Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-08-25 / 69. szám
Békéi 1920. augusztus 25. gokat épen az édes »otthon* említése váltsa ki belőlünk, azt még ebben a siralmas helyzetben sem látom indokoltnak, sőt egyenesen vak önzésnek tartom azt. Mert csak vak ember lehet az, aki támogatást egy másik, talán még koldu- sahb koldustól vár. »Mit csinálnak otthon !< Nem azért kérdezem én ezt, mert várok valamit tőlük, hanem mert sajnálom őket. Nem azért sóhajtok, valahányszor azt kérdezem, hogy saját nyomorúságomért magamat sajnáljam, de sóhajtok értük, a kedves otthoniakért, akik olyan sokat szenvedtek, őnekik bizonyára fáj az, hogy rajtunk nem tudnak segíteni, de hiszen szegények talán még többet nélkülöznek, mint mi. Nagy vihar volt otthon, elpusztult minden. Beteg a mi szegény kis országunk, beteg az egész nemzet. Nem halálos beteg, meg fog gyógyulni. De most még nagyon erőtlen, nagyon gyenge, nagyon beteg. S mi ettől a szerencsétlen beteg kis országtól, a megtépett kis nemzettől várjuk sorsunk enyhítését ? Szabad volna-e méltatlankodni, ha még rosszabbul is menne sorsunk, a szegény gyenge otthont okolni, m8rt nem tud rajtunk segíteni ? Ugy-e nem ? »Mit csinálnak otthon !< Azt kérdjük mi minden nap. De érzem és tudom, hogy ők is, a gyengék, a megtépettek, a betegek minden nap kérdik: »Mit csinálnak a mi szegény szeretteink a hideg Szibériában?* őz még jobban aggódnak értünk, rettentő, dermesztő hidegről, napsugár nélküli Szibériáról tudva csak. Hogy szeretnének rajtunk segíteni, beteg, lázas szivük forró melegével hideg lakásunkat felmelegiteni ! De hiszen ez lehetetlen, nekik is talán csak a szivük meleg, de kívül talán ők is nagyon fáznak. Beteg az ország, beteg a nemzet, betegek otthon. Ne várjunk mi semmit az édes otthontól. Ők várnak mireánk, erős, pihent, bár sokat hányatott gyermekeikre, akik bár sok sorscsapáson mentek keresztül, de meg voltak kímélve sok w olyantól, amit a szegény otthoniaknak el kellett szenvedniük. Nagy munka vár reánk otthon: betegeket gyógyítani, a leromlottakat újra felépíteni s a múltat elfeledtetni egy csendes, békés, munkás jövővel. Nem lesz könnyű e munka, de lelkesítő. Erre készüljünk el, erre gondoljunk meleg szeretettel, ez töltse be minden gondolat- világunkat, amikor nap-nap mellett ismételve megkérdezzük: »Mit csinálnak otthon ? . . .< ("»Hazánk* után.) 0 I BE K. Kinevezés. A kormányzó Úr Ő Főmáltósága 1920. május 1. hatállyal a tényleges állományban a gyalogságnál Hummel Gyula volt 2. honvéd gyalogezredbeli alezredest ezredessé nevezte ki, A MOVE Céljaira, ezek között a hadifoglyok hazasegitése érdekében Gyulán rendezett három napos gyűjtés ha a mai viszonyokat számításba vesszük, közepes sikerrel zárult.jA MOVE vezetősége részéről nem volt egészen helyes azon intézkedés, hogy már előzőleg és az országos gyűjtéstől elkülönítve egyeseknek már adott a gyűjtésre megbízást, akik a szabályszerű ivekkel a városban már eszközöltek gyűjtést s igy a mostani házról- házra való gyűjtést megelőzték. Tekintettel arra, hogy a gyűjtők minden tizedben sőt a tanyákon is szorgalmasan és hűségesen eljártak, remélhető, hogy az eredmény számottevő lesz. Egy más hasonló hazafias célú gyűjtés azonban ezidőszerint és hamarosan rendezve nem biztat sikerrel. Románia közeledése Magyarországhoz. Take Jonescu román külügyminiszter a román szenátusban azon kijelentést tette, hogy Romániának Magyarországgal keresnie kell a közeledést, mert ez a magyar Alföldtől elszakított erdélyi részekre nézve életkérdés. Alkalmat kell keresni, hogy az erdélyi hegység tűzifa, fenyődeszka, léc, zsindely, létra, dézsa, szerszámfa, gyümölcs, mész, terméskő Magyarországnak eladható és gabonáért kicserélhető legyen, mert ha e cikkekben kivitel létre nem jöhetne, ennek szomorú következményei