Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-08-14 / 66. szám

lill. évfolyam Egyes szám ára 1 korona, 66 s^áin. Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Oynla, 1930. augusztus 14. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 borona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERETC Megjelenik szerdán és szombaton Elégedetleniség a társadalmi rendnek és nyugalomnak a leg- ves zedelmesebb ellensége. Gazdasági életünknek kormányhatósági segédlettel keletkeztetett viszonyai, sajnos elér­ték az elégedetlenség legmagasabb fokát. Mindannak ellenére, hogy hazánk áldott földje elárasztotta terméssel magtárainkat, s fölös bőséggel fedezi a megmaradt 7 millió magyar élelmezéséhez szükséges összes kellékeket, oly jelenségeket látunk, melyek megdöbbentenek. Az elégedetlenséget keletkeztető számtalan okot nem részletezzük, de kiemelünk közülük kettőt, mely fölött nem térhetünk egyszerű tudomással napirendre. Kik a nép közhangu­latát, mint a társadalmi élet tükrét ismerjük, hivatásunkból folyó kötelességünket teljesítjük, mikor a dolgot szóvá tesszük Ismeretes minden kenyérfogyasztó előtt az, hogy a kormány a legfontosabb élelmi cikknek, a mindennapi kenyerünk mennyi­ségén ek megállapításánál havi 4 kg. lisztet vett alapul személyenként. Tette pedig ezt nyilván abban a feltevésben, hogy a szegény jó magyarságnak úgyis összezsugorodott a gyomra az öt éve divó „betegadagoktól“ és a felgyülem­lett keserűségektől úgyis elment az étvágya. Bármi volt az ideiglenes szabályozásnak oka, azt mint átgondoltság s előrelátás nélküli félszabályt, helytelenítenünk kell. A 4 kg.-os havi fejadagnál csak annak kormányhatóságilag megállapított maximális ára borzalmasabb. Hogy az ármaximálás ná­lunk áruelrejtést s az utolérhetetlenül ugró árak alaptételét jelenti, azt keserves nélkülö­zések s lemondások árán már megtanultuk. De a liszt, kenyér nem luxus cikk. Arról.le nem mondhatunk, azt nem nélkülözhetjük. Ép ezért nem értjük az antisociális rendelkezés okát. Á belső rend, a nyugalom s a politikai konsolidáció csak átgondolt s előrelátó gazda­sági programm alapján valósitható meg. A valuta javítás céljából kontemplált gabonaex­port csínján s a legnagyobb óvatossággal kezelendő. Előbb készítsünk pontos és lelki- ismeretes számítást saját szükségletünkről. Ennek a szükségletnek fedezésére rendelke­zésre álló mennyiség szerint revidiálni kell a megállapított árakat. Valuta csak azzal a fölös mennyiséggel eszközöljön pénz­ügyi kormányzatunk, mely a belső szükséglet kielégítő fedezete után felszabadul. Ezzel Űzzünk gabona exportot, de a saját szükség­letünkből ne vigyünk el egy szemet se, sőt gyár api tsuk annak készletét, Figyelmeztetjük az illetékeseket: Videant consules, ne quid respublica detrimenti capiat. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. 0920. aug. II.} Sóba nehezebb időben nem ült össze a bizottság. A bizonytalan jövő mind jobban előre veti sötét árnyékát, a megélhetés mind nehezebbé válása, az éhezők tömegének közismert elége­detlensége s mindezek tetejébe a legfontosabb élelmicikkel: a kenyérrel való ellátás körül fel­merült zavarok mind olyan sötét képek, amelyek miatti gond úgy az alispáni jelentésből, mint az egyes felszólaló bizottsági tagok beszédéből külö­nösen kiérthető volt. Az alispáni jelentésnek a közellátást tárgyazó része mindenekelőtt is megállapítja, hogy a termés­átlag, kivételektől eltekintve egyes helyeken oly magasan van megállapítva, amely a tényleges helyzetnek nem felel meg, amiből, ha ez a meg­állapítás revízió alá nem kerül, természetszerűleg az log következni, hogy igen sok termelő a reá kivetett mennyiséget vagy egyáltalában nem lesz képes beszolgáltatni, vagy ha beszolgáltatja, maga is az ellátatlanok sorába kerül. Az ellátatlanok liszttel ellátása nap-nap után nehezebbé válik. A bekövetkezhető elégedetlenség megelőzése céljából a helyzet őszinte feltárása mellett számos felterjesztés intéztetett a közélel­mezési miniszterhez. Az augusztus bóra kiutalt 20 waggon liszt nem elegendő a 86000 ellátatlan részére, mert ebből még a 4 kilogrammos fejquóta sem elégít­hető ki, minthogy e célra legalább 36 waggon volna szükséges. A közélelmezési miniszter figyelme erre is fel lett hiva. kiszámíthatatlan a köz- élelmezési minisztérium ama rendelkezése, amely szerint a kivetés utján egybegyüjtött gabonából származó liszt kiőrlés után 853 koronáért bocsát- tatik az ellátásra szorulók használatára. Ezen sérelmek sürgős kiküszöbölése végett az alispán felterjesztéssel élt, kiemelvén felterjesztésében, hogy a mai súlyos időkben a közfogyasztásnak olcsó liszttel való ellátása minden más, tehát még a valutáris, vagy financiális érdekeket is meg kell hogy előzze, mert hiába javitjuk a valutát, ha az országban a rend felborul. A cséplési munkálatok zavartalan biztosítása érdekéből idejekorán tétetett felterjesztés, s ebben 500 q benzin kiutalása kéretett. A válasz nem­sokára az lett, hogy egyelőre 100 q benzin a napokban ki fog utaltatni. Azonban a kiutalás még mindig késik. Megemlíti még a jelentés fontosabb része, kogy a lakosság körében a hatóságok ellen tapasztalható ellenszenvet a közellátási nehézsége­ken kívül még nagyban fokozza az internálások ügyében megindított nyomozások és eljárások foganatosítása, továbbá az a körülmény, hogy a hazabocsátott internáltak, illetőleg az ügyészség fogházából kibocsátott kommunisták ellen belügy­miniszteri rendeletre az eljárás továbbra is folya­matba tétetik, miben az illetők törvénytelen és jogtalan zaklatást látnak. Erre tekintettel az államrend biztosítása érdekében üdvösnek tartaná az alispáni jelentés, ha az internálási ügyek és ezek előkészítésére vonatkozó intézkedések ellátása e célra kirendelt, avagy külön államrendőrségi közegek feladatává tétetnék. Ily irányban tétetett felterjesztés. Az alispáni jelentés felolvasása után Ambrus Sándor rámutat arra, hogy amint az az alispáni jelentésből is kitűnik, a feliratoknak semmi foganatja nincsen, és különben is a közigazgatási bizottságnak nem lehet az a feladata, bogy a felülről jövő bármilyen elhibázott rendeleteket végrehajtsa, hanem inkább hogy a közigazgatás minden ágának zavartalan menetét a lehetőség­hez képest biztosítsa; tekintettel tehát a köz­ellátási zavarokra, indítványozza, hogy amennyi­ben a közellátással megbízott szervek ezentúl sem tudnának a közélelmezés kellő ellátásáról gondos­kodni, tétessék intézkedés — ha kell karhatalom igénybevételével is — a malmok gabonakészleté­nek a közönség rendelkezésére bocsátása iránt. Dr. Török Gábor kéri a lisztnek postán és kézipodgyászban való kiszállításának hatósági ellenőrzés és engedélyhez kötését. Ladies László a kivetett gabona sürgős be­szállítását sürgeti s kéri, hogy addig, mig ez meg nem történik mindenféle külföldi szállítás megakadályoztassék. Indítványozza továbbá, hogy a magas gabona árak ellen felirat intéztessék, mert mindenféle áralakulás a legszükségesebb élelmicikk árához igazodik. Morvag Mihály indítványozza, hogy függet­lenül a kiadott rendeletektől, a nyugalom biztosí­tása érdekéből, mindama feleslegek lefoglaltassa­nak, amelyeknek feltárása különösebb nehézsé­gekbe nem ütközik. Mindezen indítványok elfogadásával a bi­zottság elhatározta, bogy a lisztnek postán és kézipodgyászban való szállításának hatósági ellen­őrzés és engedélyhez kötése iránt; a gabona rendelet intézkedései következményeinek feltárása végett a kivetett gabonák beszállításának sürge­tése végett, a magasan kivetett 500 koronás búza ár leszállítása iránt feliratot intéz. Ambrus Sándor indítványának elfogadásával felhatalmazza az alispánt, bogy a közellátási za­varok kiküszöbölése végett olyan intézkedéseket is tehessen, amelyek a törvényes kereteket meg­haladják. Török Gábor indítványának elfogadásával megkeresi az illetékes katonai parancsnokságot, hogy a hivatalos körpecséttel. ellátott leveleket és postai küldeményeket, valamint a közhatóságok és bíróságok címére feladott összes magánpostai küldeményeket cenzúra alól mentesítse. Hogy a közellátás körül mily zavarok vannak, s hogy a legszükségesebb élelmicikkek megszer­zése mily nehézségekbe ütközik, erre vonatkozó­lag az alispán felemlíti, hogy a 48'20 koronában megállapított maximális árral szemben a magyar általános hitelbank a megye részére kiutalt 70 q kristálycukrot 116 koronás árban és 30 q nyers­cukrot 96 koronás árban hajlandó szállítani ab budapesti vasúti állomás s igy a cukor szállítási költségekkel 140, illetőleg 110 koronába kerülne. A bizottság tehát felír a közélelmezési miniszter­hez a vármegye részére kiutalt cukor hihetetlen magas ára ellen és Sárossg Gyula indítványára elhatározta, hogy amennyiben a minisztertől ki­elégítő választ és megoldást nem kap, a Magyar Általános Hitelbankot árdrágitásárt a budapesti kir. ügyészségnek feijelenti. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész a gyulai állomáson waggonokban lakók rettenetes helyze­tét tárta fel, indítványára felhívja a bizottság a polgármestert, hogy esek elhelyezése iránt, még a középületek nélkülözhető lakrészeinek igénybe­vétele utján is, haladéktalanul intézkedjék. HIB EK. Városi közgyűlés. Gyula város képviselő testületé augusztus hó 16-án, hétfőn délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek főbb tárgyai: K. Schriffert József indítványa dr. Lo- vich Ödön fegyelmi ügyében. A föidmivelésügyi miniszter leirata az erdei fa csemetekert ügyében. A vármegye határozata Gyula városi bor és hus- fogyasztási adó házi kezelését illetőleg. Az ellá­tatlanok részére vett gabona-kölcsön ügye. Halá­szati jog bérbeadása. Az általános ipartestület be­adványa polgári fiúiskola felállításához, illetve fenntartásához a dologi kiadások viselése iránt. Az iparostanonc iskola tantestületének kérvénye drágasági segély iránt és a női kereskedelmi tan­folyamé a hozzájárulási összegnek felemelésére nézve. Kálié Jánosnéval kötött házvételi szerző­dés érvénytelenítése. Segélyezési, fizetési és illet­ményrendezési ügyek Községi kötelékbe való fel­vétel iránti kérvények. Antant misszió érkezett csütörtökön ismét Gyulára, mely rövid tartózkodás után automobilon a Varsánd—péli demarkációs vonalra ment. Célja volt felülvizsgálni azon lehetetlen helyzetet, hogy egy szomszédos uradalmi birtok egyik fele ma­gyar, másik fele román kormányzat alatt állott és egymástól el volt vágva fegyveres me; szállás­sal. Ezen állapot az uradalomnak óriási károso­dást okozott 8 a helyzet végre is tarthatatlanná Lapunk mai »ina 4 oldali

Next

/
Oldalképek
Tartalom