Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-03-23 / 12. szám
LI. évfolyam Gjnla, 1919. március 93 19. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 20 K — f Fél évre . 10 K — f Évnegyedre . 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 40 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik minden vasárnap Angol-magyar gazdasági érdekközösség. Irta: Bizony László. Angliából egyre biztatóbb hírek érkeznek. Az .angolok napról-napra tisztábban látják, hogy egy megcsonkított Magyarország gazdasági elszigeteltségében mit jelentene és Angliában ma már erős, nagy tábora van azoknak, akik a való helyzet felismerése nyomán Magyarország területi integritásának fen- tartását követelik. Angliát és kivált az angol üzleti világot az angol világgazdasági politikát eminens érdekek tűzi Magyarország épségéhez és fejlődő képességéhez. Anglia érdekeltsége gazdasági életünkben már a háborút megelőző években is igen tekintélyes volt. Németország beszámításával külkereskedelmi forgalmakban a vámküllöld államai között Anglia vezetett és első helyen állott. Behozatalunk Angliából a háboiut megelőző esztendőben túlhaladta az évi 40 millió koronát, kivitelünk pedig az 1910. évi 85.6 millióról 1913-ra körülbelül 100 millióra emelkedett. Ehhez járult még Anglia hatalmas gyarmataival való forgalmunk, amelynek betudásával Angliából való behozatalunk elérte, kivitelünk pedig túl is haladta a 100 millió koronát. Nem feledhetjük, hogy Angliával való összeköttetéseink teljes kifejlődésének ezen akadály állotta útját. Akadályok, melyek bent gyökereztek Ausztriával s a német birodalommal szemben kiszolgáltatott súlyos helyzetünkben. Kezünk meg volt kötve, gazdasági mozgás szabadságunkat egyre szü- kebbre szorították s mentül közelebb érkeztünk a nagy európai konflagációhoz, annál fokozottabban kellett éreznünk gazdasági életünkben is Németország és Ausztria rettenetes nyomását. Ma már más a helyzet. Gazdasági jövőnket szabadon alapozhatjuk s ebben a gazdasági jövőben Magyarország Angliát szorosan maga mellett kell hogy találja. Az angol üzleti világnak számolnia kell azzal, hogy Magyaror- szágkülforgalmában ma már ténylegesen az első vezérhely betöltésére hivatott. Anglia közgazdaságára vár az a feladat, hogy külforgalmunkban az egyébként is kimerült ipar helyébe lépjen elő. Exportjá számára nálunk szinte korlátlan lehetőségek kínálkoznak. Viszont Angliának, mely már a múltban is tisztában volt a magyarföld érdekeivel, tudomásul kellett vennie, hogy az az uj demokratikus rend, amelyre jövőnket építjük, elsősorban ezeknek az intézkedéseknek : a magyarföld értékeinek feltárására törekszik, hogy Magyarország, mely eddig tülnyomóan extenziv gazdálkodást folytatott, nagybirtok hazája volt, most van átalakulóban az intenzív gazdálkodásra predesztinált kisbirtok s a népszövetkezeti termelés hazájává s hogy ez lehetővé fogja tenni, hogy az imperállamok élelmezési szükségleteinek ellátásában exportunkkal nélkülözhetetlen gazdasági erőtónyezővé emelkedjünk. Józan angol üzleti világ mihamarabb fel fogja ismerni egyfelől azt a szerepet, amelyre igazi szükségleteinek ellátásában predesztinálva van, másfelől a jövő magyar terményexportjában az angol szigetország részesedésének eminens érdekét. Az angol-magyar gazdasági érdekközösségnek ez lesz a fundamentuma. S erre a fundamentumra kell támaszkodnia Angliának balkáni gazdasági politikájában is. Angliának vitális érdeke, hogy a Balkán közgazdasága a rekonstrukciá során az angol gazdasági politikának megfelelően orientálódjék. S az angol üzleti világ ezt csakis úgy biztosíthatja, ha itt, a kelet tőszomszédságában egy oly ország gazdasági szövetségére támaszkodik, amelynek gazdasági érettsége és kulturális fölénye nyugodt bázist biztosíthat számára. Az angol üzleti világnak vitális érdeke, hogy egyfelől a természetszerűen a Balkán felé gravitális magyar ipart termelésben való közvetlen részvételével másfelől azugjancsak természetszerűen a Balkán felé gravitáló és közvetítő szerepre predesztinált magyar kereskedelem igénybevételével itt, a Balkán tőszomszédságában, ennek az országnak kultúrával átitatott, demokratikus irányban haladó, fejlődésképes gazdasági életével szoros szövetségre lépjen és ebben a szövetségben építse fel balkáni gazdasági politikájának biztos bázisát. Ezt a bázist pedig egyesegyedül a Kárpátok által geografiailag körülhatárolt, természetes területi egységében meg nem csonkított, demokratikus megújhodásában uj életre kelő szabad Magyarország biztosíthatja. Ez a józan felismerés fogja sorompóba állítani Angliát, hogy Magyarország területi egységét megmentse az angol gazdasági politika nagy érdekei, az angol-magyar gazdasági érdekközösség számára. Március 15. Gyulán. Az idei március 15-éi a nap jelentőségéhez