Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-01-01 / 1. szám

Eensnrat: Dr. Mmiteau. lili. évrolyam.

Oyula, 1930. január 1

Egyes s/ám ára OO fillér,

1. sxám

Előfizetési árak:

Egész évre 50 K — f Fél évre . 25 K — f

Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP.

Szerkesztőség, kiadóhivatal:

Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kézirat nem adatik vissza.

Egyes szám ára 00 fillér.

FELELŐS SZERKESZTŐ

: DOBAY FERENC

Megjelenik szerdán és szombaton

Uj esztendő.

Ismét lepergett egy esztendő, egy rendkívüli eseményekben igen gazdag esztendő és előttünk áll egy uj, egy ismeretlen jövőt takaró évkezdet.

Miért kérdezzük magunktól titokzatosan, hogy mit rejt magában egy ilyen kezdődő esztendő ? Miért fordulunk a jövő felé aggódó sejtéssel, bizonytalan várakozással ? Rejthet-e magában a jövő olyasmit, aminek nem volt meg az oka, az előzménye minmagunknak, embereknek cselekedeteiben ? Cselekedtünk, elkövettünk kevés jót, sok rosszat, elmulasztottunk sok jót és most a tudatlant, a gyámoltalant, a végzet áldozatát játszva várjuk, hogy a rossznak, mit elkövettünk, következményei valami csoda utján elháruljanak és csak annak a kevés jónak jó gyümölcsét élvezhessük, amit talán csak vóletlensógből vittünk véghez.

Az időjárást és az elemi csapásokat leszámítva, amelyeknek ugyan vajmi csekély szerepe van az emberiség történetének eseményeiben, minden egyéb, ami itt történik a földön, az emberek között, az emberi akaratnak, az emberi elhatározásoknak szüleménye „Életünk a kert, akaratunk a kertész — mondja az emberi életnek és lelki világnak legnagyobb ismerője, Shakespeare — azt vethetünk kertünkbe, amit akarunk ; sivár pusztasággá vagy gyönyörű paradicsommá alakit-; hatjuk1“ Tudnunk kell, hogy mit vetettünk, miért várjuk tehát titokzatosan, hogy mi fog teremni ? Nem lehet az titok, nem lehet az rejtelem, nem lehet az számunkra meglepetés.

Valóban igy kellene lennie, ha cselekedeteinkben mindig^ a tiszta szándék, mindig az emberiség egyetemes érdeke, mindig a szeretet vezérelne, ha nem homályositaná el tiszta látásunkat cselekedeteink következnie- nyeinek felismerésében ä'Szenvedély, a bűn, az önz's így volna, ha nem feledkeznénk meg minduntalan arról, hogy minden cselekedetünknek minden következménye mindnyájunkat ér és nem cselekedhetünk rosszat akként, hogy annak szükségképeni rossz kö vetkezményei csak másokat érjenek, bennünket elkerüljenek. Az emberiség nagy gazdaságában mindnyájan külön vetünk, de aratni együtt aratunk. Az emberiség hatalmasai, a nagy nemzetek vezetői, a befolyásos osztá lyok urai hatalmas területeken vetnek és amit vetettek, azt aratja az egész emberiség, ők maguk'is, de azok is, akik csak a maguk törpe kis területén vetettek.

Ha a hatalomvágy és a birvágy a gyü- lölsóg magvait hinti el a népek közölt, harcot, háborút, pusztulást fogunk aratni Ha önzetlenséget, lemondást, igénytelenséget tanúsítunk cselekedeteinkben, jólétet, megelégedést, boldogságot fogunk aratni. Nem akarhatjuk tartósan mindenekfelett a magunk javát, hogy az ne legyen végül másoknak a romlása és mások romlása nem múlhat el

visszahatás nélkül a maguk sorsára. De vájjon mikor fog az emberiség .egyeteme erre a belátásra emelkedni, mikor fog az emberiség minden szellemi vezére, minden cselekvő ember ennek az igazságnak tökéletes tudatára jutni. Amit már-már meg tud érteni minden egyes ember, aki a maga kis körében cselekszik, mikor fogják megérteni a tömegek és mikor azok, akik a nemzetek, a milliók nevében cselekszenek Mikor lesz köztudattá és közkövetelóssé, hogy a népek, a nemzetek, a milliók egységes cselekedeteinek sem lehetnek más erkölosi elvei az irányítók, mint az egyes emberek cselekedeteinek.

Valóban mindaddig, mig a tömegek nevében máskép cselekesznek, mint amiként az egyesnek cselekednie helléné, addig csak kevesek azok, akik vetnek és mindnyájan vagyunk, akik aratunk és addig valóban aggodalommal, titkozatosan kell lesnünk, hogy mit vetettek számunkra, addig nemcsak minden uj esztendő, de minden nap nagy kérdőjel a számunkra, nagy bizonytalanság a milliók számára.

