Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-04-13 / 6. szám, Vörös Zászló

Vörös Zászló 1919. április 13 3 ' magánjog keretében a családjog és a tulajdon­jog abban a mértékben, amily mértékben az to­vábbra is fennáll majd kommunista államunkban. 6 Ami most már uj jogunknak legfőbb elveit illeti; mint már említettem, a magánjog össze­zsugorodik, mert egyrésze a közigazgatás kere­tébe fog tartozni. Például a birtokháborítás ma­gánjogi védelme helyébe tisztán közigazgatási védelem lép Az uj magánjog nem a tőkét, a munkanélküli jövedelmet fogja védeni, hanem a mi tőkénket: a munkát. A tulajdonjog elmélete megdől, a tulajdonjog köre korlátozva van máris, az öröklés elmélete ugyancsak erősen korlátozva lesz; a kötelmi jog körében a kommunizmus ugyancsak megszüntet sok jogügyleti formát, amelyek a magántulajdon és az eddigi óriási mérvű forgalom folyományai voltak Végül ami a családjogot illeti, végre megvalósul az a libe­rális felfogás, ami az eddigi klerikális uralom és a burzsoa társadalom ferde erkölcsi felfogásában meg nem valósulhatott. A házasság intézményé­nél szem előtt tartandó, hogy csak azok házas­sága engedhető meg, akik egészséges utódokkal szaporíthatják a társadalmat. Házassági akadályt tehát a proletárállam csak ily értelemben ismer­het, minden tnás házassági akadály, mint vala­mely rend vagy foglalkozás, mint a burzsoa ha­talmi viszonyok szörnyszülötte, megszűnik, A házasság felbontása megkönnyítendő ; ne kény­szerítse az állam azokat házasságban maradni, akiknél a házasság célja, a békés hasznos együtt­élés meg nem valósulhat Az áldatlan kapitalista rendszer az anyagiasságot bevitte a családba is, ezért a házassági vagyonjog undok intézményé­nek megszüntetése, továbbá a nő és férfi teljes egyenjogúsítása a családban kell, hogy megvaló­suljon a proletárállamban. Állam és egyház. A katholikus egyház hatalmát a mérhetet­len vagyon adta meg Azonban a sok ezerholdas latifundiumokat ezentúl a nyomorult életet élt zsellérség és béres cselédség nem éhbérért fogja művelni, az államtól eredő vagyon uzsorásai nem fognak klerikális célokra költhetni milliókat, mert azt az óriási igazságtalanságot, hogy végered­ményben közvagyon osztály- és vallási gyűlölet szitására használtassák, egy csapásra megszün­teti szovjetkormányunk az állam és egyház szét­választásával. Az állam és egyház szétválasztására szük­ség van egy igazságos államban, mert csak igy érhető el a teljes vallásszabadság. Addig, amig a hatalmi viszonyok oly óriási aránytalanságot mu­tattak az egyes felekezetek között, hiába hoztak törvényeket a vallásszabadságról, a felekezetek egyenjogúsításáról, csak írott malaszt maradt. Miért is nem hagytak meghalni, mikor olyan bol­dog voltam, mikor túlélni véltem mindent . . . Sirt, Szenvedelmesen, vágyakozva És meg­halt még azon éjszaka. Zsebében a sok semmi között kicsi kopott jegyzetkönyvet találtak. Elmosódott, fakó, alig olvasható betűkkel volt beírva. Mikor a „Re­ménység honába“ vitorlázott, kezdett jegyezgetni. Amerika, ez volt a vágya, célja. Mikor odaérke­zett telve volt tervekkel és reményekkel. Junius és julius hónap nem csüggedő bizalom feljegy­zései. A „majd“ kecsegtető ígéretei. Augusztus­ban kezdődött némi