Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-08-28 / 70. szám

Kill, évfolyam Oynla, 1930. augusztus 38 Egyes száma ára 1 korona 70. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Horthy Miklós. Magyarországnak és jelen történelmének leg­kimagaslóbb alakja, a magyar nemzet és állam vezérlő képviselője Nagybányai Horthy Miklós 1868. évben szölett Kenderesen, Jászkunszolnok megyének, a Tiszán innen fekvő részében, mely Békéamegyével határos. Már if ja korában élénk vágyat érzett a tengerész pálya iránt s belépett a fmmei tengerészeti akadémiába, melyet 18. éves korában mint hadapród hagyott el, és rolába került a hadihajórajhoz. A háború kitörése sorhajókapi- tányi (ezredesi) rangban találta Horthyt, aki akkor már családos ember volt. A Novara cirkálónak lett a parancsnoka. Az olasz hadüzenet után 1915 májusban a Novarával ésjtorpedó naszádjaival Kavennánál megtámadta az olasz partot, behatol­tak a Corsini csatornába, elpusztítottak az olasz állásokat és veszteség nélkül sikerült Polába visszajutnia. Legdicsőbb fegyvertényeit 1915 decemberben hajtotta végre, mikor a cattaroi öbölből kiindulva San Giovanno di Medua előtt termett és rajtaütéssel elpusztította az ellenséges hajókat, melyek Monte­negró számára hadianyagot akartak szállítani; az öbölben portyázó naszádjai pedig elfogták a franciák egyik legnagyobb tengeralattjáróját. Legfényesebb haditette az Otrantói tengeri ütközet volt 1917 májusban, mikor hajórajával megtámadta az otrantói szorosban elhelyezkedett angol, francia, olasz, hajórajt, mely a szorost elzárta. Horthy támadása annyira meglepte az idegen hajórajt, hogy az kétségbeesett védekezést folytatott s ámbár ez túlerővel volt, mégis szikratáviratozással hívta segítségül az antant többi hajóit, Horthy a megerő­sített antant hajórajjal is szembe szállt és a harcot nem adta fel, miközben a parancsnoki hídon állva megsebesült. Térben ázott, de tovább kitartott, mig megjelent egy osztrák-magyar hajóosztag, mely az ütközetet javunkra eldöntötte s az ellenséges elzáró hajóraj elmenekült. A vitézi erényekben kitűnő férfiú ellen- tengernagyi ranggal a flotta parancsnokává nevez­tetett ki, ahol erős kézre és páratlan erélvre nagy szükség volt. Elfojtotta a matrózlázadásokat és hozzáfogott a tengerészet újjászervezéséhez. E mun­kája közben érte a monarchiát a forradalom gyászos eredménye : a teljes felbomlás a széthullás, amit tetézett a vörös uralom, mely államilag, társa­dalmilag és pénzügyileg megölte és semmivé tette a magyar nemzetet. A vörös rémuralom gazságai ellen felzudult ugyan a józan magyar nép, de a terror vissza­hatása miatt az ellenforradalmak nem érvénye­sültek. Szeged népének és a derék katonatiszti karnak jutott a dicsőség, hogy az első sikeres sakkhuzást megtegye a vörös diktatúra ellen. A Szegeden megalakult ellenforradalmi kormány­ban Horthy Miklós hadügyminiszteri tárcát vállalt, a lezüllött csapatokból uj fegyelmezett hadsereget alakított és később ezen nemzeti hadsereg élén 1919. november 16-án az öröm és lelkesedés határtalan megnyilvánulásai között a magyar nemzeti lobogó alatt seregével bevonult a vörösök és románok által meggyötört Budapestre, mint a magyar nemzeti hadsereg fővezére. Minden értelmes ember belátja, hogy fe­gyelmezett rendes hadsereg nélkül ország fenn nem állhat. Aki „nem akar katonát látni11 azt az őrültek tornyába kell csukni. Ha a derék magyar csapatokat a forradalmi gonoszok szét nem rob­bantják, ma nem volna hazánk a szerbek, romá­nok, csehek prédája és volna vasunk, szenünk, fánk, sónk bővében, mint azelőtt volt és nem volna 9 és fél milliárd szovjet-postapénz többlet a nyakunkon, mely pénzünket értéktelenitette és annak folytán a rémes drágaságot megszülte. * Horthy Miklóstazót a Magyarország