Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-03-02 / 9. szám

LI. évfolyam. Gyula, 1919. március 8 9. szám Előfizetési Egész évre Fél évre Évnegyedre . árak: 20 K — f 10 K — f 5 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 50 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 40 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAY FERENC Megjelenik minden vasárnap Politikai hetiszemle. Olvastuk a héten, hogy a kormány el­határozta a választások kiírását. Debuisset pridem ! Már régen kellett volna tennie. A forradalom alkotásai törvényes alapra csak az országgyűlés szentesítésével helyezhetők, ,a nemzet törvényes képviseletet csak az orszá­gos választásokon nyerhet. A népkormány tekintélyt a külföldön csak úgy szerezhet, ha a külföld előtt hivatkozhatik reá és beiga­zolni is képes, hogy az egész nemzet, vagy annak többsége áll mögötte és politikája mö­gött. Itthon a harcot mindenféle ellenforrada­lommal szemben csak akkor veheti fel ered­ményesen, ha itthon is reá tud mutatni két­séget nem türően arra, hogy a nemzet több­ségének bizalmát bírja. De tovább megyünk. A nemzetgyűlés vagy országgyűlés — igazán nem fontos, minek nevezzük — összehívásá­val mindenféle vélemény megtalálhatja a megnyilatkozhatásának törvényes útját, min­denféle pártárnyalat meggyanusitástól mente­sen kifejtheti programmját. Tiszta helyzet fog teremtődni, melyben látni fogjuk a meggyő­ződések és felfogások erőviszonyait, meg fog­juk tudni, melyek azok a nézetek, melyek a nemzetben mélyebben, szélesebben gyökörez- nek, amelyekkel tehát számolni kell és meg fogjuk azt is látni, melyek azok az irányok, melyeknek nincs vagy alig van talajuk a nemzetben, amelyeket tehát teljesen figyel­men kivül kell hagynunk. Ezzel azután meg fog szűnni mindenféle ellenforradalom lehető­sége, melyeket ma csak az a tévhit táplálhat, hogy a nemzet talán nem ért egyet a forra­dalom egyik-másik eredményével. A magyar faj sajátsága az általa törvényesnek ismert hatalom előtt való feltétlen meghajlás a vég­sőig. Ez a tulajdonság tette lehetővé négy évszázadon át Habsburgok zsarnokságát, ez tette lehetővé a letűnt korszakok számtalan visszaélését. Most sem fog egyetlen számba- vehető ellenvélemény sem az erőszakosságok terére lépni, mihelyt megnyilvánul a nemzet törvényes, valódi akarata. Ennek az akaratnak azonban valódinak, meghamisitatlannak kell lennie, mert nyil­vánvalóan csak igy érhetjük el azt a célt, hogy kifelé tekintélyt, befelé nyugalmat sze­rezzünk országunknak Ha csak a legtávo­labbról érheti az a gyanú választásainkat, hogy a nemzet valódi akaratát törvénytelen és erkölcstelen eszközökkel meghamisitották, akkor a világ szemében valóban mélyre fo­gunk sülyedni, itthon pedig nem fog vissza­térni államéletünk annyira áhitott és szüksé­ges nyugalma. Tehát haladéktalan választások az ab­szolút tisztaság jegyében, menten minden illetéktelen befolyásolástól, hamisítástól, az­után pedig a feltétlen, hátsó gondolat nélkül való megnyugvás annak az országgyűlésnek mnnkájában, mely a nemzet valódi akaratá­nak képviseleteként össze fog ülni. Ez az, amire ennek a sokat szenvedett országnak égető szüksége van. Feloszlott a Gyulai Nemzeti Tanács. A Gyulai Nemzeti Tanács február hó 27-én délután tartotta a városháza nagytermében leg­utolsó s egyben a feloszlást kimondó ülését, melyen a tagok csaknem teljos számban meg­jelentek. Az ülést dr. Berényi Armin soros elnök vezette. Az ülés megnyitása után elnök történelmi visszapillantást vet a Gyulai Nemzeti Tanács működésére, amely a tagoknak és az egyes al­bizottságoknak buzgó működésével a lehetőség­hez mérten meg is oldotta a reá bízott feladatot. Különösen kiemelendőnek tartja, hogy a helyi érdekekkel nem mindenben és nem mindig egy­behangzó kormányrendeletek dacára is sikerült a kettőt áthidalni s a salvus rei publicae meg­óvása mellett a helyi érdekeket is kellően kielé­gíteni úgy, hogy bátran leszögezhetjük a tényt, hogy a Gyulai Nemzeti Tanács nem tartozott ama nemzeti tanácsok közé, amelyeknek műkö­dése késztethette a nép kormányt a nemzeti ta­nácsok feloszlatásának elrendelésére. Viharban mutatja meg a fa, — fejezi be elnök beszédét — hogy erős és gyökerei mélyen benyúlnak a talajba. Mutassuk meg, hogy erősen állunk és fel vagyunk készülve a vésszel szemben s ha ez eszmétől átvagyunk hatva, akkor tere­bélyes fává növekszünk. Beszéde végeztével felkéri elnök az albizott­ságok elnökeit, hogy összefoglaló jelentéseiket tegyék meg. Ifj. Prattinger Ferenc titkár — mint mondja — minden szentimentálizmus mellőzésével csak egyes tényeket óhajt megállapítani. Sajnálattal konstatálja, hogy egyik legfontosabb célját nem érte el a Nemzeti Tanács várt mértékben : a szegény nép segélyezésére szánt adományok a város vagyonos polgáraitól nem folytak be a kellő összegben. Azt hiszik egyesek, hogy ha kihúzták a Nemzeti Tanács feloszlatásáig, akkor már kime­nekültek a kötelezettségeik alól. Nagyon csalód­nak. A Nemzeti Tanács megszűntével a népnyomor nem szűnt meg, ennélfogva nem szűnt meg a társadalom tehetősebb rétegének segélyezés iránti kötelezettsége. Beszámol a titkár a Nemzeti Tanács irodá­jának adminisztratív működéséről, mely sok hatóságot megkímélt a zaklatástól, hogy magára vállalta egyes ügyek elintézését, másrészt az egyes panaszokat és kérelmeket az illetékes fak­torokhoz irányította s azoknak elintézését nagy­ban ellenőrizte A Nemzeti Tanács Közleményei annyiban nem érték el a kitűzött célt, hogy részben egyes elárusítók, részben a közönség közömbössége miatt nem terjedtek kellő mértékben. Az ülésekről készült jegyzőkönyvek és az ügyek elintézését mutató ügydarabok a Városi Néptanács, illetve a város irattárába kerülnek, maradandó okmányokul. A tanács a titkári jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután az albizottságok elnökei Írásban terjesztik be részletes jelentéseiket. A Nemzeti Tanács a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul veszi s az albizottságok elnökeinek és tagjainak jegyzőkönyvi köszönetét szavaz. A bizottságok jelentései után Martos Manó elnök emelkedett szólásra. Pusztán annak a ténynek a megállapítását kívánja a Nemzeti Ta­nács utolsó ülésén, hogy a forradalom kitörése óta meglehetősen erős és sokszor éles kritikát kiváltó ténykedéseikkel szemben kellett ezt a mandátumot úgy viselni, amiként azt Gyula város népe adta. Az egyéni érdekek mellőzésével és a pártpolitikának bevonása nélkül sikerült a köz­ügyeket szolgálni. A szociáldemokrata párt nevében is kijelenti, hogy a pártpolitikát künn intézték el és fogják intézni a jövőben is. Még csak arra kéri a h. polgármestert, mint a megalakulandó Néptanács elnökét, hogy a maga elé kitűzött céljától ne tántorodjék el. E tekintetben mintaképül meri ajánlani a fel­oszló Nemzeti Tanács működését, mely a kitű­zött céltól soha sem téri el. Ha a Néptanácsban ezután is az eddig követett irányban fog mű­ködni, akkor őt Gyula város közönsége osztat­lanul fogja támogatni. Dr. Schriffert Ferenc polgármester ..kijelenti, hogy mindenkor igyekezni fog eddigi munkájá­hoz és működéséhez következetes maradni. Meg­köszöni a Nemzeti Tanács plénumának és albi­zottságainak őt segítő munkáját, egyben arra törekszik, hogy majd a Néptanács megelégedé­sét is kiváltsa. Mielőtt a történelmi alakulás szétoszlik, dr. Major Simon egyenként is kiemelni óhajtja az egyes szervek buzgó működését s az általa fel­soroltaknak á maga nevében ezúton is köszöne­tét fejezi