Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-12-25 / 76. szám
1919. december 25. Békés 3 az egész lólekből való, fölemelő, derűsen fényes örömet. Szegény ember, te az életben vergődő, törető, kapaszkodó, az élet javait habzsoló ember, messze estél attól a boldogságtól, mely az önfeledt, bájos gyermeki öröm boldogsága! Azt kellene mondanom, bogy örömöd, boldogságod oly felületes és olyan mesterkélt, erőltetett, mint amilyen az egész óletberendezésed ! Sokszor irigy és fájó lélekkel sóhajtjuk vissza egykor boldog gyermekéveink emlékét és nem vesszük észre, hogy ebben a sóhajban benne van egész nyomorúságunk szomorú története. Ebben benne van elkoldusodott kedélyünk minden sivársága, bonne van igazi lelki ürességünk kongása ! Miért nem tudunk mi már örülni, úgy igazán és szívből, gondtalanul és önfeledten örülni? Pedig a legkomolyabb férfi, a legöntudatosabb jellemű ember is magával hurcolja a maga gyermekségét, gyermeki vonásai ki-kitörnek rajta, a nagykorú férfiún is áttörnek. Miért nem hozta hát magával az örömet, azt a boldog, hamisítatlan örömet gyermek korából 1 Miért nem nőtt vele együtt a naiv, ártatlan gyermeki öröm öntudatos örömmé ? Miért hányta le magáról a gyermekcipőkkel együtt ? ! Nem órzed-e embertársam, ennek az örömnek szomorú hiányát? Vájjon a még csak ezután összeharácsolandó pónzhegyek után sóvárgó szerelmed mellett nem érzed lelki nyomorúságos sötétségedet, melyben sok csillogó örömsugár villan fel, de ezek között egyetlen egy sem állandó, hanem mind hamis káprázat! Hiányzik az az egyetlen, hiányzik a betlehemi csillag fénye bensődben 1 Járhatsz a római'császárral népeket számlálni, mérhetsz határokat, rendelkezhotel milliók felott, lehetsz parancsoló hatalom, de boldog nem vagy, mert igazi örömöd nincs! És miért? Mert hiányzik belőled valami nyugodt biztonság, valami oly föltétlenül szilárd alap, melye» megállva nem félsz és nem inogsz meg soha! Ezt az alapot e világ rendszere nem adja és nem adhatja meg. Ezt az alapot emberi bölcsesség meg nem építhette, ki nem gondolhatta és le nem rakhatta Pedig Későbbi évekre, 1724 közepére és 1725 elejére esik a németek letelepülése. A hagyomány szerint a Rajna mellékéről, Frankójának (Elsass-Lotharingia) Arin nevű helyiségéből te lepültek ide. A németek beköltözésével egyszerre nagyon megszaporodott a lakosság. Beköltözésük első évében a katholikus újszülöttek száma az azelőtti évi 69 ről 115 re, a házasultaké 16 ról 40-re, az elhaltaké 60 ról 90-re szaporodott fel. De még sem lehettek valami sokan, mert még 1732 évben kelt kimutatás szerint is egész Gyulán 133 magyar és 100 német házaspár volt. Az anyakönyvek 1728 évtől fogva vezettetnek és pedig külön a magyar és külön a német hívők részére. A németvárosinak első kötete azonban elveszett, vagy valamelyik tűzvészben, mely Gyulát többször pusztította, megsemmisült. A ma itt élő és virágzó német családok nevei kezdettől fogva csaknem mind szerepelnek. De érdekes, hogy a régi hazában divatos ősi germán keresztneveket századok óta őrizik, így Appolonia, Bonaventura, Gertrud, Valburga, Reinhart stb. Az újon települt város három nyelvű népsége 200 év óta él egymás melleit a legnagyobb békességben és testvéri szeretetben. A 200 éves évforduló erősítse még szorosabbra és még inkább egybe e lakosságot, melynek harmóniáját sem politikai, sem társadalmi, sem nyelvi vagy vallási villongás nem zavarta meg soha. Székely Lajos. ilyen, igazán biztos és minden körülmények között szilárd alap nélkül fapogatódzás és bizonytalanság