Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-04-17 / 32. szám
* Egyes SKána ára 1 korona, Eli. évfolyam. Gyula, 1920. április 17. 32. szám. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyllllér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f r BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér DOBAY JÁ.YOS könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyilttcrek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC megjelenik szerdán és szombaton A Keresztény Nemzeti Egyesüléshez tartozó Föld míves-párt 3920. évi április hő 18-án, azaz vasárnap délután 5 órakor értekezletet tart Gyulán a városháza nagytermében, hol férfiak és nők egyenlően megjelenhetnek. Egy német rólunk. Egy budapesti újságíró meglátogatta dr. Wolff Gyula berlini egyetemi tanárt, titkos tanácsost és a legyőzött központi hatalmak helyzetéről kérte véleményét. A professzor ur Németország helyzetéről lényegben csak annyit mondott, hogy az ő hazája ez idő szerint csak gazdasági politikát folytathat, amit magyarán úgy kell érteni, hogy a németeknek csak dolgozniok és dolgozniok kell. Azt mondotta azután, hogy a volt osztrákmagyar monarkia népei közül a német- osztrákokat és a magyarokat tette legjobban tönkre a vereség és a kegyetlen béke, mindazonáltal a magyarságot ő nem félti, mert ismeretesek a magyar faj államfenntartó képességei és Magyar- ország jövője a magyarság nagy erényeit ismerőket nem aggaszthatja. íme, a józan, reális, helyesen értékelő német nem azt mondotta nekünk biztatásul, hogy várjunk, majd az antant összevesz, azután fog akadni közülök egy hatalmasság, mely csak azért, hogy a többinek borsot törjön az orra alá, majd segítő kezet nyújt nekünk a béke- feltételek megváltoztatására, nem is azt mondotta, hogy biztosan számíthatunk a körülöttünk alakult államok belső összeomlására és akkor magától összeáll ismét országunk egysége és visszakapjuk elvesztett területeinket, nem, ő nem ilyen kívülünk álló véletlenségekben való bizakodásra késztet bennünket, hanem erőinkre és erényeinkre utal és ezek kifejtésétől várja szebb jövőnket. Fogjuk fel jól, értsük meg és szívleljük meg szavait. Ne a világpolitika bizonytalan és éppen nem a mi érdekeinkhez igazodó alakulásai hozzanak számunkra változást, ne mások gyengeségére vagy bűneire építsük a magunk jövőjének alakulását, hanem egyedül és kizárólag a magunk erejére, a magunk ősi, de sokszor szunnyadó erényeinkre Mik ezek az erények ? Elsejük a hit és a bizalom az erények és az igazság diadalában. E nélkül a hit nélkül nem képzelhető küzdelem, küzdelem nélkül pedig nincs diadal. Talán a leghihetőbb oka a magyar nemzet ezeresztendős fennmaradásának, hogy ez a hit sohasem veszett ki a leikéből. Súlyosabbnál súlyosabb csapások érhettek bennünket, de az újabb feltámadásban való hitét, bizalmát soha ki nem irthatták a nemzet leikéből. Ne veszítsük el most sem hitünket és bizalmunkat, de fontoljuk meg, hogy az csak akkor érték, csak akkor erő, ha kitartásra, küzdelemre, erőink teljes kifejtésére serkent és lelkesít. A második nagy erénye a magyarságnak az igazságosság. Alig van nemzet, mely féltékenyebb volna jogaira, ősi szokásaira, szabadságára, de ugyancsak alig van ismét nemzet, mely jobban tisztelné más népek jogait, szokásait, szabadságát. A világ ámulva láthatja, hogy Magyarország összes nem magyar nemzetiségei a magyarral versengve óhajtják ismét egy hazához való tartozásukat és Wilson ur eljöhetne hozzánk megtanulni és azután az amerikai egyetemeken tanítani, hogy mikóp kell egy államban az idegen nemzetiségekkel az igazságosság, az emberi jogok, a humanizmus elvei szerint bánni. A figyelmes és elfogulatlan vizsgáló be fogja látni és reá fog jönni, hogy a magyar nemzet sohasem követelt a nemzetiségeitől többet, mint amennyi szükséges volt ahoz, hogy a természet'ől egységesnek teremtett magyar államterület részekre ne szakadozzék. Ezt pedig követelte nemcsak a saját, hanem — mint most napnál fényesebben látják — összes nemzetiségei jól felfogott érdekében. Ők túlzottaknak tartótták eme követeléseinket is, megtagadták teljesítésüket és ime most láthatják, hogy akaratuk ellen elszakadtak Magyarországtól és talán jobban fő a fejük, hogy miként kerüljenek ismét vissza, mint önmagunknak. A harmadik erény a megbocsátás, a bókülókenység és a bántalmak gyors feledése. Bármennyire szidjuk is önmagunkat ezen erényünkért, ez mégis nagy fenntartó ereje volt nemzetünknek ezer esztendőn át. Sok igazságtalanságot követtek el velünk, de mi bosszúállók sohasem tudtunk lenni. Mindig a mi bé- külókeny szellemünk teremtette meg a mások által megzavart összhangot, mindig mi nyújtottuk a testvéri jobbot az ellenünk vétkezőknek. Ez az erény az, moly máris visszahozza nekünk elszakadt honfitársainkat, akik tudják, hogy nálunk mindig kész a feledés, kész a bocsánat a megtérő bűnösöknek. A német professzor ur talán nem tudott volna hirtelen számot adni, ha az interjúvoló újságíró a magyarság államfenntartó erényeinek elősorolását kívánta volna. Nekünk azonban ismernünk és gyakorolnunk kell azokat, mert napjainkban ismét igen nagy mértékben szükségünk van reájuk. A magyar kormány közérdekű rende’etei. Mint a mindent pusztító szárazság után az áldott földre hulló jótékony eső, úgy esett a mi agyongyötört magyar lelkűnknek a koinmün borzalmai s az oláh »védelem« korrupciói után az első magyar katona megjelenése nálunk is, aki magával hozta a régen nélkülözött, sóvárgott rendet, fegyelmet, visszaadta szivünknek, lelkűnknek már-már elvesztett bizalmát. Vannak sokan, sajnos nagyon sokan, akik nem köszöntik hozsannával a fegyelemnek, a rendnek visszatérését, szeretnének továbbra is a zavarosban halászni; nincs ínyükre, hogy ténykedéseiket ismét figyelemmel fogják kisérni, a körmükre fognak koppintani, ismét kormányozni fogják őket. Az oláhok kitakarodása s a magyar igazgatás átvétele után megjöttek a kormánynak a rend, tegyelem, a normális élet, a nyugalom, a közerkölcs biztosítását célzó rendelkezései is; ezeket olvasgatván, azt hisszük, hogy tisztünkhöz képest közérdeket szolgálunk akkor, amikor e rendelethalmazból rövid kivonatban közöljük azokat, amelyek a társadalom minden rétegét és annak érdekeit közelebbről érintik és szolgálják. A hadiözvegyek és árvák régen türelmetlenül várják elmaradt illetményeik folyósítását. A kormány rendelete szerint a rokkant ellátási hivatal egyelőre az április havi illetményeket fogja folyósítani, mig a többi havi illetmény utólagok, a hatóságok által netalán kifizetett előlegek levonása után lesznek kiadva. A nagy-, közép- és kisbirtokok elrabolt haszon- és tenyészállat állományának pótlása is egyik igen fontos gondja a kormánynak, természetesen ezt a gondoskodást a mai viszonyok között nem lehet úgy érteni, hogy a kormány anyagilag siet az egyes gazdaságok segítségére,, annyival is inkább, mert hiszen a kormány tudatában van annak, hogy a mai pénzbőség mellett a gazdák rendelkeznek az ezek beszerzéséhez szükséges pénzzel. A kormány csupán a közvetítés munkáját vette kezébe, megkönnyitvón ezzel az állatok beszerzését. Az állatállomány a dunántúli országrészből szabadkézből a napi piaci áron való bevásárlás utján lesz beszerezve, s akik állatállományukat ezen meginduló akció keretében kívánják majd pótolni,, kötelesek lesznek az állatok hozzávetőleges árának 50 százalékát előre befizetni. A gazdasági munkások munkabérének, valamint az aratási és cséplési munkálatok után járó munkabéreknek megállapítása tárgyában kiadott kormányrendelet széles néprétegeket érdekel. E szerint a munkabérek megállapítása a felék szabad egyezkedésének tárgya ugyan, azonban fel lett hatalmazva a vármegye alispánja, hogy szükség esetén ezeket a munkabéreket a folyó naptári év végéig, illetve a folyó aratási és cséplési idényre a várnlegye egész területére, vagy annak egy részére, a gazdasági felügyelőség, három munkaadó és három munkás meghallgatása ntán megá/lapilsa. A gazdasági cselédek és a gazdasági üzemekben alkalmazott ipari munkások szolgálati szerződései a katonai behívások folytán nem szűnnek meg; a gazda köteles a 8 heti katonai szolgálatra behívott cselédjének, vagy egyéb alkalmazottjának összes illetményeit a bevonulás idejére a bevonultnak, vagy családjának hiánytalanul kiadni. ' Az 1895—1898. évi születésű hadkötelesek katonai szolgálatra igénybevételére vonatkozó hirdetmény pótlásául közöljük, hogy az alkalmassági vizsgálatra előállitandók azok a hadkötelesek is, akik a háború tartama alatt népfölkelői bemutató szemlén bármi okból meg nem jelentek, vagy akik katonai kiképeztetésük dacára a háború alatt tényleges katonai szolgálatot nem teljesítettek és akik annak idején állítási kötelezettségüknek eleget nem tettek. Az élelmi cikkek, eggedárusági cikkek, fűtőanyagok, gyógyszerek árusításával foglalkozó üzletek szigorú büntetés terhe alatt kötelesek üzletüket reggel 8 órától (délben legfeljebb 2 órai szünettel) este 8 óráig • • üres palackokért (boros, sörös, cognaoos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk WEISZ MÓR és TÁRSA, Gyula. 679 5-10 Lapunk mai száma 4 oldal
