Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-07-17 / 58. szám

/ a tehát 100 korona állami kőzteherben 33 koronát adózott a föld. De azóta minden adónem emel­kedett és újak is keletkeztek, mig a földadó a régi maradt. Ma már úgy áll az arány, hogy 100 korona állami adóbevételben a föld csak egy tizedrészt, vagyis 10 koronát hajt az országnak. Nemde nevetséges, hogy mikor a föld ma 25—30-szor olyan értéket termel, mint 50 év előtt termelt, annak adója mégis csak az 50 év előtti maradt ? Akkor egy mázsa búza 20 korona volt, ina pedig — kimondani is sok — 500—600 koronáról szól a titokzatos hir. Ezelőtt 10 évvel még holdankint 500—600 korona volt az őrök ára, most e héten bírói árverésen 20 ezer koro­nát adtak holdjáért. A föld az első és legbizto­sabb vagyon, mely aranyat termel, mert a kül­földnek eladott lisztért vagy zsirsertésért arany foly be az országba. Jöhet ellenség, árvíz, föld­rengés, bármilyen kormányzat, a föld változatla­nul megmarad és hálás arra nézve, aki szereti és megmunkálja. Jöhet ugyan mostoha időjárás, elemi csapás, de a földet illetőleg mindez csak átmeneti baj, ami a föld értékét nem csökkenti, mert a föld életet ad. Másként áll a házak értéke. A ház rom­landó és nem olyan örök vagyon, mint a,föld; egyedül a telke a tulajdonképeni ingatlan. Értéke ugyan most a háború szülte pénzértéksülyedés miatt magasra emelkedett, de ha ez az építkezési lehetetlen helyzet még pár évig eltart és nem lehet befedetni, meg a falazatát javítani, tiszto­gatni, akkor a mai szédületes érték ugyancsak le fog zuhanni. Szólhatnánk még azon sok kelle­metlen keserűségről, mely a háztulajdonosokat érte a lakásrekvirálások, az állandó ingyenes ide­gen beszállásolások miatt. Meg amiatt, hogy a lakásbéreknek a változott viszonyok szerinti fel­emelése korlátozva vaD. Ma a legtöbb háztulaj­donos ráfizet a lakójára és ha az elfoglalt rész értékét vesszük, az elhasználást, koptatást, javí­tást, tisztántartást, adót, tűzbiztosítást beszámít­juk, a lakók legalább is ingyen laknak, A mozgóvagyon megadóztatása is igen he­lyes dolog volna, de ezt még az állam is nehe­zen tudja kipuhatolni és igazságosan elosztani, ennek keresztülvitelére egy város adminisztrációja elégtelen. Tannak olyan esetek, amikor a megszorult város jogosan vethet ki extra vételi illetéket. így a gyulai határból nem gyulai illetőségűek által megvásárolt földek után a vevőket meg kellett volna régen külön vételi illetékkel adóztatni, amint ezt például az egyházi kegyúri és párbér- rendeletek már régen gyakorolják, mert észre­vették, hogy az ilyen idegen vevők miatt a tem­plom és iskola utóbb gazda nélkül maradt. A gyulai határnak már majdnem egy ötöd része idegenek kezében van, akik más határban lakván, a termést Elekre, Kígyósra, Ké'tegyházára, Var- sándra, Csabára szállítják haza. Ez mind az ősi lakosság rovására történik. Azt is helyes dolog volna vételi illetékkel megnehezíteni, hogy idege­nek Gyulára betevén lábukat, itt a legszebb házakat százezrekért megvásárolhassák. Igen méltányos, amit Nagyvárad gyakorol, hogy adás­vételek esetén a kincstári illeték mellett külön városi illetéket is vet ki, ami a városnak szép jövedelmet hajt. Ezt Gyulán is meg kellene csi­nálni és az idegen letelepedőkkel szemben (nem a menekülteket értjük) az adózási kulcsot maga­sabbra kellene megállapítani. Senkinek se lehesen jogcime arra, hogy, mert pénze van és Gyulán birtokot szerez, egyúttal a városnak polgára lehessen. A bevételt fokozó egyéb szabályrendeletek régibb keletűek és régebbi példák és tapasztalatok alapján készültek. így az átutazó idegenek, a játékkártyázás, a mozi dijkötelezettsége helyes és megvalósítandó. A házhelyek eladását sürgősnek ítéljük. De uj városrészek kijelölésére nézve ne­künk külön régi programmunk van, erre nézve — amint időszerű lesz — részletes tervezettel fogunk lapunkban előállani. Igen fontos az el­látatlanok névjegyzékének összeállítása is. Itt a bevallásoknak lélekre kell történniök, mert a múltban tudjuk történtek hamis bevallások. Az ilyeneket féktelen büntetéssel kell sújtani, kik lelkiismeretlenséggel veszik el a kenyeret az arra ráutalt éhező embertársuk és gyermekeik szájá­ból, mert gabonájuk mellett kenyérjegyet is váltottak és gabonájukat tartalékolták. A 30. pontozat a községi kötelékbe való felvétel; ezt más városok példájára a kérvényező vagyoni helyzetéhez aránylagos díjhoz kell kötni. Békés HÍREK. A gyulai kér. Szociális Misszió vasárnap tartott műsoros délutánján felülfizettek : dr. Márky Jánosné 50, dr. báró Apor Vilmos 40, Krezne- rics Gyula 15, Misits Jánosáé, dr. Felfőldy Sán- dorné, Duska Annus, Ulelay Lajosné, Árva Jánosné, Németi Józsefné, Berndt Kornél, Schnájder Jó- zsefné, N. N. 5—5, Szabó Lajosné 4, N. N., N. N. 1—1 koronát. Az érdeklődőknek megjele­nésükért és a jótékony cél támogatásáért, vala­mint a közreműködőknek ezúton is köszönetét mond a szociális missziótársulat vezetősége. Keserves panaszokat hallunk a kenyérhiány miatt. A kevés elárusitóhelyen fél napokat ácso- rog az ellátatlanok serege, és akkor is csak felét kapja meg a szükséges és kért súlynak, ráadásul pedig a fél napot elvesztette, hogy harmadnap a kálváriát újból kezdje. Nem túl­sóban vanpak ugyan e szegény embertársaink, de mégis elegen vannak. A cséplőgépek bugaak, fütyülnek, uj gabonával terhelt kocsik gurulnak befelé a városba, a malmok vígan őrölnek. Vájjon mi akadálya lehet, hogy az Alföld közepén nem lehet megkapni az elegendő mindennapi kenyeret ? Valószínűleg az, hogy a búza ára még most sincs maximálva ? A Hangya szövetkezet megalakítása immár kezdetét vette. Az aláírási felhívás kiboc sájtatott és a taggyüjtés megkezdődött. Aláírni lehet Bállá Fereccz, Bilog János, Cs. Bíró György, Csomós István, Dundler Perencz, Gyepes Gergely, Horti Béla, dr. Jansovits Emil, dr. Konrád Ernő, L. Kovács János, Mérei Gyula, Névery István, Pfaff Ferencz, Székely Lajos, Szentirmai Mihály, Zimmer Józsefnél, 48 as körben, Újvárosi Olvasó­körben, Kath'Olvasókörben, Ipirfcestülefcaél, a gyulai kisgazdák szövetségénél (Tejszövetkezet), nagymagyarvárosi földműves olvasókörben, józsef­városi földműves olvasókörben, Gyulai Földműve­lők Gőzmalma rt.-nál, Polgári körben, Guba György gőzmalmában és a Bőrszövetkezetnél, Amennyiben egyesek taggyüjtésre vállalkoznak, jelentkezzenek dr. Jansovits Emil ügyvédnél, ahol is a gyüjtőivek átvehetők. Az ezelőtt történt alá­írások is most mind megujitandók. Egy üzletrész 100 K, beirási dij 5 K. Kettős eljegyzés. Dr. Szőnyi Béla tiszalöki ügyvéd és neje Fischer Szidónia leányát Adrien­nét eljegyezte dr. Kovalszky Róbert gyulai ügyvéd, Rózát pedig eljegyezte Lindenfeld Ferenc szi­gorló orvos. Az uj búza ára lapunk zártáig nincs meg­állapítva. A beszolgáltatás kezdő határnapja el­múlt, de az utasítás még nincs kibocsátva. A mi­nisztériumban viták voltak az árra nézve. Korányi pénzügyminiszter hevesen ellenezte az 500 koro­nás árat és 300-at javasolt, ami ugyan a nem ter­melőknek elég magas, de úgy látszik, a kisgazda miniszternek nem elég magas. Az fires, vagy tuinagy lakások hatósági összeírását a városi lakásügyi hivatal foganatba vette. Az egész város hat kerületre van osztva, az összeírás házról-házra járással történik. Az összeírok leginkább az erre felkért tanítók. A tulajdonosok és bórlakók kötelesek a lakrészeket az összeírok előtt feltárni, mert ezek mint ható­sági kiküldöttek jelennek meg. A hajléktalanok és vagonlakó menekültek fedél alá juttatása nem­zeti kötelesség és becsületbeli ügy. Mindamellett a requvirálás nem erőszakossággal, hanem lehető­ségig méltányos körültekintéssel és arra való tekintettel is történik, hogy az uj lakó általános helyzete, társadalmi állása és az együtt lak­hatás egyéb feltételei mindkét félre nézve lehető­leg megegyezők legyenek. Mit tervez a gyulai lelkes ifjúság? 1920. julius 17. Az Ébredő Magyarok nagygyűlése Békés­csabán. Az ÉME békéscsabai csoportja, a megye valamennyi csoportjának bevonásával e hó 25-én, vasárnap d. u. 3 órakor Békéscsabán nagygyűlést tart, melyen a központi elnökség országos nevű tagjai is részt vesznek. A népgyülés után hang­verseny lesz a m. kir. Operaház, a Nemzeti szín­ház legkiválóbb művészei felléptével. Úgy a nép­gyülés, mint a hangverseny országos jelentősé­gűnek ígérkezik. A hadifogoly napok előkészítő bizottsága felkéri mindazokat a hölgyeket, akiknek magyar ruhájuk van, hogy hétfőn, julius hó 19-én dél­után 5 órakor a Huszárlaktanya udvarán (Szent István-ut) gyűljenek össze, ahol a hölgyzászlóalj megalakítása ügyében fognak határozni. A gyulai tanítók egyesülete folyó hó 18 án d. u. fél 4 órakor az áll. el. iskola termében tartja évi tisztújító közgyűlését, melyre a gyulai tanítók szives megjelenését kéri az elnökség. A menekültek ügyeinek körzetenként leendő intézésére, segélyezésére, támogatására és érdekeik közvetlenebb és hathatósabb gondozása és elő­mozdítása céljából az Országos Menekültügyi Hivatal kirendeltségeket szervezett. A Békésme­gye területére menekültek ügyeit intéző kiren­deltség székhelye Szegeden van. Két vonatpár közlekedik vasárnap kivételé­vel mindennap matói fogva Békéscsaba—Budapest között. Csabáról indul az egyik reggel 3 óra 57 perckor, másik délután 12 óra 55 perckor. Buda­pestről visszaérkezik Csabára délután 2 óra 50 perekor, este 10 óra 30 perckor. Szeged felé is indul napjában egy uj vonat Csabáról reggel 3 óra 15 perckor. Mint értesülünk, legközelebb Gyulára és Gyuláról is két vonatpár fog naponkint be­osztatni. A gabonaőrlési uj rendelet intézkedése sze­rint az őrlésért a malom 15 százalékot és 3 szá­zalék porlást, darálásért 12 százalékot é3 2 szá­zalék póriast számíthat fel. A tényleg őrlés alá vett gabona 75 százalékra kiőrlése kötelező, tehát a korpa a teljes súly 25 százaléka lesz. A malom jogosítva van a vám kivétele előtt a búzát kiros­tálni és ebből részelni, az ocsu vagy aljat az őrleíőnek kell visszakapni. Itt jegyezzük meg, hogy a gyulai Föidmivelők Részvénytársulati malma újonnan átalakítva az őrlést megkezdette. Tfiz. Góg András Józs f benedeki tanyáján vasárnap délután tüzeset volt. Az ismerelen okból keletkezett tűzesethez a tűzoltóság kivonult s fá­radságos munkával sikerült azt lokalizálni. A tűz elhamvasztott 40 kocsi töreket és 10 kocsi búza szalmát. A kár jelentékeny, az elégett dolgok nem voltak biztosítva. A Magyar Tőzsde uj száma cikket közöl a Közúti, a Földhitelbank, a Déli Vasút, az uj Fabank, a Papíripar stb. tranzakcióiról. Emlékso­rokat szentel a lap Elek Sándornak. Wälder Gyula nyilatkozik londoni útjáról stb. A lap szerkesztő­sége és kiadóhivatala Budapest, Izabella u. 43 sz. Felhívás- Felhívjuk a n. é. közönség figyel­mét mai lapunkban megjelent »Elite fűző-szalon« hirdetésre. A tulajdonos éveken át külföldön szerezte tapasztalatait, a legkényesebb igényeket is kielégíteni képes. A nagyérdemű hölgyközön­ség pártfogását kéri az Elite fűző-szalon Békés­csaba Tátra-utca 4. 1227 2—4 A szórakozásról. Ha egy nép kulturfokát meg akarjuk nézni, akkor nemcsak abba a nagy falanszterbe nézünk be, ahol az emberek hangyamódra, avagy méh­rajhoz hasonlóan reggeltől estig küzdve-fáradva, verejtékezve agyukkeí és erős karjukkal szorgal­masan munkálnak az emberiség egyetemeinek javán, boldogulásán, tökéletesbülésén, hanem be nézünk oda is, azokra a helyekre is, a hol a ki­merült agy és a kifáradt kar pihenést keres és a további munkára erőt, kitartást gyűjt. Nem a játékbarlangok, lebujok lakóit értem én. Ezeknek a közönsége mindenütt egyforma:

Next

/
Oldalképek
Tartalom