Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-06-05 / 46. szám

* Békés 1920 junius 5 Időjárás. A gyilkos napsugár és korai ká­nikula egész májusban uralkodott, tönkretette a korai gyümölcsöket, az epret és cseresnyetermést, megállította az összes konyhakerti növények fej­lődését, ezeken kivü) a dinnyét, paprikát, do­hányt. A gabonafélék elég jól állották, csak az árpa sínylette meg, a kukorica sok helyen nem birt kikelni, de ahol kikelt, ott csodálatosan jól fejlődött a szárazság dacára is. Mivel Űrnapján biztató fordulat állott be és némi esőt kaptunk — mely az elégtől még távol áll, reméljük, hogy elhárul felölünk a már-már végzetessé vált aszály, m^ly egyéb bajunk mellett még az éhhalál ré­mével is fenyegetett. Hűvös, esős időjárás még mindent alaposan helyrehozhatna. A nemzetvédelmi alosztály Űrnapján a Kossuth-téren impozáns lefolyású népgyülést tar­tott, melyen a szónokok azon igazság alapjait fejtegették, hogy katonára és nemzeti haderőre minden államnak szüksége van. A gyűlést Zilahi Kiss Jenő kormánybiztos-főispán nyitotta meg. Nagy hatással szólott Bozó Fái ezredes; majd igen talpraesetten és meggyőzőleg egy szegedi keresztény szocialista munkás, Komán Nándor, aki a kommunistákat mint állambontó és társa­dalomfelforgató népámitókat leplezte le. Több kiváló szónok beszéde után Hoffmann Károly dr. zárta be a gyűlést, melyen nagy tömeg vett részt és nagy figyelemmel hallgatta a lelkes szó­noklatokat. Eleken a kisgazda párt tartott Űrnapján gyűlést, melyre a bejelentett miniszterek nem érkeztek meg, hanem Mayer János államtitkár egy kisgazda párti képviselővel pótolta őket. A gyűlés érdekessége volt, hogy amikor egyik szó­nok Haller nevét akarta kisebbíteni, a nép Haliért éljenezte. A gyűlésből kifolyólag — melyet kü­lönben egy tűzi vaklárma is szétoszlatott — a kisgazda párti agitáció nem erősödött meg az eddigi mértéken felül. A Nemzeti Hitelintézet május 31-én Buda­pesten tartott nagygyűlésén, magába olvasztva a négy milliójával belépett Országos Központi Ban­kot, megalakult és tekintettel arra, hogy a terve­zett 40 milliós alaptőkét 15 millióval túljegyez­ték, elhatározta, hogy alaptőkéjét 120 millióra emeli fel. Ezen felemelt alaptőkéhez jegyzéseket 1920. julius 1-ig úgy fogad el, mintha a jegyzők már 1920. márciusában jegyezték volna, tehát a julius 1-ig esedékes osztalékban is részesülnek ; mig ha valaki 1920. julius 1-je után jegyez, az ezen kedvezménytől elesik, sőt valószínű, hogy a részvény névértékének megfelelő árfolyamemelke­dését is meg kell fizetnie. A Nemzeti Hitelintézet fő célja, hogy karöltve a többi keresztény hason- célu intézményekkel megalapozza azt a keresz­tény pénzügyi frontot, melyre Magyarországnak keresztény alapon való felépítéséhez oly nagy szüksége leend. Gyulán a jegyzések tovább foly­nak s reméljük, hogy az eddig tapasztalt ered­mény határozottan emelkedni fog. Újabban na­gyobb jegyzéseket eszközöltek : Schriffert Márton, Gróh Györgyné, Góg István, Horváth János, Demkó József, Oroszi György, L. Kovács János, Gazsó Péter, Csőke István, özv. Licska Jánosné, Gagó István, Purzsa Demeter, Kukla István, Papp Endre, Góg Péter, Baksa István, ifj. Ko­vács János, Sz. Góg Rozália, Czingulszky Mátyás, Baksa György, Dávid Jakab, Kiss Ferenc, Witt- mann János. Az útlevelek kiállításáért járó dijakat a bel­ügyminiszter 1920. évi junius 1-én kezdődő ha­tállyal a következőleg állapította meg: 1. Nap­számosok, munkások, iparos-segédek, tanoncok, cselédek és általában a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élők részére szóló útleve­lekért 4 korona 70 fillér és ezenfelül 30 fillér bélyegilleték; 2. minden más foglalkozásúak ré­szére szóló útlevelekért 98 korona kiállítási dij és ezenfelül 2 korona bélyegilleték fizetendő. Iparfejlesztési alkalom. Ennek követésre méltó példáját mutatta Tenczer