Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-09-01 / 71. szám

LtlI. évfolyam Egyes szám ára 60 fillér. 71. sxám. Gynla, 1920. szeptember 1. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 60 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Ave Caesar, morituri te salutant 1 A hatalmas római birodalom katonái, mikor a csatába indultak, ezekkel a sza­vakkal üdvözölték a birodalom császárát, a nagy­szerű birodalom összetartozásának és egységének kifejezőjét és megszemélyesítőjét. A világbirodalom katonái halálra szántan és halálra készen üdvö­zölték a legelső rómait, aki életnek és halálnak korlátlan ura volt. Ez az elszánt üdvözlet nem a zsarnoknak szólt, hanem a hatalmas államot ösz- szetartó, egységbe forrasztó személynek, az egyed­uralom, a monarchia, a császárság eszméjének, mely a bensőjében már korhadó birodalmat képes volt még három-négy évszázadig a maga egysé­gében, nagyszerű szervezetében és szerkezetében fentartani és a legkülönbözőbb fajú és művelt­ségű népek millióit egy világbirodalomban egye­síteni. A romlatlan, természetes és élettelen, szürke teóriáktól meg nem mételyezett politikai ösztön adta ezt az üdvözletét a harcosok ajkára és ez egy magasabb világhivatás érzése késztette őket arra, hogy mindig emeljenek maguk fölé egy pa­rancsoló^ egy uralkodót, aki megszemélyesítse azokat az eszméket, melyek a hatalmas római birodalmat még romlásnak indulásában is éltették. Róma hanyatlásának korszaka sokban ha­sonlított a mi korszakunkhoz. Gazdasági és szellemi átalakulások forgatták fel a régi állapotokat. Erő, korlátlan hatalom tarthatta csak fenn a társadalom rendjét, az egyén nyugalmát és békéjét. De egy dologban lényeges a különbség Róma utolsó száza­dai és a mai korszak között. Róma nem rendel­kezett azokkal a szellemi erőkkel, melyek a társadalom és a népek békéjét és jólétét tartósan örökre biztosítani képesek és az ezeréves birodal­mat ostromló eszmék és erők épen a társadalom éB az államok békéjének tartós alapjait voltak hivatva a szétbomló római birodalom romjain lerakni. Ma épen fordítva vagyunk. Ma azok az erők, melyek züllésbe, felforgatásba kergették az emberi társadalmat, épen az államok alapjait tartó oszlopokat döngetik, az emberi társadalom örök békéjét óvni alkalmas eszméket támadják. A keresz­tény világnézet és a nemzeti eszme a maga keresz­tényi értelmezésében a tárgyai az ostromnak, ezek a pusztulásra kiszemelt céltáblái a tagadó és romboló szellem támadásainak. Rendületlen hit, elszánt erő és kérlelhetetlen energia a fegyverek, melyekkel ezek a támadások visszaverhetök, melyek­kel ez a romboló szellem a maga sötét poklába, melyből előtört, visszaüzhető. Ezeket a fegyvereket csak az egység, az állam és társadalomfentartó erők tömörítése tarthatja mindig harcra készen, ezeket pedig örök pszihologiai és társadalmi törvé­nyek kérlelhetetlen ereje folytán csak a személy­ben is kifejezett egység képes megteremteni, fen­tartani és működtetni. A keresztény világnézeten felépített ezeréves Magyarország, a keresztény szellemben felfogott nemzeti eszméhez mindig elszántan ragaszkodó magyarság lett az első áldozata a tagadó és fel­forgató szellem rombolásainak. Morituri, halálra és pusztulásra szántak voltunk mi magyarok ősz- szesen és egyenként, mert ragaszkodni akartunk az államok és a társadalom alapjait tevő keresz­tény nemzeti eszméhez. Fegyvertelenül és védte­lenül akartak odadobni a nemzeti államok és a keresztény eszmék pokoli ellenségeinek. De mi felismertük nemcsak a veszélyt, de megláttak és megtaláltuk a veszély ellen egyedül alkalmas fegyvereket. Fanatikus, rendületlen hit abban, hogy csak a keresztény világfelfogás és a nemzeti gon­dolat menthet meg mindnyájunkat, mentheti meg az egész emberi társadalmat a végső zülléstől és pusztulástól, elszánt és kérlelhetetlen erő és szi­lárd