az egész élet! Van-o hát valamid amiben végérvényesen és visszavonhat- lanul meg tudsz nyugodni?! Van-e valami, a miben igazán tudsz hinni, de úgy, hogy abban kételkedni nem tudsz és nem is akarsz ? Van-e egy olyan szilárd pontod, a melyen megállva nyugodtan nézed a világot és annak eseményeit? Van-e olyan határozott egyetlen elved legalább, a melytő1 el nem térit senki és el nem szakit semmi ? Mert hidd el, ezen sarkalik a te biztonságod, megnyugvásod és innen, csakis innen nő ki a tiszta örömöd, melynek fényét e világ eseményeinek esetleges sötétsége és ferdeségei el nem olthatják ! Aki ott, a betlehemi barlangban született, a nagy emberszámlálás éjszakájában, az el- hagyottság és kitaszítottság sötétségében, az hozta meg, az teremtette meg az emberi lélek szilárd alapját. Ó az, a ki mondotta és egyedül mondhatta magáról, hogy ut, igazság és élet, melyen járva nincs ingadozás, nincs bizonytalanság és tévelygés. Az ő szelleme az öröm és békesség forrása! O az, a ki belekapcsolta a földi életbe azt az oldalát az életnek, melytől zsidó és pogány egyaránt fázott, a szegénységet, a nyomort, a mog- bókülóst, megbocsátást! Ezekkel senki sem tudott megbirkózni, senki sem mert ezekhez nyúlni, ő beállította a keresztény életbe és ott is megmutatta, hogy sem szegénység, sem nyomor, sem halál az örömtől meg nem foszthat ! Van a kereszténységnek egy minden mástól eltérő jellemvonása. Ez pedig az, hogy az nem rendszer, nem tudomány, melyet könyvből lehetne tanulni, nem is a szivnek nyájas vagy lágy érzése, még kevésbé bizonyos csoportja a formaiságoknak és külsőségeknek, hanem élet az, szellem és lélek. A kereszténység egész embert akar, nem osztozkodó, alkudozó egyént 1 A kereszténység az életnek, az egész életnek ráállítása egy szilárd alapra, fölemelése egy fensősógesebb magaslatra, átnemesitése az emberi gondolatnak és érzésnek. Az igy átszellemült emberi lélekben megterem valami kimondhatatlan nyugodtság és biztonság, valami gondtalanság, melynek érzése öröm, igazi gyermeki öröm. Ennek kell neveznünk, mert minden más örömnek nevezett érzéstől annyira különbözik, hogy nevét hiába keresem, máskép megjelölni nem tudom 1 A legkomolyabb életfeladat hü teljesítése, az önfeláldozó életnek munkái, a semmitől meg nem remegő öntudatos jellemek, a meggyőződésért mindent feláldozó erős egyének mind boldog részesei ennek a szép karácsonyi örömnek, a gyermeki örömnek. (-) A mimkdskérdés. v. c) Áttérünk a szocialisztikus elméletre. Alapja az, amit Maix a »Das KapitaD-ban fejteget, hogy minden érték forrása n munka, tehát mindön érték a munka javadalmazására fordítandó. Földes B. képletben igy fejezi ezt ki: munkaérték — mur.katermék munkabér — munkatermek — (földjáradék -j- tőkekamat), Á szocialisták szerint ez a tőkének a munkások feletti önkényéből folyó igazságtalanság, mert ha a munkaérték egyenlő az egész munkatermékkel, más szóval a munka állít elő minden értéket, akkor a munkást illeti as egész munkatermék. Ez az elmélet azonban alapjában téved. Mert a munkatermék érmékét növelheti, csaknem mindig növeli a válla kozó leleményessége, energiája, kitartása. Sokszor, csakuem mindig a vállalkozóé az eszme a termelésre, a tőkésé a vagyon, mellyel a termelési költség fedeztetik s a munkásnak csaknem alárendelt szerep jut. És ily esetben mi címen üttethetnének el a nyereségtől a vállalkozók és a tőkések ? Nem-e a vállakozó eszméje, a tőkés vagyona tette lehetővé a munkásnak a munkatermék előállítását t Már pedig a munka jutalmazása mellett azt is kell jutalmazni, aki a munkát lehetővé tette. Ez pedig csakis a munkatermékből történhetik, tehát nem áll az, hogy a munkatermék' egészen munkást illeti. Megemlítjük azokat a törekvéseket is, melyek célja a munkabér javítása.. Ezek; 1. as időbér, mikor a munkabér fizetésének a munkaidő, — a darabbér mikor a munkamennyiség az alapja. Mindkettőnek vannak előnyei és hátránj'ai; 2. a bérskála, melynek alapja az, hogy á munkabér emelkedik arányosan a munkatermék árával. Hibája ennek, hogy a munkabér nem állandó, folyton változik ; 3. a hivatalos bérjegyzék rendszere, melynek célja megállapítani a bérminimumot hivatalosan. Ez Angliában elterjedt rendszer, a bérminimumot az erre kirendelt bizottságok állapítják meg. (Wages Board Act.) 4. A munkásosztalék rendszer, mely a mai bérmunka- rendszer-v teljes átalakítását kívánja. Ezen rendszernek, melyet az angolok profit-sharingnek neveznek, alapja a következő: a munkások a vállalkozóval szerződésileg megegyeznek, hogy a tiszta nyereség egy bizonyos hányadrésze a munkásokat illeti. Erre tehát a vállalkozó szerződésileg kötelezve van, s a munkásoknak a meghatározott hányadrészre jogigényük van. Legnagyobb hibája o rendszernek az, hogy a munkások, — akik minden esetre beleszólnának az üzletbe és azt ellenőriznék — megfosztanák a vállalkozót a szabad kezétől, amibe viszont vállalkozó nem egyeznék bele, a munkás és munkaadó közötti harcot tehát nem szüntetné meg, csak áttolná a munkabér- javítás teréről az üzlet-igazgatás terére, ahol aztán a harc talán még nagyobb erővel folyna, mint a mai rendszernél. A munkaidő szabályozása. A munkabér alakulásánál már azólottunk egy pár elméletről, amelyek a magasabb munkabér élvezését célozzák s ezáltal is segíteni kíván nak a munkások kedvezőtlnn anyagi viszonyain. Azonban nem szenved kétséget é3 senki sem tígadhatja, hogy a munkásoknak más téren is vannak igen fontos érdekeik s ebbői a szempontból is vizsgálnunk kell a mai helyzet fogyatékosságait és ezen a téren is segítséget és védelmet kell nyújtania részint az államnak, részint a társadalomnak és az egykáznak. Ebben a tekin- tetbeu a legégetőbb és legfontosabb intézkedés a munkaidő helyes szabályozása lenne. Sehol sem történt annyi és oly súlyos visszaélés a munkaerővel, mint ezen a téren. Mai napság különösen a gyermek és a nói munkaerővel élnek igen sok esetben vissza a munkaadók. Ezek a leggyengébbek minden tekintetben és épen ezért ezek részesitendők a leggondosabb védelemben. A férfi munkásnak ugyanis nagyobb, a munkaereje, munkája is értékesebb, természetes tehát, hogy magasabb a bérigénye is. Ellenben a gyermek és a női munkás kisebb munkaerejére tekintettel kisebb, gyakran csak felényi bért kap. A vállalkozó tehát inkább az olcsó munkaerőt alkalmazza, azonban taldolgoztatja őket. -Ily módon a munkaadó tényleg — mig a munkás bírja a tuldoigozást — a vállalkozó kisebb bért fizet, a munkatermék értéke pedig megközelíti a férfi munkás munkájának értékét. Példát szolgáltat erre az 1840-ben tartott angol munkás-erquette, hol hiteles adaiok alapján megállapittatott, hogy Angliában abban az időben a munkások túlnyomó része minden Iparágban 13 éven aluli gyermek, mig a munkanap átlag véve 16 óra. Es megállapittatott az a tény ir, hogy 4—5 éves gyermekek dolgoztak b inyákban a legsilányabb bér mellett, éjjel-nappal felváltás. Es ha meggondoljuk, hogy a bányamunka a legegészségtelenebb és legveszélyesebb munkák közé tartozik s a legrosszabb levegőjű helyiségekben folyik, akkor láthatjuk, hogy minő
