Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-03-16 / 11. szám

4 A gynlai 23-as nehéz tüzérség március hó 8-án tartott táncmulatságán felülfizettek : Dobay János, Fodor testvérek, Weisz Mór 50—50 K, dr. Major Simon ügyvéd, dr. Vámos Sándor ügyvéd 30—30 K, Molnár Gyula, N. N., dr. Márki Bernát ügyvéd, Klinkovits István, dr. La­dies László, Karácsony Mihály, Bachó Gyula szá­zados 20—20 K, Barabás tüzérszázados, Szabó honvédszázados 18—18 K, Kovács László 16 K, Dobay Jenő, Jerger számvevő 13—13 K, dr. Berényi Armin ügyvéd, Novak Árpád tüzérbad- nagy, Tóth János, Bernádt József, dr. Nizsa- lovszky Endre, dr. Konrád Ernő ügyész, Árva Ernő, Felek János, N. N., Rozsos György, Kukla István építész, dr. Simonka György ügyvéd, dr, Biró Béla ügyvéd, Schmidt István, Szabó Vil­mos, Bleyer Ignác, Erdős Gyula, özv. Pálinkás Jánosné 10—10 K, Titz Antal 7 K, özv. Havas Lászlóné, Balázs Juliska, ifj, Bánfi Ferenc, Jám­bor György, dr. Novak Kamill, Element Mariska, Gyepes Katica, Nagy Rózsika 6—6 K, Ludvig András, Kiss Mariska 5—5 K, Veszkó tüzérhad­nagy, Szikes Ferenc, Ugrin Emma 4—4 K, Haász Henrik tűzmester, Rakonczai István, Bla- raenstein Jenő, N. N., N. N., Stelcz Gergely, Baksi főhadnagy, N. N., Berndt István, N. N. ál- iomásparancsnok, Erkel Dezső 8—8 K, Egri Já­nos 2 koronát. A mulatság pártolóinak és felül- üzetőinek ezúton mond köszönetét a vigalmi bizottság. A 48-as kör népgyülést tart március 15-én délután 2 órakor a Kossuth-téren, fossz időjárás (setén a Pavillonban. A Károlyi-párt részéről a központi vezetőség Ormos Edét küldi le Gyulára, ki a forradalmi vívmányokról hosszas beszédet tart. Erre a népgyülésre a 48-as kör elnöki ta­nácsa ezúttal is meghívja a város polgárait. Le­gyen ott mindenki, nem pártpolitika ünnepe ez, de minden magyar ember ünnepe. A magántisztviselők és kereskedelmi alkal­mazottak szakszervezetének helyi csoportja e hó 22-én saját alapja javára a Komló-szálloda ter­meiben zártkörű tánomulatságot rendez. A meg­hívókat és tiszteletjegyeket már szétküldték. Akik meghívót eddig nem kaptak és arra igényt tar­tanak, ezúton kéri fel a rendezőség, hogy ebbeli óhajukat Preisler Szeri pénztárosnőnél jelentsék be, akinél meghívó előmutatása mellett jegyek elővételben is kaphatók. A gyulai bakkancsgyár közgyűlése múlt évi jövedelméből a következő jótékonycélu ado­mányokat folyósította : gyulai ipartestületnek ház­alapra 1000 K, gyulai hadirokkant bőriparosok­nak 1000 K, ugyanazok hadiárváinak 1000 K, gyulai nőegyletnek 100 K, gyulai Stefánia-men- hely szegényeinek 100 K, gyulai városi ápolda szegényeinek 100 K, gyulai József-ápolda szegé­nyeinek 50 K, gyulai szegény iskolás gyermekek­nek ingyenkönyvekre 300 K, gyulai ipartestületi könyvi árra 100 K, gyulai rendőriegénységnek 150 K, gyulai önkéntes tüzoltóegyletnek 200 K, gyulai csizmadia társulatnak templomi zászlóra részlet 200 K, gyulai munkásbetegsegélyző székházra 200 K, gyulai kereskedelmi szaktanfolyamra 100 K, gyulai izraelita nőegyletnek 50 K, gyulai vak katonák alapjára 50 K, váczí siketnémák intéze­tének 60 K, a vakok budapesti intézetének 50 K, A Gynlai Kereskedők és Kereskedőifjak Társnlata folyó hó 9-én vasárnap délután tartotta meg rendes évi, egyben tisztújító közgyűlését. Az elnökök távollétében Stern László titkárra hárul lak az elnöki teendők. Felolvasta a részletes tit­kári jelentését; kijelentette, hogy a közgyűlés előtti héten körülbelül ugyanannyi uj tag vétetett fel, amennyi a régi tagok száma. Ezután Faragó Andor másodtitkár az 1917. és 1918. évi zár­számadásokat terjesztette eől. A közgyűlés a jelen­téseket jóvahagyólag tudomásul vette. Hosszabb vitát provokált az uj alapszabály-tervezet. Nagy vita volt a tagsági dijak megállapítása körül, melynek eredménye képen az egyesület azt' az indítványt fogadta el, mely szerint a kereskedő ifjak évi 12, a nem kereskedő tagok évi 24, a többi rendeá tagok pedig évi 36 korona tagsági dijat űzetnek. A tárgysorozat utolsó pontja a tisztikar és választmány megválasztása volt. Az uj alapszabályok értelmében Czinczár Adolfot tiszteletbeli elnökké választotta az egyesület, egy­ben jegyzőkönyvi köszönetét szavazva hosszú időn át kifejtett fáradozásáért. Elnök lett Reisner Arthur, társelnökök Czinczár Dezső és Zuzmann János. Ügyész dr. Keppicb Frigyes, titkár Faragó Andor, masodtitkár, egyben jegyző Nádor Jenő, igazgató Fábián Lajos, pépztárnok Sebőn Vilmos, könyvtárnok Gonda Dezső, ellenőr Schillinger Békés Lipót. A számvizsgáló-bizottság tagjai lettek : Berndt Kornél, Erdélyi Andor, Wertbeim Béla. A választmány tagjaiul megválasztattak: Anuló Pál, Braun Mór Braun Vilmos, Dermencsin Mi­hály, Diósi József, Dobay Ferenc, Frattmi János, Fried Jenő, Gaibács Imre, Grób József. Grün- baum Armin, Hász Imre, Jámbor István, Junászka Ferenc, Kocsis László, Komlós Ede, Leopold Sán­dor, Lakos Jenő, Lustig Adolf, Nádor Mór, Neu­mann Márton, Névery Béla. Reisner Ede, Spiel- mann Gyula, Schmidt István, Sonkovits Endre, Stern László, Szécsi Márton, Vámos Imre, Weisz Ede. Sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés, hogy Stern László, az egyesületnek bosszú időn át volt ügybuzgó és közszeretetben álló titkára a neki továbbra is felajánlott titkári állást nem vállalta, Az egyesület magalapitásában elévül­hetetlen érdemei vannak, az egyesületnek úgy­szólván leike volt, a közgyűlés működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Az ujonnau megválasztott tisztikarnak a módosított alap­szabályokon felépített fontosabb programmponijai a szakérdekek fokozottabb érvényesítése és meg­védése, az egyesület keretén belül szakosztályok alakítása, ahol az egyes érdekkörök jogos kíván­ságai különösen is kifejezésre jutnak, a kereskedők és alkalmazottak békés együttműködésének bizto­sítása. Meg akarja mutatni az egyesület, hogy ha mindkét részről megvan a kölcsönös belátás és megértés, akkor az érdekellentétek osztályharc nélkül, békésen is elsimithatók és a jogos kívá­nalmak teljesen kielégíthetők. Ha a tagok segít­sége a munkában nem marad el, úgy az egyesület a legbiztatóbb jövőnek néz eléje. Az ipartestület a múlt vasárnap előljárósági ülést tartott, melyen