ki. Több felszólaló nem jelentkezvén, elnök az ülést bezárja. Hírek. a szeghalmi járás volt fő- szolgabirája hosszas szen­vedés után inegiiaic Békéscsabán ifj. Stark Adolf házánál, ahol neje ápolta hűségesen. Karakterisz­tikus tisztviselője volt a vármegyének.' Először mint aljegyző működött hosszabb ideig az alispán mellett, később mint a szeghalmi járás főszolga- birája fejtett ki tevékenységet. Nem volt nép­szerű, mert nem is akart lenni az, mert az volt az elve, hogy az rossz tisztviselő, aki népszerű. Ezért, bár mindig pártatlan volt, szigorúságáról volt ismeretes s e miatt a »sárréti basa« névvel illették a nép körében, Elveiből egy jottát nem engedett s e miatt sok támadásban volt. része. Nagy tisztelője volt a magyar költészetnek, de különösen Arany János müveit imádta, főképen eredeti magyarossága miatt s stílusában ő maga is mindig erre törekedett. Igen pedáns tisztviselő volt, aki addig nem intézett el egy ügyet, mig a rávonatkozó összes törvényeket, rendeleteket át nem tanulmányozta, de épen ezért azután az ügyek elintézése sokszor késedelmet szenvedett nála. Amit elintézett, azt azonban mindig a leg­precízebbül intézte el. A forradalom már súlyos betegen találta, de a nép haragja elől menekülni volt kénytelen, ez siettette a kérlelhetetlenül be­következő véget. Nyugodjék békével, izgatott élete után megérdemli a csendes pihenést. A vár­megye közönsége és tisztikara koszorút helyezett ravatalára. , A szociális misszió társulat keddi tea­estélye meglepően jói sikerült. Azért meglepően, mert a rögtönzött rendezés elé baljóslatú aka­dályok gördültek, igy a zenekar másoldalu elfog­laltsága miatt az előzőleg elhatározott terminust két Ízben is változtatni kellett; ezzel kapcsolatos nyomdai tévedés folytán pedig, mely az estély megtartását egy nappal későbbre jelezte, a meg- jelenhetésről többen lemaradtak. Mindazonáltal úgy népesség, mint erkölcsi és anyagi eredmény tekintetében igen jól sikerült. A siker főérdeme a buzgó női rendezőké, kik nagy tevékenységet fejtettek ki a védelmükbe fogadott hadi özvegyek és árvák érdekében, de különös elismerés illeti dr. Novák Kamillné, dr. Folimann Jánosné, Kauf­mann Ödönné és Lindl Eta úrnőket, kik a nemes jó­tékony cél érdekében nagy fáradozást fejtettek ki. Az összes bevétel 4384 K, a kiadás 2454 K volt, igy a jótékony célra 1912 korona maradt. A kiadások tisztán a terem, fűtés, világítás, zene, tea és sü­teményt illetik, egyéb kiadás nem volt. Mintegy 200 adag tea lett kiszolgálva s ngy a tea, mint a változatos alakú és összetételű sütemény elég jó és bőven volt. A felszolgálás példás rendben, nagy figyelemmel történt. A tea elfogyasztása után a Csarnok helyiségében kezdetét vette a vidám tánc, hol igen szép és bájos a háború alatt felserdült uj leánysereg mutatkozott be. Az estélyen a következők fizettek felül: gr. Széchenyi Antal 7 OK, gr. Wenckheim Géza, Jung Géza, Fodor Testvérek, Békés Dezső, dr. Major Simon 50—50 K, Faulhaber József 40 K, dr. Jancsovics Emil, báró Apor Vilmos, Ondrus Czirill, Dobay János, dr. Füzes- séry Zoltán, Vámos Imre, Naumann Antal (Két- egyháza), Bartos Ferenc 30—30 K, Dobay Jenő 25 K, Andrassy Ákos, Dubányi Gyula, dr. Aigner Dezső, dr. Márky János, Sárossy Gyuláné, dr. Márkus Mihály, Czégényi István, Kendrella Kál­mán, dr. Blanár László, Sál József, Németi József, Kotzó Emil, dr. Schriffert Ferenc, Prattinger Fe­renc, dr. Nizsalovszky Endre, dr. Kun Pál, Naj- mann György, Braun Vilmos, Misits János Hódv Almos 20—20 K, Rácz Mariska, Ambrus Sán­dor, dr. Kurcz Antal, dr. Kiss László, Wiszt József, Balli Vince, Balassovich Zoltán, dr. Túri Ferenc, Muler Sándor, Blaur Gyula, Zádor Mór, Csánki Jenő Lapunk mai siáma 4 oldala

Next

/
Oldalképek
Tartalom