anyagiaknak nélkülözése. Szeptember 12én igy irt: „Ma üres szobában ülök Holmijaim becso­magolva. A szállítót várom. Búcsút veszek tehát kényelmes ágyamtól, kedves íróasztalomtól, amelynél óraszám ültem és „Hozzá“ Írtam leve­leimet. Elhagyom a tükröt, mely annyiszor mu­tatta gondteli arcomat. A jázminbokrot, mely jöttömkor virágjában volt és amelynek levelei most elsárgulva hullanak a földre. Nincs még hat óra, de az ablak előtt már lámpa ég és olyan hangulatba késztet, mintha halottat vir- rasztanék Az ablak mögött ülök és kinézek az®n. Túl a közellevő fákon, túl a távol házakon, ki a pusztaságba. Borús sötétséget, komor estét látok. Hát mindenki reményét vesztette már és nincs más a földön, mint komor sötétség ? . . . Október 3 án. Zabálni és iszogatni min­denki tud. De én egész fickó vagyok. Azért csak jöjjetek, kedves híveim, szomjúság és éhség, kisértsetek meg, én kacagva nyújtom kezemet felétek. Ti undok csirkefogók, ti kedves régi barátaim, akik újra visszatértetek hozzám s én örömmel üdvözöllek benneteket. Nem meresztem Most, hogy az állam szigorúan elkülönül az egyháztól, uralkodó felekezet nincs s az állam megvonja minden felekezet egyházi parancsaitól kikényszerítő erejét, a vallás mindenkinek magán­ügye lesz, amelyhez az államnak sem alá-, sem fölérendelt szerepe nem lesz. A vallás most fel­emelkedik arra a piedesztára, amely őt megilleti, a vallás állami erővel való oktatásának megszün­tetésével megszűnik az, hogy vallás ürügye alatt egy kapitalista osztalyállam hamis ideológiáival fertőzzék meg a tanulók zsenge lelkét. A templomok — mint tudjuk — megma­radnak mindig az egyházak birtokában, azokat az állam nem veszi el s most, hogy összedőlt a régi osztályállam, a gazdagok állama, alkalmuk lesz a papoknak olyan magasztos működést fej­teni ki, amilyen egyedül méltó hivatásukhoz: ne prédikáljanak osztály- és vallásgyülöletet, hanem hirdessék a keresztény vallás alapparancsát : a szeretetet. És most, a kommunista államban nem fogják hiába hirdetni a szeretetet, mert a kom­munizmus megszünteti az átkos vagyon utáni hajszát, a kapzsiságot, amely minden emberi gazság kutforrása. volt. Csak a kapitalista állam volt az anyagiasság világa, a kommunista állam a felebaráti szeretet állama. RÖVID HÍREK. __ / , A munkás , katona- és földinivestanáes alakuló Ülése. Az április hó 7-ón megválasztott munkás-, katona- és földmivestanács április hó 9-én a vármegyeháza nagytermében tartotta meg alakuló ülését. A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú reűdelete alapján a munkás-, ka­tona- és földmivestanács tagjainak sorából egy 20 tagú intéző-bizottság választatott meg. Megválasz­talak : ifj. Steigerwafd István, Perei András, Bi- leznay Sándor, ifj. Raák Mihály, Papp Károly, Bogár István, Móricz András, Vidó Lajos, Mi- halecz Péter, Szabó Ferenc, Szabó János, Giiin- fald Jakab, ifj. Sál István, ifj. Schmidt Gyula, Somogyi Imre, Szalai László, Vidó György, Cso­mós János, M. Szabó István és Sebestyén Ferenc. A városi ügyek közvetlen vezetésére és irányítá­sára egy háromtagú direktórium választatott meg. Megválasztalak: dr. Scbriffert Ferenc, Dundler Károly és Perei András. A. gyulai munkás-, ka­tona- és földmivestanács elnökévé Martos Manó, titkárává Kiszel Antal elvtársak választattak meg. A városi directórium, intéző-bizottság és munkás- tanács hivatalos helyiségei a városháza épületében vannak. Második vörös katonaest a moziban. Va­sárnap este 7 órai kezdettel ismét vörös katona­est lesz a népmozgóképszinházban. Vetítve lesz az »Aranyember« II. részlete. Előadás előtt Mar­tos Manó elvtárs fog beszédet mondani. riadtan rátok mélyen beesett szememet, de ki­tárom karom és szivemre ölellek . . . hiszen ti vagytok az élet legnagyobb igazsága. Ti nem csaltok meg senkit. Őszinték, valódi pesszimis­ták vagytok Ti nem Ígértek rózsaszínű jövőt, hogy a kezét görcsösen tördelő alakoknak szemébe ne­vessetek. Ti mindent rútabbnak mutattok meg, mint az valójában van. S ha szebb napok kö- vetheznek mégis távoztok és nem gúnyos fen- sőbbséggel, hiszen tudjátok jól, hogy újra elér­kezik a ti időtök . . . A jobb napokban mindig gondoltam rátok és sohasem haraggal. Ti tudjátok, miért ... a kapuk nyitva állnak, vonuljatok be, helyezzétek el magatokat és maradjatok nálam, ameddig jól esik. Együtt fogjuk fogunkat csikorgatni, együtt hallgatjuk a gyomor korgását — együtt fogjuk hinni, hogy ez már a vég. Mert utolért a Végzet. Pedig tudjuk, hogy ez még nem az. És mi nevetünk, nevetünk szívből és ez az őrült undok nevetés az éhségnek, eme utálatos bes­tiának nevetése. Ezek voltak a szegény elhaltnak utolsó sorai. Elmosódó kusza, zavaros betűk. A vágyva várt vég mégis elkövetkezett. Most keskeny, hideg sírban fekszik és vele együtt életének titka. Nevét nem lehetett megtudni. * Es idehaza . . . távol lévő hazájában sze­rető gondoskodással vár fia felől tudósítást egy aggodalmaskodó anya és egy szerelmes leány- sziv. Várják. És hiába várják. Chicago, az óriásváros zord teleinek a szám­talan áldozatai közül egyik névtelenül porlad keskeny sírjában. Somogyi Imre. Járási munkás , katona és földmivestanáes megalakítása. A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú rendelete alapján a f. éri április hó 10-én Gyula városi tanács, Gyulavári, Doboz, Kétegyháza falusi tanácsainak megbízottai a járási tanács megalakítására gyűltek egybe. A járási tanács tagjai lettek Gyuláról: Hack Ferenc, Dssz- tig Pál, Marksteiner Anna, Gácsi József, Szloven- csák György, Hanecker Zsigmond, Vidó György, Csomós János. Kiss István, Purzsa Péter, Föl- desi István. B. Kovács András, Nadabán János, dr. László Vilmos, Eisele András, Dundler Károly. Gyulaváriból: Veres Károly, Molnár Lajos, Ko­vács Károly és D. Béres Sáudor. Dobozról: Szat­mári Tamás. Buzi Antal, Rfisner Siador, Híjdu Lijos, Z Megyeri Gábor és Kerepeczki Pál. Két- egyházaról : Rápolti Vilmos, Hummer György, Oláb Demeter, Sztezsán György és Szlovencsák József. A járási tanács intéző-bizottsága a követ­kezőkép alakult meg: Hack Ferenc, Szlovencsák György, Purzsa Péter, B. Kovács András, László Vilmos Gyuláról, Veres Károly Gyulavariból, Szatmári Tamás és Buzi Antal Dobozról, Sztezsán György, Rápolti Vilmos Kétegyházáról. A járási tanács elnökévé Csomós János, titkárává dr. László Vilmos választattak meg. Forradalmi törvénykezés A forradalmi tör­vényszék ezen a héten G. Kneifel István gyulai gazdálkodót azért, mert a tilalmi időben egy sertést levágott, 1500 kor- pénzbüntetésre és a sertés elkobzására; Ulicska István nyugalmazott alezredest azért, mert egy 32 kgr-os malacot a tilalmi időben hatósági engegély nélkül levágott 300 korona pénzbüntetésre és a malac elkobzá­sára ; Klemm György kétegyházi korcsmárost, mert egy bütykös bort elrejtett, a letartóztatásban eltöltött szabadságvesztésen kívül 100 korona pénzbüntetésre ítélte; Licht Arthur gyulai keres­kedővel szemben pedig miután okirathamisitás bűntettéről jran szó, mely nem tartozik a forra­dalmi törvényszék hatáskörébe, az iratokat a gyulai államügyészséghez tette át. A forradalmi törvényszék Kneifel és Ulicska vádlottaknál figyelembe vette, hogy a sertések betegek voltak és ezért szabott ki enyhébb büntetést. A városi tanáesválasztás eredménye. Mint előző szamunkban megírtuk, április 7-án-, hé tfőn zajlott le a gyulai Munkás-, Katona- és Fóldmives- tanács választása. Leadtak összesen 5635 szava­zatot. A szavazatok számának végleges meg álla­pítása csak lapunk rendkívüli kiadásának meg­jelenése után készült el s igy is megerősíthetjük (Diósi Béla nevének kivételével) ama első meg­állapítást, hogy a hivatalos lista győztesen jutott be. Lagtöbb szavazatot kapott az 52 jelölt közül ifj. Steigenvald István (5617j, legkevesebbet pe­dig Desztig Pál (3094) A nem hivatalos jelölte­ken kívül még igen sokan kaptak különböző szám­arányban szavazatot. A közalkalmazottak helyi szövetsége f. hó 6-án vasarnap deleiótt 10 or&pór a vármegyeház nagytermében impozáns taggyűlést tartóit, mely alkalommal lelkes óvációyaf csatlakoztak a Tanács­köztársasághoz. A gyűlés elnöke Sdimidt Gyula eivtárs, előadója iiúföal István elvtárs volt, ki után Martos Manó elvtárs tartott magvas beszé­det a kőzaikaltnazottaknak az uj világrendbe való beilleszkedésről. Takarékoskodjunk a sóval. Az ellenség által megszállott területeken levő sóbányákból a sószállitás ezidőszerint teljesen szünetel, só­raktárainkból pedig a sókészletek hamar kifogy­hatnak, a legnagyobb szükség van tehát arra, hogy minden háztartásban a legnagyobb takarékos­sággal bánjanak a sóval, osak a legszükségesebb mértékben vegyék igénybe, hogy a sókészletek mindaddig mig a sószallitások lehetősége újból megnyílik, ami iránt a megfelelő lépések meg­történtek, elégségesek legyenek. A sófogyasztas mérséke havonkint és fejenkint á 5 dekagramm­nál több nem lehet. A forradalom vívmányai ellen vet, aki azt a mérséket nem tartja be és nem segiti a kormányzótanácsot abban a törekvésében, hogy a megszállás következtében a só hiánya miatt belső zavargások na álljanak elő. Mindenki mérsékelje tehát igényét a legkisebbre. Házasságkötések. Házasságot kötöttek az elmúlt héten: Szabó György és Sebestyén Ro­zália, Mészáros Mihály és Ökrös Juliska, Hollósi György és Körösi Erzsébet, Gombkötő Gáspár és Szilágyi Erzsiké. Kincs borravaló! A gyulai éttermi és vendéglői alkalmazottai! és munkaadók között kollektiv szerződés jött létre, mely az alkalma­zottak fizetését rendezi és a borravaló rendszert eltörli. Az éttermi és vendéglői üzemekben 10%, kávéházakban 15% számítandó le a brutto be­vételből a kiszolgáló személyzet részére, melyből fizető és felszolgáló pincér vagy pineérnő egyenlő

Next

/
Oldalképek
Tartalom