Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-04-13 / 6. szám, Vörös Zászló
Vörös Zászló 1919. április 13 3 ' magánjog keretében a családjog és a tulajdonjog abban a mértékben, amily mértékben az továbbra is fennáll majd kommunista államunkban. 6 Ami most már uj jogunknak legfőbb elveit illeti; mint már említettem, a magánjog összezsugorodik, mert egyrésze a közigazgatás keretébe fog tartozni. Például a birtokháborítás magánjogi védelme helyébe tisztán közigazgatási védelem lép Az uj magánjog nem a tőkét, a munkanélküli jövedelmet fogja védeni, hanem a mi tőkénket: a munkát. A tulajdonjog elmélete megdől, a tulajdonjog köre korlátozva van máris, az öröklés elmélete ugyancsak erősen korlátozva lesz; a kötelmi jog körében a kommunizmus ugyancsak megszüntet sok jogügyleti formát, amelyek a magántulajdon és az eddigi óriási mérvű forgalom folyományai voltak Végül ami a családjogot illeti, végre megvalósul az a liberális felfogás, ami az eddigi klerikális uralom és a burzsoa társadalom ferde erkölcsi felfogásában meg nem valósulhatott. A házasság intézményénél szem előtt tartandó, hogy csak azok házassága engedhető meg, akik egészséges utódokkal szaporíthatják a társadalmat. Házassági akadályt tehát a proletárállam csak ily értelemben ismerhet, minden tnás házassági akadály, mint valamely rend vagy foglalkozás, mint a burzsoa hatalmi viszonyok szörnyszülötte, megszűnik, A házasság felbontása megkönnyítendő ; ne kényszerítse az állam azokat házasságban maradni, akiknél a házasság célja, a békés hasznos együttélés meg nem valósulhat Az áldatlan kapitalista rendszer az anyagiasságot bevitte a családba is, ezért a házassági vagyonjog undok intézményének megszüntetése, továbbá a nő és férfi teljes egyenjogúsítása a családban kell, hogy megvalósuljon a proletárállamban. Állam és egyház. A katholikus egyház hatalmát a mérhetetlen vagyon adta meg Azonban a sok ezerholdas latifundiumokat ezentúl a nyomorult életet élt zsellérség és béres cselédség nem éhbérért fogja művelni, az államtól eredő vagyon uzsorásai nem fognak klerikális célokra költhetni milliókat, mert azt az óriási igazságtalanságot, hogy végeredményben közvagyon osztály- és vallási gyűlölet szitására használtassák, egy csapásra megszünteti szovjetkormányunk az állam és egyház szétválasztásával. Az állam és egyház szétválasztására szükség van egy igazságos államban, mert csak igy érhető el a teljes vallásszabadság. Addig, amig a hatalmi viszonyok oly óriási aránytalanságot mutattak az egyes felekezetek között, hiába hoztak törvényeket a vallásszabadságról, a felekezetek egyenjogúsításáról, csak írott malaszt maradt. Miért is nem hagytak meghalni, mikor olyan boldog voltam, mikor túlélni véltem mindent . . . Sirt, Szenvedelmesen, vágyakozva És meghalt még azon éjszaka. Zsebében a sok semmi között kicsi kopott jegyzetkönyvet találtak. Elmosódott, fakó, alig olvasható betűkkel volt beírva. Mikor a „Reménység honába“ vitorlázott, kezdett jegyezgetni. Amerika, ez volt a vágya, célja. Mikor odaérkezett telve volt tervekkel és reményekkel. Junius és julius hónap nem csüggedő bizalom feljegyzései. A „majd“ kecsegtető ígéretei. Augusztusban kezdődött némi anyagiaknak nélkülözése. Szeptember 12én igy irt: „Ma üres szobában ülök Holmijaim becsomagolva. A szállítót várom. Búcsút veszek tehát kényelmes ágyamtól, kedves íróasztalomtól, amelynél óraszám ültem és „Hozzá“ Írtam leveleimet. Elhagyom a tükröt, mely annyiszor mutatta gondteli arcomat. A jázminbokrot, mely jöttömkor virágjában volt és amelynek levelei most elsárgulva hullanak a földre. Nincs még hat óra, de az ablak előtt már lámpa ég és olyan hangulatba késztet, mintha halottat vir- rasztanék Az ablak mögött ülök és kinézek az®n. Túl a közellevő fákon, túl a távol házakon, ki a pusztaságba. Borús sötétséget, komor estét látok. Hát mindenki reményét vesztette már és nincs más a földön, mint komor sötétség ? . . . Október 3 án. Zabálni és iszogatni mindenki tud. De én egész fickó vagyok. Azért csak jöjjetek, kedves híveim, szomjúság és éhség, kisértsetek meg, én kacagva nyújtom kezemet felétek. Ti undok csirkefogók, ti kedves régi barátaim, akik újra visszatértetek hozzám s én örömmel üdvözöllek benneteket. Nem meresztem Most, hogy az állam szigorúan elkülönül az egyháztól, uralkodó felekezet nincs s az állam megvonja minden felekezet egyházi parancsaitól kikényszerítő erejét, a vallás mindenkinek magánügye lesz, amelyhez az államnak sem alá-, sem fölérendelt szerepe nem lesz. A vallás most felemelkedik arra a piedesztára, amely őt megilleti, a vallás állami erővel való oktatásának megszüntetésével megszűnik az, hogy vallás ürügye alatt egy kapitalista osztalyállam hamis ideológiáival fertőzzék meg a tanulók zsenge lelkét. A templomok — mint tudjuk — megmaradnak mindig az egyházak birtokában, azokat az állam nem veszi el s most, hogy összedőlt a régi osztályállam, a gazdagok állama, alkalmuk lesz a papoknak olyan magasztos működést fejteni ki, amilyen egyedül méltó hivatásukhoz: ne prédikáljanak osztály- és vallásgyülöletet, hanem hirdessék a keresztény vallás alapparancsát : a szeretetet. És most, a kommunista államban nem fogják hiába hirdetni a szeretetet, mert a kommunizmus megszünteti az átkos vagyon utáni hajszát, a kapzsiságot, amely minden emberi gazság kutforrása. volt. Csak a kapitalista állam volt az anyagiasság világa, a kommunista állam a felebaráti szeretet állama. RÖVID HÍREK. __ / , A munkás , katona- és földinivestanáes alakuló Ülése. Az április hó 7-ón megválasztott munkás-, katona- és földmivestanács április hó 9-én a vármegyeháza nagytermében tartotta meg alakuló ülését. A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú reűdelete alapján a munkás-, katona- és földmivestanács tagjainak sorából egy 20 tagú intéző-bizottság választatott meg. Megválasztalak : ifj. Steigerwafd István, Perei András, Bi- leznay Sándor, ifj. Raák Mihály, Papp Károly, Bogár István, Móricz András, Vidó Lajos, Mi- halecz Péter, Szabó Ferenc, Szabó János, Giiin- fald Jakab, ifj. Sál István, ifj. Schmidt Gyula, Somogyi Imre, Szalai László, Vidó György, Csomós János, M. Szabó István és Sebestyén Ferenc. A városi ügyek közvetlen vezetésére és irányítására egy háromtagú direktórium választatott meg. Megválasztalak: dr. Scbriffert Ferenc, Dundler Károly és Perei András. A. gyulai munkás-, katona- és földmivestanács elnökévé Martos Manó, titkárává Kiszel Antal elvtársak választattak meg. A városi directórium, intéző-bizottság és munkás- tanács hivatalos helyiségei a városháza épületében vannak. Második vörös katonaest a moziban. Vasárnap este 7 órai kezdettel ismét vörös katonaest lesz a népmozgóképszinházban. Vetítve lesz az »Aranyember« II. részlete. Előadás előtt Martos Manó elvtárs fog beszédet mondani. riadtan rátok mélyen beesett szememet, de kitárom karom és szivemre ölellek . . . hiszen ti vagytok az élet legnagyobb igazsága. Ti nem csaltok meg senkit. Őszinték, valódi pesszimisták vagytok Ti nem Ígértek rózsaszínű jövőt, hogy a kezét görcsösen tördelő alakoknak szemébe nevessetek. Ti mindent rútabbnak mutattok meg, mint az valójában van. S ha szebb napok kö- vetheznek mégis távoztok és nem gúnyos fen- sőbbséggel, hiszen tudjátok jól, hogy újra elérkezik a ti időtök . . . A jobb napokban mindig gondoltam rátok és sohasem haraggal. Ti tudjátok, miért ... a kapuk nyitva állnak, vonuljatok be, helyezzétek el magatokat és maradjatok nálam, ameddig jól esik. Együtt fogjuk fogunkat csikorgatni, együtt hallgatjuk a gyomor korgását — együtt fogjuk hinni, hogy ez már a vég. Mert utolért a Végzet. Pedig tudjuk, hogy ez még nem az. És mi nevetünk, nevetünk szívből és ez az őrült undok nevetés az éhségnek, eme utálatos bestiának nevetése. Ezek voltak a szegény elhaltnak utolsó sorai. Elmosódó kusza, zavaros betűk. A vágyva várt vég mégis elkövetkezett. Most keskeny, hideg sírban fekszik és vele együtt életének titka. Nevét nem lehetett megtudni. * Es idehaza . . . távol lévő hazájában szerető gondoskodással vár fia felől tudósítást egy aggodalmaskodó anya és egy szerelmes leány- sziv. Várják. És hiába várják. Chicago, az óriásváros zord teleinek a számtalan áldozatai közül egyik névtelenül porlad keskeny sírjában. Somogyi Imre. Járási munkás , katona és földmivestanáes megalakítása. A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú rendelete alapján a f. éri április hó 10-én Gyula városi tanács, Gyulavári, Doboz, Kétegyháza falusi tanácsainak megbízottai a járási tanács megalakítására gyűltek egybe. A járási tanács tagjai lettek Gyuláról: Hack Ferenc, Dssz- tig Pál, Marksteiner Anna, Gácsi József, Szloven- csák György, Hanecker Zsigmond, Vidó György, Csomós János. Kiss István, Purzsa Péter, Föl- desi István. B. Kovács András, Nadabán János, dr. László Vilmos, Eisele András, Dundler Károly. Gyulaváriból: Veres Károly, Molnár Lajos, Kovács Károly és D. Béres Sáudor. Dobozról: Szatmári Tamás. Buzi Antal, Rfisner Siador, Híjdu Lijos, Z Megyeri Gábor és Kerepeczki Pál. Két- egyházaról : Rápolti Vilmos, Hummer György, Oláb Demeter, Sztezsán György és Szlovencsák József. A járási tanács intéző-bizottsága a következőkép alakult meg: Hack Ferenc, Szlovencsák György, Purzsa Péter, B. Kovács András, László Vilmos Gyuláról, Veres Károly Gyulavariból, Szatmári Tamás és Buzi Antal Dobozról, Sztezsán György, Rápolti Vilmos Kétegyházáról. A járási tanács elnökévé Csomós János, titkárává dr. László Vilmos választattak meg. Forradalmi törvénykezés A forradalmi törvényszék ezen a héten G. Kneifel István gyulai gazdálkodót azért, mert a tilalmi időben egy sertést levágott, 1500 kor- pénzbüntetésre és a sertés elkobzására; Ulicska István nyugalmazott alezredest azért, mert egy 32 kgr-os malacot a tilalmi időben hatósági engegély nélkül levágott 300 korona pénzbüntetésre és a malac elkobzására ; Klemm György kétegyházi korcsmárost, mert egy bütykös bort elrejtett, a letartóztatásban eltöltött szabadságvesztésen kívül 100 korona pénzbüntetésre ítélte; Licht Arthur gyulai kereskedővel szemben pedig miután okirathamisitás bűntettéről jran szó, mely nem tartozik a forradalmi törvényszék hatáskörébe, az iratokat a gyulai államügyészséghez tette át. A forradalmi törvényszék Kneifel és Ulicska vádlottaknál figyelembe vette, hogy a sertések betegek voltak és ezért szabott ki enyhébb büntetést. A városi tanáesválasztás eredménye. Mint előző szamunkban megírtuk, április 7-án-, hé tfőn zajlott le a gyulai Munkás-, Katona- és Fóldmives- tanács választása. Leadtak összesen 5635 szavazatot. A szavazatok számának végleges meg állapítása csak lapunk rendkívüli kiadásának megjelenése után készült el s igy is megerősíthetjük (Diósi Béla nevének kivételével) ama első megállapítást, hogy a hivatalos lista győztesen jutott be. Lagtöbb szavazatot kapott az 52 jelölt közül ifj. Steigenvald István (5617j, legkevesebbet pedig Desztig Pál (3094) A nem hivatalos jelölteken kívül még igen sokan kaptak különböző számarányban szavazatot. A közalkalmazottak helyi szövetsége f. hó 6-án vasarnap deleiótt 10 or&pór a vármegyeház nagytermében impozáns taggyűlést tartóit, mely alkalommal lelkes óvációyaf csatlakoztak a Tanácsköztársasághoz. A gyűlés elnöke Sdimidt Gyula eivtárs, előadója iiúföal István elvtárs volt, ki után Martos Manó elvtárs tartott magvas beszédet a kőzaikaltnazottaknak az uj világrendbe való beilleszkedésről. Takarékoskodjunk a sóval. Az ellenség által megszállott területeken levő sóbányákból a sószállitás ezidőszerint teljesen szünetel, sóraktárainkból pedig a sókészletek hamar kifogyhatnak, a legnagyobb szükség van tehát arra, hogy minden háztartásban a legnagyobb takarékossággal bánjanak a sóval, osak a legszükségesebb mértékben vegyék igénybe, hogy a sókészletek mindaddig mig a sószallitások lehetősége újból megnyílik, ami iránt a megfelelő lépések megtörténtek, elégségesek legyenek. A sófogyasztas mérséke havonkint és fejenkint á 5 dekagrammnál több nem lehet. A forradalom vívmányai ellen vet, aki azt a mérséket nem tartja be és nem segiti a kormányzótanácsot abban a törekvésében, hogy a megszállás következtében a só hiánya miatt belső zavargások na álljanak elő. Mindenki mérsékelje tehát igényét a legkisebbre. Házasságkötések. Házasságot kötöttek az elmúlt héten: Szabó György és Sebestyén Rozália, Mészáros Mihály és Ökrös Juliska, Hollósi György és Körösi Erzsébet, Gombkötő Gáspár és Szilágyi Erzsiké. Kincs borravaló! A gyulai éttermi és vendéglői alkalmazottai! és munkaadók között kollektiv szerződés jött létre, mely az alkalmazottak fizetését rendezi és a borravaló rendszert eltörli. Az éttermi és vendéglői üzemekben 10%, kávéházakban 15% számítandó le a brutto bevételből a kiszolgáló személyzet részére, melyből fizető és felszolgáló pincér vagy pineérnő egyenlő