Az ut azonban, mely elvezet bennünket jövendőnk alakításának lehetőségéhez, ki van jelölve, azt többé szem elől téveszteni, arról letérni nem szabad. Az ok, mely a milliók sorsának bizonytalanságát okozza, fel van derítve, megszüntetése mindnyájunk egyenlő kötelessége, Ebben a kötelességben egyeknek, egységeseknek kell lennünk, külön utakat keresnünk nem szabad, mindnyájunk boldo gulásának eléréséhez olyan eszközöket keresnünk, melyet nem mindnyájan követhetünk, nem szabad, mert az ilyen eszközök eleve hasznavehetetlenek és célra nem vezetők. A cél felé türelemmel, kitartással kell törekedni, elcsüggedni nem szabad, mindenekfelett pedig hinni kell a cél nagyszerűségében, elérhetőségében és magasztosságában. Mint nagy költőnk énekelte :

„Legyen egység, türelem, hit a jövendőbei, Adjon Isten,.ami nincs, ez uj esztendőben.“

3431—1919.

Hivatalos hirdetés.

Gyula városában az 1919. évre előirt tőkekamat- és járadókadó kivetési lajstrom a gyulai pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t -c. 16. § a értelmében december 30-tól 1920. január 6-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik.

Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemekkel már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be.

Gyula, 1919. évi december hó 29-én.

1687 1-1 Papp Gyula h. adóhiv. főnök.

Hírek a nagy világhét.

Hivatalos szöveget közölnek a nagyhatalmak lapjai azon egyezményről, mely létrejött a nagy és kis hatalmak között. Ez egyezmény szerint 4 állam és pedig Lengyelország, Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia angol ércpénzben 60 milliót tartozik fizetni megtérítés címén a felszabadításért. Maga Csehszlovákia fizeti az összegnek felét, vagyis 30 milliót. A másik részét az összegnek a. többi három állam között a háború előtti jövedelmük arányában osztják fel. Olaszország is részt vesz a megtérítés kötelezettségében a reá eső területek aránya szerint.

A prágai sajtóiroda hivatalos közlést adott ki arról, hogy a csehszlovák köztársaságban elrendelték a mozgósítást és a csapatokat a magyar határra küldték. A mozgósításnak nincs a közlemény szerint támadó jellege, csupán a magyar veszedelemmel szemben szükségesnek mutatkozott megelőzési rendszabálynak tekintendő.

Ugyancsak Prágából jelentik, hogy Massaryk elnök a cseh pártok vezetői előtt kijelentette, hogy meghiúsult a szláv szövetség eszméje, mert sím a horvátok, sem a lengyelek nem óhajtanak benne résztvenni. így tehát mm marad más hátra, mint közeledés Ausztriához és Németországhoz, mert különben m3gnkra maradnak a csehszlovákok.

A Wolff ügynökség jelentése szerint a németek a franciákkal tárgyalnak arról, hogy az Elszászban lakó német alattvalók ingóságait és a némtt állam magánvagyonát a franciák megveszik. A vételár 25 millió frank, melyet Francia- ország a kártalanítási összegből Németország javára ír. Előzőleg már az amerikai Egyesült államok tárgyaltak a németekkel, hogy megveszik a német vasutakat. Németország mint állam nincs különösen érdekelve benne, ép ezért Kilátás van arra, hogy a vásárlás megtörténhetik.

Az érkező orosz lapok hirt adnak arról, hogy Szibériában 150.000 magyar honos hadifogoly van, 20.000 német, 12 000 osztrák és 4.000 csehszlovák.

Nagyon higgadt és öntudatos az a beszéd, melyet Huszár Károly magyar miniszterelnök Ktcskeméten a választó polgárok előtt tartott a kormány programújáról. Rendkívül erőteljes kifejezéssel rázta fel hallgatóit annak hangsnlyozá- sával, hogy a romokból uj életre kell feltámadni, ami pedig csak úgy érhető el, ha minden magyar member összefog. Mjg kell látnia .a külföldnek is, hogy Magyarországon ninci rendzavarás és anarkia, hanem mindenki engedelmeskedik az államhatalomnak és nem csinálnak osztálypolitikát, hanem az egész magyarság összefog. A békére szükség van, hogy megkezdődhessék a gazdasági élet rendje és újjászületés. Dj a békére befelé is szükség van, mert ha itt az intelligencia, a földmivesség és a munkásság nem akar egyet, akkor elpusztul az ország, Különben Magyar- országon a legteljesebb támogatásban részesül Huszár Károly, Horthy pedig tökéletes rendet teremt.

tlreü palackokért, melyek tőlünk származnak (boros, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk- 15495-5 Mér és Társa; Ctyiila.

Lőnünk mai «xénia 4 oldal,