Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-09-22 / 77. szám
LII. évfolyam, Gyula, 1930. szeptember 33 Egyes szám ára 60 fillér, 77. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 60 fillér. Humerus clausus. Ez a két szó a latin nyelvben azt jelenti : zárt szám. Magyarán úgy mondjuk: korlátolt szám. Mostanában azért emlegetik olyan sűrűn, mert arról van szó, hogy az egyetemekre korlátolt számban vegyék fel az ifjúságot. A kormány törvényjavaslatot terjesztett erről a nemzetgyűlés elé, most tárgyalják azt és semmi kétség, el is fogják fogadni. Évtizedek óta folytonos a panasz, hogy az értelmiségi, a diplomás pályákra sokkal többen mennek, mint amennyi diplomás emberre Magyarországnak szüksége van, mint amennyit az ország a foglalkozások között szükséges egyensúly megbillenése nélkül elbír. Ha ez a panasz alapos volt a múltban, a csonkitatlan Magyarországon, tízszeresen alapos most, a kétharmadára megcsonkított Magyarországon. Az a minden megfontolás nélkül való tódulás a diplomás pályákra olyan tömegét termelte a felesleges diplomás embereknek, amely már-már elviselhetetlen nyűg lett állam és társadalom nyakán. A diplomás emberek elhelyezést, kenyeret, megélhetést sürgettek, követeltek az államtól, a hivatalokat megostromolták az állástkeresők, a szabad foglalkozásra tért diplomás emberek pedig védelmet, beavatkozást sürgettek az államtól. Azok pedig, akik nem érték be a mindig jobban vékonyodó kenyérrel, melyet a diplomából való megélés biztosíthatott, azok a demagógia utján kerestek érvényesülést, agitátoroknak, izgatóknak, „szociológusokénak csaptak fel és a társadalom minden osztályainak elégedetlenjeiből gyűjtve maguknak tábort, ezek filléreiből éltek és azok hatalomra jutásától várták nagyobbszabásu érvényesülésüket. Az őtesztendős világháború következtében előállott csökkenése a termelésnek még súlyosabbá tette a diplomás emberek helyzetét és a harctérről visszatért intellek- tuelek még nehezebben tudtak elhelyezkedni és maguknak megélhetést biztosítani. Végzetes forradalmaink egyik fő indító okát az elhelyezkedni nem tudó, tanult proletárság bó- kétlen, izgatott lelkiállapotában kell keresnünk. Egyetlen pillanatig nem lehet kételkednünk abban, hogy államnak és társadalomnak parancsoló kötelessége, hogy ennek az állapotnak véget vessen, az értelmiségi pályákra való őzönlés ellen gátat emeljen. Ezt pedig máskép, mint az egyetemre felvehető hallgatók számának korlátozásával elérni nem lehet. Mihelyt valakinek a diploma a kezében van, azzal szemben az államnak kötelességei vannak, azt többé magára hagyni nem lehet, mert ha ezt tesszük, akkor olyan elégedetlen tábort teremtünk, mely minden pillanatban kész és képes minden állami és társadalmi rendet szétrobbantani. Másfelől pedig nagyon szükséges, hogy a valóban termelő foglalkozások űzői szaporodjanak, színvonaluk emelkedjék. Ha ezt sem érhetjük el másképen, mint hogy visszaszorítjuk a kevésbbó produktiv diplomás pályákra törekvőket, akkor ez okból is meg kell csinálni a numerus clausust. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Azt hozzák fel a numerus clausus ellenségei, akik egyébként a fentebb előadottaknak igazságát nem vonják kétségbe, hogy a műveltség, a tudás megszerzésétől senkit sem szabad elzárni. Ez a tétel igaz volna, ha igaz volna az, hogy a műveltséget, a tudást, a tudományos képzettséget csak az egyetemen, coak az egyetem diplomájának elnyerésével lehet megszerezni. Ez azonban nem igaz. Számtalan jelese volt és van a tudományosságnak, a mindenféle fajtájú szellemi munkának, aki nem végzett egyetemet, nem szerzett diplomát. Irodalmunknak két legnagyobb halhatatlanja, Arany és Petőfi, semmiféle felsőbb iskolát nem végeztek; évszázadok leghatalmasabb magyar politikai lángelméje, a „legnagyobb magyar“, Széchenyi István, semmiféle diplomának nem volt birtokában. Ha ez utóbbira azt mondja valaki, hogy dúsgazdag mágnás volt, hát akkor gondoljon az előbb említett kettőre: ugyancsak földhöz ragadt szegények voltak. Bizony nem az egyetem és nem a diploma adja meg a tudományos képzettséget, a szellemi képességek teljességét, hanem sokkal inkább a reátermettség és az anyagi függetlenség. Akit el lehet zárni a magasabb műveltség, a tudás megszerzésétől azzal, hogy elzárjuk előtte az egyetemet, az egészen bizonyosan elzárva marad mindazoknak elérésétől akkor is, ha megnyitjuk számára az egyetem kapuit és diplomát adunk a kezébe. Aki nem a megélhetésért, hanem önmagáért keresi és keresheti a tudást, a magasabb műveltségi fokot, annak nincs szüksége az egyetem padjain