Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-01-12 / 2. szám
Békéi 1919. január 12. Síid. Kéry Gyula, Vizkereszt ünnepén, kora tavaszi napra emlékeztető délelőtti verőfényben kisértük utolsó útjára vármegyének tragikus sorsot ért. volt jeles főispánját, Végtisztességén megjelent Gyula város egész előkelő társadalma, élükön a vármegye tisztikarát vezető dr. Daimel Sándor alispánnal. A koporsó fölött, melyet a vármegye diszrühás huszárai őriztek, Bagdy Dániel ref. hitoktató-lelkész mondott emelkedett szellemű, mélységes gondolatokban bővelkedő beszédet. A kar éneke után a huszárok négylovas gyászkocsira emelték a koporsót, melyet az összes résztvevők gyalog kisértek ki a ref. temetőbe, ahol örök nyugalomra helyezték politikai és társadalmi életünk kiváló alakját. Id. Kéry Gyula 1842 ben született a bor- sodmegyei Kér községben ősrégi nemes családból. Jogi tanulmányait az abszolutizmus végső’ éveiben, az alkotmányos élet hajnalhasadásakor végezte be. Közhivatali pályáját a belügyminisztériumban kezdte meg, ahol a közrendészet szervezését előkészítő ügyosztályban működött. Gróf Szapáry Gyula belügyminiszter külföldi tanulmányútra küldötte, melynek folyamán 1873 ban, a kiállítás évében Bécsben működött az államrendőrséghez beosztva, tanulmányozva a köz- rendészeti1 intézményeket. Hazatérve nagyszabású publicistikai működést fejtett ki és a Pester Lloydnak Fáik Miksa vezetése alatt egyik jeles vezércikk írója volt. Munkásságával különösen közrendészeti tanulmányait terjesztette és népszerűsítette. Az 1881, évi fővárosi államrendőrségi törvény az ő koncepciójában vált törvénnyé. Nemsokára ezután megvált hivatali állásától és kizárólag a publicistikának élt Belmunkatársa volt n Kálláy Béni által alapított és szerkesztett „Kelet Népe“ cimü napilapnak. Erre az időre esik újabb nagy külföldi utazása is. melyet az ugyancsak tragikus véget ért, fényes tehetségű Grünwald Bélával, aki testi-lelki barátja volt, együtt tett meg. Hazatérve, a csángótelepités kormánybiztosának, Gromon Dezsőnek volt hat éven át titkára. E működésében az ő kezdeményezésére alakult Pancsován több hazafias intézmény, mely az exponált délvidéken ma is ősz lopa a magyar állameszmének A kilencvenes évek legelején újból közhivatali pályára lépett, előbb Udvarhely-, majd Békésvármegye főispánjának, Reiszig Ede kormánybiztosnak lett titkára. Több főispán mellett összesen hat évig működött Gyulán, élénk részt véve a város köz és társadalmi életében. Essayszerü, remek felolvasásai, melyeket az úri kaszinóban, a kereskedők társulatában tartott, ma is élénk, kedves emlékezetében vannak városunk közönségének. 1898-ban távozott el körünkből, a földmi- velésügyi minisztériumba lépvén, mint segédtitkár. Itt a telepítési törvény reformjának és egyéb kodifikációs munkálatok előkészítésével bízatott meg, miután előbb Pózenben a német telepítési' akciót tanulmányozta. Néhány év múlva azonban nyugalomba vonult és teljes visszavonult- Ságban tanulmányainak élt. Ez idő alatt két Ízben lépett** a nagy nyilvánosság elé, a horvát kérdésről és később Deák Ferencről írott klasz- szikus tanulmányaival, melyek mindketteje az „Újság“-ban vezércikk alakjában jelent meg Politikai nézeteiben törhetetlen hive, tántoríthatatlan követője volt Deák Ferencnek. Ezen a téren került a legbizalmasabb barátságba Deák Ferenc többi nagy követőivel. Mint a tót nyelv tökéletes ismerője, egy felvidéki tót nyelvű lapban irt számtalan hazafias irányú, különösen szabadságharcbeli visszaemlékezéseket tartalmazó cikket. 1911. julius 6-án küldötte az uralomra jutott liberális kormány ismét Békésvármegyébe főispánnak. Osztatlan lelkesedéssel, meleg szeretettel fogadta mindenki a vármegyében. Julius 29-én jött le a vármegyébe, ahova, mint ő maga mondotta, „haza jött“. Julius hó 31-én ment végbe a beiktatás, ritka bensőséges ünnepségek közepette. Főispáni működése alatt mindig meleg szeretettel karolta fel a vármegye érdekeit, de soha sem tévesztette szem elől a nagy nemzeti célokat sem. A magas kor okozta meggyengült egészségi állapota nyugalomba vonulásra késztette és a király 1915. december 28-án felmentette főispáni állásától a Lipoi rend lovagkeresztjével tüntetve őt ki. Ez idő után a legvisszavonultabb magányban élt gyulai lakásán. Nem kívánt már eltávozni körünkből és most már örökre itt maradt. A gyulai föld ő vele egy ritka tehetségű, kiváló magyarnak tetemét* fogadta be. Béke poraira ! iéhány szó Gjfula város pénzügyi helyzetéről. Sokan tudják azt, hogy Gyula város anyagi helyzete nem rózsás, de azt, hogy aggasztó, csak a beavatottak, csak azok tudják, kiknek alkalmuk volt és van abba beletekinteni. A városi pénztár a múlt év utolsó napján 700.000 koronát jóval fölülhaladó tulkiadással zárult. E hallatlan nagy összegre megtérülő fedezet figyelembe vétele után a város 1918. évi számadása körülbelül 550.000 korona fedezetlen kiadást mutat. Miből keletkezett e nagymérvű tulkiadás ? Először abból, hogy már évek óta állandóan volt fedezetlen hiány, de ahelyett, hogy azt a törvénynek megfelelően a vezetőség beállította volna a következő évi költségvetésbe, az év végén pénzügyi művelettel úgy tüntette eh hogy egyes alapokból kölcsönvette és 3—4 nap múlva a kölcsönt visszafizette s igy a pénztár .nem zárult hiánnyal, de 3—4 nap múlva meg volt újra a hiány és az szaporodott tovább. Másodszor abból, hogy az évi költség- vetésbe a szükségletek különösen 1918 évre a beszerzési árnál 4— 10-szerte kisebbre lettek felvéve. Ennek a következménye az lett, hogy csupán az 1918. évben a költségvetési előirányzattal szemben körülbelül 370 000 korona hiány állt elő. Harmadszor abból, hogy a vezetőség nem számolt a háború okozta rendkívüli kiadásokkal Negyedszer pedig abból, hogy a vezetőség a háború alatt oly kiadásokat is eszközölt, melyeket a képviselőtestület e mai napig sem engedélyezett. Nem támadok, csak a tényeket regisztrálom. Tény az, hogy körülbelül 550 000 korona fedezetlen hiánnyal zárult a város múlt évi számadása. Ezt a hiányt sürgősen elő kell teremteni, mert e nélkül a városi pénztár maholnap fizetőképtelen lesz, ami bekövetkezik akkor, mikor az egyes alapok, melyekből a a pénztár jelenleg élősködik, kiapadnak A hiány fedezésére két mód áll rendelkezésre : kölcsön venni a fedezetlen hiányt vagy újabb községi pótadó kivetéssel biztositani. Én csakis az utóbbi módot ajánlom. Megmondom miért. Az egész ■ hiány a háború alatt, annak oroszlánrésze pedig 1918. évben keletkezett. A folyó kiadásokat a folyó bevételekből kell fedezni. Igaz, hogy ez nagy terhet ró az adózókra, de ha figyelembe vesszük, hogy most nagy a pénzbőség, bárki könnyeben megszerezheti a pénzt most, mint máskor, hogy pénzünk vásárló ereje igen csekély, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben nem volna tanácsos egy hosszú lejáratú kölcsönt felvenni s azt más pénzzel visszafizetni, akkor helyesebben nem tehetünk, mintha a háború alatt keletkezett kiadást egyszerre megfizetjük. A városnak körülbelül 280 000 korona megterhelhető adóalapja van, mely után 200 százalékig községi pótadót kellene kivetni az eddigi pótadón kívül. De azért is meg kell szabadulni a városnak e kellemetlen tehertől egyszerre s nem szabad ezt a jövő generációra hagyni, mert ha bármerre tekintünk a városban mindenütt hiány, szükséglet mutatkozik, miket pótolni, építeni és rendezni kell, jut abból a kiadásokból éppen elegendő a jövőnek, ezért ne terheljük ezzel is. A közönség tájékozására egyenlőre esak ennyit. Heilinger Károly. * Ezt az indítványt a Nemzeti Tanács január 9-i ülése is tárgyalta és azt a módosító javaslatot fogadta el, hogy az 1916., 1917. és 1918. években kivetett hadinyereség-adó megpótlékol- hatásának megengedését kéri a kormánytól. Ez a határozat, nézetünk szerint, nem éri el azt a célt, hogy a város kiüresedett pénztára a legrövidebb idő alatt ismét fizetőképes állapotba jusson. Miből fog a város újabb lisztet, burgonyát, tűzifát, egyéb, a közelelmezés céljára beszerzendő árut vásárolni ? felette csodálkozunk, hogy épen a szociáldemokrata párt foglalt állást a javaslat ellen. Sserk. Tudomására adatik mindazoknak, akik eddig lisztszükségletükre utalványért nem jelentkeztek, hogy azért hetenként a hétfői napon jelentkezzenek a városháza nagytermében. 