hatalom, mely ezt a fanatikus hitet cselek­vésre mditani képes, ezek azok a fegyverek, melyek a társadalom máris lerombolt oszlopait újból fel­állítani és a pokol minden támadása ellen meg- védelmezni képesek. A tábornak pedig, mely eze­ket a fegyvereket egy célra irányítottan forgatnia kell és forgatni akarja, vezérre, minden hatalmat magában egyesitő, az erő egységét személyileg is kifejező urra és parancsolóra van szüksége. Vezér nélkül nincs harc, harc nélkül nincs diadal. Ezt mi magyarok is mindnyájan megértet­tük és igy lettünk halálra szántakból halálra ké­szek, minden pillanatban meghalni képesek és készek azokért az eszmékért, melyek a mi szent meggyőződésünk, a mi isteni tanításaink, a mi ezeréves hagyományaink és tapasztalataink sze­rint az államok, az emberi társadalom és az egyesek boldogságának örök, megingathatatlan és kizárólagos alapjainak hiszünk és vallunk. Félre­vezetett és elkábult állapotunkban erőt vehettek rajtunk pillanatnyilag ezeknek az eszméknek go­nosz, esküdt ellenségei, de ma a gladiátorok és a légionáriusok sziklakemény elszántságával és az őskeresztények élet- és halálmegvetésével kiáltjuk : ave Gubernator, morituri te salutant! HÍRŰM. A vármegyei törvényhatósági bizottság aug. 28-án megtartott rendkívüli közgyűlésén, mint az előreláthaó volt, a megyebizottsági tagok csak cse­kély számban vettek részt, nemcsak a szorgos gazdasági munkák és a kedvezőtlen vasúti össze­köttetés miatt, hanem nagyon valószínűleg azért is, mert a tárgyalás alá került ügyek közül egy sem volt olyan fontos, amely nagyobb érdeklő­désre tarthatott volna igényt. Elnöklő főispán az ülés megnyitása után bejelentette, hogy Horthy Miklós kormányzó ő föméltósága augusztus 31-én d. e. Békéscsabára érkezik, felkérte a bi­zottság tagjait, hogy a fogadtatásra szervezett küldöttségben minél nagyobb számban vegyenek részt. A »Tevéi« javára 10000, a »Move« részére 5000 koronát szavazott meg azzal az indokolással, hogy a csonka Magyarország ősi határainak vissza­szerzése minden hazafiasán érző magyarnak szent kötelessége, felszólítja az összes községeket, hogy ezen egyesületek támogatása érdekében hasonló­képen adományokat szavazzanak meg. A »Tevéi« gabona adomány iránti kérését a legmelegebb pártolással ajánlja a gazdasági egyesület és a községek hazafias támogatásába, mert ezen kére­lem teljesítése egyben valutáris nehézségeket is fog leküzdeni. A nagymérvben tönkre tett s a vármegye tulajdonát képező békéscsabai hadszer- készlet raktár kijavítási költségeire 22452 K 50 f szavazott meg. A törvényhatósági utak utáni ár­téri hozzájárulások összegét kilométerenként 120 koronában állapította meg. Láng Ferenc és társai békéscsabai szállodásoknak a várm. katonabe- szállásolási alappal szemben támasztott követelését mint minden törvényes alapot nélkülözőt elutasí­totta ; méltányosságból azonban 25000 koronát megszavazott azzal a kikötéssel, hogy az érdekel­tek minden további követelésekről lemondanak. A köz8égjegyzöi magáumunkálatokért járó dijakat 200%-al, a vagyonszerzési jogügyleteknél 300%-al emelte fel. A kéményseprési dijakat a községek­ben általában 750%-al emelte fel. A kétegyházi főjegyzői választást az ellene beadott felebbezés elutasításával jóváhagyta. A községeknek szerve­zeti, valamint a tisztviselők anyagi helyzetének javitása tárgyában hozott s ezen közgyűlés tárgy- sorozatába felvett határozatai szintén letárgyal­tattak, illetve jóváhagyattak; a lemaradt ügyek a legkésőbb októberben megtartandó rendes köz­gyűlés tárgysorozatába fognak felvétetni. A gyolai polgári fin iskolai beírások fo lyamatban vannak és reményt nyújtanak, hogy az 1. osztály már a normális létszámmal indul meg. Az igazgatóság közhírré teszi, hogy a beírások ideje egy nappal megtoldatott és szeptember 1-én délután 4—6 órák között is lesz beiratkozás az ipartestületben. Különben a tanév megnyitása után is lehet pótlólag beiratkozni. Az iskola szervezését illetőleg a minisztériumból magán utón nyert értesülés szerint az ügy kedvező elin­tézést nyert, ott némi kisebb módosítások történ­tek, de ezek mind az iskola javára és a fenntartás könnyítése érdekében tétettek.