Rezső szabóiparos polgártársunk, aki az ipartestület által rendezett szabászati tanfolyam vezetésével volt megbízva s mint ilyennek tanítványai a sikeres tanítás jutal­mául 2000 korona tiszteletdijat adtak, amit ő az ipartestület elnökségéhez intézett levelében fel­ajánlott szabóipar fejlesztési alapra, aminek kama­taiból — kívánsága szerint — 4—5 évenként egy fiatal szabóiparos tanulmány útjában legyen ki­segítve. Az alap kezelésével az ipartestület bí­zatott meg. Iparosok anyagbeszerzése. Az ipartestület anyagbeszerző csoportja e hó 6-án, vasárnap dél­előtt 10 órakor tartja közgyűlését. Az iparosok között köztudomású, hogy a csoport mily hasznos tevékenységet fejtett ki oly ipari nyersanyagok beszerzése körül, melyek a szabadkereskedelemben egyáltalán nem, vagy csak tulmagas áron voltak helyben beszerezhetők. A vezetőségnek a múlt évben az oláh megszálláson kívül nehézséget oko­zott a pénzkérdés, mert a csoportnak alig van alaptőkéje, a mai magas árak mellett pedig anél­kül eredményesen dolgozni nem lehet. Ezért a vezetőség javasolni fogja a közgyűlésnek a rész­jegyek 500 koronára való felemelését s hogy ily értékű részjegyekből egy-egy iparos többet is ve­hessen. Mai árak mellett különösen szükség van ily közös beszerzésre, mert csakis igy lehet a kis­iparosokat a lánckereskedőktől megvédeni s n nagyban való vásárlás előnyeihez juttatni, miáltal a tulmagas árak valamennyire mérsékelhetők. A csoportnak ez idő szerint 500 tagja van s a veze­tőség reméli, hogy a közgyűlésen csaknem teljes számban fognak megjelenni s a részjegyek árának felemelését a közgyűlés egyhangúlag fogja elfo­gadni, tudva azt, hogy a vezetőség teljesen díjta­lan, tisztán a köz javára fáradozik. A beszerzett anyagokat csakis az üzemköltség felszámításával, üzleti haszon nélkül juttatja tagjaihoz s igy a ja­vasolt tőke felemelés is csak a köz javára szol­gálhat. Az újvárosi olvasókör vasárnap este saját helyiségében hangversennyel egybekötött tánc­vigalmat rendez részben a menekültek javára, részben építési alapjára. A műsor változatosnak és érdekesnek ígérkezik. Kezdete este 8 órakor, beléptidij személyenkint 10 korona. Eljegyzés. Hölezi Antal f. hó 5-én eljegyezte Gyoméról Yincze Ilonkát. (Minden külön értesí­tés helyett. Házasság. Gyulán az utóbbi napokban há­zasságot kötöttek: Gerebenics István Gyepes Annával, Bakró József asztalos Juhász Kiss Te- rézzel, Sposzta Antal kőműves Stir Annával, Ar- gyelán György földmives Such Katalinnal, Ferencz György lakatos Oláh Katalinnal, Gáli Péter föld­mives Botó Máriával, Eisele András kőműves Sál Katalinnal, Balázs György földmives Stir Má­riával, Csete Gyula kereskedő Kukla Rozáliával, Argyelán György földmives Farkas Karolinával, Gróh József fakeresksdő Török Margittal, Sebes­tyén János földmives Kiss Juliánnaval. Hadifoglyok. Budapestről táviratozzák junius 4-ről, hogy oda az oroszországi magyar hadi­foglyok első vonata beérkezett. Moszkvából jöttek, hol három hétig internálva voltak. A következő szállítmány 2—3000 fogoly útban van Budapest felé. Koppenhágából jelentik, hogy a magyar meg­bízott és az orosz szovjet küldöttje az összes oroszországi magyar foglyok hazaszállítása ügyé­ben megegyező megállapodásra jutottak. Halálozások- Az utóbbi napokban elhaltak ; Gara Ferencné sz. Szilágyi Erzsébet 65, Gere­benics Ferenc földmives 73, Szferle János föld­mives 72, Csiszár Sándor földmives 87, Varga Mária 19, özv. Tar Jánosné sz. Portörő Lidia 75, Csete Gábor szabó 56, Sál József asztalos 19 éves korában. Halálozás. Takácsy Mária, jóemiékü Ta- kácsy János volt gyulai kántor leánya, ifjabb éveiben a finom fehérnemüeknek széles kórben ismert művészi érzékű munkása, életének 74-ik évében Gyulán elhunyt. A róni. kaíh. iskola igazgatósága ezen az utón mond köszönetét azoknak, akik megértvén az iskola helyzetét a mai nehéz fuvarozási viszo­nyok között, arra vállalkoztak, hogy ingyen tel­jesített fuvarjaikkal igen nagy költségektől kímél­ték meg a hitközség pénztárát és beszállították az iskola tűzifáját a városerdőről. Ez áldozatrakész gazdák voltak a nagymagyarvárosból Szabados Mátyás, ifj. Kovács János, Szilágyi István, Kovács János, Csomós Mihály, Beleznai István, Góg Pé­ter, Szilágyi István, Góg János, F. Góg János, id. Csőke Mihály, Csomós István, ifj. Csomós István, özv. Metz Józsefi! é, Sukla István, ifj. Csőke Mihály, F.czere Ferenc, Gerebenics Ger­gely, Demkó György, Csomós János, ifj. Góg István, Góg Simon, Kovács István, ifj. Demkó Mihály, Csonka Péter, Demkó József, ifj. Gazsó Péter, ifj. Csőke Péter, Csomós Péter, Csőke György, Sutyák György, Horvát János és Kö­kény Ferenc. A németvárosból K. Schriffert Jó­zsef, M. Schriffert József, Wittmann Frigyes, M. Kempf József, Benkő János, Pfaff Ferenc, Schnei­der József, Japport József, Steigerwald Sándor, Illich Mátyás, ifj. E Schriffert József, Illich Mi­hály, Hack József, Hack Marton, Schriffert István, G Kneifel IstváD. Pettner Adam, Steigeiwald Adám, Exaer József, Schriffert József’ Metz Ja­kab, Metz András, ifj. Kempf József, Magyar István, Kern András és Róth János. Bort exportálunk Hollandiába. A gazdasági tudósitó jelenti: A íöldmivelésügyi kormány már hosszabb idő óta tárgyalásokat folytat Hollandiá­val borkivitel ügyében. A tárgyalások — mint értesülünk — már némi eredménnyel is jártak. — Az üzlet az államra nézve igen előnyös. A kivitel lebonyolításánál a kormány főként a borok jó minőségére és a magyar bor hírnevének meg­őrzésére fektet fősulyt. További szállításokra néz­ve még folynak a tárgyalások, amelyek a leg­szebb eredményekkel kecsegtetnek. Itt említjük meg, hogy a íöldmivelésügyi kormány Svájccal is folytat tárgyalásokat borkivitelére nézve. A tár­gyalások rövidesen eredménnyel fognak végződni. A csehek is hazadnak lapjaikban, hogy a felsőmagyarországi tótokat magukhoz édesgessék, így telekürtölték vezetőik a szlovák földet azzal a rémmesével, hogy a fehér terror Tótkomlóson 7 tót érzelmű polgárt felakasztatott a románok ki­vonulása után. Megnyugtathatjuk a mi szeretett tótjainkat, mint velünk együtt érző és a régi országhatárokon belül ezer év óta együtt élő testvéreinket, hogy sem Tótkomlóson, sem sehol az Alföldön és különösen Békésvármegyében egyetlen tót származása, de magyar állampolgár­nak egy haja szála sem görbült meg semmiféle terror miatt és aljas rágalom az, amit a cseh méregkeverők a magyarokra ily arcátlansággal, minden alap nélkül kitalálnak és terjesztenek. A gabona ára és a közellátás izgatja most elsősorban a közönséget. Buday Barna a Gazda­sági Tudósítóban irja, hogy a földmivelésí és közélelmezési miniszterek egyetértőén jelentették, a gabona forgalmat uj elvek szerint fogják szabályozni. Három holdon aluli termelőket telje­sen mentesítenek. Három holdon felülieket is csak kisebb mérvben vesznek igénybe, fokozato­san, holdanként 30 kilogrammtól 240 kilogrammig a nagyság szerint, maximális áron, mely jelenté­kenyen nagyobb lesz a mainál, de semmi esetre sem 1000 korona. Az állam részére requirált ga­bona közfogyasztás és külföldi eladásra van szánva, a gazdáknak visszahagyandó rész szabad forgalom tárgyát képezi. Ez a tervezet, mely azonban még változást szenvedhet. Magyar-horvát barátság újból való felélesz­tésére történnek utóbbi időben mindkét oldalról kísérletek, melyeknek magyar részről dr. Steuer György államtitkár volt a megindítója. Az eszme igen helyes, mert Horvátország Szerbia zsarnoki uralmából, mi pedig az antant harapófogójából csak úgy szabadulhatunk, ha az ezerév óta együtt élő és egymásra utalt két nép kezet nyújt egy­másnak, mely egyesülésnek Olaszország is — a saját érdekében — támogatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom