polg. leányisk. igazgató, dr. Nagy Kálmán és neje, Nagy Arthur és neje, dr. Novák Kamii és neje, Nizsalovszky Endréné, dr. Némethy József, Névery Albert és neje, Ond- russ Cyrill és neje, Páncél József és neje, Pall- mann Péter és neje, Panyik Tóth József és neje, Puskás András és neje, Ruff Ferenc és neje, Sárossy Gyula és neje, Szakács Lajos és neje, dr. Schriffert Ferenc és neje, K. Schriffert József és neje, Steigervald Adám és neje, Sail József és neje, Szabó Emil és neje, dr. Schauer Gábor, Schneider Mátyás és neje, Schmidt Ivan és neje, dr. Szirbik Bálint és neje, dr. Stojanovics Szilárd és neje, Tanczik Lajos és neje, Terényi Péter és neje, Terényi Gida és neje, Tarr János és neje, dr. Vangyel Endre és neje, Wittmann Frigyes és neje, Wieland Dénes és^neje, dr. Zöldy János és neje, Zuzmann János és neje. A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közállapotáról és a nevezetesebb intézkedésekről. A vármegye törvényhatósági bizottsága a jelentés nyomán elhangzott indítványok elfogadása mellett kimondja: 1. Feliratot intéz a m. kir. Miniszterelnök úrhoz az iránt, hogy az országos szükségletek biztosítása tárgyában intézkedő rendeletek, így főként a közellátás céljaira szolgáló gabonák biztosítása tárgyában kelt rendeletek késedelmes kiadása megszüntettessék 8 intézkedés tétessék, bügy e rendeletek idejekorán adassanak le a végrehajtó szervekhez. 2. Feliratot ‘intéz a m. kir. Közélelmezési Miniszterhez annak lehetővé tétele iránt, hogy a contingenált tengerit, — a termelők mindama esetekben midőn ez módjukban és szándékukban van — szemesen szolgáltathassák be a gabona- gyűjtés szerveinek. 3. A m. kir, Kereskedelmi Miniszter urat felkéri, hogy Gyula Máv. állomásnak, mint a vármegye székhelyének a fővonalak vasúti forgalmáLapunk mai aaáma 4 oldal.