mérten Gyula város közönsége is megünnepelte. A reggeli órákban a város képe a zárt üzletek és a teljes munkaszünet folytán nagy ünnepnaphoz hasonló volt. A középületek lobogó díszben, mindenütt a nemzeti lobogó mellett a forradalmi piros lobogóval ékeskedtek. A délelőtti órákban a szakszervezetek üléseztek. A közalkalmazottak a vármegyeházán, egy időben a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottakkal. A kora délutáni órákban, már egynegyed 2 órakor csoportos felvonulások voltak a város j minden részéből, a különféle szakszervezetek zászlók alatt, a vasutas, postás szövetség, a köz- alkalmazottak stb. mindannyian a Kossuth-téren gyűltek össze és hozzájuk csatlakozott a gyulai nemzetőrség katonai karhatalmi osztaga is, honnan zárt sorokban, kettős rendekben 2 órakor a tüntető körmenet a legszebb fegyelmezettségben elindult a nagy kőhid felé. Elől a szociáldemokrata pártvezetőség és utána a különféle szakszervezetek, a Városház-utcán végig, majd a Megyeház-, Árpád-, Erdélyi Sándor-ut, báró Wenekheim Béla-, Jókai Mór- és Hid-utcán végig, vissza a Kossuth-térre. A menetben 6—7000 ember vett részt, melynek a fegyelmezettség adta meg az igazi értékét. A szociáldemokrata párt tüntető felvonulásai Budapesten láthatók csak ilyen fegyelmezett sorokban és hogy ez Gyulán is ezen ifjú pártnál igy sikerült, abban a főérdem és elismerés a rendezőséget illeti meg. A gimnázium előtti téren tartotta meg a szociáldemokrata párt az ünnepi népgyülését. A gyűlés megnyitása után Somogyi Imre szép alkalmi költeményét, az „Uj március“-t szavalta el hévvel és nagy hatást keltve. ő utána Martos Manó pártelnök beszélt a forradalmi idők márciusát méltatva. A népgyülés végeztével az óriási számban együtt volt közönség a legszebb rendben oszlott szét, hogy készüljön a nagy napnak további ünneplésére, mely a különböző társaskörökben folyt le. A Polgári Körben hagyományos szokás szerint nagyszámú résztvevő gyűlt egybe a közvacsorán, hol a hivatalos szónokokon kivül többen mondtak hazafias alkalmi beszédet. A hangulat mindvégig ünnepi és emelkedett volt. Ez volt első alkalom, hogy hölgyek is vettek részt. A Komlóban a közalkalmazottak altiszti szakszervezete tartotta társasvacsorával egybekötött ünnepi estéjét; a hazafias lelkesedés itt sem hiányzott, az ünneplés táncmulatsággal végződött. A gyulai 48-as függetlenségi párt március 15-ét népgyüléssel kívánta ünnepelni, melyet a Kossuth-téren tervezett megtartani. Minthogy ezen teret a szociáldemokrata párt már előzőleg elfoglalta, a 48 as párt visszavonult saját körhelyiségébe, annak nagytermébe. Ez alkalomra a Károlyi-párt képviseletében Ormos Ede küldetett ki a központból, de Orosházán halasztást nem tűrő teendők elintézésére visszamaradt s igy Gyulára nem jöhetvén, itt a központot Monori párttitkár képviselte. Az ünnepi közgyűlést dr. Pallmann Péter nyitotta meg mély érzésekből fakadó gyönyörű beszéddel, célozva arra, hogy a vörös zászló és a magyar nemzeti lobogó ma délutáni erőpróbája a magyar nemzeti zászló visszavonulásával végződött. Majd méltatta a nap történelmi jelentőségét, a szabadság örök és elpusztíthatatlan érzését. Utána Monori párttitkár és dr. Berényi Ármin mondottak szép beszédeket s az ünnepélyt a Himnusz zárta be. Tanügy. Március 15-ike a főgimnáziumban. Mivel a főgimnázium egyetlen nagyobb helyiségét, a torna- csarnokot a város lisztraktárnak foglalta le, március 15-ikét az idén csak szükebb keretek közt ünnepelhette meg a tanuló ifjúság. Csupán a felső osztályosok befogadására alkalmas teremben az ifjúsági önképzőkör rendezett diszgyülést, melyen Hunya D. VIII. oszt. tanuló elnök mondott hatásos beszédet s Izsó A. VIII., Uhrin N. VII. és Kovalszky R. III, osztálya tanulók pedig szép szavalatukkal töltötték ki a műsort. Főigazgatói látogatás. Dr. Vas Bertalan tankerületi főigazgató folyó hó 13. és lá-én látogatta meg a főgimnáziumot. A látogatást követő tanácskozáson közölte a tanári karral általános tapasztalatait s kifejezte a tanári kar munkája feletti megelégedését. Áthelyezés. Domokos Erzsébet gyulavárii állami elemi iskolai tanítónőt a köz. okt.-ügyi miniszter Gyulára az áll. el. iskolához áthelyezte. Hírek. 1 kormány lemondása. Nagy meglepetéssel fogadtuk pénteken este a hirt. hogy a magyar köztársasági kormány lemondott. Habár az utóbbi napokban különösen a polgári pártokhoz tartozott miniszterek elkedvetlenedéséről és lemondási szándékáról vettünk hireket, az összkormány lemondá- sánsk tényét mégis fentartással fogadtak. De a lemondást később részleteiben is megerősítették s igy azzal most már mint bevégzett dologgal kell • r A Kőbányai Első Magyar Részvény Sörfözöde tavaszi sörkülönlegessége. ♦ Főraktár és palackozó telep: Wélsz Mór és Társa, Gynla. Telefon 26. 359 3—1* La aiai szásaa G oldal.