több a közgyűlésre előter­jesztendő tárgysorozatot fogadtatott el. Elhatároz­tatott továbbá a közgyűlésnek március hó 23-án való megtartása, melyre a meghívók már szét­küldettek. A múlt évi zárszámadás az ipartestü­leti tagok részére az ipartestületi irodában köz­szemlére van kitéve. Köszönetnyilvánítás. A 2. magyar (volt honvéd) gyalogezred III. zászlóaljának tisztikara és katonái ezúton mondanak köszönetét azoknak, kik a demarkációs vonalra induló csapatok zász­lójára adakoztak. Helyszűke miatt az adakozók neveit nem közölhetjük. 158 adakozótól összegyűlt egyösszegben 2191 korona. A gyulai 48-as kör választmánya folyó hó 8-áu tartott ülésén elhatározta, hogy a Károlyi­párthoz csatlakozik. A forradalmi vívmányok meg­szilárdításához, a magyar népköztársaság fellendí­téséhez a maga részéről minden erővel hozzá kíván járulni, azért a mai időben ezt tartja egye­dül reális és célravezető eijárásuak. A szarvasi függetlenségi és 48-as párt f. hó 9-én tartott értekezleten elhatározta, hogy a Hock János elnöklete alatti párthoz csatlakozik. Egyben elhatározta, hogy egy vasárnap délutáni népgyülésre meghívja Hock Jánost a párt eszméinek tolmácsolására. A 48 as kör pártvacsorát rendez március 16-án, vasárnap este aajat körbelyiségében 7 órakor. Tagjai jelenjenek meg minél nagyobb számban. A 48 as kör értekezlete. Március 15-én d. u. 5 órakor a 48-as kör sajat helyiségében érte­kezletet tart, melyre tagjait ezúttal is meghívja. A Szociális Misszió Társulat gyulai szer­vezete rendes gyűlését í. hó 18 án délután 5 órakor tartja. A gynlagynrkehelyi mulatságon felülfizettek: Gyepes Mihály, N. N. őrmester 6—6 K, Ráfi János 4 K és nem 3—3 koronát, mint lapuük múlt számában közölve lett. Felül fizetés. A gyulai Szociális Missiótár- sulat hadiárvái javára dr. Széli Imréné 20 koro­nát küldött be íeaváit8ág címén. Nyugtázás. A gyulai 48 as olvasókör bálján felülfizettek : id. Fábián István 100, Oláh Ferenc 30, Kertész György 10 koronát. Koszorumegváltás címén Horváth József 20 koronát adományozott a gyulai rokkantalap javára. A gyulai nemzetőrök báljára utólagosan felülfizetett a gyulai kötött és szövött iparáru- gyár részvénytársaság igazgatósága 50 koronát. 1919. március 15. Antóbusz közlekedés Gyula és Békéscsaba között. Autóbusz járat indult meg f. hó 10-én Gyuláról Mayer Imre és Mayer Lajos tulajdonosok vezetésével. A mai vasúti mizériák mellett, bizo­nyára nagy érdeklődés fog megnyilvánulni a vál­lalat iránt. Az autóbusz menetrendje a követ­kező : Gyuláról Csabára indul minden reggel 4 órakor és délután 3 órakor, Csabáról Gyulán indul reggel 7 óra 45 perckór és este 6 óra 40 perckor, Csabáról Békésre indul reggel 5 óra 10 és d. u. 3 óra 50 perckor, Békésről Csabára indul reggel 7 óra 5 és este 6 órakor, Békésről Mezőberényre indul reggel 5 óra 50 és este ^4 óra 3t) perckor, Mezőberényből Békésre indul reggel 6 óra 30 é3 d u 5 óra 20 perckor. Me- netdij: Gyuláról Csabáig vagy vissza 10 K, Gyu­lától Békésig 14 K, Gyulától Mezőbarényig 20 K. 25 kg-nál nehezebb podgyász nem vihető s a kézi csomagoknál