Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-07-28 / 61. szám
Jü. till, évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Egyes sgám ára OO fillér, ßynla, 1930. Julius 38, 61. szám. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Pobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 00 fillér. Felelős szerkesztő: DOBáY FEREYC Megjelenik szerdán és szombaton. Két beszéd. Az uj kormány programújáról megindult nemzetgyűlési vitában felszólalt Andrássy Gyula és Apponyi Albert is, az utolsó évtizedek Magyarországának ez a két meddő politikusa, politikai aggszüze. A színpad világában látiuk azt sokszor, hogy a kegyeletes közönség néha-néha látni kívánja egykor ünnepelt, de már elöregedett kedvenceit és ha megjelenik a már kifáradt művész, a visszaemlékezés feleleveníti bennünk a régi nagyság képét és tapsolunk az emlékeinknek, tapsolunk az elmúlt nagyságnak. Ilyenkor, aki látta tehetsége ragyogásában a művészt, az élvez és lelkesedik, mig a fiatalabb generáció pedig, mely csak akkor látja először, kétkedve csóválja fejét, vájjon csakugyan olyan nagy művész volt-e valaha az, akit maga előtt iát. Egészen igy vagyunk azokkal a politikusokkal is, akiknek képessége és képzettsége, politikai nevelése és felfogása felett messze elrohant az idő. Az elmúlt sikereknek tapsolnak hallgatóik, de azok, akik a jelen világában élnek és a jövőbe néznek, sajnálkozva és kétkedve nézik a régi hírnév sugaraiban sütkérező- nagyságokat. t Már maga az a póz, az a hang, melyet felvesznek, az az önmagának csalhatatlansá- got vindikáló stilusa á beszédeknek bántó és kirívó a mi mai rettenetes gondjaink közepette. Mindnyájan érezzük, sokan tudjuk, hogy nemzedékek megfeszített, céltudatos munkája lesz szükséges, hogy csak valahogyan is összerakjuk a romokat, amikbe a liberalizmus könnyelmű építkezése és a háború, a forradalmak földrengései döntötték országunkat. Es a minden emberi képességet meghaladó eme feladatok előtt állva, a múltak elvirágzott bölcsei előszedik a maguk kis, régi házi politikáját és a csalhatatlanság pózával kinál- gatják az élet-halál harcot vivő nemzetuek reges-régen haszontalanoknak bizonyult orvosságaikat. De nem veszik észre, hogy minő fonákul hangzik a jogrendért, a liberalizmus jogrendjéért való kiáltozás az ő szájukból, akik néha nyílt, néha titkos támogatói és biztatói voltak a minden jogrend felforgatásának szülőanyjául tekinthető parlamenti obstrukcióknak. Nem tudják, hogy minő megfeledkezós politikai hitvallásról és minő avult politikai gondolkozásra vall a nemzet, midőn egy férfi szuverén fölénnyel jelenti ki a nemzetgyűlésben, hogy hiszi, reméli és óhajtja(l), hogy abban a helyzetben lesz, hogy a kormányt támogathatja. Nem fontolják meg, minő felszínes, kávéházi asztal mellé való kijelentés az, hogy nem tartják megengedhetőnek, hogy valakit üldözzenek azért, mert zsidó vagy mert szociáldemokratának vallja magát és hogy magába véve még nem bűn az, hogy valaki szociáldemokratának vallja magát. — Szabad-e olyan nagyhírű politikusnak és hazafinak ilyen kijelentésekkel benn az országban és künn a külföldön azt a hamis látszatot támogatnia, mintha itt a hatalom bárkit is megbélyegezne vagy üldözne azért, mert zsidó vagy szociáldemokrata ? Bün-e hát itt ebben az országban a józan, komoly, hazafias polgárok szemében az, hogy valaki szociáldemokrata? Nos, ha szociáldemokratának lenni annyit jelent, mint minden erkölcsös és törvényes eszközzel küzdeni az igazságtalan és káros vagyonel- oszlás ellen, a minden szellemi és testi munka híján való, tiszta spekulációs vagyonszerzés ellen, az egyéni és osztályórdeket a nemzeti érdekek fölé helyezni akaró törekvések ellen, a nepotizmus és protekcionizmus ellen és küzdeni a munka és a tehetség érvényesüléséért és méltó megjutalmazásáórt, akkor szociáldemokratának lenni nem bűn. De ha azt jelenti szociáldemokratának lenni, hogy a külföld nemzetközi összejövetelein szabadon gyalázhassuk nemzetünket és hazánkat, hogy titkos frigyre lépjünk’ az irántunk ellenséges célokat szolgáló külföldi szociáldemokráciával, ha azt jelenti, hogy a marxismus álmodott szocialista birodalmát egy ezer éves nemzeti állam romjai árán is igyekezzünk megvalósítani, ha azt jelenti, hogy egyoldalú osztályérdekeink órvónyesi- tóésóórt való küzdelmünkben sem isteni, sem emberi törvények nem kötnek bennünket, akkor igenis bűn szociáldemokratának lenni, halálos bűn, melyért ebben a magyar hazában magyar ember sem égben sem földön nem nyerhet kegyelmet. A gyulai gazdaközönséghez! Az 1920. évi búzatermés igénybe vétele tárgyában kiadott miniszteri rendelkezés értelmében Gyula város gazdaközönsége a magyar állam részére 2616 métermázsa búzát lesz köteles átadni az állam által meghatározandó vételáron. Az előzetes számítások szerint az átadandó mennyiség 10,000 métermázsa volt s ez a mennyiség a gyulai ellátatlanok szükségletét körülbelül fedezte volna. A nagy eltérés oka abban van, hogy a gyulai termés átlaga kataszt- lális, vagyis Í600 □-öles holdakban 4 és fél métermázsára tétetett s e mellett mindazok, akiknek búzával bevetett területe 4 katasztrális holdon alul van, a beszállítás kötelezettsége alul felmentettek. Ebből a bevezetésből látható, hogy a gyulai ellátatlanok részére — figyelemmel arra, hogy az ellátás fennakadást ne szenvedjen — még mintegy 10,000 métermázsa, kereken 100 vaggon búzára van szükség. A gyulai kisgazdák szövetsége felismerve azt az óriási közérdeket, ami a kenyérrel való ellátáshoz fűződik, elhatározta, hogy minden lehetőt elkövet arra né, ve, hogy a gyulai szükséglet a gyulai kisgazdák által fedeztessék és amikor az orosháziak példáját követi, maga is példát kiván arra nézve adni, hogy minden függőben levő nagy kérdésünk megoldása egyszerűvé és könnyűvé válik akkor, ha ázokat komolyan megoldani akarjuk és a megoldás érdekében némi áldozatot hozni is hajlandók vagyunk. A gazdaszövetség nem kiván mást a gyulai gazdáktól, mint azt, hogy önként adják össze ezt a 100 vaggon búzát. Nem ingyen, hanem a viszonyoknak megfelelő olyan áron, amit a szegény népoáztály is megfizetni képes. A gazdaszövetség elnöksége augusztus hó 1-én délelőtt fél 11 órára a gyulai gazdákat ezen ügy megbeszélésére értekezletre hívja össze s reméli, hogy nem lesz egyetlen egy sem a gyulai gazdák közül, aki inkább a kereskedőnek adja el búzáját, mintsem hogy azt azokhoz juttassa, akik vele egy városban élnek, vele együtt küzdenek, szenvednek. A kisgazdaszövetség elnökségének propoziciója az, hogy mindenki, akinek bármi kevés eladni való búzája van, ezt a kisgazdaszövetség irodájában (Tejszövetkezet) jelentse he és ajánlja fel. A kisgazdaszövetség a városi hatóságtól az ellátatlanok névjegyzékét elkéri, e névjegyzékből megállapítja azt, hogy kik azok, akik valóban ellátatlanok, vagyis a szabad forgalomban — esetleg idegenből — nem képesek a búzát megszerezni s a felajánlott huzat ezek között megfelelően szétosztja, a vételárat beszedi és a gazdáknak kifizeti. Természetes, hogy első sorban a teljesen szegény néposztály fog búzához jutni és fokozatosan a többiek. Kisgazdák! Ismét komoly időket élünk s minden erőnket össze kell szedni avégből, hogy a tönk szélére jutott hazánkat megmentsük, ösz- szetartás és fegyelmezettség a politikai hatalmat kezünkre adta. Mutassuk meg azt, hogy tudunk a politikai hatalommal élni és nemcsak saját érdekeinket tartjuk szem előtt, de felismertük azt is, hogy a többi társadalmi ossztálynak is boldogulni kell, mert a haza nemcsak a miénk, hanem az övék is. Saját jól felfogott érdekünk követeli meg azt, hogy az egyes társadalmi osztályok ne mint ellenségek álljanak egymással szemben, hanem mint egymást segíteni kész barátok álljanak egymás mellett. Csakis ha mi elől járunk a jó példával, követelhetjük meg azt, hogy más társadalmi osztályok hasonlókép cselekedjenek. A gyulai kisgazdaszövetség elnöki tanácsa. H I B £ K. Az Ébredő Magyarok Egyesülete vasárnap, 25-én népgyülést, hangversennyel és társasvacsorával egybekötött, fényesen sikerült propagandanapot rendezett Békéscsabán. Erre az alkalomra Békéscsabára érkezett az Ébredő Magyarok Egyesületének országos elnöke, Szmrecsányi György, a nemzetgyűlés alelnöke és az egyesület számos más vezetője. A népgyülés nagy közönsége feszült figyelemmel és folytonos helyesléssel hallgatta a szónokok fejtegetéseit, a társasvacsorán elhangzott emelkedett szellemű, hazafias szónoklatok pedig a békéscsabai intelligens közönség nagyszerű egyetértő hazafiságáról tettek tanúságot. A hadifogolynapok ünnepségének előkészítő bizottsága felkéri a jótékonysági női szakcsoport tagjait, hogy f. hó 29-ón, csütörtökön d. u. 6 órakor az úri Casinóban teljes számban megjelenni szíveskedjenek. A népünnepélyen felállítandó sátrak megbeszélése lesz az összejövetel tárgya. Eljegyzés. Morvay Vilmos László folyamszabályozási mérnök eljegyezte Gyulán Bakker Antal leányát Bözsikét. A női zászlóalj szakcsoport rendező-bizottsága felkéri Gyula város összes hölgyeit, kik magyar-ruhával rendelkeznek, hogy f. hó 28-án, szerdán délután 6 órakor a róm. kath. főgimnázium tornatermében jelenjenek meg. Honleányi kötelessége minden magyar-ruhás nőnek ott lenni és ez által közreműködni a messze idegenben sínylődő véreink hazahozatásában. Nem szükséges ekkor még magyar-ruhában megjelenni. Szülők ügyemébe Felhivatnak mindazon szülők, kik leányaikat a gimnázium első osztá- Igába óhajtanák beíratni, hogy folyó hó 31-én szombaton este fél 6 órakor a teendők megbeszélése céljából a főgimnáziumban megjelenni szíveskedjenek. Szilvát és szilvacefrét veszünk. Sr»gyo«*«» mennyiségért elküldünk. ........— - ■■■■-■— — Weisz Mér és Társa Központi Szeszfőzde. Lapunk mai száma 2 oldal*
