Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-04-24 / 34. szám

% Békés 1920 április'24. pályája megindult s csaknem egy negyed­század múlt el azóta, hogy a »fáradt vándor« honi földbe pihenni tért. Munkás életének egész szellemi hagyatéka azonban itt maradt: a hazának, az irodalomnak s a megértő hálás utódoknak. Pálffy Albert nem e kornak volt a szülötte. Hazánk legmozgalmasabb korszaká­ban élt, midőn a nemzet — őserejének tuda­tára ébredve — elavult intézményeiből uj életre kelt; midőn egy szebb jövőben bizó, a haza üdvén önzetlenül munkálkodó nagy tábor volt az egész ország. Az aj Magyar- országot kellett kiküzdeni tollal és karddal! S a tollal küzdők lelkes seregében, a politi­kai irók kicsiny sorában a legfáradhatatlanab­bak és legérdemesebbek egyike volt épen, Pálffy. Fiatal lelkének egész hevével és meg­győződésével harcolt a reformokért, hirlapi cikkeinek kimeríthetetlen bőségével a nemzet jogainak kivívásáért. Az ország alkotmányos szabadságának kiküzdésében nemsokkal kisebb érdemei vaunak a legkiválóbb hazafiakénál. A szabadságharc idején ugyanis Kossuth, majd a kiegyezéskor Deák mellett az ország politikai hangulatának irányításában s a ki­bontakozás utjának megjelölésében a leg­fontosabb szerepet ő töltötte be. Amilyen hevesen izgatott a szabadságharc előtt az erőszakos átalakulás mellett, ép oly mérsék­lettel s higgadtsággal irt azután a békés ki­egyezés szükségességéről, miut amely módok a maguk idején a legmegfelelőbbnek bizo­nyultak. Még regényeiben és novelláiban is minduntalan kitör belőle alaptermészete a politikai iró, a lelkes hazafi. A mese, a cselekvény keretében leginkább a korabeli politikai és társadalmi viszonyokat, azoknak tipikus alakjait rajzolja még pedig úgy, hogy azok az ő ujitó eszméinek és törekvéseinek bü képviselői. Müvei főkép stilus szempont­jából nagy átalakító és nemesitő hatást gyakoroltak irodalmunkban, amiért is jogo­san nevezzük öt a magyar hirlapi és mü prózai stil egyik megteremtőjének. Munkáiban feltáruló pályafutásából kivi­láglik, hogy lángoló szeretette! csüggőtt hazája boldogulásán; minden tehetségét, minden idejét az ő szolgálatának szentelte. Még a száműzetés keserveit is szívesen viselte el érette. S bár ott is megértésre és szeretetre talált, sietett visszatérni hazájába, mihelyt csak lehetett. Haza hozta őt a honi rögök rajongó szeretető, hazája sorsa iránti aggódó ■ érdeklődése, az alföld — a szabadság szim­bóluma — az általa rajzolt kedvenc alakok­kal, gyermekkori emlékei középpontja e kicsiny ház, melyben bölcsője ringott s melyben gügyögő ajakkal sajátította el a romlatlan szép magyar nyelvet, későbbi nagy diadalainak ragyogó fegyverét. A mienk volt ő életében s mienk maradt halála után is; a távoli idegenben s az »örökös hazában« egyaránt. Földi marad­ványai már rég elporladtak a Kexepesi-uti temetőben, de sértetlenül megmaradt tartal­mas nemes életének minden eredménye: egy szép politikai és irodalmi pályafutás értékes öröksége és egy önzetlen hazafi ideális mintaképe — emlékül és tanúságul a késői utódoknak. A háború szörnyűségeitől megmételye­zett szenvedélyek féktelen íombolása régi vallás-erkölcsi alapon álló világnézetünket, nemzeti érzületünket megrendítette, hazafiul reményeinket szétfoszlatta. Az álnok szom szádok végvonaglásban lévő országunknak már halotti torára gyülekeztek, testét dara­bokra tépték! Kihez forduljunk a meg próbáltatások e kinosan nehéz ideiben? Kire tekintsünk, kit kövessünk a reánk váró óriási feladat folelőségteljes véghezvitelében ? Lehet-e szebb, eszményibb mintaképünk, dicsőbb vezérünk e nagy nemzetépitő mun­kában — midőn ismét szóval és tettel, tollal és karddal kell sikra szállanunk eg| u; Magyarországért — városunk ünnepelt szü­lötténél Pálffynál ? Bizonyára nem ! Most pedig végezetül, midőn kegyeletei megemlékezésük e szerény jelével emlék­tábláját megkoszorúzzuk, kérdem: vajjor elfeledhetjük-e őt, ki egész életét hazájának szentelte ? — A zöld koszorú elhervad, az érc és márvány emléktábla leomolhat, d önzetlen hazafias munkásságával önmaga állította drága cmléie soha el nem enyész­het: az minden igaz hazafi szivében élni fog örökké! * * Gyula város lakossága csak önmagát tiszteli meg azzal, ha jeles szülöttének, Pálffy Albertnek emlékét tiszteli, ehhez az ifjúságot is hozzászoktatja. A keddi ünnep­ség bizonyára nem a hálás emlékezés hiánya, hanem csupán az előkészítés hirtelensége miatt volt részvétlenebb, mint azt szerettük volna. Emlékezzünk hát gyakrabban kiváló férfiainkra és az eszmékért való önzetlen küzdelemben legyenek mindig példaadóink. A Menekülteket Védő Szövetség békésmegyei megbízottai a következő sorok közlésére kértek fel: A »Békés« folyó évi április hó 21-i számában a menekültek segélyezésére vonat­kozó cikk egy része egy más jótékonycélu akcióra irányuló cikk keretén belül jelent meg. A közönség teljes tájékoztatására közöl­jük, hogy a százezernyi, hontalanná vált, még ma is több mint 300 vaggonbaq lakó szerencsétlen véreink mérhetetlen nyomorá­nak enyhítésére a Felvidéki Liga, Délvidéki Liga és as Erdélyi Magyar Ssékely Ssövetség egyesülvén, megalkották a Menekülteket Védő Ssövétségét, ő fensége József királyi herceg fővédnóksége, Csernoch János bíboros herceg­prímás, gróf Apponyi Albert és Huszár Ká­roly védnöksége alatt. A Szövetség azt a célt tűzte zászlajára, hogy a megszálló csapatok és hatóságok barbarizmusa által kiűzött, koldusbotra juttatott menekülteknek — rang és valláskülönbség nélkül az anyagi és er­kölcsi elpusztulástól való megmentésére a szükséges anyagi eszközöket, a társadalom áldozatkészsége utján megszerezze. A mi gyűjtési akciónk iránt a város közönsége körében tapasztalt tévedést illető­leg a város polgármesteréhez fordultunk, aki a következő kijelentést tette : A menekülteket védő szövetség gyűjtési akciójával egyidejűleg városunkban tartóz­kodnak a külügyminisztérium békeelőkészitő ügyosztályának kiküldött tiszt tagjai is, akik integritási jelvények terjesztésével vannak megbízva. A közönség abban a hitben és feltevés­ben van, hogy ezen urak szintén a menekült- ügyi akció szolgálatában állanak s ezért vetődött fel az a kérdés, hogyan működhe­tik egy és ugyanazon pillanatban ugyanazon célra két bizottság itt ? Fel kell tehát világosítani a város közönségét, hogy a menekülteket védő szö­vetség a menekültek segélyezésére működik, mig a tiszti kiküldöttek az integritási jel­vény akciót szolgálják Vakar miniszteri biztos rendelete szerint. Csáky Antal szinigazgató ünneplése Békéscsabán. Méltán kezdhetnénk úgy is, hogy Csáky Antal gyulai szinigazgató, mert a színtár­sulat tulajdonképen az őszön itt Gyulán alakult meg, itt rendezkedett be, itt tartotta első előadásait. Mi láttuk azt az óriási mun­kát, amit az első előadásokhoz szükséges díszletek, felszerelések, ruhatár és kellékek előteremtése igényelt s már akkor elisme­réssel és méltánylással kisértük az igazgató bátor kezdését, kitartását és honoráltuk munkásságát, mikor jóformán a semmiből varázsolta elő a szebbnél-szebb díszleteket. Gyuláról Nagyszalontára ment társu­latával az igazgató, onnan pedig bevonult január elsején téli székhelyére, Békéscsabára, hol azóta általános megelégedésre működik. Április 14-én meleg ünneplésben volt része Csákycak, Az országos szinészegyesület ki* küldötte Roboz Elek hozta részére Buda­pestről a szinészeti kormánybiztos üdvözle­tét és elismerését, hogy a legnehezebb idők­ben,-a szomorú román megszállás alatt a magyar kultúra ápolására szervezte meg tár­sulatát. Az igazgató csak most jelenthette be az országos egyesületnek, hogy társula­tát megalakította s az egyesület csak most a románok kivonulása után vehette tudo­másul a szervezést. Koboz Elek kiküldött a társulattal gyűlést tartott. Köszönte az igaz­gatónak és a társulat minden egyes tagjá­nak önzetlen, fáradhatatlan és minden aka­dályt legyőző munkásságát, melyc-t együtt- érezve kifejtettek. Külön köszönetét mon­dott Bally Vincének, ki a társulat gazdája és gazdászati ügyvezetője, aki a társulat gaz­dasági ügyeit teljes hozzáértéssel és pedáns pontossággal vezeti. Szerencsét kivánt a tár­sulat jövő működéséhez, arra kérte az igaz­gatót, hogy legyen továbbra is pártfogója a színészeknek, segitse és szeresse ötét, de kö­vetelje tőlük a rendet és pontosságot. Ők a magyar kultúra munkásai, akikre a jövőben fontos feladatok várnak, mert ők lesznek hivatva bevilágítani azon sötétségbe, mely sötétségben a magyar géniusz máskülönben teljesen kihalna. Csáky Antal mély megha­tottsággal válaszolt. Vázolta a kezdés ne­hézségeit és örömtelt szívvel állapította meg, hogy az együttes, vállvetett szorgalom és munka eredménye a mai siker és a társulat rendezett viszonyai. H I B E K. — Buzaszentelő napja lesz holnap, vasár­nap szent Márk napján, mikor is az anya­templomban az első szentmise nem réggel 8 órakor, hanem kivételesen fél nyolckor kezdődik s utána a szokásos körmenet lesz tartva, ha az idő engedi a kálváriára. A kedvező tavaszi időjárás, amely tíz nap óta már végzetesen kezdett átalakulni tartós szárazsággá, csütörtökön meghozta a várt áldásos esőt, mert délután 6 óra táj­ban a déli és nyugati oldalról sűrű fekete fellegek nyomultak elő ás kiadós esővel ked­veskedtek. Előző napon ugyanezen időtájban nagy felhőzet terült el a gyulai, kigyósi, csabai, békési és dobozi határ felett s az epész éjjel hulló csendes, meleg eső kincse­ket érő jótéteményként hatott z vetések és veteményekre. Azt hisszük, hogy az esőzés ismétlődni fog. A Keresztény Nemzeti Párt központi jelöltje, Anka Janos és kiküldött társai 8 héten két testület előtt tartottak szabad előadást Gyulán nagy közönség előtt. Első Ízben a tanárok és tanítók előtt, másodízben a nagymagyarvárosi körben. Mindkét helyen sikerült meggyőzniük a hallgatóságot arról, hogy nem osztályérdek parlamentet kell ma a válságos időben a nemzet élére állítani, hanem egységes kormányzópártot, mely ki­felé a békekötésre és befelé a belső béke fenntartására imponálni képes legyen. Min­den megbontó kísérlet ma káros és idöelőtti. Legyen először béke és rend, azután ráérünk az osztályok bajait orvosolni. A gyűlések ilyen elhatározással végződtek. A magyar hadsereg felszerelésére or­szágszerte megindult társadalmi gyűjtésre ismételten felhívjuk a közönség figyelmét azzal, hogy az adományok egyenesen Gyula város pénztárához küldendők be, mely azo­kat külön letétként kezeli. Adakozzék min­denki szives készséggel és tehetsége szerint. Különösen a módos gazdálkodók, nagyfor- galrnu kereskedők és iparosok hozhatják ál­dozataikat a hazaszeretet oltárára, akikben, azt hisszük, nem is fog a hadsereg várako­zásában megcsalódni. Képviselőválasztás! mozgalmak Gynlán. Bállá Aiadar az országos keresztény kis­gazdapárt egyik elnöke, aki a szegedi ellen­forradalmi kormánynak miniszter-tagja volt, április 20-án a 48-as körben előadást tar­tott az aktuális politikai kérdésről. A város minden kerületéből voltak jelen a régi füg­getlenségi párt vezető tagjaiból és nagy figyelemmel hallgatták az érdekes előadást. Baíla Aladár most Békés- és Csanádvárme- gyékben körutat tart titkára Medvigy Ele­mér kíséretében. Vasárnap lesz Békéscsabán a kerületközi értekezlet, mely a megye ösz- szes választókerületeit, illetőleg a jelöltekre nézve tervezetet készit. A gyulai csendőrparancsnokság lapunk utján is felhívja a közönséget, hogy azon károsultak, kiktől a volt kommunista kor­mányát, vagy a direktórium parancsára ékszereket, drágaságokat, vagy emléktárgya­kat vittek el, ezen tényt és károsodásukat a csendőrparancsnokságnál jelentsék be. Előlépés. Dr. Gyulai József, jóemlékü Sál József Gyula városi állatorvos fia, eddigi kultuszminiszteri titkár osztály tanácsosi cím­mel és jelleggel ugyancsak a vallás és köz­oktatási minisztériumba beosztva előlépett. Az Erkel Ferenc daloskor hétfőn este 8 órakor a szokott helyen gyakorló órát tart, melyre a daloskor összes tagjait egy­behívom és megjelenni kérem. Székely Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom