Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-05-15 / 40. szám
/ LII. évfolyam. Egyes szám ára 1 korona. Gdynia, 1930. május 15. " 40. sxám Előfizetési árak: Egész évre . . 50 K — f Fél évre . . 25 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. i POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FEREYC Megjelenik szerdán és szombaton. Útmutatás* A Tiszántúl jó magyar népe tanácstalanul áll. Mint valami hirtelen, pusztító forgószél vonult rajta keresztül egy jó esztendővel ezelőtt a forradalom és a bolsevizmus, majd mint egy fagyos tél nehezedett reá a román megszállás és most megrohannak bennünket uj, a politikában szokatlan jelszavakkal: keresztény, nemzeti, kisgazda stb. — Úgy érezzük magunkat, mint aki évtizedeken át tartott távoliét után jön haza szülőfalujába és apai házába. Mindent megváltozva talál. Uj neveket hall. uj arcokat lát. Elébb meg kell mindent kérdeznie otthon, csak azután ismeri meg az embereket, tudja meg a változásokat. Mikor utoljára választottunk,- még nagyhatalom voltunk és a magyar politikában az választotta szét a pártokat, hogy melyik minő szoros kapcsolatot akart azzal a másik állammal, mellyel együtt nagyhatalmat alkottunk. Ma a világ legnyomorultabb nemzete vagyunk, jóllehet megvan mindenünk, amiért évszázadokon át küzdöttünk, évtizedek óta gyűlöltük egymást és amikért felforgattunk ebben az országban mindent: békét, egyetértést, alkot-, mányosságot; megvan a sokat sóhajtott függetlenség, önállóság, megvan egy esztendő óta még az önálló magyar hadsereg is és mégis mi vagyunk a legnyomorultabbak, a legkol- dusabbak. Nem a magunk ellen kihívott végzet kegyetlen játéka ez ? Mintha mondaná: ime, odaadok nektek mindent, amiért harcoltatok képzelt ellenségeitekkel, veszekedtetek önmagatokkal, de cserébe elveszem, amit meg nem becsültetek, mert azt hitietek, soha el nem veszíthetitek, országotok ezeréves területét. És ebben a fátumszerü helyzetben, aminőben a magyar ezerév óta nem volt, kérdeznek meg minden 24 esztendős magyar embert, asszonyt, hogy minő politikai programT A » C A. Nem! Soha ! Gyula ráros közönségének a békefeltételek ellen tiltakozó népgyülésén, 1920. évi május hó 9-én szavalta Wagner Ettg. Előtted állunk büszke Frankkon népe ! Egtj hontalan nép kér egy uj hazát.. . Halálkiáltás lett az esdeklésünk, Mely véres vádként száll a földön át. Koldusok lettünk . . . Elveszett a földünk S mi szent kincsünk, a hon is elveszett, Mert rablók vagytok, mert szivetek nincsen, Mert sirba dobtatok egy nemzetet . . . Adjátok vissza Erdélyt! Most még kérünk, Az óhajunk most még könyörgő vágy, De jaj nektek, ha uj hazát keresni Elindul egyszer a nagy Hortobágy ! Adjátok vissza Zrínyi Miklós várát Mert elszakadni tőlünk nem akar, Adjátok vissza délibábos rónánk S a Csák Mátéknak földjét . . . mert magyar. Adjatok vissza mindent, mert mienk volt . . . Mert jaj, ha feltámad a fergeteg m • Üres mot vall a magáénak, minő elveket hirdető, minő törekvéseket követő férfiút vagy nőt akar a nemzet gyűlésébe küldeni. Hát mit mondhat erre minden magyar férfi és asz- szony ? Semmi mást, mint hogy olyan elvet vall, olyan eszméket támogat, melyek ismét visszahozzák Magyarország ezeréves határait, milliókra menő elszakított véreinket, mindezeket visszahozzák, anélkül, hogy nagynehe- zen elépt függetlenségünkből, önállóságunkból az okvetlenül szükségesnél többet kelljen feláldoznunk. Mi alkothat itt ismét nemzeti államot és mi hozhatja vissza elszakított véreinket? Nemzeti államot csak az igazságos hatalom képes újból alkotni, az az igazságos hatalom, mely részrehajlás, elfogultság nélkül bünteti a gonoszt, jutalmazza az erényt. Hatalmat pedig nem teremthet más, mint az erő, erőt pedig csak az egység adhat. Mindenekfelett tehát egységre kell törekednünk, kiküszöbölnünk minden ellentétet, mely a társadalom különböző osztályai között létezik vagy létezhet. Ezeknek az ellentéteknek kiküszöbölésére pedig nem alkalmas semmi olyan programm, mely valamely osztálynak a másik felett való elsőbbségét, nagyobb jelentőségét hirdeti és érdekeinek nagyobb mérvű figyelembe vételét követeli. Egységbe tömöríteni csak azok az eszmék képesek a nemzetet, melyek mindnyájunkkal közösek, melyekben ma mindnyájan egyetértünk, melyek nem választhatják szót sem a felekezeteket, sem a nemzetiségeket, sem az osztályokat. Ezek az eszmék pedig egyetlen törekvésben fejeződnek ki: a régi, egységes, nagy, keresztény, nemzeti Magyarországot akarjuk ! Minden öntudatos magyar tömörüljön a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártkötelékébe. II., Rákóczi Ferenc-utca 14. szám. S a délibábos földünk visszavenni Megindulnak a nagy magyar hegyek! . . . Még tűrünk némán és reménykedünk bízva, Mig Istenünk felettünk trónust ül, De jaj nektek, ha megharsan az ének: Hazádnak rendületlenül! . . . Egy ezredévig jóban, rosszban együtt S a szittyának ne légyen most hona ? • Bitangok tépjék ki zsibbadt karunkból ? Elválni tőle most f . . Nem ! . Nem l . . Soha ! . . Vulkán. Izenet Zilahról*). Szilágymegye fia, Békés főispánjai Ős családod fészkén az oláh igája, Az sem lenne csoda, ha Zilah patakja A nép búkönny étöl tengerré dagadna ! . . . Mozdulnak a sírok rendre éjféltájon, őseink szellemét szárnyra kelni látom, A szél lebbenésben, a fü zizzenésben, A felénk száguldó izenetet vélem. Mintha ez izenet azt suttogná nekünk: *) Irta és Zilahi Kiss Jenő főispán tiszteletére rendezett vacsorán 1920. május 4-én felolvasta: Loznby Lajos. Haller és Bleyer miniszterek Gyulán. Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter és Bleyer Jakab a nemzetiségi kis- sebbsógek minisztere vasárnap reggel 6—7 óra között az államtitkárok és nemzetgyűlési képviselők kíséretében Gyulára érkeznek. A minisztereket ünnepélyesen fogadják és vasárnap délelőtt 11 órakor nagy népgyiilés lesz a Göndöcs- népkertben, amelyen a miniszterek és a képviselők beszédet fognak mondani. Legyen ott mindenki! Caillaux. A »hazaárulásért« három esztendő óta lezárva tartott francia államférfit, Caillauxfc a legfőbb francia bíróság három esztendei fogházra ítélte, büntetését teljesen kitöltöttnek vette és őt azonnal szabadon bocsátotta. Most már mindenki előtt világos lehet, hogy a többszörösen miniszterviselt férfiúnak nem lehetett más bűne, mint, hogy nem hitt olyan rendületlenül a győzelemben, mint ahogy abban hinni kell, ha csakugyan győzni akar egy élet-halálharcot vívó nemzet. Hiszen kétségtelen, hogy ha valóban titkos és rossz szándékú összeköttetése lett volna Caillaux- nak hazája ellenségeivel, mint ahogy vádolták, akkor nem három esztendei fogházra ítélték volna. Miért kellett tehát e kiváló férfiúnak mégis három esztendőt fogságban töltenie ? Ismételjük, csak azért, mert defaitista volt, mert nem hitt „Sírban nem nyughatunk, bolygó lelkek lettünk, Az ezeresztendös Magyarország sorsa Nem lehet, hogy rajta falánk raj osztozna ; El a mi Istenünk, Ur mindenek felett. Nem engedheti meg, hogy a magyar nemzet Elvesszen, lehulljon ily dísztelen sirba, A végzet könyvébe nem lehet ez Írva ; A Kárpát bércétől le az Adriáig Mig él magyar — s vére savóvá nem válik — Arra törekedjék: földünk minden röge Magyar föld maradjon most és mindörökre . . . Ha e cél elérve: akkor pihenhettek, Béke virágai nyílhatnak tinektek! . . . Nekünk is csak akkor lehet csendes álmunk, Ha azt megtettétek, mit tőletek várunk! . . .“ * * * Lelki szemem látja a jövőnek képét, Magyarország nagy lett, minden röge érték, Áldott földjét egymást megértő nép lakja, Isten — s honszeretet minden gondolatja . . . Érjf meg ez időt a mi főispánunk! Enilél jobbat, szebbet hogyan is kívánjunk? . . . Ezért imádkozzunk, dolgozzunk ... S az Isten Kegyelmes lesz hozzánk, hogy célhoz segítsen l. .. Legyen Magyarország hatalmas, mint régen, S itt mindig csak igaz, hü hazafi éljen ! .. . I • | \ r i (boros, sörrj , cognacos, liköräs stb.) magas palackokért Lapunk mai száma 4 oldal.
