Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-09-06 / 45. szám
2 Békés 1919, szeptember 6. pedig n8m ismeri a gyermeki lelket! A gyermeki, ifjúi lélek akaratlanul és ösztönszerüleg benyomások után indul, azt bizony neveljük, akár akarjuk, a ár nem ! A magunk belseje kisugárzik és átáramlik, azt nem tudjak elzárni, sem elfojtani. Ha másra nem, hát lelki ürességre neveljük az ifjúságot, de valamire rá kell nevelnünk ! Legyen korszerű változás, legyen átalakulás, de legyen az olyan, mely nemcsak a földi élet praktikáit tárja fel, de az eddiginél jobban kinyitja ifjúságunk erkölcsi világának ajtóit és ott az egészséges, erős és komoly jellemfejlesztés napsugarait bocsátja be. Mi ugyan nem imádunk rendszereket, nem tulajdonítunk módszereknek olyan szerfölött való nagy hatást, mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy mindig az egyének arravalóságán fordul meg az ügy sikere. Tartalmas, komoly és kötelességtudó tanerők minden rendszernél többet érnek ! Reméljük azonban azt is, hogy nem vonakodik a társadalom sem attól, hogy az iskolaügy korszerű fentartása és fejlesztése céljából áldozatot hozzon. Ez a fogalom: áldozat, mindig a pénztárcához nyúl és annak kinyitását követeli. De elvégre is, eddig azt láttuk és hallottuk, hogy az iskolákat, a tanítást sokan leszólták, de az áldozatok meghozatalára hajlandók ritkán voltak. Áldozat nélkül semmi sem fejleszthető. Ha úgy gondoljuk ás meggyőződéssel valljuk, hogy az iskola a legfontosabb ügyünk egyike, ha belátjuk, hogy a nemzet jövője az iskolához van függesztve, akkor önmagunk felett törünk pálcát, ha áldozattól fázunk. Érzéketlenségünk reánk magunkra méri legelső csapását! . A gyulai iparos tanonciskola. Gjula város, mint vármegyei ipari központ, régi idő óta számottevő vezető szerepet játszott a vidéki iparos városok között, amit elsősorban nagyszámú intelligens iparosaink és a helyi ip ír fejlettségének lehetett betudni. De oka volt ennek az is, hogy maga a város ősidők óta nagy gondot fordított az iparos tanoncok általános művelése és szakoktatására, sőt ez utóbbi célra már 50 évvel ezelőtt külön rajztanárt szerződtetett Fischer László, később Hirt Antal rajztanárok személyében. Az iparos tanoncok száma jelenleg 350—400 között váltakozik, kiknek rendszeres szakoktatásában most akadályok merültek fel. Gyula városa ugyanis a törvény alapján az állami egyenesadónak 2 százalékával járult a fenntartás költségeihez, a többi mintegy 7000 K költséget az állam segélyképen adományozta. Ezen államsegély a jelen körülmények között beszerezhető nem lévén, az ipariskola a fenntartó testülethez Gyula városához fordult, hogy azt előlegezze, esetleg viselje, de a város e költség fedezését nem vállalta. így állván a dolog, az a helyzet merült fel, hogy az iparos tanonc iskolát meg kellett volna szüntetni, mert elsősorban a tanítók fizetését sem lehetett biztosítani. Az iskola igazgatósága ezt közölte a gyulai ipartestülettel, mely vasárnap tartott e tárgyban gyűlést s a helyzetet megvitatván, a jelenlevő iparosok a hiányzó összeget sajátjukból előlegezték és összegyűjtötték. így tehát az iskola ismét működésbe lép. Amidőn ezeket regisztráljuk, csodálatunkat kell kifejeznünk e tényállás felett. Elsősorban az iparos tanoncok oktatása fontos és szükséges kulturális feladat s az iskola fenntartója mindenütt a város közönsége szokott lenni, mely a költséget mint hasznos és közvetve visszatérülő kiadást saját polgárainak javára áldozza, nincs értelme tehát e téren a takarékosságnak és szükkeblüségnek. Másodsorban az iparos tanoncok oktatása a szükségességen felül törvényes kötelessége is a városoknak, melyek az eddig állami segélyképen engedélyezett összegeket annál inkább előlegezhetik, mert erre köicsönfedezeti pénztárakkal inkább rendelkezhetnek, mint a magánosok s a viszonyok elrendezkedÓ8ekor ezt inkább visszaigényelhetik. Az ipartestület, mely ezúttal áldozatot hozott, alig 5 éves szervezet s teherbíró képessége nincs és nem is lehet, hiszen iparos tagjainak 60 százaléka állandóan távol volt a háborúban s az iparosok túlnyomó többsége — a bőriparosokat leszámítva — nyersanyag hiányában nem tud keresethez jutni, megújuló áldozatokat hozni pedig teljességgel képtelen. Nem lehet tehát a kérdést másképen jól megoldani, mint ha a költségekről, vagy legalább is azok előlegezéséről a város, mint eredeti és hivatott, sőt. köteles fentartó gondoskodik. fotócikkek érkeztek Leopold-nyoiuda, Oyuta. Polgári fiúiskolát Gyulának? Sajátságos tünet az a mi komákban, hogy a meglevő bajok orvoslását mindig a rendelkezésünkre nem álló módon akarjuk végezni, pedig, ha a kezünk ügyébe eső eszközökhöz nyúlnánk, bajaink nagy részétől szabadulnánk meg. Tanulásban, okulásban és főleg nevelésben való hátramaradottságunk, tudjuk nagyon jól, onnét ered, onnét származik, mert az Ausztriával való összeházasodás és vele élés hosszú ötven esztendeje alatt mindenféle ügy előbbvaló volt, mint a népoktatás ügye. Handabandáztunk a papiroson, hogy igy, hogy úgy keresztül vittük, értsd megvalósítottuk az általános iskolakötelezettség által a népoktatás teljességét. Az elemi iskolákban 6 osztályt állítottunk fel s büszkén matattunk rá: »íme! a népoktatási törvény végre van hajtva!« Da ha benéz- tüuk ezen iskolákba: az I-ső osztályban találtunk 80—100 tanulót, a többiben fogyatékosán miadig kevesebbet 8 az Y-ikben és a Yl-ikban 10-et, 20-at, néha egyet sem s ha okát tudakoltak, azt a feleletet nyertük: »A Vl-ik osztályra nein jelentkezett tanuló!* Már pedig én úgy gondolom, akkor volt volna a népoktatási törvény végrehajtva, ha a 6-ik osztályba is — az addig meghaltak vagy más helyre költözőitek kevés híjával — körülbelül ugyanannyi tanuló járt volna, mint amennyi az azon év szülöttei közül az első osztályban volt. Hát még az olyan városban, mint Gyula, ahol az autonomikus hitfelekezetek iskolái csak négy osztályúak voltak, mert polgári fiúiskola létében arra hivatkoztak a hitfelekezetek, hogy a 4-ik osztályon felül az elemi iskolában az 5-ik és 6-ik osztály fölösleges, mert hiszen ott vau a polgári iskola, aki tovább akar tanulni, menjen oda. Az elemi iskola tehát feladatát nem tölthette he, hivatásának nem felelhetett meg. Hiányos hittel, hiányos tndománnyal és a feiebaráti kötelességek teljesítése tekintetében a leghiányosabb szeretettel távoztak gyermekeink az életbe. Ez az oka hitetlenségünknek, tudatlanságunknak és szeretetlenségünknek, szertelen önzésünknek, önhittségünknek és túlságos önbecsülésünknek. Hajtsuk meg a fejünket, verjük a mellünket és mondjuk azt: »NoBtra culpa!« Bizony elmondhatjuk, hogy a mi vétkünk. A szociális intézmények félretolása, sőt egyenes elhanyagolása a munkástömegben elégedetlenséget szült, a hírlapirodalom avatatlan kezekkel való művelésének megengedése és annak a szó szoros értelmében való fölburjánzása félmüveltséget oltott az ujságvágyó tömegbe, már most a hiányos hitü, felületes tudománnyal is alig biró, a fele - baráti szeretettel C3ak ismerős, de azt nem gyakorló félmüveit nép. csak a legnagyobb gonddal újjáalakított népiskola által lesz uj irányba vezethető és a társadalomnak hasznos tényezőjévé nevelhető. Bajaink tehát csak úgy fognak megszűnni, ha a népiskolába való járás a legszigorúbb eszközökkel tétetik kötelezővé; ha a népiskola tananyaga az életben szükséges ismereteket fogja magába ölelni s azokat nem elméletben, hanem gyakorlati módszerrel közli ; ha az iparos tanulók iskolájának jó sikerrel való elvégzése szintén kötelezővé lesz. Azoknak a férfiaknak tshat, akiknek föladatát képezi a népoktatás, a polgári társadalom újjáalakítása, Gyulát illetőleg, a népiskolának és az iparostanuiók iskolájának átalakítása inkább kell, hogy a szivükön feküdjék, mint a polgári fiúiskolának ismételt fölállítása. Nem mondom, hogy nem kell polgári fiúiskola, kell! Minél több és többféle iskola kell, hogy az életpályák különbözősége szerint a tudományos kiképzést mindenki elnyerhesse ; de amig meglevő népiskoláink é3 az ipirostanulók iskolája nincsenek úgy szervezve és a közönségnek rendelkezésére bocsátva, amint kell, hogy feladatuknak megfeleljenek, addig a polgári fiúiskola felállításának ügye alhatik. Domonkos János. TAUítrO Y. A gyulai róni. katli. főgimnáziumba az 1919—20. tanévre eddig beiratkozott 285 tanuló és pedig I. osztályba 55, II-ba 62, III-ba 42, IV-be 34, Y-be 24, Yl-ba 27, VII-be 27 és YIII-ba 14 tanuló. Az előadások pénteken, 5-ón megkezdődtek. Utólagos beírások még egy hétig lehetségesek. A gyulai községi iparostanonciskolában az 1919—1920. tanévi beírások szeptember hó 5 -tői 14-ig, még pedig hétköznapokon délután 4 —6 óráig, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9—11 óráig tartatnak meg. Jelzett napokon a kereskedő és építőiparos tanoncok is kötelesek beiratkozni. Ha egy munkaadónál több tanonc van alkalmazásban, ezeknek a célszerű osztályba sorozás végett ajánlatos egyidőben iratkozaiok. Beíráskor az újonnan szerződött tanoncok személyesen megjelenni, szerződésüket bemutatni és valamennyien 10 korona tandijat fizetni taripznak. Felkérjük a t. munkaadókat, hogy tanoncaikat a fant kitűzött idő alatt Írassák be, mivel a késedelmezőkkel szemben kénytelen lesz a vezetőség ipartörvényünk rendelkezése értelmében eljárni. Gyulán, 1919. évi szeptember hó 1-én. Dr. Follmann János, bizotts, elnök. Bskker Endre, ipansk. igazgató. Dobay Ferenc, ipartestületi elnök. Polgári iskőiai magántanulók figyelmébe. A közóhajnak kívántunk eleget teuni akkor, amidőn a polgári iskolai magántanulók részére egy I—IV. osztályra előkészítő tanfolyam tar tására határoztuk el magunkat. Ezen tanfolyamai al lehetővé tesszük, hogy a szegényebb sorsú, de tanulni vágyó gyermekeknek, — valamint a kereskedő és iparos ifjaknak munkájukban való megzavarás nélkül — amennyiben ezen tanfolyam szükséghez képest délután és este tartat - nék, módot nyújtsunk ahhoz, hogy a polgári iskola sikeres elvégzéséhez méltányos díjazás mellett rendszeresen előkészíttessenek. Akik az előkészítő tanfolyamon részt venni óhajtanak, szeptember 15-ig az alábbi tanító urak bármelyikénél jelentkezhetnek. Balogh János (árpád- utca 6) Szentirmai Mihály (Károlyi Sándor-ut 17.) Fóris Gáza (Mágocsi-utca 2) 1—2 HÍREK. A vármegyei közélemezési bizottság a húsárakat újból szabályozta és a következőleg m sxi- málta: Marhahús kilója 18 K, borjúhús 18 K, sertéshús 20 K, juhhus 14 K, a zsir ára kilónkint 34 K, a zsírnak való fris szalonna árát 30 koronában. Kimondotta a közélelmezési bizottság, hogy 100 holdon aluli birtokosoktól a saját házi és gazdasági szükségletükre magánosok vásárolhatnak gabonát, de házi és gazdasági szükségleten felül kereskedési, vagy üzérkedéai célból ilyen kisebb birtokosoktól csak a közélelmezési bizottság engedélyével lehet vásárolni, ha pedig a vásárlónak idegen hatóság területéről volna vásárlási engedélye, ez csak úgy érvényes ha az itteni közélelmezési bizottság is láttamozza Gynla város területén képviselő választásra jogosultak 1919. évi névjegyzéke elkészülvén, a rendes választók száma abban 2440, a szenátusi választók száma pedig 1720 egyén. A választók ábécé rendben vannak összeírva és a jegyzék közszemlére kitéve. A gyulai tüzoltoegyict közleménye. A hosszú háború a tüzoltóagyiet szervezettségét megbontotta s működését úgyszólván teljesen megszüntette. így az egylet újra megszervezendő lévén, addig is, még a szervezésre alkalmas idő elkövetkezik, az előmunkálatok folyamatba tétettek. A szervezéssel kapcsolatosan tervbe van véve egy nívós 24 főből álló fuvózenekar létesítése. E célból felkérem mindazokat a polgártársakat és ifjakat, akik az alakítandó zenekarba belépni kívánnak, hogy a tájékoztató adatok összegyüjthe- tése végett nálam a parancsnoki helyiségben, Kö- rÖ8part-u. 34, sz. 7-én, vasárnap és 8.án, hétfőn 11—12 óráig jelentkezni szíveskedjenek. Dérnusz Lajos, alparancsnok. Halálozás. Sajti Györgyé, született Kender Róza Szolnokon meghalt. Halálát fájlalják szülei, testvérei, számos rokonai. Nyugodjék csendesen. Az okmánybéiyegek Az »Aradi Közlöny* Írja: A nagyszebeni kormányzótanács folyó évi augusztus SOrán kelt 1852—III. számú rendelet-e alapján anyagmegtakaritás és a közönség érdekeinek szem előtt tartásával kőzöltetik, hogy a bárhol készletben levő magyar bélyegek ezentúl is tovább, éppúgy mint azelőtt, használhatók és használandók. Készpénzben csak azon esetben fizetendő a bélyeg, ha az elárusítóknál nem volna kapható. Intézkedés történt, hogy a kellő meny- nyiségü bélyeg rendelkezésre álljon. A képviselői és szenátusi választók névjegyzéke 1919 év szeptember hó 10-ig a városi közigazgatási irodában közszemlére van kitéve. Ez idő alatt jogosulatlan felvétel és kihagyások miatt azok, akik a névjegyzékbe fel vannak véve, írásban vagy szóval a polgármesteri hivatalban felszólalhatnak. Házasság. Dr. Yértes Andor békéscsabai ügyvéd házasságra lépett Habár Lolával, a legutóbb Gyulán működött színtársulat jeles művésznőjével.
