Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-05-29 / 44. szám
IjSI. évfoíyam Egyes szám ára 1 korona 44. sxám. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Gyula, 1920. májas 39. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A békeszerződés. Tehát aláírjuk a bókefeltóteleket, melyeket valójában nem is lehet békeszerződésnek nevezni. A szerződéshez két megegyező akarat kell, itt pedig csak az egyik félnek, a győzőnek akarata nyilatkozik meg, a legyőzőiteket meg nem kérdezték, alig hogy meghallgatták. Az érthető, hogy nem kérdezték meg őket, hogy mit akarnak a maguk számára. A legyőzött a maga számára semmit sem akarhat, azt kell akarnia, amit a győző diktál neki. De az már botorság volt, hogy afelől sem kérdezték meg a legyőzőiteket, hogy mit akarnak mindnyájunk javára, Európa és a világ népeinek békéje és jövendő boldogulása javára. Ez az egyoldalúság, a legyőzőiteknek a tárgyalásokból és meghallgattatásból való teljes kirekesztése okozta azt, hogy a béke, amelyet csináltak, nagyon tekintélyes és nagyon előkelő szakemberek és diplomaták véleménye szerint rosszabb a háborúnál és akik ezt a békét csinálták, rosszabbat müveitek még azoknál is, akik a háborút okozták, mert ennek a békének következménye egyes országokra a kétségbeesés, az éhenhalás lesz, más országokra a rend felforgatása, az egész világra pedig a civilizáció elsülyesztóse. Pedig, hogy a legyőzőitek meghallgatása és igazságos, jogos ellenvetéseik figyelembe vétele csak megnyugvást és igazi tartós békét eredményezett volna. Magyarország magatartása mutatja. Kell-e loyalisabb, önzetlenebb legyőzötthöz illőbb magatartás, minthogy Magyarország beleegyezett abba, hogy ezeréves területének elszakítandó részein népszavazás döntsön afelett, hogy a lakosság hova akar tartozni. Aki valóban békét, a népek között megnyugvást akar teremteni, annak egy percig sem lett volna szabad haboznia, hogy ezt a megoldást elfogadja-e. Nem képzelhető tar- tósabb békés állapot, mint az, amely maguknak a népeknek elhatározása alapján jött létre; azoknak az elhatározása alapján, akik öt éven át véreztek és akik legalább egy-két nemzedéken át békét és nyugalmat akaruak élvezni. Az antant ridegen kitért a népszavazás elrendelése elől és ezzel hallgatólag elismerte, hogy fél attól, mert az egészen más állapotot teremtene, mit’aminőt az antant, de fő- kép apró éhes szövetségesei teremteni akartak. A magyar állam és kormány olyan álláspontra helyezkedett, mely örök időkre büszkeségünk és dicsőségünk, lesz, mert nyugodt lelkiismeretről, őszinte bókevágyról, önzetlen szabadságszeretetről, szóval olyan nagyszerű nemzeti erényekről tesz tanúságot, melyek ha minden népben egyformán megvolnának, bizony nem szakadt volna reánk ez a borzalmas világháború és ez a még borzalmasabb béke. Ellenségeink és barátaink bizonyára egyformán elbámultak lelkiismeretünk nyugodtságán, igazságunk biztos tudatán, mellyel beleegyeztünk, sőt kívántuk a népszavazást és elismertük annak eredményét kötelezőnek. Pedig olyan jogon, az ezeréves birtoklásra hivatkozhattunk volna csupán, aminőre nem sok állam hivatkozhatik területéhez való joga megalapítása tekintetében. Mi nyugodtak voltunk és vagyunk, hogy még akkor is, ha valamely félrevezetett és megtévesztett nép az elszakadást mondta volna ki, a történelmi kapcsolat, a gazdasági kényszerűség rövid pár esztendő alatt ezt a megtó- vedt népet is bünbánólag hozta volna vissza a magyar állam kebelére. De ez az igazság változatlanul fog érvé nyesülni a bókefeltételekkel történt erőszakos elszakitások ellenére ép úgy, mint ahogy érvényesült volna, ha valamely félrevezetett nép önmaga szállott volna szembe ezzel az igazsággal. Ez az igazság érvényre jut akár aláírtuk a békefeltóteieket, akár nem és az igazságnak ez a megdönthetetlen ereje teszi teljesen közömbössé, hogy ott van-e aláírásunk a bókeokmányon, vagy nincs. Ha kisebb rosszat jelent pillanatnyilag az aláírás, akkor alá kellett Írni, a távolabbi jövő az aláírástól függetlenül, a semmiféle szerződéssel meg nem változtatható történelmi, gazdasági és társadalmi törvények és igazságok alapján fog kialakulni. Ezt bizonyára mindenki megérti, megértik most elszakított testvéreink és hü nemzetiségeink és semmi jelentőséget nem tulajdonítanak annak az immár a mi nevünket is viselő bókeokmánynak, amelynek ma már a készítői, sem tulajdonítanak semmi jelentőséget A Nemzeti Hitelintézet R.-T.“ részvényeinek aláírása mindenhol oly nagy sikerrel folyik országszerte, hogy az eredetileg 40, majd 80 millió koronára tervezett alaptőkét az e hó végén Budapesten tartandó alakuló közgyűlésen 120 millió koronára fogják felemelni. A végleges alaptőke azonban előreláthatólag még ennél is jóval nagyobb lesz, legalább is az előjelekből, a folytonos újabb jegyzésekből és a létesítendő országos intézmény iránt széles körben megnyilvánult érdeklődésből erre lehet következtetni. Hogy ez az eiőlegesen megnyilvánult bizalom mennyire indokolt, azt két szempont világíthatja meg. Az egyik az intézmény alapításának célja és vezérgondolata. Ha nemzetünket, hazánkat meg akarjuk menteni és a jövőben megszilárdulva akarjuk fenn is tartani, akkor elsősorban a gazdasági élet terén kell a leghatékonyabb tevékenységet kifejteni, ott kell megsemmisíteni azt az alapot, amelynek birtokában az idegen befolyás nemcsak e téren, hanem erkölcsi, kulturális és minden más téren is mindjobban éreztetni fogja káros és végzetes hatását, amire elég szomorú tanulságul szolgálhat a közelmúlt 17 hónapnak destruktiv és korrupt példája. Ezen céljának elérésére ez az intézmény a társadalom minden néprétegét, különösen pedig a magyar nemzet törzsét képező kis- és bözépbirtokos osztályt, a kisipar munkásait és azok vezetőit érdekeltségi körébe bevonva akar egy nagyszabású, az egész országra kiterjedő gazdasági alakulatot létesíteni, helyesen szem előtt tartván azt, hogy egységben az erő. A cél az, hogy a közvetítők szerepe a közgazdasági élet minden vonalán feleslegessé legyen, hogy a termelő és fogyasztó közötti kapcsolat a legrövidebbé és igy mindkét félre a legelőnyösebbé váljék. Ezért általános célján, a pénzintézeti üzletkörön kívül különösen áru-, hitel-, fogyasztó és értékesítő szövetkezeti hálózatot létesít, támogatja a kisbirtok megerősödését és szaporodását, valamint a józan birtokpolitikát olcsó és gyors föld és beruházási hitelek nyújtásával, támogatja a házi és mezőgazdasági ipart, gyárakat és feldolgozó telepeket létesít, községi üzemek, közlekedési, világítási, vízvezetéki, egészségügyi és kultúrintézmények stb. létesítését á legmesszebb menő módokon előmozdítja. Műszaki tanácsadó testületé különösen a gazdaközönségnek fog a gazdasági élet fellendítése és a többtermelés fokozására nézve kiváló szolgálatokat tenni. Mindez azonban csak egy kis része a Nemzeti Hitelintézet széleskörű programmjának, amelynek a homlokán álló nemzeti és keresztény jelszavak adják meg egyúttal az előlegezett bizalom másik alapját. E két szó jelentőségét át kell éreznie ma mindenkinek, aki a jövőben egészséges szellemben megizmosodott Magyarországot akar látni régi határai között s ki kell vennie az ehhez vezető munkából mindenkinek a maga részét. Örvendetesen állapítjuk meg, hogy hazánk minden rendű lakossága siet e célra csatlakozását bejelenteni. Első helyen említve József főhercegnek és Horthy Miklós kormányzónknak nagy ösz- szegü jegyzését, a részvényesek sorában ott találjuk főpapjaink és főuraink kiválóságait, a keresztény és nemzeti politikának jóformán minden egyes vezető alakját mindkét nagy pártnak részéről (Huszár, Friedrich, a két Szabó István), a hazafias építő munkára mindig kész intelligens középosztálynak, az iparnak és kereskedelemnek embereit, de a mi különös súlyt ad az intézmény jövő erejének, az a magyarság zömének, a kis és középbirtokos osztálynak igen nagyszámú jegyzése. Jogosult kilátásunk van arra, hogy a Nemzeti Hitelintézet Gyulán is létesít fiókot, ami helyi szempontból tekintve rendkívül előnyösnek mondható. Kétszeres indok ez arra, hogy városunknak és környékének lakossága minél nagyobb mértékben vegye ki részét e közérdekű intézmény támogatásában olyformán, hogy tehetségéhez mérten lejegyzi annak részvényeit. Ezáltal eltekintve a nemes céltól, amelyhez filléreit segélyül adja, egyszersmind pénzügyi szempontból is előnyös tőkebefektetést eszközöl, mert bizonyosra vehető, hogy az ily módon elhelyezett pénz jelentékeny jövedelmet hoz majd számára. A részvényjegyzések eszközölhetők a létesítendő gyulai fiók vezetőinél: Demkó György, Erdős Mihály, Felföldy Sándor, Heilinger Károly, Hirmann József, Mérey Gyula, Misits János, Molnár Albert, Schreiber Ottó, Soltész Béla, Steigervald Adám és Szilágyi Istvánnál, továbbá yV -| | \ r á (boros, sörös, cognacos, likörös stb.) magas üres palackokért arakat“'S:S^elkil“ Lapunk mai száma 4 oldal.
