Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-03-02 / 9. szám
LI. évfolyam. Gyula, 1919. március 8 9. szám Előfizetési Egész évre Fél évre Évnegyedre . árak: 20 K — f 10 K — f 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 40 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAY FERENC Megjelenik minden vasárnap Politikai hetiszemle. Olvastuk a héten, hogy a kormány elhatározta a választások kiírását. Debuisset pridem ! Már régen kellett volna tennie. A forradalom alkotásai törvényes alapra csak az országgyűlés szentesítésével helyezhetők, ,a nemzet törvényes képviseletet csak az országos választásokon nyerhet. A népkormány tekintélyt a külföldön csak úgy szerezhet, ha a külföld előtt hivatkozhatik reá és beigazolni is képes, hogy az egész nemzet, vagy annak többsége áll mögötte és politikája mögött. Itthon a harcot mindenféle ellenforradalommal szemben csak akkor veheti fel eredményesen, ha itthon is reá tud mutatni kétséget nem türően arra, hogy a nemzet többségének bizalmát bírja. De tovább megyünk. A nemzetgyűlés vagy országgyűlés — igazán nem fontos, minek nevezzük — összehívásával mindenféle vélemény megtalálhatja a megnyilatkozhatásának törvényes útját, mindenféle pártárnyalat meggyanusitástól mentesen kifejtheti programmját. Tiszta helyzet fog teremtődni, melyben látni fogjuk a meggyőződések és felfogások erőviszonyait, meg fogjuk tudni, melyek azok a nézetek, melyek a nemzetben mélyebben, szélesebben gyökörez- nek, amelyekkel tehát számolni kell és meg fogjuk azt is látni, melyek azok az irányok, melyeknek nincs vagy alig van talajuk a nemzetben, amelyeket tehát teljesen figyelmen kivül kell hagynunk. Ezzel azután meg fog szűnni mindenféle ellenforradalom lehetősége, melyeket ma csak az a tévhit táplálhat, hogy a nemzet talán nem ért egyet a forradalom egyik-másik eredményével. A magyar faj sajátsága az általa törvényesnek ismert hatalom előtt való feltétlen meghajlás a végsőig. Ez a tulajdonság tette lehetővé négy évszázadon át Habsburgok zsarnokságát, ez tette lehetővé a letűnt korszakok számtalan visszaélését. Most sem fog egyetlen számba- vehető ellenvélemény sem az erőszakosságok terére lépni, mihelyt megnyilvánul a nemzet törvényes, valódi akarata. Ennek az akaratnak azonban valódinak, meghamisitatlannak kell lennie, mert nyilvánvalóan csak igy érhetjük el azt a célt, hogy kifelé tekintélyt, befelé nyugalmat szerezzünk országunknak Ha csak a legtávolabbról érheti az a gyanú választásainkat, hogy a nemzet valódi akaratát törvénytelen és erkölcstelen eszközökkel meghamisitották, akkor a világ szemében valóban mélyre fogunk sülyedni, itthon pedig nem fog visszatérni államéletünk annyira áhitott és szükséges nyugalma. Tehát haladéktalan választások az abszolút tisztaság jegyében, menten minden illetéktelen befolyásolástól, hamisítástól, azután pedig a feltétlen, hátsó gondolat nélkül való megnyugvás annak az országgyűlésnek mnnkájában, mely a nemzet valódi akaratának képviseleteként össze fog ülni. Ez az, amire ennek a sokat szenvedett országnak égető szüksége van. Feloszlott a Gyulai Nemzeti Tanács. A Gyulai Nemzeti Tanács február hó 27-én délután tartotta a városháza nagytermében legutolsó s egyben a feloszlást kimondó ülését, melyen a tagok csaknem teljos számban megjelentek. Az ülést dr. Berényi Armin soros elnök vezette. Az ülés megnyitása után elnök történelmi visszapillantást vet a Gyulai Nemzeti Tanács működésére, amely a tagoknak és az egyes albizottságoknak buzgó működésével a lehetőséghez mérten meg is oldotta a reá bízott feladatot. Különösen kiemelendőnek tartja, hogy a helyi érdekekkel nem mindenben és nem mindig egybehangzó