Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-10-20 / 85. szám
Egyes szám ára 1 korona. LII. évfolyam €íyalav 1930. október 30. 85. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 60 K — f Fél évre . . 30 K — f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyiltiér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona Felelős szerkesztő: DOBAT FEKEXC megjelenik szerdán és szombaton. A gyulai jótékony nőegylet fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte vasárnap délután saját szerény hajlékában, a szegények menhslyével egy fedél alatt, csendben, zajtalanul, ötven év kimagasló határkő bármely társadalmi egyesülés élettartamában, de különösen olyanokéban, melyeknek célja nem a vagyongyűjtés, hanem a felebaráti szeretet gyakorlása, a mindenkor meglevő emberi nyomor lehető enyhítése. ötven év az őrök idő folyamában ugyan nem nagy időszak, de igán értékes akkor, midőn egy nemeslelfeü női gárda arra egyesül, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket javítsa, a sors csapásaitól lesujtottakat felemelje, a hajléktalanokat befogadja, az erőtleneket, betegeket, elaggottakat gyámolítsa és ezt ötven éven át nem lankadó buzgósággal gyakorolja. Egy igazi önzetlen, emberbaráti intézmény, egy földi értékekben ki nem fejezhető munka, melynek ellenértéké hitünk szerint a síron túli jutalom. A hrk isteni erénye a világitó fény, mely után e lelkesült tábor derék harcosai haladnak, hátra soha nem tekintve, csak előre bátran a vezetők után. A vezetők elseje pedig özvegy gróf Wenckheim Erigyesné, az elnök, aki Gyulán az árvaházat alkotta és fenntartja, aki a főgimnáziumot nagy alapítvánnyal életre keltette és aki a gyulai elemi leáuyoktatás könnyítésére állandó áldozatot hoz, amikor öt apácza tanítónő ellátását saját tárcája terhére 47 év óta teljesíti. Az egyesületi életben a tuiajdonképeni gyakorlati munkásságot özv Fábry Mártonná képviseli, aki 50 év előtt ott állott már az egylet bölcsőjénél és 50 év óta annak ügyeit mint alelnők soha nem lankadó eréllyel és buzgósággal intézi és jelenleg élete 83. évében is testi és szellemi erejének teljes birtokában van. Érdemeit a felsőbb- ség is méltatta, amikor őt pár évvel ezelőtt a koronás arany árdemkereszttel díszítette fel. Á sikeres vezetéshez természetesen kitűnő harcosok is szükségesek és pedig jó közkatonák, akik a nemes cél érdekében az első sorban küzdenek. Ezeknek egy olyan képviselője is volt jelen a jubiláris közgyűlésen, aki ölvén év előtt szintén ott állott a pálya kitűzésénél és részt vett annak minden munkájában, ez Léderer Lajosné, állandó választmányi tag. A közgyűlés meleg ovációkkal halmozta el az érdemes vezetőket, kikb&n. megtestesítve látta egy gazdag múltú és nagyérdemű jótékony egyesület ötvenéves működését. Nem a sablonszerű köteles udvariasság hangján, vagy a diplomácia megszokott frázisaival, hanem a jogot és igazságot szolgáltató lelkiismeretes ítélkezés szellemének hódolva nyújtjuk az elismerés és hála babérkoszorúját az ötvenéves derék gyulai nőegyletnek. Ad multos annos ! Ünnepi estély Gyulán. Az Erdélyi Magyar Székely Szövetség október 16 án fényesen sikerült propaganda estélyt rendezett Gyulán a vármegyeház nagytermében az Erdélyben meglévő kulturális javak megmentése és fenntartása érdekében, melynek nagyszerű erkölcsi siker mellett számottevő anyagi eredménye is volt. A csillogó termet fényes közönség töltötte meg b nagy figyelemmel hallgatta és lelke- söltséggel kisérte dr. báró Apor Vilmos gyönyörű megnyitó beszédét, melyet a következőkben közlünk : Mélyen tisztelt hallgató közönség ! Erdélynek szól és Erdélyről szól a mai ünnepélyünk. Erdély! Meghatottság nélkül nem ejthetjük ki e szót, hogy, Erdély! Nem holt betű, nem üres fogalom e szó. Mert Erdély régi dicsőséget jelent, E.dély nagy nemzeti kincset jelent, Erdély fájdalmat jelent ma minden magyarnak. Az a szó, hogy »Erdély* visszaemlékeztet régmúlt magyar dicsőségre, arra az időre, mikpr idegen járom alatt nyögött egész Magyarország, csak Erdély volt szabad, arra a korszakra, midőn német volt ez ország és török és csak Erdély volt magyar. Minket közelről is érdekel, visszaemlékeztet minket gyulaiakat arra az időre, midőn a német Brandenburgi Györgynek Gyulája és a török bégek Gyulája irigykedve kacsintgatott át a Báthoriak és Rákócziak szabad magyar Erdélye felé. A magyar szabadságnak, a magyar nemzeti érzésnek, a magyar nyelvnek volt védbástyája, menedékhelye Erdély évszázadokon át. Valóban régi magyar dicsőséget jelent nekünk e szó, hogy »Erdély*. De kincset is jelent e szó. Aki beutazta az erdélyi megyéket, aki látta gyönyörű városait, kies falvait, aki látta Bálványos várát, sz. Anna tavát, Borszéket, a fogarasi havasokat — az tudja mekkora kincsünk Erdély. S aki nem látta, aki eddig nem tudta, az most érzi tapasztalja. Mert, gyulai polgárom, ha ma ízetlen ételed, Erdély sóbányái jutnak eszedbe; ha fázol az erdélyi erdők fáját az erdélyi bányák szenét kívánod ; ha beteg vagy Erdély gyógyforrásait, Erdély ózondus hegyi levegőjét áhitozod; bútoraid anyagát, tetőzeted gerendáit, házaid vakolatát, utaid kavicsát is Erdélyből várod, de hiába várod! Aranyat, ezüstöt mindennemű fémet, ércet rejtegetnek ölükben az erdélyi begyek, valóban kincset jelent nekünk Erdély, de sajnos elveszett, elárult, eltékozlott kínosét! És azért mondom, hogy ma fájdalmat jelent minden magyarnak e szó, hogy »Erdély«, ma csak könnyek közt, ma csak zokogva ejti ki. a magyar e szót, hogy »Erdély*. Erdély a magyarságnak egykori védbástyája, a szabadságnak sziklavára ma nem magyar többé és nem szabad, ott oláh bot parancsol, ott oláh szótól visszhangzanak a hegyek, völgyek, utcák, termek. Ott a székely csak suttogva beszélhet anyanyelvén, ott csak titokban vallhatja magyarnak magát. Most szóljak-e tovább e szomorú tárgyról ? szóljak-e tovább a székely népnek néma szenvedéséről, hangos zokogásáról, bus meneküléséről, tőrt forgassak-e szivükben, könnyet facsarjak-e ki szemükből? Erdély régi dicsősége mindnyájunk dicsősége, Erdély kincse egész Magyarország kincse és azért Erdély elveszte mindnyájunk vesztesége, Erdély fájdalma mindnyájunk fájdalma. Erdély száműzött fiai eljöttek ide feltárni sebeket, elzokogni fájdalmakat, részvétet kelteni, együttérzést követelni jöttek ide. A mai ünnepély a szivekhez akar szólni, a gyulai magyar szivekhez, fel akarja olvasztani a fsgyos sziveket, meg akarja lágyítani a kemény sziveket, tettre akarja serkenteni a tüzes, lelkesülni tudó sziveket. Békésmegye történetében olvastam, hogy amikor a 48-as szabadságharc idején itt is toboroztak, kezdetben lanyhán ment a jelentkezés, úri csalafintaságnak tekintették az egész mozgalmat. Do mikor aztán mindjobban ellepték megyénk területét az osztrák és orosz seregek s majd a rác és oláh felkelők elől menekülő asszonyoknak és gyermekeknek bus hada, akkor egyszerre át- tüzesedett a békésmegyeiek magyar szive, akkor megmozdult tanya és város, leomlottak a társadalmi válaszfalak, és sietett mindenki a szabadságnak szent zászlaja alá. Bus menekült magyarok, székelyek állanak ma is előttünk, toborozni jöttek ők maguk, sziveket toborozni. Bír nyilalna bele minden szavuk a lelkűnkbe, bár forrasztana össze mindnyájunkat, hogy ezer szívből egy érzés fakadjon és ezer torokból egy szó szálljon ég felé: »Erdélyről le nem mondunk.« És ez a szó, mert szívből jön felhallatszik az égbe és meghallgatást talál, s e szó átjut a demarkációs vonalon és mennydörögve beleharsog az oláhok fülébe és beleömük biztató vigaszként az ott raboskodó székelyek szivébe: bogy »Erdélyt nőm adjuk* E szóban, ez érzésben, ezen elhatározásban forrjunk össze, legyünk egyek, mert beteljesedik e szó, ha mindig mondjuk és igy akarjuk, ha az öregek is mondják, az ifjak harsogják, a nők is zokogják, a csecsemők kiáltják : »Erdélyt pedig nem adjuk.