47 i_i Hire k, j .............. id. Kéry Gyula halálára. Komoly bölesészet múzsája ölelt, Egybe kapcsolva éggel a földet; A honszeretet lobogó lángja Ragyogó fényt szórt élted útjára .... A nagy Széchenyi volt példányképed, Lelkiszemeddel a hazát nézted, Tudomány-kincsed, s a nagy szeretet Hozott számodra gyászos végzetet. Sírodat ásta az aggodalom, Mely keselyűként fészkelt agyadon ; S mikor a jövőt sötétnek láttad Erejét veszté reménység szárnyad .... — Már révhez értél, igaz, jó barát! A honfibánat szivén talált ............ Jo bb hazát adott az Isten neked, Ott nincsen helye az önérdeknek .... Dombi Lajos. Farsang. Már ötödfél éve, hogy a farsang kezdetét nem tartjuk számon. Se a kezdetét, se a végét. Minek ? Táncolunk mi már időtlen idők óta farsang nélkül is. Igaz, hogy a nótát nem mi huzzuk hozzá. No de olyan tánc is az! Bár már vége van a nagy háborúnak, nincs egy szikra okunk se a vigadozásra. Nincs. A régi jó magyar kedv befagyott. Valahol a Rajnánál, a Piavénái ; de leginkább is itthon a mi szőke Dunánknál, Tiszánknál. Ez a farsang is csendes lesz ; épp olyan csendes, mint a közvetlen elődei voltak. A kétéviek, a negyedéviek. Muzsika nem szói, tánc nem perdül, viganók nem csapnak szelet; sarkantyúnk se peng, csuhajunk se haitik. Ezúttal is szomorú farsangunk lesz. Időhöz mért komoly, szomorú farsangunk ... De táncolunk mi még egyszer ! Táncolunk olyan nótára, melyhez a nótát mi magunk fütyüljük ! Felhívás Gyula város közönségéhez! A Hadirokkantai-, Hadisérültek, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Szövetségének Gyulai Fiókja megalakult. Felkérjük 'Gyula város polgárait, kik részvéttel és megértéssel adóznak a háború sújtottjai iránt, lépjenek be a Szövetségbe alapitó vagy pártoló tagokul. A szövetség alapító tagjai lehetnek azon természetes vagy jogi személyek, akik a szövetség pénztárába egyszesminden- korra legalább ezer koronát befizetnek. Pártoló tagok lehetnek azok, akik 5 éven keresztül évi száz korona befizetésére kötelezik magukat. Aki csak teheti, rójja le kötelességét a szenvedőkkel szemben ás segítsék elő boldogulásukat. Jelentkezni lehet naponta délelőtt 9—11-ig a Kossuth- barakkban. Az elnökség. A gyulai róni. hath, hitközség egyházta- nácsa vasárnap népes közgyűlést tartott Dr. Apor Vilmos elnöklete alatt. Tárgyaltatott a hitközség 1919. évi költségvetése, melynek kiadási tételei a háborús drágaság miatt lényegesen emelkedtek ugyan, de mindeddig sikerült a pénzügyi egyensúlyt fenntartani. A folyó évre az adószázalék 22%, és mert a hadbavonultak hazaérkeztek újból a teljes párbér lesz ez évre előírva. A háborús hátralék nagy összegre szaporodott, s ezek át vizsgálására a gazdászati szakosztály lett kiküldve. Az iskolákba beiratkozott gyermekek száma ez évben 200 zal szaporodott. A józsefvárosi bivek óhaja, hogy külön plébánia állíttassák fel, méltányosnak és jogosnak lett elismerve, sőt célszerű is, mert az anyaegyház híveinek száma 13 ezerre szaporodott. A szétválasztás jogi, gazdasági és adózási módozatainak kidolgozására az anyaegyházból 7 tanácstag, a Józsefvárosnál hasonlóan 7 tanácstag lett kiküldve. Az uj plébánia határ- területe azon városrész, mely régebben »Német Gyula« része volt, a tanyai lakosok közül pedig azok, kik józsefvárosi illetőségűek. A kiküldött bizottság részletes munkálata és tervezete az egyházmegyei főhatóság elé fog terjesztetni A főgymnásiumi bizottságba 3 évi megbízással meg lettek választva : dr. Márky János és dr. Fo^mann János.