kormányzó urává, főméltóságává tette a magyar nemzetgyűlés. Felruházta őt az uralkodók jogainak egy részével. Legyen üdvözölve minden magyar szivéből, midőn először lép vármegyénk földjére és engedje az Igazságos Isten, hogy amit országunktól igazság­talanul elraboltak, azt még e kiváló férfiú veze­tése alatt nemzetünk visszaszerezhesse. Horthy Miklós most 52 éves, ref. vallásu ; neje aki mintaképe a magyar háziasszonynak az arad- megyei Purgly családból származik és róm. kath. vallásu. Három gyermekük van, Paulina, István és Miklós, kik még mindhárman tanulók, István a reál­iskola IV., Miklós a piarista gimnázium II. osz­tályának tanulója. T A BTÜ €r Y. 2182—920. tfsz. Békésvármegye valamennyi tanítójának különös figyelmébe ! Ezeréves hazánkat a bosszuszomjas nagy­hatalmak és természeti kincseinkre éhes szom­szédok — minden természetes egység ellenére — darabokra tépték s milliónyi magyar testvérünket idegen iga alá kényszeritették. Az elszakadás fájdalmát csak az a soha nem halványodó remény enyhíti,’hogy az — a nemzet eddigi életéhez képest csupán elenyésző rövid időtartamú lehet; a megcsonkítás sebét csupán az a biztos tudat gyógyíthatja, hogy amit Isten akarata oly remek természeti egységgé alkotott, azt semmiféle gyarló emberi indulat tartósan meg nem változtathatja. Ennek a minden igaz magyar hazafiuban szunnyadó nemes és íettrekész érzelemnek állandó ébrentartását tűzte ki céljául a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, melynek minden vágya, minden akarata, terve s intéz­kedése csupán a hazának újra naggyátételét kívánja szolgálni. Ennek a célnak szolgálatában állott eddig a magyar tanítói karnak a mindent fertőző s romboló irányzattól távol maradt java része, mely a nagy időkhöz gépest most is megteszi mindazt, amit a haza sorsdöntő óráiban méltán elvárhat azoktól, akikre a nép vezetése s a nemzeti^nevelés nagy horderejű ügye bízatott. Amennyiben azonban mégis akadna oly tanító, aki ennek a nemcsak hivatásból, de már magyar voltából is fakadó kötelességének mindenben ele­get nem tenne, az a magyar tanítói névre mél­tatlanná válik, méltóvá azonban arra, hogy eléggé soha el nem ítélhető s a hazaárulás tényét meg­közelítő ily magatartása a törvény teljes^szigorät hívja ki maga ellen. Felhívom tehát a hazafias magyar tanítóság figyelmét a Terüietvédő Liga támogatásának fontosságára s arra, hogy lehetőség szerint lépjen be mindenki. Támogassa azonban legalább is erkölcsileg okvetlen, sajgó magyar lelke buzgalmával oly irányban is, hogy a Liga vidéki köreitől eredő megkereséseket hivatali ügyeivel egyenrangúnak tekintse s ezeknek becsületes magyar szivvel pontosan feleljen meg. A vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur­nák 54851—920. sz. rendelete meghagyásából egyben közlöm, hogy mindazok, kik az említett megkeresésekkel szemben nem teljesítik köteles­ségüket — olyanoknak tekintendők, mint akik hivatásuk teljesítése közben vétkes mulasztást kö­vettek el s mulasztásukért fegyelmi felelősség alá vonandók. Gyula, 1920 augusztus 24. Mikler Sándor, kir. tanfelügyelő. Polgári fiúiskolái beiratások. A gyulai polgári fiúiskola szervezésére és anyagi dolgainak ellátására alakított bizottság — a dologi kiadások­nak a város által történi; elvállalása után — agy határozott, hogy a polg. fiúiskola engedélyezésé­nek gyorsabb menetben való kieszközlése céljából a miniszter ő Nagyméltóságát, küldöttségileg kéri meg, az engedély megadására. E küldöttséget dr. Schriffert Ferenc országgyűlési képviselő vezette, tagjai Dobay Ferenc és Schreiber Ottó voltak. A miniszter távollétóben a küldöttség Pékár Gyula államtitkárnál tisztelgett, aki leg­melegebb elismeréssel nyilatkozott az ipartestület azon nemes intenciójáról, hogy Gyulán polgári