Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-03-09 / 10. szám
t Iil. évfolyam. Gyula, 1919. március 9. ÍO. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 20 K — f Fél évre . 10 K — f Évnegyedre . 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. JDÜ/ÍVil/u POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 40 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik minden vasárnap Politikai betiszemle. A héten megjelent a kormánynak a választókerületek beosztását tartalmazó rendeleté. A régi rendszer egyik sokat támadott bűne volt a választókerületek aránytalan beosztása. Számtalanszor szemére vetették a régi kormányoknak, hogy a magyarság választotta képviselők számát mesterségesen csökkentette az által, hogy mig az alföldi választókerületekben 4—5000 választó választott egy képviselőt (Budapest egyik-másik kerületében tízezernél is több volt a választók száma), addig pl. Erdélyben voltak önálló választókerületet alkotó városok, amelyekben 150—200 választó adott mandátumot a kormánypárt egy-egy korifeusának. Ilyen kiáltó ellentétek a népkormány rendeletében természetesen nincsenek. Mindazonáltal'lehetetlen észre nem venni ebben a kerületbeosztásban is némely aránytalanságot. Budapest főváros például — négy kerületre felosztva — összesen 36 képviselőt választ. Bókésvármegye a szeghalmi járás nélkül, de Aradvármegye eleki járásával, valamint egész Csanádvármegye alkot egy kerületet és ez a két megye 10 képviselőt választ. Nézzük, hogy áll eme két kerület, illetve kerületcsoport lakosságának, illetve választóinak számaránya. Budapest lakosságának számát a statisztikusok 1917. év végével 952,300 főre becsülték. Adjunk ehhez a mai napig bőkezűen 5 százalék szaporodást, akkor Bndapest mai összes lakosságát kikerekitve éppen 1 millióra tehetjük. Fiume lakossága — ha szavazhat — 55,800 fővel szaporítja az ország., első négy választókerületének lakosságát. Összesen tehát 1 055,800 lakosra 36 képviselő jut. Békésmegye lakosságát az 1917. óv végén 300,500 főre lehetett tenni; a szeghalmi és az eleki járások lakosságának száma közötti csekély különbséget hagyjuk figyelmen kivül. Csanádvármegye lakossága 142,500 főre tehető. Összesen tehát 443,000 lelket számlál az ország 38. választókerülete. Ez a kerület 10 képviselőt választ. Az aránytalanság rögtön szembeötlik. Ha 443,000 lakosra 10 képviselőt számítunk, akkor a Budapest által választandó 36 képviselőt 1 594,800 lakosnak kellene választani. Ennyi lakosa Budapestnek és Fiúménak semmi esetre sincs. Ha kiszámítjuk, hogy hány budapesti és hány bókós- és csanádmegyei lakosra esik egy képviselő, akkor kitűnik, hogy — kerek számokban szólva — Budapesten 30 ezer, Békés és Csa- nádmegyóben ped'g 44 ezer lakosra esik egy képviselő. A kormány egy félhivatalos kommünikében azt közli, hogy Budapest jelenlegi lakosságát egymillió ötszázezerre lehet tenni. Ez a szám majdnem kétszeresét jelentené az 1910. évi lélekszámnak, tehát minden valószínűség szerint erős túlzás. Ha nagy arányokban szaporodott is Budapest lakossága a háború alatt, nem szabad elfeledni, hogy a beözönlött lakosság nagy része az elpusztult Galicziából került oda, amely lakosságnak tehát választójoga nincs. A választói joggal biró polgárok és polgárnők számát természetesen még egyik kerületben sem tudjuk. A húsz évet meghaladott lakosság aránya a vidéken 51 százalék, a városokban 56 százalék. Ezen kulcs segélyével kísérelvén meg kiszámítani a választói joggal bírók számát, úgy találjuk, hogy Budapesten és Fiúméban összesen — felfelé kikerekitett számban — 600.000 választó lehet. Nem hisszük, hogy a legpontosabb statisztika is ennél többet tudna kimutatni. Békés és Csanád- megyében pedig a választók száma — lefele ki kerített számban — 200 000 lelket tesz ki. Ekként a választók számát egybevetve a két kerületben, úgy találjuk, hogy Budapesten 16.666 választó választ egy képviselőt, mig Békés- és Csanádmegyékben pedig 20,000 választót illet ugyanez a jog. Másként kifejezve, ha a Budapestre alkalmazott arányt tartaná be a rendelet Békés- és Csanádme- gyékre, akkor itt nekünk 12—13 képviselőt kellene választanunk, ha pedig az itteni arányt alkalmazta volna Budapesten, úgy ott mindössze csak 28 képviselő volna választható Nem lévén Budapesttel összevethető több nagy városunk, a városoknak ez a favorizálása a vidékkel szemben nem túlságosan jelentékeny ; távolról sem tételezhető fel, hogy a népkormány ily módon törekednék a forradalmi pártok számarányát növelni, — hiszen Budapest lakosságának állásfoglalására nem oly könnyű befolyást gyakorolni és az ma még ópenséggel ismeretlen — azonban az összeülő nemzetgyűlésnek okvetlenül az összeírandó választók számának arányában az egyenlőség szem előtt tartásával kell a képviselők számát megállapítania. Hírek. Gyula mint választási székhely van kije- lölva az uj alkotmányozó nemzetgyűlés 38-ik választókerületére, melybe egész Békés és Csanád- megye beosztatott. E két vármegye együtt 10 képviselőt választ. A választási mozgalmak eddig nem vetettek nagyobb hullámokat, valószínű azonban, hogy e hét folyamán a helyzet kialakul Gyulán, mint értesülünk a 48-as függetlenségi párt kimondotta, hogy a kisgazdapárttal nem fuzionál. Előléptetések a gyulai pénzügyigazgatóságnál. A pénzügyminiszter’ kinevezte: Deimel Lajos pénzügyi számtanácsost a YI. fiz. osztályba számvevőségi főtanácsossá, Horti Béla számtanácsos fönökhelyettest a VII. fiz. osztályba számvevőségi főtanácsossá; Bálint Géza, Papp Endre, Sál István számvizsgálókat a VIII. fiz. osztályba számvevőségi tanácsosokká; Turay Ferenc, Halmos József, Szabó Lajos számellenőröket és Olof- son Miksa gyulai járási számvevőt a IX. fiz. o.-ba számvizsgálókká. Az irodakezelési ágazatban Lor- bér Lajos irodavezetőt és Nyéki Mihály irodatisztet irodafőtisztekké. A gyulai adóhivatalnál Racz Károly adótárnokot a VIII. fiz. osztályba állampénztári főtanácsossá. Az eddigi állami adóhivatalok cime a jövőben állampénztár lesz, amint azt újabban a minisztertanács elhatározta. Kinevezések. A magyar igazságügyminiszter a gyulai törvényszéknél, illetve járásbíróságnál Liszkai Sándor irodafőtisztet segédhivatali főigazgatóvá a VII., Tar Dezső irodaigazgatót segédhivatali igazgatóvá a VIII., Marik Sámuel irodatisztet, Kovács Albert és Csikós Pál írnokokat a IX., Szabó Géza, Réti Lipót, Osváth Pál, Kovács Béla és Sonnenschein Miksa Írnokokat irodatisztekké a X. fizetési osztályba, ugyancsak Vékey Barna ügyészségi irodafőtisztet államügyészségi igazgatóvá, Kotzó Emil fogházfelügyelőt a IX. fizetési osztályba fogházgondnokká, Domanek Pál irodatisztet iroda főtisztté kinevezte. Fiaink a demarkációs vonalon. A következő levelet vettük : Tekintetes Szerkesztőség! Talán nem érdektelen a gyulai közönségnek az, hogy mit csinálnak fiaink a demarkációs vonalon. Kérem a tekintetes Szerkesztőséget az alábbi kis meg- törtéet esetet a »Békés«-ben közölni. Folyó hó 4-én délelőtt igen szép példáját mutatta a haza iránti szeretetnek s a mostani nehéz időkben a kötelességteljesitésnek a 2. magyar gyalogezred 11. százada. A szomszéd községben, Kishalmágyon egy körül-belül 20—25 főből álló román gárda rálőtt a faluban időző egyik katonánkra, aki csak másodmagával járt ott. Erre a két katona átfutott Nagyhalmágyra, ahol most a 2. ezred III. zlja tartózkodik. A 11. századnak riadó rendeltetett el. A század 2 perc alatt már fegyelmezett sorokban állott s várta a további intézkedéseket. Neumann százados, századparancsnok 3 járőrrel ment ki a közeli Kishalmágyra. Járőreink a lehető legrövidebb idő alatt már be is hatoltak a faluba. A román gárdisták észrevéve, hogy a magyar csapatok közelednek Kishalmágy felé, először erősen tüzeltek reánk, de látva azt, hogy mily rohamosan közeledünk feléjük, szerte-széjj el futottak a hegyek közé. Járőreink jó ideig üldözték őket hegyen völgyön át, de az erdőségben eltűntek. A román gárdisták közül két sebesült volt megállapítható, kik szintén elfutottak. Nekünk nem volt semmi veszteségünk. Meg fogják emlegetni a gyulai magyar fiuk vakmerőségét s fáradhatatlanságát ! Nagyhalmágy, 1919 március 5. Mély tisztelettel: Egy főhadnagy. A gyulai közalkalmazottak szakcsoportja március 16-án délelőtt 10 órakor a Polgári Körben rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. Az altisztek közül választandó alelnők. 2. Két központi kiküldött kijelölése. 3. Esetleges indítványok. Gyermek szinielőadás tartatott a farsang három délutánján a belvárosi leányiskolában, melynek szereplői nagyobb iskolás leányok voltak, a betanítást az osztályvezető irgalmas nővérek végezték, a csinos színpadi berendezés, előfüggöny, sznffitcák és háttéri függöny ízléses kiállítása is az ő munkájuk volt. A tisza jövedelem az árva- házba utalt kis hadiárvákat illette, kikkel az árvaház apró népessége utóbbi időben egyre-másra szaporodik. Elő lett adva 4 egyfelvonasos kis színdarab a gyermekéletből és egy vidám monolog. A kisebb nagyobb szereplők kedvesen játszottak, egyesek különös rátermettséget mutattak, általában mind őszinte dicséretet érdemelnek, úgyszintén az ügyes rendezés is. A nézőtér minden előadásra zsúfolásig megtelt minden rendű és rangú érdeklődőkkel, sőt a szereplők szülői és tanügybarátok óhajtására még külön pótelőadást kellett tartani, mert a rendes előadásokra ezek sem juthattak be. Eljegyzés Sonnenschein Mariskát Gyuláról eljegyezte Bosnyák Pal a Biharmegyei Takarék- pénztár és Gazdasági Bank tisztviselője Nagyváradról. (Minden külön értesítés helyett.) A szociális missziótársulat teaestélye alkalmából a jótékony eélra utólag a következők még felülfizettek : dr. Lindenberger János 100 K, gróf Wenckheim Frigyesné, Weisz Mór 50—50 K, Balogh Károly, Madarász Kálmánné 20 K, Csernus Mihály, Nagy Kálmán 15 K, Praznovszky Béla 5 korona. Felhívás : A magyar hadügyminiszter 1265. ein. számú rendeletével elrendelte, hogy a lovasság és műszaki csapatok létszám hiányának fedezésére idősebb évfolyambeli egyének is az alábbi feltételek mellett katonai szolgálatra felvétethetnek. 1. önként jelentkezés. 2. Egy kötelezvény kiállítása, mellyel az illető kötelezi magát 6 havi A Kőbányai Első Magyar Részvény Sörföződe tavaszi sörkülönlegessége. ♦ Főraktár és palackozó telep: Wetsz Hör és Társa, Gyula. Telefon 26. 359 1—10 Lapaak mai uáma 4 oldal.