^ Az iskola való­színűleg a belvárosi róm. kath. nagyiskola IV. osztályában nyílik meg ideiglenesen, ahol annak idején a főgimnázium is kezdetét vette. Az Erkel Dalkör szombat este családias összejövetelt rendezett a Polgári Kör helyiségében. A társasvacsorán a meghívottak és a törzsvendé­gek háromszázon felüli számban vettek részt. Bevezetőül a Dalkör Zöllner Károly »Étlap«-ját énekelte el később pedig még két ismerős dal­egyveleget a régebben betanultakból Kresznerics Gyula főgimnáziumi tanár vezetése mellett. Köz­ben Sál József, a Dalkör elnöke emelkedett szó­lásra, méltatta az Erkel Dalkör jelentőségét, örömét fejezte ki afölött, hogy amint a múltban, úgy most is a legőszintébb együttérzés hozta össze a társadalom különféle részeit és különösen ki­emelte a Dalkör érdekében Székely Lajos régi karvezetőnek közel harminc éven át kifejtett lel­kes tevékenységét, melynek eredményeit össze­tartása és az uj karvezető buzgalma jövőre is a legteljesebb mértékben biztosítja. A zajos tapssal fogadott beszéd után Sajti János vasutas tárogató szólója következett, mely szintén élénk tetszésre talált. Ez után kezdetét vette a tánc, mely a reggeli órákig tartott. Felhívás! A Gyula városba menekültek összes ügyeinek támogatására, illetve elintézésére létesült »Menekültügyi Bizottság« 1920. évi augusztus hó 28-án megalakult. Eme körülményt azon felhívás kapcsán hozzuk az összes érdekeltek tudomására, hogy az érdekeltek 1920. évi szeptember 2-án délután 2—5 óráig dr. Ürmössy Károly ügyvéd, mint bizottsági elnök irodájában (Erdélyi Sán- dor-ut 9.) kérelmük előterjesztése és összeírás céljából feltétlenül jelentkezzenek, okmányaikat pedig hozzák magukkal! A Move szeptember 8-án Gyulán tartandó alföldi lóversenyére az előleges készületek folya­matban vannak és az már is sikeresnek ígérkezik. A részletes hirdetmények ki vannak függesztve, naponkint uj nevezések történnek, a nyeremény­dijak szépek és értékesek a Dobay-féle könyv- kereskedés kirakatában az adományozók nevével megjelölve, közszemlére vannak kitéve, azoknak állandóan nagy néző közönsége van. Nyomdász estély. Gnttenberg János utódai, a világot átvilágító közművelődés szolgálatában álló és görnyedő nyomdászok, valamint a velük egy mezőn dolgozó könyvkötő munkások gyulai céhe szeptember hó 4-én tartja társas és tánc­estélyét a Komló termeiben. Az apró ólomkatonák milliós hadseregének vezérkara, a szedők, törde- lök, gépmesterek stb., akiknek munkásságát a müveit társadalom oly sok irányban veszi igénybe, számit arra, hogy a társas és táncestélyen a kö­zönség megértő támogatással vesz részt éB elő­segíti az emberbaráti nemes célt, mely nem egyéb, mint a magyarországi hadirokkant nyom­dászok alapjának gyarapítása. Eljegyzés. Szőllősy Zoltán eljegyezte Sebes­tyén Juliskát Gyulán. 2129 1—1 Szilágyi István I. éves festőművész növen­dék szeptember 1, 2 és 3 napján délután 3—7 óráig a Komló szálloda kereskedelmi csarnokában modern rajz- és képkiállitást rendez, melynek megtekintésére a nagy közönséget tisztelettel meghívja. A fiatal müvésznövendék, aki találós karikatúra rajzaival és eredeti rögtönzéseivel már eddig is feltűnést keltett és jelét adta veleszüle­tett tehetségének, a legnagyobb pártolásra és támogatásra érdemes és ajánljuk őt a közönség figyelmébe. Halálozás. Berbekucz György gyulai polgár­társunk augusztus 29-én életének 52. évében el­hunyt. Halálát kiterjedt család gyászolja, teme­tése augusztus 31-én volt nagy részvét mellett. Lapunk mai siáaa 2 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom