Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-10-15 / 56. szám
Censurat; Dr. MUIITEAN. Egyes szám ára 30 fillér Gyula, 1919. október 15. 56. szám. Ll. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre 40 K — f Fél évre . 20. K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 1 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dóba) János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 30 fillér. Napjaink társadalmának számtalan baja, betegsége származik abból a merőben téves és helytelen felfogásból, melyet a huszadik század embere a munkáról alkotott magának. Abból a kétségtelenül helyes elvből ki indulva, hogy a munka a legfőbb értéktermelő tényező, odáig jutottunk, hogy mindenféle munka egyenlő értéket, egyforma elismertetést, egyenlő jogokat követel magának. A hajóhintások és cirkuszi komédiások épen olyan egyenjogú szakszervezetbe tömörültek a proletárdiktatúra alatt, mint akár a bánya-, vagy a vas- és fémmunkások. Azt az egyetlen egy, de a legnagyobb mértékben téves és igazságtalan megkülönböztetést tették a munka és munka között, hogy az mások vezetésére, irányítására szorul e, avagy ellenkezőleg mások munkája felett való rendelkezést jelent-e Azt a munkát és azt a munkást, aki munka ját csak idegen tőke segítségével végezhette, jelentősebbnek, értékesebbnek tartották és több előnyhöz juttatták, ellenben azt a munkást, aki a munkájához szükséges tőkét képes és szerencsés volt a saját tulajdonául megszerezni és emellett szükségképen még egy-kót tőkenólküli munkás munkáját is igénybe vette, mint pl. a kisbirtokost, kisiparost, kiskereskedőt, már nem igen akarták a társadalom egyenlő jogú munkás tagjának elismerni. Ezt csak annak illusztrálására hozzuk fel, hogy minő téves és képtelen fogalmakat alkotott és terjesztett a Marx-fóle szo- ciálizmus a munkáról. Ilyen nézetek és ilyen fölfogás mellett természetesen sohasem jöhetünk reá a társadalmi bajok forrására. Ha a cirkuszi mutatványos, a dijbirkozó s más efféle foglalkozás munkáját ép oly szükségesnek és értékesnek ismerjük el, mint teszem, a földműves vagy iparos munkáját, sőt többre taksáljuk pld. a bankigazgató munkájánál, akkor soha, de soha sem fogjuk azokat a nehéz problémákat megoldhatni, melyek a munka értékelésének, jutalmazásának kérdése körül felmerülnek Ha a társadalom és az állam eltűri, lehetővé teszi, sőt elősegíti, hogy a társadalomra semmi hasznot nem hozó, sőt kárt okozó improduktív munkákban helyezkedjenek el termelő munkára szükséges és alkalmas munkabíró százezrek, akkor soha sem fog a gazdasági nyomor, az elégedetlenség és az osztálygyülölet megszűnni. Improduktív munkásoknak kell tekintenünk a nagyvárosi hivatalokat elárasztó, a bürokráciát hi hetetlenül kifejlesztett szellemi munkások ezreit, a szabad kereseti pályára tolulok tízezreit és az élvezeteket, mulatságokat szolgáló és gombamódra szaporodó intézmények sok százezer munkását. Honnan ez az államra és az egyénre egyformán káros eltévelyedés a munka megválasztásában? Kizárólag onnan, abból a téves gondolatvilágból, mely a munkát csak az egyéni hasznosság, az egyéni érvényesülés szempontjából vizsgálja. Vájjon hány ifjú, hány apa akad, aki a pályaválasztást a rátermettség szempontjából intézi, hány, aki a választandó pályának, munkakörnek a közre való szükségességét, hasznosságát vizsgálja. Az egyéni boldogulás feltétlen és elsősorban való keresése nem lehet helyes és biztos eszköze az összesség, a társadalom munkája helyes, arányos alakulásának. A képességeket, a hajlamokat a világot kormányzó gondviselés bizonyára a szükséges arányban osztotta el az emberek milliói között, azokat továbbá fejlesztenünk, irányitanunk is lehet a hasznosaknak, üdvöseknek felismert irányokban, ellenben a rendetlen egyéni vágyak és kivánFELELŐS SZERKESZTŐ : DOBAT FERENC ságok az emberi gyarlóság és bűnök szüleményei és azoknak inkább rabszolgái, mint kormányzói vagyunk. A munka megválasztásában nem szabad tehát rendetlen, társadalomellenes, egyéni kívánságoknak, vágyaknak vezetniük bennünket. Nem szabad tehát a munkát abból a szempontból vizsgálni, értékelni, hogy milyen jólétet, milyen gazdagságot hozhat végzőjének és nagyobbra becsülni, többre tartani azt a munkát, mely ideig-óráig talán nagyobb jólétet, nagyobb kényelmet, gondtalanabb életet nyújthat végzőjének. Semmiféle munkához nem szabad azzal a szándékkal fogni, egyiket sem szabad azzal a törekvéssel folytatni, bogy öt óv alatt vagy tiz óv alatt ennyi meg ennyi százezret hozzon a teljesítőjének. Ez merőben társadalomellenes, az emberiségre káros és végeredményében az egyénnek is ártó felfogás. A munkát csak a társadalmaira, az embertársainkra való szükségesség és hasznosság szempontjából szabad értékelnünk, felvennünk és folytatnunk. Hirek a nagy világból. A magyarországi állapotok még mindig holt ponton vannak. Mindamellett bizó a hangulat, hogy a közelben a megoldás már meg is történik. Bármilyen sajnálatos jelenség az, hogy ilyen késlekedve megy minden, mégis meg lehet érteni, hogy a sok zűrzavar és felfordulás után az uj élet megindítása nem mehet rohamlépésben. Azt is meg lehet állapítani, hogy a helyzet ma már nyugodtabb és az éles ellentétek tornyosuló hullámai elsimulnak. Megalakult a nemzeti függetlenségi párt, melynek alakuló gyűlésén maga Friedrich miniszterelnök erőteljes gondolatokkal átszőtt és elhatározott cselekvési képességről tanúskodó beszédet mondott. Ezen a gyűlésen a magyar nemzeti hadsereg tisztikara is részt vett. Friedrich itt kijelentette, hogy a mostani radikális és szociáldemokrata vezérek csak akkor lettek bárányokká, mikor a román kir. hadsereg Hatvanhoz ért és mikor ép ebből kifolyólag az ellenforradalom túlsúlyra vergődött. A budapa8ti román katonai parancsnokság közli, hogy Magyarországnak a Dunától nyugatra megszállott területét kiürítették, illetve a magyar nemzeti hadseregnek átadták, mely azt a rend fentartása végett át is vette. Az átadás mindenütt a legnagyobb rendben és teljes egyetértésben történt a magyar hatóságokkal. Veszprémből való indulás előtt a magyar hatóság és a város lakossága bankettet rendezett és köszönetét és elismerését fejezte ki, hogy a román csap ltok a rendet és közbiztonságot helyreállították, hogy a román csapatok cselekvéseiben mindig az igazság és a humanizmus szellemétől voltak vezérelve. A román csapatok a további parancsig a Váliviz völgyének vonalát tartják megszállva Most hivatalosan is megtudtuk, hogy Magyarország békeügyét a bolsevizmus késleltette. A békekonferenciának egész ügyrendjét mpg kellett változtatnia. Síegény ország, megsínyli ezt az átkot és nem is lehet tudni, hogy mikor heveri ki. Hamarjában azt sem lehet taegállapitani, hogy mily kimondhatatlan kárt okozott a bolsevizmus ennek az országnak. Érdekes közeledésről adnak hirt a berlini lapok. Együttesen lépnek fel az ántánt hatalmak a bolsevizmus ellen és ebbe a nagyszabású akcióba Németországot is bele akarják vonni. Németország ugyanis Oroszország közvetlen szomszédja, igen eredményesen tudna közreműködni a közös ügyben. Ez volna az első közös érdekű kapocs az ántánt és a németek között. Megjelenik szerdán és szombaton HÍREK. Gróf Széchényi Miklós nagyváradi püspök múlt héten több napon át vármegyénkben időzött a plébániák látogatása céljából. Ezúttal a gyulai, sarkadi és kigyósi plébániák voltak soron. A látogatás plébániai belügyekre szorítkozott, ezek között annak áttekintésére is, hogy a bolsevizmus minő nyilvánulásokat okozott az egyházi életben és szervezetekben. Díszes esküvő volt Gyulán szombaton délután az anyatemplomban, mikor is Gedeon János gyulai járásbiró vezette oltárhoz bájos aráját, Török Etel gyulai polgári leányiskolái tanárnőt. A szép esküvőnek nagyszámú előkelő közönség volt érdeklődője és jelenlétével megtisztelője, kiknek szerencsekivánataihoz a magunkét is szivbeli örömmel csatoljuk. Keresik a pénzt a bankoknál, ahol a betétek nagyon kezdenek megritkulni. A kamatláb úgy a betétekre, mint a kölcsönökre nézve rohamosan emelkedik ; úgy látszik, a pénz ismét meglapult, ami semmiképsn nincs rendjén, mert a gazdasági életet megakasztja, tehát csak bátran előre a pénzzel, legjobb helye vau annak a takarékokban. Eljegyzés Krizsán Rozáliát eljegyezte Mészáros Péter géplakatos. 116Í 1—1 Halálozás. Verner István asztalosmester, a kiterjedt és törzsökös régi gyulai polgári családok egyik közismert tagja 61 éves korában elhunyt. Temetése vasárnap délután volt nagy részvét mellett. A gabona kicsempészés dacára már korábban kiadott rendeleteknek a vármegye területén ismét oly mérveket öltött, hogy a közélelmezési bizottság szükségét látta legutóbbi ülésében e tekintetben ismételten állást foglalni. A közélelmezési bizottság tehát újból elrendelte, hogy mindennemű gábonassállitáshos szállítási igazolvány szükséges, amelyet a helyi hatóságok (elöljáróság, polgármester) díjtalanul kötelesek kiállítani. Kimondta a bizottság, hogy az e rendelet ellen vétők a büntetésen felül, a szállítmánynak minden térítés nélkül való elkobzásával is büntetendők; az 'elkobzott gabona a községi elöljárósághoz (polgármester) lesz beszállítandó és az ellátatlan lakosok élelmezésére fordítandó. •A francia ós angol hideg, melyet az idő- próféták. bejövendöltek nem vart október 20-ig, hanem lefőzte a jósokat és nálunk már október ll-én bemutatkozott, amire 13-án ráduplázott 2 E, fokos hideggel. A hosszú őszbe fektetett remények megdőltek s velük együtt a késői spenót, zöldbab, paradicsom s ezekkel rokon kedves csemegék is. A kukorieatörés még egyre ontja befelé a városba a terhelt kocsikat s remény van rá, hogy az úgynevezett szegény, azaz 50 koronás napszámosok hízói sem maradnak adósok a szalonnával. A Részvónytársnlaii Gőzmalom Rt, vasárnap délelőtt tartotta meg VII évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen 565 részvény képviseletében 51 részvényes jelent meg. A közgyűlés a malom cégét »Gyulai Földművelők Gőzmalma Rt.«-ra változtatta, az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentéseit tudomásul vette, az 1918. évi tiszta nyereségét 6730 korona 10 fillérben megállapította és részvényenként 2 korona osztalék kifizetését határozta el. Az osztalék a malom pénztárában vehető fel. Az igazgatóság és fei- ügyelőbizottság régi tagjai egyhangúlag megválasztattak, uj felügyelőbizottsági póttagonként pedig Ludvig József és Beleznai István részvényesek választattak meg. Lapunk mai azéma 2 oldal.