« A beszédet követő nagy tetszés és lelkesült ovációk csillapultával Hídvégi Ernő szavalata, Kulcsár Juliska szép énekszámai, majd dr. Király Aladár főispán, a szövetség igazgatójának nagyhatású propaganda beszéde hangzott el. Folytatólag Fekete Etel színművésznő irredenta költeményei, Kulcsár Jenő művészi cimbalomjátéka, Oroszlány Tibor alkalmi felolvasása, dr. Kovalszky Róbert brilliáns zongorajátéka bilincselték le a lelkesült közönséget. — Végül egy mélyen megható jelenet következett, az idegen megszállás alatt szenvedő 12 magyar várost, azok címerével feldíszítve élőképcsoportban jelképezte 12 bájos gyulai leány, kiket Deimel Ilona, mint Hungária övezett koszorúval. Éspedig: gróf Almásy Jeanett Szatmári, gróf Almásy Erzsébet Segesvárt, Szakmáry Ilona Kassát, Szakmáry Erzsébet Késmárkot, Zöldy Gabriella Kolozsvárt, Zöldy Izabella Marosvásárhelyt, Szabó Emma Pozsonyt, Szabó Margit Sepsiszentgyörgyöt, Du- bányi Mariska Munkácsot, Horti Harcsa Krasz- nahorkát, Kurcz Irén Komáromot, Deimel Sárika Aradot jelképezte. A rendezést Terényi Péterné és Némedy Ella polgári iskolai tanárok végezték, a városok címereit József Dezső tanár festette. Az estély rendezősége a gyulai közönség jól kereső osztályának nagyobbszámu részvételére számított, sajnálattal tapasztalta, hogy hazafias irányú működése ezúttal még nem váltotta ki a közönség egy részének megértő érdeklődését. Az estélyen felülfizettek : gróf Almásy Dénes 1000 K, Reisner Arthur 250 K, gróf Széchenyi Antalnó, Heilinger Károly, Leopold Sándor, dr. Major Simon, Erkel Rudolf 100—100 K, gróf Tisza György, Filipp Manó 75—75 K, dr. Szir- bik Bálint 65 K, Oudruss Cirill, dr. Berényi Árminná, gróf Wenckheim Krisztina, dr. Berke* Sándor 50 -50 K, Fodor Sándor 42 K, dr. Székely László, Zsögön Rácz Mihály 30—30 K, báró Apor Vilmos, Schmidt István, KaczGnszky Andor, Schmidt Gyula, Winkler Lajos, dr. Túri Ferenc, Kopasz Ferenc 25—25 K, Sárossy Gyula 15 K, Takácsy Lajos, N. N., dr. Simon Béla, dr. Túri Ferenc 10—10 K, Helf Béla, J. L, Weber József, gr. Wenckheim Géza 5—5 K, Dobay János a nyomtatványköltségekből elengedett 300 koronát. Az E. M. Sz. Szövetség a fenti adományokért hálás köszönetét nyilvánítja. BIBÉK. Sorozás. Ma reggel 8 órakor kezdődik az 1899. izületési évfolyambeli Gyulán tartózkodó, az 1918. évi április hóban alkalmatlannak osztályozott, vagy felülvizsgálati utón elbocsátott, vagy szemlekötelezettségüknek annak idején bármely okból eleget nem tett népfelkelésre kötelezettek bemutató pótszemléje Gyulán, a polgári körben. A szemlén alkalmasaknak talált népfelkelésre kötelezettek november, illetve december elsejére fognak tényleges szolgálatra behivatni. Az 1899. évbeliekre nézve felmentés nem engedélyeztetik, de a kiképzés megtörténte után lesznek az eddig szokásos jogcímeken szabadságolások. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája Gyula és vidéke körének megszervezésére vonatkozó alakuló közgyűlését folyó hó 21-én, vagyis most csütörtökön délután 4 órakor a vármegyeház nagytermében tartja meg. A budapesti központi vezetőség képviseletében főtisztelendő Körösy Endre körünkben már közszeretetnek örvendő lelkész ur fog részt venni, aki a Liga magasztos és hazafias célját méltatni és működésének a világ különböző országaiban már eddig elért sikereit ismertetni fogja. Amidőn a mélyen tisztelt olvasóközönség becses figyelmét a »Békés* erre felhívja, egyszersmint kéri, hogy ezen közgyűlésen rang, állás és vagyonkülönbség nélkül úgy férfi, mint nö megjelenni és nevezett Ligát Lapunk ma! «xénia 2 oldali
