Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-09-13 / 47. szám
Censurat: BARBULESCU. Crynla, 1919. szeptember 13 4¥. szám. LI. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre . 40 K — f Fél évre . 20 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 1 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 50 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: DOBAY FEREHC Megjelenik szerdán és szombaton UTagy feladatok előtt állanak Európa valamennyi népei. Öt esztendő irtózatos pusztitásainak romjait kell eltakarítani és uj életet, uj állapotokat teremteni az elpusztítottak helyébe. Hihetetlen, soha nem képzelt adósságok terhelik az államokat, melyeknek letörlesztése nemzedékek emberfölötti munkáját igényli. A hatalmi viszonyok eltolódása következtében nem egy országnak kell a nemzet termelési irányát és körét lakosai jelentékeny részének foglalkozási viszonyát megváltoztatni. Ez természetesen nem csekély rázkódtatásokkal fog járni és a lakosság elhelyeződóse a megváltozott foglalkozási körökben évtizedeket vesz igénybe. Mindezen óriási nehézségeken felül szinte félelmetes súllyal nehezedik az államokra az a feladat, hogy uj eszmék uj világnézetek szerint kell berendezkedniük, értékesiteniök kell a múltnak a lefolyt világháború eseményei által megvilágított tapasztalatait, fel kell kelteni az egyénekben az államélet dolgai iránt való komoly érdeklődést, át kell értetni a polgárok minden rétegével azt a szóditően nagyszerű közösséget, mely embert embertársához és az államhoz fűzi; érezhetőbbé, láthatóbbá kell tenni azt a kapcsolatot, mely az egyént az államhoz , fűzi, szemlólhetőbbó azt a számtalan sok jót, melyet az egyes az államtól, a társadalomtól élvez. Akként kell vinni a jövőben az állam ügyeit, hogy minden egyes ember láthassa, hogy létének, boldogulásának feltétele az állam léte, az állam békéje és jóléte. Mindenki érezze a közösség jótékony hatását a saját ügyein, hogy mindenki egyformán érdekének tartsa az állam minden irányú támogatását és bátor ellenfele legyen minden államrontó, nemzetrontó törekvésnek. Mindezek a munkának, a feladatoknak oly tömegét jelentik, hogy egy nemzet legjobbjainak kell összefogni azok elvégzésére. Egy kormány, ha a legkiválóbbakból alakul is, képtelen a feladatok megfelelő teljesítésére. Nincs ország, melyben 10—12 egyén, legyenek bár a legjelesebbek, át tudná tektnteni azt a rendkívüli nagy körét a teendőknek, melyek sürgős véghezvitelre várnak. A kormányok, melyekre az államok háború után való kormányzása bízva lesz, a parlamenteknek, nemzetgyűléseknek nem csupán ellenőrzésre, de tevékeny közreműködésére tettel és tanácscsal való támogatására fognak szorulni. Az országgyűlés nem lehet többé üresen vitatkozó és szavazó testület, hanem az alkotásokban tényleg résztvevő, a kormányzást valóban irányitó szervnek kell lennie. Az országgyűlésbe választandó férfiaknak tehát az átlagot magasan telülhaladó képzettséggel kell birniok; ismerniük kell hazájuk történetét és népük jellemét, legkiemelkedőbb sajátságait, legsürgősebb kívánságait; alaposan tájékozódva kell lenniölj: a világpolitikai helyzet felől, tisztában kell lenniük a kor uralkodó eszméinek jelentőségével és ismerniük kell a jelentékenyebb szomszéd nemzetek törekvéseinek, fejlődésének irányításával. A választandó képviselőknek a lehető legfüggetlenebbeknek kell lenniük a társadalom minden osztályától, minden foglalkozási kategóriától, hogy az összes osztályok érdekeit egyformán szemelőtt tartani köteles államnak elfogulatlan munkásai lehessenek. Menteknek kell lenniök minden előítélettől, a letűnt múlt mindenféle politikai irányának befolyásától, minden olyan idejét múlta felfogástól, mely szerint csak egy bizonyos előre megszabott programm, egy bizonyos, tetszetős jelszó képes az országot és annak polgárait boldogítani. Nagy feladatok, nagy felelősség várnak azokra, akik a béke első nemzetgyűlésében helyet foglalnak, de épp olyan felelősség terheli a választókat is és nemcsak a közösség, az állam ellen, de önmaga ellen is súlyosan vétkezik az, aki a szavazásnál nem tartja szem előtt a fentebb elmondottakat, akit nem az összesség egyetemes érdekei, hanem egyéni vagy osztályérdekek irányítanak a szavazásnál. Életre nevel az Iskola? (—) Az iskolaügy egyike azon közügyeknek, a mely nagy figyelmet és sok megvitatást kíván. Évekkel ezelőtt nem éreztük oly közvetlelenül, olyan nagyon közelről, mennyire fontos és szivünkhöz nőtt az iskola. Ma minduntalan odaterelődik a figyelmünk, hogy iskolaügyünk megállhassa a helyét a jövő nemzedék kiképzése, kinevelésö körül. Szinte parancsoló szükségét érezzük annak, hogy más és újabb oldalról beszéljünk meg olyan dolgokat, melyek iskoláink sikeres munkáját előbre vihetik. Mielőtt megpendítem a tárgyat, melyet közel akarok hozni figyelmünk terében, kénytelen vagyok kitérésképen azt állítani, hogy az iskolaügy is úgy van, mint a politika Ó3 az orvostudomány. Ezekhez szólnak hozzá legtöbben és ezekT A B C A. Biharfüreden. A Biharhegység gyöngye Biharfüred. Lelkes turisták az ősidőben fölismerték kiváló je. lentőségét és úgy a szenvedők, mint az üdülés, keresők részére egy valóságos paradicsomot t remtettek. Az ózondus fenyő rengeteg ölén, p és szélmentes helyen, ezer meg ezer kristál, forrásaival, a természet pazar ajándékával tündöklő napfényben élvezi egy lelkes kis csapat, ki mindenáron dacolva a sok mendemondával, bátorkodott neki vágni és egy sem bánta meg. Az élvezetek egész sora kínálkozik kirándulásokban, amelyet igyekszik mindenki lehetőleg hasznára, élvezetére kiaknázni. Vig csicsergéstől hangos az egész telep, amely részben dal, részben tréfás allűrökben nyilatkozik meg. Két egyénnek a fáradozása nyer teljes elismerést e kirándulás komoly megvalósulásában. Első föltétlenül Bokross vendéglős vállalkozása, ki mindennel számot vetve, egy olyan ellátást biztosított, amilyen még Biharfüreden sohasem volt és úgy az étkek jósága, mint a kiszolgálás pontossága mindenki részéről csak elismerést vívott ki. A másik fáradhatlan kezdeményező Erlich Imre nagyváradi rendőrkapitány, ki föltét- len gondossággal az egész vállalkozást vezeti, még pedig mindenki teljes megelégedésére. Az őszi nyár még mindig vonzza a fürdő- zőket eme bájos helyre. Újabban a vállalkozó szellemű Erlich kapitány ismét egy csoport embert szállított föl. És mi itt gebedünk meg a forróságban, ott pedig a legeszményibb körülmények között élvezik a magas hegység fenséges panorámáját, buzogó forrásait és isteni levegő viszonyát, ahol egy pillanat alatt elmúlik az izgalom és bárhol akad meg a szemlélő teie3SL . f kintete, mindenütt a megnyugvás, a béke lelket üdítő mozzanataival találkozik. A szeretetreméltó házigazda, püspök ur ő méltósága lehető alkalmat nyújt, hogy mindenki az adott körülmények szerint lehetőleg jól érezze magát. Jórészben a sportok közül a pisztránghorgászat divik nagyon. A szenvedélyes horgászok doyenje, Móricz főorvos lángoló szenvedéllyel csapkodja a vizet naphosszat a horogostorral és a fő az, hogy ő az eredménnyel meg van elégedve, dacára a hegyen fel, hegyen le-való egész napi gyaloglásoknak. Öröm hallgatni a horgászati előadásait, melyek a pisztráng speciális életére és a horoggal szemben idegenkedő viselkedésére vonatkoznak. Megirigyelhetné tőle bármely horgász, mert élvezni a horgászatot csak ő tudja. A bájos asszony és leánysereg pedig emez előadásait oly odaadó figyelemmel hallgatja, hogy a hajdani obsitos előadása ehez képest ártatlan légyzümmögés számba mehet. Nap nap után a különféle kirándulások teljesen érvényben vannak. Leirhatatlan kellemes ily kirándulás, mely mindig a csoport tagjai Ízléséhez mérvék. Ha valaki nagyobb tourt akar megtenni, olyan társaságot választ, amely dús élelemmel felszerelve már kora reggel megindul és estére szállingózik haza. Általános csicsergő méltatása következik eme kirándulások esélyeinek, különösen az ezt élvezni tudó hölgyek részéről. Biharfüred jelentőségének hajnala ismét pirkadni kezd, mert két társulat is tárgyal ő méltóságával az erdők faüzemének beállítása végett, amely egyetlen föltételt rejt magában, a vasút megépítését. Mi, akik több év óta ismerjük Biharfüred jelenben véka alá rejtett gyertya kincseit, a legnagyobb vágyakozással várjuk — miként a nehéz beteg a hajnal pirkadását — azt a vasutat, amely hivatva van a világ részére az üdülés paradicsomát megnyitni. Az ország egyetlen kellemes helye, mert a Tátra — sajnos — el van pusztulva és a fenyő veszni indult. Ez pedig föltétien kellemesebb az enyhe levegője és a tömegben levő könnyen megközelíthető természeti ritkaságaival. Tagadom, hogy a bihari hegység fel nem lett volna fedezve, — mindig fel volt — de kevesen ismerték, a körülményes hozzájutás a fő akadály, de él bennem a remény, hogy a közel jövőben valóra válik a legendák ama sora, a mely Stina de vale Biharfüred kellemeit sorolja föl. Örvendetes még, hogy flanc nincs, mert nem is lehet, a drága ruha rövidesen tönkre megy, igy tehát a természet törvénye az egyszerű öltözködés. Magamat — sajna — az elpusztított nyaralóm (fogadalmi épület) kárlátása kényszeritett föl. Egy pár napra mentem föl, hogy a helyreállítás módjait megállapíthassam, amennyiben, mint sokak által tudott dolog, feleségem egészségét e bájos helyen nyerte vissza. Dacára, hogy teljesen elpusztított üres lakásban az ajtó ablak helyreállítása után a hely varázsa ott ragasztott tizenkét napig, igazi vadon módon egy szegletszobában kölcsönkért, különféle helyről kapott ágyneművel húztam ki a fenti időt és tanultam a fenséges magasság bájait imádatszerü hálával megbecsülni. Nem mulaszthatom el a bájos kölgykoszorut is méltatni, akik végtelen kedves figyelemmel igyekeztek lelki töprengéseim a látottak után eloszlatni, külön hála a részükre, de névleg nem közlöm, mert megaprehendálhatná a többi is, akik többé-kevésbbé peréletre méltók voltak. És a kárlátásból egy igen kedves emlékkel tértem meg az élet szürke és mindennapi körülményei közé. Farkasfalvi Kaczvinszky Andor. Lapunk ntai száma 4 oldal.
