Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)

1919-12-17 / 74. szám

Censurati Dp. MUMTEAN. LI. éTfolyam. ívlöflzetési árak: Egész évre . 40 K — f Fél évre . 20 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 1 korona. szám ára 30 fillér. ^lyaia, 1919. december 17. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. 74. számú Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 30 fillér, FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Felesleges és káros dolog illúziókban ringatóznunk. Mennél sze rencsétlenebb helyzetbo jutottunk, annál foko­zottabb kötelességünk a valódi helyzetet hi­degen, elfQgulatlanul, az érzelmek befolyásától menten vizsgálni és megérteni. A legyőzőitek a győzők hatalmában vannak. A nagy Német­ország, nagy műveltségű, szorgalm s, össze­tartó, egyórzósü hetven milliónyi lakosával kénytelennek érezte magát, szükségesnek, okosnak Ítélte meghajolni az antant szigorú békefeltételei előtt. Akármilyen formában, de feltétlenül íjralkodnak a gyengébbek felett a hatalmasabbak. Látjuk a történelemben, látjuk napjaink eseményeiben, kogy a kis- nemzetek egész külpolitikája abban a törek­vésben merül ki, hogy helyesen, viszonyaik­nak megfelelően válasszák ki azt a nagy­hatalmi csoportozatot, melyhez csatlakozni nem akarnak. Nem is gondolhatnak arra, hogy a maguk utján haladjanak, a maguk lábán járjanak, csak abban van időnként sza­bad választásuk, hogy kit vagy kiket válasz- szanak támogatójuknak, barátjuknak, akinek irányát azután mindenkópen követni kötelesek. Magyarország már a múlt esztendőben, a feltétlen fegyverletételkor az antant kegyel­mére bizta magát; szakított a régi német- barátsággal és Angol- és Franciaország kar­jaiba vetette magát. Azóta egy újabb halai más tehertételt Írtak a világ népei a szám­lánkra : a bolsevizmust és az attól történt felszabadítást. Ez nemcsak belső erőinket zúzta jobban össze, de tekintélyünket és hi­telünket is alaposan megrontotta. Egyelőre kiszabadulhatatlanul vagyunk tehát azok kar­jai között, akik közé vetettük magunkat. Az ő akaratuk, az ő elhatározásuk lesz a mi tör­vényünk. Az ő segedelmükkel, az ő pártfogá­sukkal kell berendeznünk uj életünket, gyűj­teni újabb erőinket. Türelem, lemondás, okos­ság, kitartás, ezek legyenek most erényeink, A iiiuiikáskéa’glég. ni. A munkabér alakulása. Lapunk múltkori számában közölt cikkünk­ben röviden vázoltuk a munkarendszerek fejlődé­sét s megállapítottuk a közöttük levő leglényege- gesebb különbségeket. Mai cikkünkben a munka­bérrendszernek egyik alapproblémáját: a munka­bér alakulását, az erre ható tényezőket az egyes kiváló nemzetgazdászok elméleteit és reform­eszméit ismertetjük. Vannak irób, pl. Ricardó, akik azt állítják, hogy a munka egyszerű áru, amely adás-vétel tárgyát képezi és így a munkabér az áralakulásra ható tényezők hatása alatt nagyobbodik vagy kisebbedik.Az áru árának alakulását három té­nyező befolyásolja: az áru termelési, a kereslet és a kir.álat költsége. Ha ezen három tényező szempontjából is veszzük vizsgálat alá a munka és az áru közötti különbséget, rendkívül nagy és messzemenő eltérésekre bukkanunk. A kereslet ugyanis ebben az esetben a munkaadók részéről indul ki munkaerő iránt, a kínálatot viszont a munkások képezik s munkaerejüket kínálják. Hogy ez a gyakorlatban tényleg igy van, nem tagad ható le. És igaz az is, hogy nagyobb kereslet mellett a munkabér — úgy m:nt az áru — ren­desen nagyobbodik, nagy kínálat mellett — az áralakulás mintájára — rendesen csökken. Csak­hogy mig az áru nagyforgalmi képessége folytán a kereslet és a kinálat közötti egyes vidékek szerint mutatkozó különbségek kiegyenlítődnek, addig ez a munkánál lehetetlen a munka csekély szállíthatósága miatt. A munkás ugyanis az ő megszokott lakhelyéből nem szívesen mozdul ki. Nem ismeri kellőleg a muukásviszonyokat. Nehéz is neki idegenben azonnal munkát kapni, már pedig ebb°n az esetben pénzre van szüksége, amiből élhessen addig, amig munkát kap. Ezt a rizikót azonban a munkás rendszerinti vagvon- talansága miatti :..m vállalja. Ha az áralakulás harmadik főtényezője szempontjából vesszük vizsgálat alá a munkabér alakulását ismét mélyre­ható különbségekre bukkanunk. Mert, miből áll az áralakulásnál számításba jövő termelési költség ? A nyersanyag beszerzési költségből (de ez a té­nyező csak ott jön számításba, ahol nyersanyagon dolgoznak) és a munkáért fizetett bérből, vagyis a munkás erőkifejtéséért adott jutalomból. Már pedig az erőkifejtésnek nincs termelési költsége, ez az életfenntartás függvénye. A munkás táplál­kozásának célja az életfenntartó«, ettől pedig el­választhatatlan a munkaerő fenntartása. Ha ezek­nek a különbségeknek okát keressük, abban talál­juk meg, Logy a munka és a munkás el nem választható, sorsuk teljesen egybe van forrva. (Földes B. Társadalmi gazdaságtan I. k.) Annyi bizonyos — minden nemzetgazdász elismeri — hogy a munkabér mértékét a munka által előállított szükségleti cikk értéke képezi, Ennek a tételnek etbikai jelentősége az, hogy a munkás maga állítja elő jövedelmét tehát fenn­tartása nem a tőke és a népesség produkciója (Földes: Társ. Gazd. I. k.) Vannak azonban olyan behatások, melyek befolyása miatt ez a munkabér­mérték elhomályom), esetleg el is tűnik. Szerepe különös- n a munkások és a munkaadók közötti erőviszonyoktól függ. Mert ha a munkás nem kénytelen a munkaadónak dolgozni, mert meg­élhetését másképen is biztosíthatja, pl. van elég uratlan tőid, amit megmunkálás alá vehet, akkor a munkabér magas lesz, hiszen a munkás ez esetben csak akkor fogja munkaerejét eladni, ha jobb jövedelmet ad neki a munkaadó, nrnt amilyenre máskülönben reményo van. (Ilyen állapot volt sokáig Észak-Amerikában.) Ha ellen­ben a munkás kénytelen eladni munkaerejét, mert másképen nem tudja megélhetését biztosítani, akkor a munkabér alacsony lesz. Ebben az eset­ben a munkás csak név'leg szabad, valósággal telj'esen ki van szolgáltatva a munkaadó ön­kényének. Ily esetben nem ura még a saját munkaerején** sem, mert hiszen nem képes az élelmiszereket stb. a munkaadó nélkül megsze­rezni, amelyek munkaerejének fenntartásához szükségesek*. (Földes j-Társ. gazdt. I k. 324) A munkás munkaerejének fenntartásáról beszélve felmei*ül az a kérdés, mik számítandók a munkás fenntartási költségei közé, hisz ez munkabér mérlegelésnél fontos. Az általánosan elfogadott felfogás szerint a munkás fenntartási költségei azokból az összegekből állanak, melyek : 1. a munkáscsaládnak műveltségi állapotához és társadalmi állásához mérten a mindennapi szükség­leti cikkekre feltétlenül szükségesek; 2 azou összegekből, melyek egy