kormányrendeletek dacára is sikerült a kettőt áthidalni s a salvus rei publicae megóvása mellett a helyi érdekeket is kellően kielégíteni úgy, hogy bátran leszögezhetjük a tényt, hogy a Gyulai Nemzeti Tanács nem tartozott ama nemzeti tanácsok közé, amelyeknek működése késztethette a nép kormányt a nemzeti tanácsok feloszlatásának elrendelésére. Viharban mutatja meg a fa, — fejezi be elnök beszédét — hogy erős és gyökerei mélyen benyúlnak a talajba. Mutassuk meg, hogy erősen állunk és fel vagyunk készülve a vésszel szemben s ha ez eszmétől átvagyunk hatva, akkor terebélyes fává növekszünk. Beszéde végeztével felkéri elnök az albizottságok elnökeit, hogy összefoglaló jelentéseiket tegyék meg. Ifj. Prattinger Ferenc titkár — mint mondja — minden szentimentálizmus mellőzésével csak egyes tényeket óhajt megállapítani. Sajnálattal konstatálja, hogy egyik legfontosabb célját nem érte el a Nemzeti Tanács várt mértékben : a szegény nép segélyezésére szánt adományok a város vagyonos polgáraitól nem folytak be a kellő összegben. Azt hiszik egyesek, hogy ha kihúzták a Nemzeti Tanács feloszlatásáig, akkor már kimenekültek a kötelezettségeik alól. Nagyon csalódnak. A Nemzeti Tanács megszűntével a népnyomor nem szűnt meg, ennélfogva nem szűnt meg a társadalom tehetősebb rétegének segélyezés iránti kötelezettsége. Beszámol a titkár a Nemzeti Tanács irodájának adminisztratív működéséről, mely sok hatóságot megkímélt a zaklatástól, hogy magára vállalta egyes ügyek elintézését, másrészt az egyes panaszokat és kérelmeket az illetékes faktorokhoz irányította s azoknak elintézését nagyban ellenőrizte A Nemzeti Tanács Közleményei annyiban nem érték el a kitűzött célt, hogy részben egyes elárusítók, részben a közönség közömbössége miatt nem terjedtek kellő mértékben. Az ülésekről készült jegyzőkönyvek és az ügyek elintézését mutató ügydarabok a Városi Néptanács, illetve a város irattárába kerülnek, maradandó okmányokul. A tanács a titkári jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután az albizottságok elnökei Írásban terjesztik be részletes jelentéseiket. A Nemzeti Tanács a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul veszi s az albizottságok elnökeinek és tagjainak jegyzőkönyvi köszönetét szavaz. A bizottságok jelentései után Martos Manó elnök emelkedett szólásra. Pusztán annak a ténynek a megállapítását kívánja a Nemzeti Tanács utolsó ülésén, hogy a forradalom kitörése óta meglehetősen erős és sokszor éles kritikát kiváltó ténykedéseikkel szemben kellett ezt a mandátumot úgy viselni, amiként azt Gyula város népe adta. Az egyéni érdekek mellőzésével és a pártpolitikának bevonása nélkül sikerült a közügyeket szolgálni. A szociáldemokrata párt nevében is kijelenti, hogy a pártpolitikát künn intézték el és fogják intézni a jövőben is. Még csak arra kéri a h. polgármestert, mint a megalakulandó Néptanács elnökét, hogy a maga elé kitűzött céljától ne tántorodjék el. E tekintetben mintaképül meri ajánlani a feloszló Nemzeti Tanács működését, mely a kitűzött céltól soha sem téri el. Ha a Néptanácsban ezután is az eddig követett irányban fog működni, akkor őt Gyula város közönsége osztatlanul fogja támogatni. Dr. Schriffert Ferenc polgármester ..kijelenti, hogy mindenkor igyekezni fog eddigi munkájához és működéséhez következetes maradni. Megköszöni a Nemzeti Tanács plénumának és albizottságainak őt segítő munkáját, egyben arra törekszik, hogy majd a Néptanács megelégedését is kiváltsa. Mielőtt a történelmi alakulás szétoszlik, dr. Major Simon egyenként is kiemelni óhajtja az egyes szervek buzgó működését s az általa felsoroltaknak á maga nevében ezúton is köszönetét fejezi ki. Több felszólaló nem jelentkezvén, elnök az ülést bezárja. Hírek. a szeghalmi járás volt fő- szolgabirája hosszas szenvedés után inegiiaic Békéscsabán ifj. Stark Adolf házánál, ahol neje ápolta hűségesen. Karakterisztikus tisztviselője volt a vármegyének.' Először mint aljegyző működött hosszabb ideig az alispán mellett, később mint a szeghalmi járás főszolga- birája fejtett ki tevékenységet. Nem volt népszerű, mert nem is akart lenni az, mert az volt az elve, hogy az rossz tisztviselő, aki népszerű. Ezért, bár mindig pártatlan volt, szigorúságáról volt ismeretes s e miatt a »sárréti basa« névvel illették a nép körében, Elveiből egy jottát nem engedett s e miatt sok támadásban volt. része. Nagy tisztelője volt a magyar költészetnek, de különösen Arany János müveit imádta, főképen eredeti magyarossága miatt s stílusában ő maga is mindig erre törekedett. Igen pedáns tisztviselő volt, aki addig nem intézett el egy ügyet, mig a rávonatkozó összes törvényeket, rendeleteket át nem tanulmányozta, de épen ezért azután az ügyek elintézése sokszor késedelmet szenvedett nála. Amit elintézett, azt azonban mindig a legprecízebbül intézte el. A forradalom már súlyos betegen találta, de a nép haragja elől menekülni volt kénytelen, ez siettette a kérlelhetetlenül bekövetkező véget. Nyugodjék békével, izgatott élete után megérdemli a csendes pihenést. A vármegye közönsége és tisztikara koszorút helyezett ravatalára. , A szociális misszió társulat keddi teaestélye meglepően jói sikerült. Azért meglepően, mert a rögtönzött rendezés elé baljóslatú akadályok gördültek, igy a zenekar másoldalu elfoglaltsága miatt az előzőleg elhatározott terminust két Ízben is változtatni kellett; ezzel kapcsolatos nyomdai tévedés folytán pedig, mely az estély megtartását egy nappal későbbre jelezte, a meg- jelenhetésről többen lemaradtak. Mindazonáltal úgy népesség, mint erkölcsi és anyagi eredmény tekintetében igen jól sikerült. A siker főérdeme a buzgó női rendezőké, kik nagy tevékenységet fejtettek ki a védelmükbe fogadott hadi özvegyek és árvák érdekében, de különös elismerés illeti dr. Novák Kamillné, dr. Folimann Jánosné, Kaufmann Ödönné és Lindl Eta úrnőket, kik a nemes jótékony cél érdekében nagy fáradozást fejtettek ki. Az összes bevétel 4384 K, a kiadás 2454 K volt, igy a jótékony célra 1912 korona maradt. A kiadások tisztán a terem, fűtés, világítás, zene, tea és süteményt illetik, egyéb kiadás nem volt. Mintegy 200 adag tea lett kiszolgálva s ngy a tea, mint a változatos alakú és összetételű sütemény elég jó és bőven volt. A felszolgálás példás rendben, nagy figyelemmel történt. A tea elfogyasztása után a Csarnok helyiségében kezdetét vette a vidám tánc, hol igen szép és bájos a háború alatt felserdült uj leánysereg mutatkozott be. Az estélyen a következők fizettek felül: gr. Széchenyi Antal 7 OK, gr. Wenckheim Géza, Jung Géza, Fodor Testvérek, Békés Dezső, dr. Major Simon 50—50 K, Faulhaber József 40 K, dr. Jancsovics Emil, báró Apor Vilmos, Ondrus Czirill, Dobay János, dr. Füzes- séry Zoltán, Vámos Imre, Naumann Antal (Két- egyháza), Bartos Ferenc 30—30 K, Dobay Jenő 25 K, Andrassy Ákos, Dubányi Gyula, dr. Aigner Dezső, dr. Márky János, Sárossy Gyuláné, dr. Márkus Mihály, Czégényi István, Kendrella Kálmán, dr. Blanár László, Sál József, Németi József, Kotzó Emil, dr. Schriffert Ferenc, Prattinger Ferenc, dr. Nizsalovszky Endre, dr. Kun Pál, Naj- mann György, Braun Vilmos, Misits János Hódv Almos 20—20 K, Rácz Mariska, Ambrus Sándor, dr. Kurcz Antal, dr. Kiss László, Wiszt József, Balli Vince, Balassovich Zoltán, dr. Túri Ferenc, Muler Sándor, Blaur Gyula, Zádor Mór, Csánki Jenő Lapunk mai siáma 4 oldala