nagyobbakra külön csomrgjegy váltandó. Indulási hely : Gyula Kossuth-tér, Békéscsaba Városház-tér (Fiume szálló), Békés gör. kel. templom mögött, Mezőberóny Város­ház-tér. Urtesités- A magyar kereskedelemügyi mi­niszter a napokban küldte le az ipartestületnek a háború folytán üzemüket illetve üzletüket be­szüntetni kényszerült kisiparosok és kiskereskedők kölcsön kérelmeinek elbírálására, illetve a kölcsö­nök megszavazására illetékes helyi bizottság táb­lázatát. E szerint Gyula r. t. város helyi bizott­sága áll: a polgármester elnökletével a kér. min. képviseletében az Iparfelügyelő, az Országos Hadi- gondozó hivatal képviselője, az Ipartestület elnöke ás a pénzintézetek négy képviselőjéből. A kőlcsp- nök iránt a háború folytán üzemüket beszüntetett kisiparosok az ipartestülethez fordulhatnak, ahol a kölcsönkérésről jegyzőkönyv lesz felvéve, amit a testület a bizottság elnökéhez továbbit. Egy-egy kölesönkárőnek 3000 korona kölcsönre lehet ki­látása, amit kötelezvényre kap 4 százalékos ka­matra. A kölcsön az első évben törlesztésmantes és a rákövetkező 5 éven belül negyedévi 5 szá­zalékkal törlesztendő. Uj közlekedési vállalat Gyulán. Fejes és Társa egy életrevaló és a mai nehéz közlekedési viszo­nyokra való tekintettel praktikus autóforgalmi vállalatot létesítettek. A vállalat létesítésével a társas cégnek az volt a célja, hogy különösen Gyula és Békéscsaba között lehetőség szerint a vonatokhoz összeköttetést teremtsenek. Rendszeres járatot is fentartanak és pedig minden szerdán és szombaton (az ottani piaci napokon) reggel fél nyolc órai indulással a »Komló« szálloda közelé­ből, mig vissza Csabáról fél tiz órakor indul az autóbusz. Egyébként minden személyfuvarozást teljesít a vállalat jó koc3Íutakon. 320 3—3 Megkezdődik a földosztás. Megyénkben is folyik mar a munka a földosztás ügyében. Gyu­lán. most folyik a földre igényt tartók összeírása, s pár nap múlva megalakul a birtokreudező vá­lasztmány is. Ezek után nemsokára meg fog indulni Gyulán is a földosztás. Az összeirási helyeken szép számmal jelentkeznek a föld - nélküliek. Gazdák figyelmébe. Tudomására hozatik a fejőstehén tartó gazdáknak, hogy a gyulai Reisner féle malomból romlott tengeri fog takarmányo­zásra kiadatni. A tengeri hétfőtől kezdve fog az élelmezési hivatalban megtekinthető minta sze­rinti minőségből összeiratni. ‘ Az összeírás alkal­mával igazolandó írásban, hogy ki kinek árusítja el hatósági áron a tejet, mily mennyiségben (pontos cím és lakcím feltüntetésével.) Megjegyez tetik, hogy azok, akik a tejcsarnokba és tisztvi­selők szövetkezetébe szállítják a tejet, azok ezen tengeri kiutalásban nem részesülhetnek, mart azok korpával lettek már részben ellátva. Fejős­tehenek részére darabonként 50 kgr. igényelhető. A gyulai bőranyagboszerző szövetkezet va­sárnap taitotta évi közgyűlését Névery István elnöklete alatt 64 tag jelenlétében. Az igazgató­ság beszámolt az évi működésről, áruforgalomról, bakacosgyári eredményről. Ezeket a közgyűlés el­fogadta. Jótékony célra kiosztani rendelt 5000

Next

/
Oldalképek
Tartalom