esetleges hosszabb beteg­ség esetére a munkáscsalád megélhetéséhez szük­ségesek, és végre 3. abból az összegből, mely az aggkori kimerülés esetén szükséges a munkás­család megélhetéséhez. Akarattal vettük fel az 1. pontban a »műveltségi állapotához mérten* kifejezést. Mert a műveltségi állapot lépcsőzetes emelkedése emeli az igényeket is. Ha pedig a munkabér nem elég magas arra, hogy a munkás- osztály igényeit kielégítse, akkor kitör a harc a munkások és a munkaadók között. Ha a munkás- osztály győzedelmeskedik, akkor a munkabér magasabb lesz oly mértékben, hogy kielégítse a munkások igényeit. így lesz a műveltségi állapot is egyike a munkabér alakulásra ható tényezők­nek, ha a kellő erő megvan a munkásokban az érvényesítésre. ifj. Kazay László. (Folytatása következik.) Hírek a nagy világból. A magyar békedelegáció tagjainak egy része már véglegesen meg van állapítva s mint diplo­máciai kiküldöttek résztvesznek Apponyi, Bethlen, Teleki és Somsich grófok, mint elismert állam­férfiak, akik az angol és francia nyelvet is töké­letesen értik és beszélik. A pénzügyi és gazda­sági kérdések két alapos ismerője Popovics Sán­dor és Zoltán Béla, valamint a politikai pártok képviseletében Lovászi Márton, Giessweiu Sándor kanonok, Hegedűs Lóránd, nagyatádi Szabó István és Miakis Ferenc, úgyszintén a keresztény nem­zeti egyesülés pártjának megbízottai is helyet kapnak a delegációban. A békedelegációnak több katona t3gja is lesz, akik a fegyverszüneti és kü­lönleges katonai kérdésekben, mint szakértők sze­repelnek Láng Boldizsár vezetése alatt. A béke- delegátusok december végén indulnak útra s a tárgyalás idejét 4—5 hétre terjedőnek gondolják. A magyar békeszerződés állítólag már teljesen készen várja a kiküldötteket, de annak tartalmá­ról eddig terjesztett tendenciózus híresztelések merőben alaptalanok. Nagyon valószínű, hogy a feltételek igen súlyosak és szigorúak, de talán még sem annyira, bogy azok a magyar nemzet halálos ítéletét tartalmaznák. Fridrich István volt magyar miniszterelnök, jelenleg hadügyminiszter lejáratása és lehetetlen­né tétele céljából némely aradi és nagyváradi lap bécsi forrásból olyan közleményeket hozott, mintha Tisza István meggyilkolásában neki is hallgatólagos része lett volna ; de ugyanezen la­pok elhallgatták azt, hogy e vádak ellenében Fridrich ártatlansága napfénytisztán bebizonyult. Az ilyen harcmodor nem illő a szolid újságírás munkásaihoz senkivel szembeD, legkevósbbá Frid­rich Istvánnal szemben, aki mikor m adent elvesz­ni látott és minden kockázatos volt, bátran és elszántan ragadta meg az utolsó kőtélszálat, hogy a nemzet hajó roncsait a megsemmisülés örvé­nyéből zátonyra segítse, A sajtó teljes egészében mindig az egymást megértő és megbecsülő szere- totet hirdeti; kár, hogy az egyik fele ezt nem követi és valójában a keresztény iránynak és a keresztény irány férfiéinak megsemmisítésére tör. Vájjon kinek akarna ezzel jó szolgálatot tenni? A budapesti törvényszék hosszas tárgyalás után akasztófára Ítélte Cserny József és Korvin Klein Oltó terrorista fócinkosokat, akikre sok Üres palackokért, melyek tőlünk származnak (boros, cognacos, likörös stb,) magas árakat Űzetünk. Nagyobb mennyiségért elküldünk. 1549 2 5 Welsa Mér és Türisa, Ctyuia. Lopunk Kei csina 2 •IBI,

Next

/
Oldalképek
Tartalom