Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-05-22 / 42. szám

lid. évfolyam Ctynla, 1920. májas 22 Egyes »»ám ára 1 korona. 42, szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Pnnköst ünnepén. Nagy volt a gyász az apostolok lelkén, midőn eltávozott a földről Jézus s ők útmu­tató, tanácsadó nélkül maradtak szivük emésztő bánatával, habár ott csengett még fülükben a Megváltó édesen zengő szava: „Jobb nektek, hogy elmenjek; mert ha el nem menendek, ama Vigasztaló nem jő tihoz­zátok : de ha elmenendek, elküldöm azt tihoz­zátok . . .“ Remény és félelem ellentétes ér­zelmei váltakoztak a keblekben s az öröm fel-felcsillanó sugárfoszlányát az aggodalom gyötrelmei rejtették sötét árnyba, midőn visz- szagondoltak a Mester azon mondására: „A gyülekezetből kivetnek titeket; sőt eljő az idő, mikor valaki titeket megölend, állítja, hogy isteni tiszteletet cselekszik . . .“ Ámde ki csudálhatná, ha midőn a meg­jósolt zivatar előjelei mutatkoznak, megdöb­ben a szív a jövő veszély gondolatára ? Le­hetne e kárhoztatni az apostolokat azért, hogy midőn lelkiszemeik előtt feltárult a küzdelmek ádáz tusája, mely az evangélium melletti harcban reájuk vár, midőn átgondolták az üldöztetés, rabbilincs, vértanúhalál keserves kínjait, melyek, Jézus jóslata szerint, osztály­részül jut: elborult leikök, bánatórzet ült szivökbe . . . Az apostolok bátrak voltak, mig köze- lökben tudták Jézust, csak akkor vett erőt telkükön a félelem, midőn árván hagyta őket az eltávozott Mester s epedve várták eljöve­telét a Vigasztalónak, hogy leibök gyászba- borult egén felragyogjon az öröm tündöklő napja; az éjnek homályát tova űzze a re­ménység csillaga; hogy valósulást nyerjen rajtuk Jézus biztató Ígérete: „íme, én elkül­döm tireátok az ón Atyámnak Ígéretét. . A Pünköst ez ígéret teljesültének, a Szentlélek kitöltetésének emlékünnepe, de e naphoz fűződik a keresztyén aDyaszentegyház megalakulásának örvendetes eseménye. E múltra tekintsünk vissza ma s midőn ezt tesszük, vegyük mindnyájan Istennek Szentlelkét, hogy annak ereje hathatósan munkálkodjék sziveinkben megedződjünk az élet harcára, a kisértéseknek legyőzésére. Nagy szükségünk van mindnyájunknak a pünkösti lelkesültségre, mert „gonosz időket élünk 1 ...“ Itt a vallás virágait látjuk botor kéztől megtépetten; a kételkedés szele, a hi­tetlenség tomboló zivatara lengeti, ostromolja a hitnek évszázadok viharharcát kiállott erős fáját . . . Amott a hazafiság dicső oltárának szent lángjait oltogatják némelyek, a kegye­lettel ápolt szent sírokat megtapodni vakme­rők, dacolva a dicső ősök szellemével, szembe- szállva Istennel, emberrel... az eszmék har­cában hiven küzdött nemzeti nagyjaink nyugvó porait is háboritni törekednek; vétkezvén ég és föld ellen, maguk tépik le magukról az „Istenfiuság“ fenséges jellegét s lesznek Kain bűnében leledzők, hogy nyugtokat veszítvén, számkivetettek, megbélyegzettekké legyenek a földi életben s az örökkévalóságban .. . Ugyanazért nagy szükség van arra, hogy felfohászkodjunk mindannyian: .Jövel Szent­lélek Ut Isten! Töltsd be sziveinket épen mennyei szent ajándékkal, szivbeli szent buz- góságga^-l...“ Mert csak igy gyulhat világos­ság a sötét tereken, csak igy ülhet öröm, boldogság a lelkekben ; a bűn tövisei ekónt pusztulnak el, hogy erény virágait ápoljon minden kebel. Ha szivünkben vallásosság tiszta fényű lángja ég állandó tűzzel; ha embertársainkat szeretjük krisztusi szeretettel; ha a szivekben honszeretet szent érzelme nemes tettekben tündöklő törhetlen erőben él: viruló tavaszt országok, nemzetek életében komor téllé nem változtathat emberi rosszakarat, ármány; felhő nem takarhat tartósan ragyogó napot; a megtapodott jog, porba tiport igazság győ­zelmének ideje gyorsan elkövetkezik, mert csak ott lehet valódi élet, igaz boldogság, hol örök diadalra jutott az Isten—haza—-ember­szeretet Szentháromsága az emberi szivek­ben ! . . . Dombi Lajos. Anka János. A gyulai választókerület keresztény nemzeti választópolgársága — mint már megírtuk — a központi pártvezetőséggel egyetértésben egyhan­gúlag jelölte képviselőjének Anka János írót, a párt központi igazgatóját. A hetek óta városunk­ban és a kerületben időző jelöltünk rokonszenves személyét már úgyszólván mindenki ismeri; itt az ideje, hogy élete eddigi pályáját is megismer­tessük a választókkal. Anka János Yarságon született Udvarhely- megyében 1883 május 5-én. Földmives szülők egyetlen gyermeke, ki 10 éves korában apátián- anyátlan árva maradt s maga erejéből Székely­udvarhelyen a katholikus gimnáziumban jelesen érettségizett; azután a kolozsvári egyetemen a jogi szakra iratkozott be. Tizenkét évig állami tisztviselő volt a szekszárdi és dicsőszentmártoni penzügyigazgatóságnál, majd mint kiváló tisztvi­selőt felvitték a pénzügyminisztériumba. Már vi­déki tartózkodása idején feltűnést keltettek a fő­városi napi és heti lapokban megjelent cikkei, versei és novellái. Különösen »Tengerszemek« c. alatt kiadott költeményeit fogadta a kritika nagy elismeréssel és úgy üdvözölte őt, mint a keresz- tényszellemü költészet úttörőjét, ki uj eszméket, uj nagy gondolatokat vitt a magyar lírába. Röviddel azután >A hegyek álma« címmel jelent meg egy nagy szabású regénye. Néhány év alatt a sajtóban és a szépirodalomban a vezérek közé küzdötte fel magát; vezércikkírója és belső mun­katársa volt az egyetlen keresztény napilapnak, az * Alkotmány“-nak és főszerkesztője a nagy­tekintélyű keresztény szépirodalmi lapnak, az „Élet"-nek. Mindenkor kemény meggyőződésű harcosa volt a keresztény nemzeti eszméknek. Nagy sze­repet játszott a keresztény népvédelmi mozgal­makban és a keresztény munkásság megszervező- eb^ A tisztviselői mozgalmaknak is egyik ve­zetője volt, ki a tisztviselők lapját is szerkesztette. Kemény magyarságának és vértanuságra kész meggyőződésének a kommunizmus idején adta fényes bizonyságát, amikor a nemzetgyilkos, or- szágpusztitó vörös uralom ellen ellenforradalmat szervezett. — A június 24 iki ellenforradalomnak egyik legelszántabb, vakmerő bátorságu szervezője és vezére volt, kinek fejére százezer koronát tűzött ki Kun Béla és kiadta a parancsot a teroristák- nak, hogy elfogatás esetén azonnal végezzék ki. Anka pedig két hónapig Budapesten egy templom­toronyban lakott és onnan irányította tovább az ellenforradalmi mozgalmakat. Ellenforradalmi szereplésével a történelem lapjaira irta fel a nevét, de a bolsevizmus bukását követő keresztény szervezkedés idején beleírta azt a magyar nép millióinak szivébe is. Bejárta az ország valamennyi vidékét, apostoli lélekkel hir­dette a nemzeti feltámadás igéit. Nagy része van abban, hogy ma keresztény kormány intézi az ország sorsát. Sokoldalú, fáradhatatlan közéleti tevékenységét jellemzi az, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának igazgatója, a Ke­resztény Iparosok Országos Szövetségének egyik vezetője és alapítója, a Keresztény Munkáiszerve- zetek vezérlő bizottságának tagja, á „Nemzeti Újság“ munkatársa, az nEletu főszerkesztője, a Nem! Nem! Soha! területyédelmi lap és a rok­kantak lapjának főszerkesztője, a Köztisztviselők Lapjának főmunkatársa stb. Mindezek, amiket itt Anka Jánosról meg­irtunk, csak barátainak kifaggatása után tudtuk megírni, mert Anka János maga a megtestesült szerénység és igénytelenség, aki önmagáról soha­sem beszél. Pedig volna mivel dicsekednie. Mily kevés iró van, aki napjainkban nem azért irt, hogy írásait kapkodja a közönség, hanem csak azért, hogy írásaiba a maga igaz lelkét öntse és az irodalom igazi forrásaihoz vigye vissza az er­kölcseiben, ízlésében megrontott közönséget. És Anka János ilyen iró. Mily kevés hazafi van, aki akkor is szereti a hazát, mikor az életveszéllyel jár. És Anka János ilyen hazafi. Azok a nagy­hangú hazafiak, akik a nyugalom éveiben naponta verték honszeretettől dagadni látszó mellüket, mind eltűntek, mikor most igazi veszélyben volt ezeréves hazánk, Anka János neve ellenben akkor tűnt fel, mikor aknák fölött járó monitorok tete­jéről, ágyukkal szembenézve kellett szeretni a hazát. Igaz, nem sorolhatunk fel egy tucat pénzintézetet és más más vállalatot, melynek Anka János igazgatója volna, de talán nem ez a nagyság ismérve, nem írhattuk, hogy ő felségé­nek belső titkos tanácsosa, de tudjuk, hogy ő neki magának van egy titkos tanácsadója, amely minden dologban megbízható kalauza és ez a hazaszeretet. Erezzük, hogy ilyen hazafiakra van ma szüksége a hazának és érezzük, hogy az ő jelöltetésével megtisztelés érte kerületünket, melyre méltóknak kell mutatkoznunk. Apponyi a keresztény kurzusról. A szűk terjedelmű budapesti lapok csak részleteket közöltek Apponyi Albertnak a Szent István Akadémiában minap mondott beszédéből. A különböző irányú lapok különböző részleteket ragadtak ki és adtak olvasóik elé. A nem kifeje­zetten keresztény lapok idézték a nemes gróf »apostoli« beszédéből a végső összefoglalást, mely­ben ezek a mondatok foglaltatnak : »Az igazsá­gosság azt kívánja, hogy ne bűnhődjék senki, aki •• 11 r ■ (boros, sörös, cognacos, likörös stb.} magas I 1 V« A 1\ Q I ti O; Sí ií ki Aft árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk Ultik pdláljKUKüI t WEISZ MÓR és TÁRSA, Gyula. 679 ic-io Lapunk mai uína 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom