Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-04-06 / 4. szám, Vörös Zászló
1919. április 6 Vörös Zászló 3 esak hallott ugyat csak egy rémült embertől. A rémhíreknek nincs gazdája, csak terjesztői vannak, akik saját képzeletükből hozzátesznek, úgy, hogy a végén a legbadarabb őrületek forognak közszájon, mert hisz a végén már minden bizalmas titkot mindenki hallott. A rémhíreknek még soha nem volt annyira kedvező talaja, mint most. A sok burjántól alig látni az igazságot. Mesterségesen fagyasztják a vért az emberek ereiben. Meg akarják zavarni a proletárrendet, amely tökéletes és amely könnyen szenvedhet azáltal, ha vak és buta hírekkel tömegeket fejvesztettekké teszünk. Aki rémhíreket terjeszt, árt tehát a Tanácsköztársaságnak, ellensége a Tanácsköztársaságnak és forradalmi törvényszék elé kell álli- taui s el kell Ítélni kíméletlenül. A József Szanatórium Egyesület szoeiálizá- iása. Dr. Lukacs György elnökieie alatt állott szanatórium egyesület központi, valamint a debreceni Auguszta és gyulai József szanatóriumok bizalmi testületé Bokányi Dezső népjóléti népbiztostól felhatalmazást nyert, hogy a régi összetételű végrehajtó bizottság jog- és működési körét átvegye és az intézményt mindaddig vezesse mig az az állam közegészségügyi szerveibe bele nem olvad. A gyulai szanatórium részéről Bally Vince, Spanlang György és Fehér Flóra, míg a debreceni Auguszta-Szanatónum bizalmi testületé részéről Prattinger Ferenc elvtársunk és egy központi bizalmi férfi nyertek a munkások és alkalmazottak részéről az átvételre megbízást. Bizalmi testület egyhangúlag megválasztotta főbizalmi férfiuoak Prattinger Ferenc elvtársat, helyettesének pedig Bogdánfy Jenő központi tisztviselőt. Prattinger Ferenc elvtárs igy a bizalmi testület bizalmából ezen intézmény élére került. Bemíe meg van a garancia, hogy ezután nem protekciós •üdülők tanyája lesz a szanatórium, hanem tényleg szolgálni fogja azt a nemes célt, amelyre rendeltetett. Maris több reformot teremtett meg az uj vezetés s az átszervezést munka állandóan folyamatba van. A szesztilalom hathatósabb érvényesítése és •ellenőrzése céljából a Direktórium elrendelte a boros hordók lepecsételését, iiietve zár alá helyezését. A határozatot jórészben már végre is hajtották. Le a cifraságokkal! A forradalom végérvényesen elsöpörte a régi kiváltságokat, címeket és rangokat. Szakítani kell végre az ósdi hiúságokkal, hogy uj és emberibb szokások é3 formák lépjenek életbe. A vörös hadsereg nem ismer külső «sinfc és pompát. Le a volt tiszti egyenruhák aranyzsinóraival, le a fekete szaíonsapkákkal ! Proletárhadseregben azokra nincs szükség ! »Civilben« pedig úgy jár mindenki, ahogy akar, vagy — ahogy telik . . . A kaszárnyák nj elnevezése. A direktórium •a volt József főherceg laktanyát »Petőfi«-re, a volt huszárlaktanyát pedig »Vörös«-re változtatta át. Tilos a falragaszok letépése! Mindazok az egyének, kik a Direktorium, Munkás Tanács vagy városparancsnok által kiadott falragaszokat letépik, vagy azok letépésére másokat bujtogatnak, forradalmi törvényszék elé lesznek állitva. Ezen rendelet értelmében a vörös őrök és vörös detektívek a legszélesebb körű megfigyeléseket eszközlik. Az fizietek leltározása most is folyik, de egy-ket nap múlva be lesz fejezve mindenütt, s akkor az anyagkiutalások is meg fognak kezdődni. A szerzetesnők felajánlották szolgálataikat a Tanácsköztársaságnak a eimuit heten a gyulai arvaha2ban lakó apacak Küldöttsége megjelent a f vármegyei direktórium előtt és kijelentették, hogy ’ minden tekintetben készek a Tanácsköztársaságot szolgálni, csupán az a kérelmük, hogy a rendből való távozásuk alkalmával polgári ruhához juttassák őket. A Direktórium erre! nézve Ígéretet is tett, s azt a választ adta a küldöttségnek, hogy gondolja meg ki-ki a hozott határozatot még egyszer, s ha őszintén és tendenciózus szándék nélkül döntenek, úgy készséggel alkalmizzák miut világi nőket úgy a tanításnál és nevelésnél, mint a betegápolásnál. Ezzel egyidejűleg felhívja a Direktórium a közönség figyelmét, hogy a kényszer- helyzetnél fogva még szerzetesruhában járó apácákkal szemben mindennemű inzultustól vagy szóbeli bántalmazástól óvakodjon. A gyulai gyufagyár szocializálása. Folyó hó 2-án megjelentek a gyufagyárban Szposzta és Hol- czer elvtarsak, budapesti kiküldöttek, akik segítettek ngy az ellenőrző tanács, mint a termelési biztos megválasztásában és akik leszegezték azokat az irányelveket az ősszmunkás elvtársaknak, amelyekkel az uj államalakulatba haladni fogunk. A munkás elvtársak termelési biztosnak egyhangúlag íteisner Artur elvtársat jelölték. Az ellenőrző tanács tagjaivá titkos szavazás utján a következő elvtársak választattak meg: Móricz András elnök, Schön Vilmos, Marksteiner Anna, Berndt Erzsi és Patai Jánosné. Proletár-temetés. Folyó hó 3-án délután 4 órakor temették el Teleli Matild elvtársnőt, a Dobay-nyomda volt alkalmazottját. A temetésen a grafikai munkások szakszervezete testületileg vett részt. A temetőben Beleznay Sándor elvtárs, szakszervezeti tag búcsúztatta el a halottat a következő szavakkal: »Kedves Szaktársnőnk! Búcsúzni jöttünk. Életednek leggyönyörűbb korszakában lettél becsületes munkádnak az áldozata, 21 éves korodban kellett tőlünk megválnod, épen akkor, midőn a proletárok vörös napja kezd az égbolton pirkadozni. Ha csak még nagyon rövid idővel is megtudtuk volna hosszabbitaui küzdelmes, sokat szenvedett napjaidat, gyógyító Írként hatott volna rád a proletár társadalom uj csillaga, mely a szegényeket, az eddig mindenki által elnyomott proletárakat van hivatva, oly nagygyá és hatalmassá tenni, hogy becsületes munkája után, minden ember egyenlő legyen a földön. Sirhalmodnak minden virágillata, a harang bus csengése adja tudtul mindenkinek, hogy a Te testvéreid, nagyon sokat szenvedett, éhen nyomorgó eddig semmibe sem vett társaid részére, a paradicsom kapuja már megnyilt. Ellenségeink- nek ütött az utolsó órája és a Te életed, a proletár élet elrablásáért bosszút fog állani a kommunista társadalom. Eddig mi sirtunk édes Ma- tiidka testvérünk életünkön keresztül, d8*a jövőben azok keseregnek, akik eddig minket kényekre fakasztottak. Szaktársnőid és szaktársaid nevében fogadd szeretetünk jeléül a kedves, feledhetetlen tetemedre helyezett koszorúnkat.« Kinevezések. Pótlólag közöljük, hogy Beleznay Terta gyulai törvényszéki gépirónöt, Balló Kálmán gyulai járásbirosági, Wemmann Károly békési és Janurik Pál szarvasi járásbirosági dij- nokokat február 24-én a magyar igazságügyminiszter székhelyükön irodasegódtisztekké kinevezte. Eljegyzés. Tokay György szabómester eljegyezi« Jeszenszky Nándor leányát Mariskát. Eljegyzés, özv. Mager Fereucnét eljegyezte Quha György. (Minden Kólón értesítés helyett.) Eljegyzés. Molnár Mihály békéscsabai gyógyszerész eljegyezte M. Schriffert Annuskát, M. Sclíriffert József gyulai gazdálkodó leányát. Házasságkötések. Bökönyi Ferenc kerékgyártó-mester március 29-én házasságot kötött M. Katicával. — Dermencsin Mihály füszerkeres- kedő f. évi március 30-án házasságot kötött Papp László állami vízmester elvtárs leányával Mariskával. — Pozsár József sotfőr f. hó 2-án 'házasságot kötött Novcsel Olgával. Köszönetnyilvánítás. Magyar István elhalálozása alkalmával kifejezett részvétért köszönetét nyilvánítja a Magyar család nevében : Miss Károlg. Keni szabad külföldre níazni. A külföldre úgyszintén az ellenség által megszállott területekre való utazás bizonytalan időre beszüntetvén, mindazok akik ezen rendelkezés dacára a szökést, vagy pénzt és értékek kiesempészését megkísérlik, úgyszintén a szökést, vagy csempészést elősegítik, a budapesti forradalmi törvényszék elé állitandók. Gyújtogató villám. Szerdán éjjel, épen a „szeliemeK órájában“ hatalmas zivatar zúgott végig Csabán. Haragosan menydörgött, villámlott az ég; egymást érték a lecsapások, mintha a kánikulából költözött volna át egy dörgedelmes orkán. Az egyik villám Katolga János Batthiány- utca 13. sz. házba csapott. Túz támadt és a ház teteje teljesen leégett. A kár jelentékeny. Ej életet kezdő nagyváradiak Nagyváradról Írják, üogy Csécsy Imre volt huszáralezredes és dr. Pelle János ügyvéd ipari pályára léptek, mű- asztalostanulónak szerződtek el. Ugyancsak Nagyváradon jelentkezett egy ottani cukrásznál sze- gődtetés végett egy szolgabiró és egy bankpénz- tárnok is. Részietek a Forradalmi Kormányzótanács elnökének, Garbai Sándor elvtársnak szatmári beszédéből. Testvérek leszünk nemcsak a románokkal, de minden nemzettel, amely a munkának álláspontjára helyezkedik. De ellensége leszünk mindenkinek, nki imperalista és kapitalista érdekért száll sikra. * Alapelvünk, hogy a dolgozóknak és csakis a dolgozóknak hatalmát ismerjük el és alapozzuk meg. Amig az uj állam megalakul, ^szenvednünk is kell, de megszüntetjük azt, hogy dologtalanok pocsékolhassák el a készleteket. * A Tanácsköztársaság a nagyüzemeknek, nagybankoknak, nagybirtokoknak a szocializálá.- sára törekszik és érintetlenül hagyja a kisbirto- kot és kisüzemet, ahol a kisbirtokos maga és családja dolgozik. Krónika. Jóslatszcrü véleménye egy református lelkésznek, ki 1867-ik évben, élete 77-ik évében ezeket mondotta : „Jön idő, jönni kell, az embervilág életében oly időnek, melyben, mint a polgári államban, az egyes emberek közt, nem az erőszak, vagy úgynevezett erősebb joga uralg, hanem avégre rendelt biró törvényesen ítél, vagy kell, hogy Ítéljen: igy a külömböző népek és államok is, oly polgári viszony, vagy társasági állapotba lépnek egymással, miszerint az emberiség értelmi, erkölcsi, polgári és politikai tökélye és jóléte szüntelen előmenetelével, a hadakozás szégyenét, kárait és viszonyait, hovatovább, mindinkább átlátva, arra mennek, hogy jogvitájukat nem gyilkok, nem ágyuk, vagy egyéb pokoli öldöklő szerszámok, hanem közösen választott tárákból álló, törvényes itélőszékek által határoz- tatják el. Arra mennek, hogy az embervért megkíméljék és a hadakat, mint nem emberek, de csak fenevadakhoz illő vértusákat, lassankint ritkítsák, szelídítsék és végtére évszázadok, vagy ezredek múltával, végképpen meg is szüntessék. És ez nem üres álom, nem khiméra, mint sokan vélik, hanem Isten akarata és az okosságnak épen olyan szükséges eszméje, mint az igazság, erény és boldogság. De valamint ezek nem egyszerre valósulnak, úgy az örök békesség j sem hirtelen, hanem, mint az Isten országa, melyet a „Mi Atyánk“-ba mindennap kérünk, csak lassankint, de szüntelen jön. És ha az emberek mindenféle kárpótló biz- tositványokat állitni, ha táviratot, villámpostákat és mennykőfogó gépeket s léghajókat tudtak feltalálni, ha a napnak, üvegek által, utjokban felfogott égi sugárival képeket rajzolnak: akkor nem lehet állítani, miért ne tudnának, a mi sokkal könnyebb, csak igazán akarjanak, hadháritó és háború menny köveit kifogó erkölcs-polgári intézvényeket is alkotni, valamely ama régi, az Amphiktyonokéhoz hasonló népgyülési közakaratban, melynek, mint legfőbb itélőszéknek, minden népnek, államok és fejedelmek engedni tartoznának; mert ugyan mondjátok meg, mi nem telik ki az Isten képére alkotott emberi nemes természettől, melynek sem az isméreti, sem az erkölcsi tökélyben semmi netovábbja nincsen és nem is lehet. Nil mortalibus arduum est . . .“ A Forradalmi Kormányzótanács rendeletéiből. Az idegen állampolgárok védelme. A Forradalmi Kormány sótanács 2203/ K T E. ss. XIX. rendelete as idegen állampolgárok védelméről. 1. §. Az idegen állampolgárok részére bárminemű szabályzatban vagy hatósági- rendelkezésben biztosított jogokat vagy könnyítéseket mindenki föltétlenül tiszteletben tartani köteles 2. §. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi, afölött a forradalmi törvényszék Ítélkezik. Budspest, 1919 március 27. A Forradalmi Kormányzótanács : Garbai, elnök. Kun, külügyi népbiztos. Ágoston, a külügyi népbiztos helyettese. A katonák pótdiját fölemelték. A hadügyi népbiztosság elrendeli, hogy a Vörös Hadsereg katonái minden olyan esetben, amikor saját helyőrségükön kivül teljesítenek szolgálatot, ne napi 2 korona, hanem napi 10 korona karhatalmi kiküldetési pótdijat Kapjanak. A „Népszava“ és a „Vörös Újság“ a Magyarországi Szociálissá Pártnak központi közlönyei, illetve hivatalos lapjai.