üldögólésre és a diplomára, aki pedig kenyérkereset, megélhetési forrás szerzése céljából akar diplomához jutni, az ugyan egész életére el lesz zárva attól, hogy a valódi tudományosság, az igazi kutató tudás mélységeibe behatolhasson. Annak érdekében pedig gondoskodni kell arról, hogy ne csak diplomát, necsak eszközt szerezhessen, de az ő tulajdonképen való célját, a megélhetést is biztosíthassuk neki. Ez a rideg igazság a numerus clausus kérdésében. U I » £ K. Főispán beiktatás lesz szeptember 25-é^ szombaton Gyulán, délelőtt 10 órakor, mely alkalomra Bébésvármegye alispánja a következő meghívót bocsátotta ki a vármegye törvényhatósági bizottsága tagjaihoz: A m. kir. belügyminiszter leirata szerint az ország főméltóságu kormányzója magas elhatározásával borostyánkői dr. Jtígan Imre föld- mivelésügyi miniszteri titkárt Békésvármegye főispánjává kinevezni méltóztatott. A kinevezett Főispán urnák ősi szokásaink szerint való ünnepélyes beiktatása végett a törvényhatósági bizottságot 1920. szeptember 25. napjának délelőtti 10 órájára rendkívüli közgyűlésre összehívom és erről a bizottság tagjait értesítve a közgyűlésre, valamint azt megelőzőleg délelőtt 9 órakor a gyulai róm. kath. anyatemplomban és a ref. templomban tartandó istentiszteletre meghívom. Dr. Diimel Sándor, alispán. Megjelenik szerdán és szombaton. Az installációs közgyűlés után a beiktatott főispán fogadni fogja a nála tisztelegni óhajtó testületeket, egyesületeket és magánosokat, ezért már most felkéretnek azok, akik a fogadásnál megjelenni kívánnak, hogy szándékukat a vármegye főjegyzőjének azonnal tudomására hozni szíveskedjenek. Értesítés. Békésvármegye főispánja dr. Egan Imre Öméltósága folyó hó 24-én délután 3 óra 45 perckor érkező személyvonattal városunkba érkezik. Uj főispánunkat illő fogadtatásban óhajtjuk részesíteni, e célból felkérem a város közönségét, hogy házaikat nemzeti színű zászlóval fellobogózni, a pályaudvaron történő hivatalos fogadtatásnál minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. A főispán ur tiszteletére felvonuló lovasbandérium és magánkocsik a Kossuth-téren, a gimnázium előtt d. u. fél 3 órakor gyülekeznek, innen 3 órakor vonulnak fel az állomás elé. Felkérem városunk gazdaközönségének ifjú tagjait, hogy a lovasbandériumban minél nagyobb számmal képviseltessék magukat, a kocsitartó tulajdonosokat pedig, hogy a felvonulásban feltétlenül vegyenek részt. Gyula, 1920. évi szeptember hó 20-án. Dr. Csete József, h. polgármester. Városi közgyűlés Gyula város képviselőtestülete a jövő héten kedden, szeptember 28-án délelőtt 8 órakor a városház nagytermében rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: Városi szolgaszemélyzet részére beszerzett ruhák és lábbeli bejelentése. Papp Gyula kérvénye IX. fizetési osztálybeli fizetés megállapítása iránt. Brád Péter és társai városi kocsisok kérvénye illetményük újabb rendezése és az ápoldai gondnok kérvénye az élelmezési dijak felemelése iránt A képkeretlécgyár újabban kibocsátott részvényeiből történt jegyzés bejelentése. A városi alkalmazottak részére 35%-os lakbérpótlék megállapítása iránt előterjesztés. Közpénztári, közmunka, Erzsébet-ápolda és nyugdíjpénztár költségvetés előirányzata. Házhelyek eladása. Szeregyházi földek eladása. A népkerti pavilion bérbeadása. Balázs Mojsza és társai szegények földei bérlői kérvénye a tőlük elvett föld helyett más ingatlan átengedése iránt. A fövenyesi 165 hold ingatlannak a rokkant szövetség részére leendő átadása iránt beadott kérelem. Ingatlanok átruházása után fizetendő városi pótilletékről alkotott szabályrendelet. A szolgalmi dijak felemelése iránt előterjesztés. Heilinger Károly előterjesztése az Alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat által lemásoltatott kataszteri birtekivek magánmunkálati dija megállapítása iránt. Helypénzdij szabályrendelet módosítása. Iskolaszék újjáalakítása. Nyugdíj bizottság alakítása. A városi nyugdíj szabályrendelet módosítása. A vakokat gyámolitó országos egyesület kérvénye rögtöni és állandó évi segély megállapítása iránt. Az országos anya- és gyermekvédő szövetség beadványa a védőnői állás szervezése iránt. Philipp Manó kérvénye községi kötelékbe leendő felvétele iránt. Községi kötelékbe leendő felvétel iránti kérvények. Vj népszámlálás 1920. december 31. napján, mint eddig is minden nullás végű évben, Magyarországon uj'.népszámlálás lesz. A számlálást 10 nap alatt fogják végrehajtani a számláló biztosok s annak költségei a nyomtatványokkal együtt 7 millió koronában vannak előirányozva. Lapunk mai száma 2 oldal.