lehetnének. Figyelemreméltó a párisi Havas ügynökség távirata, mely szerint a román kormány a keleti helyzetre való tekintettel megkérte a francia kormányt arra, hogy Bománia és Magyarország között a kapcsolatok ujrafö Ívételét közvetítse. A francia kormány azonnal megtette a szükséges lépéseket Budapesten. Bománia kívánságához Budapesten hozzájárultak. (MTI.). A kenyérkérdést végre megoldotta a nemzetgyűlés. Szombaton elfogadta a Ház a módosító indítványt, melynek lényege a következő: Mig az ellátatlanoknak szükséges 3,100.000 mm. búza és rozs biztosítva nincs, addig az egész termés zár alá vétetik. A havi fejadag 7’2 kgr., tisztviselők részére 8'4 kgr., nehéz testi munkások részére — ide tartoznak a nehéz testi munkát végző mezőgazdasági munkások is — 10-5 kgr., bányamunkások és éjjeli munkát végzők részére 12, mozdonyvezetők és fütök részére 15, tárnákban dolgozó bányamunkások részére 16 kgr. A gabonacsempészet a legszigorúbban üldözendő. A gabonabeváltásának az ára 500 K, a betakarítás és feldolgozás költsége 162 85 K. A kiőrlési arány a búzánál 2% dara, 13% nulásliszt, 25% főzőliszt, 40% kenyérliszt, 18% korpa és 2% poriás. A kenyérliszt ára mm.-kinti nagyban 200 K, a főzőliszt 1000 K. Az itteni különbözetet, valamint a búza és rozs ára közötti különbözetet a finom, tésztaliszt árából fedezi a kormány. Eldönthetetlen még az a javaslat, hogy a falusi ellátatlan lakosság ne lisztben, hanem gabonában kapja meg a fejkvótát. Egy felszólaló hangoztatta, hogy a nulláslíszt árát 30—40 koronára kellene szabni, mert az luxuscikk lévén, csak azokat terhelné, akik meg tudják fizetni; továbbá, hogy az esetleges kivitel ne gabonában, hanem lisztben történjék. Mindkét javaslat üdvöä és gazdasági szempontból előnyös. Másik felszólaló abbeli reményét hangoztatta, hogy a nemzet méltányolva a gazdaközönség áldozatait, gondoskodni fog róla, hogy viszont a gazdák méltányos árban kapják meg a szükséges ruházati és iparcikkeket. (Hazánk) A női kereskedelmi szaktanfolyamra vonatkozó és múlt számunkban közzétett hírnek kiegé- szitéseképen közöljük, hogy az előirt felvételi vizsgálat időpontja augusztus 31. délután 3 óra ; tárgyai: magyar helyesírás, számtan, szépírás, dija 50 korona. Igazgatóság. A cukorellátást illetőleg arról értesülünk, hogy cukorgyáraink már szeptemberben megkezdik az uj cukor gyártását, feltéve, hogy elegendő szén fog rendelkezésre állani. Szenet Erdélyből is enged át a román impérium, persze szintén cukor ellenében, mert cukorban Bománia behozatalra szorul. A jelenlegi kis Magyarország cukorgyárai a belföldi fogyasztást kielégíteni képesek és ha cukorrépa bőven lesz, juttathatunk még a demarkációs vonalon túlra is. Az uj cukor október-novemberben már az asztalra kerülhet. A gabonaneinüek zár alá vételére vonatkozólag Gyula városától hivatalos közlést is kaptunk, de mert a rendeletet lapunk más helyén a hivatalos Budapesti Közlöny alapján már közzétettük, itt csak annak kötelező hatályára utalunk. A város rendelkezése szerint a szükségleten felüli mennyiség Gyulán október 15-ig az Áruforgalmi Részvénytársaság helyi megbízottjánál: Kisgazda Szövetség felajánlandó és átadandó a megállapított térítési áron. Gazdasági munkásnak vagy cselédnek nem adható több gabona konvencióban, mint a családi ellátás fejkvótája, az ezen felüli mennyiség pénzben lesz kiszolgáltatva. Halálozás. Makula Sándor gyulavárii uradalmi főgépész leánya Piriké 19 éves korában elhunyt. Temetése augusztus 23-án volt nagy réazvét mellett. Házasság. Faragó Andor folyó hó 22-én házasságot kötött Goldmann Mariskával. A gyulai iparosok hitel és termelőszövetkezetének augusztus 22-re meghirdetett felszámoló közgyűlése rászvétlenség hiánya miatt megtartható nem volt, ennélfogva az augusztus 29. délelőtt a meghirdetett helyen és időben meg fog ismételtet- ni, és tekintet nélkül a megjelenők számára, végérvényesen fog határozni. Okiratmegsemmisités. Gyula város tulajdonát képező 550 db Első gyulai kötött és szöv ött iparárugyár rt. részvénye és szelvényei melyek a proletárdiktatúra által Gyuláról el lettek szállítva és elvesztek, vagy idegen kézbe kerültek, megsemmisítve lesznek. Az elveszett részvények száma 5901— folytatólag 6310. Ugyanezen sorszámú 18—30 számú szelvények is fel vannak függesztve. E részvények egy év múlva megs'emmisittentek és helyettük a város, mint egyedüli jogosult tulajdonos újat kap; de a szelvényekre eső most már két esztendei osztalékot egy évig fel nem veheti, ami a város pénztárára nézve nem közömbös dolog. Felhivatnak a termelők és cséplőgép tulajdonosok, hogy 5 napon belül jelentsék be az élelmezési hivatalnak a városháza nagytermében mindazokat, kiknek gabonát adtak el, a név, utca és házszám pontos megjelölésével, úgy szintén azon munkásaikat, kik takaró vagy géprészt kaptak Bejelentendő továbbá az éves gazdasági cselédeknek járó gabona illetmény, valamint az ebből már részükre kiadott mennyiség is. Aki a fenti felhívásnak eleget nem tesz, a legszigorúbb törvényes eljárást vonja maga után. Az Aisó-fehér-körözsi ármentesitő társulat augusztus 19-én Gyulán gróf Széchenyi Antal elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen elhatározva lett, hogy a társulat, tekintettel a munkanélküliségre a még múlt évben tervezetbe vett gátmagasitásokat azonnal munkálatba veszi, és mivel ezen munkák teljesítéséhez a múlt évben előirányzott összegek a mai viszonyok között nem elégségesek, az összeg pótlását kamat nélküli állam- kölcsönböl fedezi. Ezen államkölcsön egy része a minisztérium által már előzőleg meg lett Ígérve, a még hiányzó többlet kinyerésére pedig a társulat egyidejűleg lépéseket tesz. A szőlő árát az árvizsgáló-bizottság Gyula város területére termelőknél 5 koronában, piacon 6 koronában és üzletben 7 koronában állapította meg kilogrammonként. A dinyének piaci árát ugyanezen bizottság Gyula város területére kilogrammonként 1 koronában maximálta meg. A hatholikns kör Szent István napi társasvacsorája nagy látogatottságnak örvendett. Rendezési költségek és bevételek elszámolása után egyezeregyszázhatvanöt 1165 K. pénzmaradvány mutatkozik, mely a kör fönntartására fordittatik. Mindazoknak, kik a rendezéshez adományaikkal és személyes munkájukkal hozzájárultak ezúton is köszönetét mond a kör vezetősége. Az ökörjárási munkásházhelyek eladására kiküldött bizottság közhírré teszi, hogy a 328 házhelyre 635 igénylő jelentkezett és a bizottság a jogos igénylőket kiválasztotta és jegyzékbe vette. A jegyzék a városházán a főjegyzői irodán mától számítva 8 napig már közszemlére van kitéve, azt mindenki megtekintheti és ellene való felszólalását Gyula város tanácsához Írásban beadhatja. A bizottság a város képviselőtestülete elé olyan javaslatot terjeszt, hogy a legkisebb értékű 150 négyszögöles telek ára 1000 k, a nagyob»aké pedig megfelelően magasabb áru lesz. Minthogy a telkek nemcsak nagyságra, hanem fekvésük és a földtalaj minősége szerint is külömböző értékűek, ez a kiindulási 1000 K alapár is aszerint alacsonyabb, illetve magasabb lesz. Eljegyzés Vencz Márton eljegyezte Horváth Mariskát. (Minden külön értesítés helyett.) Házasság. Szabó Géza gyulavárii jegyző f. hó 25-én házasságot köt özv. Szabó Jánosné sz. Hyross Erzsébettel Gyulaváriban. Az egyházi szertartás az uradalom solymosi majorjában levő kápolnában tartatik meg. Házasság. Heller Zsigmond Ferenc színházi festő házasságot kötött Beleznai Terézia Petronella gyulai kir. törvényszéki tisztviselőnővel. 2069 1—1 Sorsolás. A Bazilika nyereménykölcsön sorsjegyek 71-ik húzása folyó évi szeptember 1-én fog a vallás és közoktatási minisztériumban megtartatni.