fiúiskolát óhajt felállítani. Megígérte az engedély megadásának legsürgősebb elintézését és utasította a VI. ügyosztály vezetőjét, hogy az ügyet a leg­rövidebb idő alatt Ő neki kedvezően referálja el. Hasonló kedves és előzékeny fogadtatásban volt része a küldöttség tagjainak a VI. ügyosztály vezetőjénél is. Itt még az a nem várt áldozat- készség is megnyilatkozott, hogy esetleg maga a minisztérium fogja állami jelleggel felállítani Gyulán a polgári fiúiskolát. A küldöttség addig is, mig a polgári iskola megnyitására az engedély megérkezik, szóbeli meghatalmazást kapott az osztályvezető urtói arra, hogy a beiratásokat eszközölhesse és mindenben hasson oda, hogy a tanitás mielőbb megkezdhető legyen. Ezen elő­zékeny bánásmód felkeltésében nagy része van Mikler Sándor kir. tanfelügyelőnek, ki — mint a miniszteri tanácsos mondotta — mleg szavak­ban pártolólag terjesztette a kérést a miniszter elé. Az osztályvezető miniszteri tanácsos ur szavai­val élve: „semmi akadálya sincs az iskola fel­állításának'-1, ennélfogva a beírások is kezdetüket vehetik. Beiratkozások az I. osztályra augusztus hó 30. és 31-én d. a. 4—6 óráig tartatnak meg az ipartestület helyiségében. A beiratkozásnál fizetendő 20 korona beiratási dij és 10 korona könyvtár-értesítő stb. dij. összesen 30 korona. Ezen felül legalább egy havi 100 korona tandíj Szegénysorsu családok gyermekei, valamint a tisztviselők hozzátartozói a körülményekhez képest egész vagy fél tandíjmentességben lesznek részesít­hetők. Tandijmentességi kérvények szegénységi bizonyítvánnyal ellátva a polgári iskola bizottságá­hoz címzetten a beíráskor nyújtandók be. A be­íráshoz szükségesek; 1. a IV. elemi osztály sikeres elvégzését tanúsító bizonyítvány, vagy éne8itő-könyvecske; 2. születési anyakönyvi ki­vonat és 3. ujraoltási bizonyítvány. A tanév meg* nyitásáról az előadások megkezdéséről és azok helyéről a beirt tanulók külön fognak értesítést kapni, lehetőleg már a beírások alkalmával. A II., III. és IV. osztályra beiratkozni szándékozók szintén jelentkezhetnek a beiratáskor ezek mint magántanulók fognak ugyanazon tandíj mellett rendszeres oktatásban részesülni és a tanév végén magánúton Békéscsabán levizsgázni. Beirások a főgimnáziumban. A helybeli főgimnáziumban az 1920-21. tanévre szóló beirá­sok szeptember hó 1. 2. 3. napján délelőtt 9 órá­tól 12-ig lesznek az igazgatói irodában. Beiratkozni csak sikeres felvételi vizsgálat alapján lehet. Bemu­tatandó az iskolai bizonyítvány, születési anya­könyvi kivonat és az ujraoltási bizonyítvány. A gimnázium volt tanulói csak iskolai bizonyítványu­kat tartoznak beadni. A tandíj 400 K. melyből legalább az első negyed beíráskor befizetendő- Ezenkívül felvételi dij címén minden tanuló 37. K fizet. Javító, felvételi, magánvizsgálatok augusz­tus hó 30-án és 31-ón tartatnak. Az igazgatóság. A gyulai áll polg. leányiskola! magán- vizsgálatot augusztus hó 25-én, a javító-, pótló- és tantervkülönbőzeti vizsgálatok augusztus hó 26-án d. e. 8 órakor kezdődnek. A beirások augusztus hó 27-én, 28-án és 30-án d. e. 8—12-ig lesznek. A tanítások szeptember hó 1-én kez­dődnek. 2019 1—2 Beírások a gyulai rőm. kath. iskolákba A jövő tanévi beirások szeptember 1., 2., 3. és 4-ik napjain történnek az illető tantermekben. Szept. 5-én reggel 8 órakor az anyatemplomban tartandó Veni Sancteval a tanév megnyílik és a rendes előadások szeptember hó 6-án kezdődnek. A szü­lők felhivatnak, hogy gyermekeiket e napokon pontosan beírassák a lakhelyük szerint illetékes iskolába. A késedelmezők, a hanyag iskolázok és az iskolamulasztók a törvény szerint büntetve lesznek. A beíráskor 2 korona fizetendő az ifjú­sági könyvtár javára, mely szegényeknek elenged­Lapuak mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom