Békés, 1919. (51. évfolyam, 1-76. szám)
1919-05-31 / 17. szám
Békés 1919. május 31. 3 A megyei és járási (isztriselők és egyéb alkalmazottak, a nagyszebeni román kormányzó - tanács által előirt fogadalmat letették. Áldozó csütörtök ígéret és fogadalom ünnepe. Ekkor confirmáltatnak vagyis erősittetnek meg hitükben az eddig csak a szülők által bejegyeztettek. A vallástételt megpecsételik úrvacsora vétellel. Ez alkalommal a református templom virágokkal, zöld gályákkal volt díszítve s e nagy számmal összesereglett hívek előtt a fogadalmat Dombi Lajos ref. tb. esperes vette föl a növendékektől, kikhez lélek mélyéig ható ékes beszédet intézett. A bankjegyek lebélyegzése. A nagyszebeni kormányzótanács pénzügyi osztálya tervbe vette, hogy egyelőre Erdélyben, később az összes megszállott területeken is, amennyiben ezek zárt egészet képeznek és természetes elhatárolással bírnak, a korona bankjegyeket az 1 és 2 koronások kivételével lebélyegezteti, melynek az a célja, hogy a forgalomban levő korona bankjegyek ösz- értékéről tájékozást szerezzen. A lebélyegzésért egy százalék jutalék jár. Az összes régi kibocsátású bankjegyek, tehát az 1 és 2 koronások is teljes értékkel és érvényességgel bírnak továbbra is és forgalomban maradnak. A lebélyegezetlenül maradó régi bankjegyeket azonban a közpénztárak fizetési eszközül nem fogadják el. A fél oldalon nyomtatott 25, 200 és 10.000 koronás, úgyszintén a második kiadású és lila szinü 20 koronás bankjegyek nem lesznek lebélyegezve, de ezeket rendes fizető értékükben úgy a közforgalomban, mint hivatalos fizetéseknél el kell fogadni ez évi junius 30-ig. Azon határnappal sem értéktelenednek el, de érvényességük fel lesz függesztve addig, mig az Osztrák-Magyar Bank ezek becserélésére lehetőséget nyer, ami most képtelenség, miután földrajzilag el vagyunk határolva és nem érintkezhetünk vele sem mi, sem a bankfiókok sem postán, sem vasúton. A féloldalu bankjegyek tehát junius 30. napján túl a megszállott területeken — a tervbe vett lebélyegzés esetén — nem lesznek érvényben, de azért nagy hiba lenne megijedni és ezeket potom áron elvesztegetni élelmes spekulánsoknak, mert tájékozásul közöljük, hogy az Osztrák-Magyar Bank 1919. évi április 14-iki főtanácsi ülése e bankjegyek érvényét 1925. év junius 30-ig meghosszabbította, tehát végső esetben, mint ilyenek mégis érvényesíthetők lesznek. Eljegyzések. Stéberl András gyulai ifjú polgártársunk eljegyezte Szák Katica urleányt, Szák Antal városi állatorvos testvérhugát. — Gubicza Károly békéscsabai jóhirü cukrászda tulajdonos és neje, Gyurkó Agnes leányát, Mariskát eljegyezte Szabó Pál. Halálozás. Ratits Lajosné született gyarmatai Durmann Arabella békéssámsoni óvónő f. hó 14-én életének 45. és buzgó működésének 16. évében jobblétre szenderült. Öngyilkosságok igen gyakoriak mostanában, amit részben a háborús idők, a vörös uralom, a drágaság és egyéb okokból nehézzé vált idők súlya okoz. — Szakáll Adorján orosházi közjegyző hetvenegy éves korában folyó hó 7-én revolverrel agyonlőtte magát. Az idős és beteges öreg ur régebben készült az öngyilkosságra. Alkalmazottait hónapokra előre kifizette és minden dolgát elrendezve, végzett magával. — öngyilkosok lettek még Danáé Gergely 79 éves gyulavárii és Szőke József 14 éves szeghalmi lakosok, akik felakasztották magukat, Székely Pál 39 éves mezőbörényi lakos pedig pisztoly lyal agyonlőtte magát. Hirtelen halál. Magyar Yalér kétegyházai gór. kel. tanító neje e hó 16-án reggel vonaton Simándra utazott a varrónőhöz s aznap este haza is tért. Mikor hazaért, panaszkodott, hogy mikor a vonatról leszállóit, valamiben megbotlott és elesett. Nem lehetetlen az sem, hogy a tolongó utasok lökték, mert erről panaszkodott s a gyomrát fajlalta. Másnap annyira rosszul leit, hogy be kellett szállítani a gyulai kórházba, ahol május 19 én meghalt hashártya gyuladásban, ami azonban az eleséssel nincs összefüggésben. Térzenét ad naponkint délután 6 órakor a Gyulán állomásozó román gyalogezred zenekara a népkertben, hol a zenének állandóan nagy hallgató közönsége van. A zenekar személyzete most kevesebb a szokottnál, de azért teljes quartett, melyben minden orchestrális fúvó és ütőhangszer képviselve van. A lejátszott ismerős darabokat megfigyelve megállapítható, hogy a zene a megszokott nyugati zene karakterétől eltérő keleties felfogással, sajátságos kifejezéssel és érdekes színezettel játszik; taktusa a mienknél észrevehetőig gyorsabb, de az összjáték katonásan pontos, precíz és harmonikus. Az indulók, keringők gyorsabb tempóban mennek, lelkesedést gerjesztők ; a müdalok közt első helyen állanak természetesen a mélabus román dalok, több igen szép eredeti és értékes alkotás, melyekben a fuvolának vezető és uralkodó szerepe van. Az érdekes térzenékre — amennyiben ezek megismétlődnek — felhívjuk a zenekedvelő közönség figyelmét. A Püspök- és a Félix-fürdők alföldi látogatóit kellemesen fogja meglepni azon hir, hogy a háború forgatagában idevetődött francia szakemberek felfedezték ezen fürdőkben rejlő természeti kincseket, melyeket a magyar élhetetlenség és nemtörődömség századokon át elhanyagolt. E két fürdő vizének egész Európában páratlan bősége és nagy gyógyitóhatása magára vonta az ott megjelent franciák figyelmét, s most azon fáradoznak, hogy nagy francia pénztőke bevonásával e fürdőket világhírükké átalakítsák. Tervbe vették nagyszabású szállodák, villák, uj fürdő- helyiségek és szanatóriumok építését. Egyúttal az eddigi elhanyagolt erdélyi fürdőket is felkarolják, mint Borszék, Tusnád, Vízakna, Szováta, melyek szintén idegenek felfedezésére vártak, ámbár, ezer éve hogy a magyarságnak birtokában vannak. A fentnevezett külföldi tőke nemcsak a fürdőket fogja finaneirozni, hanem hatalmas gyáriipart és bányászatot szándékozik bevezetni, igy Maros- vásárhelyen papírgyárat, Kolozsváron vegyészeti gyártelepeket, Biharban pedig uj bányák nyitását s az eddig parlagon heverő bányák üzembe vételét. Salamoni Ítélet. Békéscsabáról vesszük hírét a következő tragikomikus esetnek, melyet ajánlunk figyelmébe az árdrágítóknak. Egy csabai polgár egy hízott sertést 5000 koronáért adott el, de mert ez még úgy is tulmagas ár, ha a vevő csupa 200 koronásokkal fizetett volna, panaszt emelt a rendőrkapitányságnál, mely békés megegyezést ajánlott az árra nézve. Ebbe azonban az eladó nem egyezett bele s a törvény kimondotta, hogy a vevő tartsa meg a pénzét, az eladó sertése pedig ketté lesz vágva és a hatósági husszéken kimérve, melynek maximális ára neki kifizettetik, ami éppen igy is történt. A sertés gazdája ebben sem nyugodott meg s végleges fokon a román katonai hatóságot is foglalkoztatta, amely az eladóra 6 havi fogságot és 10 ezer lei büntetést szabott. Most már elmondhatja, hogy : »Se pénz, se disznó !« A vonatok közlekedése Gyuláról Nagyváradfelé reggel és este Békéscsabára induló vonatok érkezési és indulási ideje nem változott s a közönséget figyelmeztetjük, hogy a vonatok mostanában pontosan érkeznek és indulnak s ehez alkalmazkodjék s igazolvány nélkül nem lehet utazni. Az érdeklődőket illetőleg közöljük, hogy Nagyváradról utazni lehet Kolozsvárra (indul éjjel 3 óra 50 perc), Nagyszebenbe (indul délután 6 óra 20 perc), Püspökladány—Szajolig (indul délelőtt 9 óra 20 perc), Debrecenbe (indul Püspökladányból délután 4 órakor), Debrecenbe Derecskén át (indul délelőtt 10 óra 26 perckor), Diószeg—Ér- mihályfalva felé (indul délután 5 óra 30 perckor) , Belényesbe (indul délután 2 órakor), Kót—Vésztő—Gyoma-felé (délután 1 óra 48 perckor) és Gyulára (indul Váradról este 7 órakor). Ugyanezen vonatok Nagyváradra vissza érkeznek Kolozsvárról este 9 óra 50 perckor, Nagyszebenből 7 óra 25 perckor, Szajol—Püspökladányból délután 5 órakor, Debreczenből reggel 7 órakor, Érmellékről délelőtt 9 óra 55 perckor, Gyuláról délelőtt 9 óra 40 perekor, Belényesből délelőtt 8 óra 20 perckor, Gyoma-felől délelőtt 9 óra 15 perckor. — A csabai motorosvonat ismét közlekedik egyelőre Békéscsaba—Békés és Békéscsaba— Mezőkovácsháza között. A motor Békéscsabáról Békésre naponkint egyszer indul reggeli 8 órakor és déli 12 órakor Békésről vissza Csabára és innen folytatólag Mezőkovácsházáig. Most dolgoznak rajta, hogy a közlekedés Vésztőig ki legyen terjesztve, ami nehány nap múlva, — ha az akadályok elhárítva lesznek — be fog következni. Betörés a gyermekmenhclybe. E hó 20-ára virradó éjjel ismeretlen tettes a gyulai állami gyermekmenhely hivatalos helyiségét, raktárát, valamint az íróasztal fiókokat részint feltörte, részint hamis kulcscsal kinyitotta s különböző irodai köpenyeket, továbbá kötényeket sált, fehérneműt, zsebkést, cigarettát, szivart lopott el. A nyomozás folyamatban van. Talált gyermekhalla. Jámbor Mátyás gyulai lakos a biczerei 20. száma tanya előtt folyó élővizcsatornában Góg Juliánná 10 éves leány figyelmeztetésére egy csecsemő hulláját találta meg, amely meglehetősen oszlásnak indult már. A holttest egy 4—5 hónapos csecsemőé volt, melynek nyakán egy piros szoknya-szegő rongy darab volt kétszor szorosan körülcsavarva és áthurkolva. A bűntény nyilvánvaló, miért a nyomozás megindult. A Keleti Újságban olvasható volt Kolozsváron egy Tyircsán Anna nevű nőt gyermekgyilkosság miatt elfogtak, mert gyermekét egy patakba dobta. Az irányban Í3 kiterjesztették a nyomozást, hogy az itt talált gyermekhulla nem a Tyircsán Annáé volt-e ? SZÍNÉSZET. Özv Krémer Sándorné újjáalakított színtársulata eddig az összes színi műfajokból bemutatkozott s ebből meg lehet állapítani a társulat művészeti, valamint technikai színvonalát. A vezérszereplők első rángó erők, jó színészek, többoldalúságukhoz mérten több szerepkörben is foglalkoztatva. Részben ismerős kiforrott tehetségek, részben ifjú erők, kik törekvők, ambiciózusok, szorgalmasak. A drámai és vígjátéki személyzet a tervbe vett műsor előadásában a várakozást ki fogja elégitani, az operettekben pedig azt felül is múlják. Úgy látszik különben, hogy a szezonnak az operett a főtengelye s ha ez úgy lenne, akkor a társulat csak a vidéki közönség mai ízlésének hódol. A komolyabb műfajokat ugyanis meg kell érteni és méltatni, ehez pedig az embereknek sem türelme, sem ideje, sem hangulata nincs. A huszadik század embere nem tanulni, hanem szórakozni, mulatni akar. Ennek a betegségnek pedig az operett a lázcsillapítója. Az énekesnők jól iskolázottak, finom zenei érzékkel, hangtalálással és helyes hangtartással énekelnek, ami vidéki erőknél ritkaság ; emellett játékuk életteljes, kifejező és temperamentumos. A zenekar nem oly erős és teljes ugyan, mint múlt évben volt, de az adott viszonyok és körülményekhez mérten megfelelő. Hiányzik egy nagybőgő és a harmonium nem pótolja mindenben a zongorát. A vezetés és összjáték azonban kifogástalanul jó. A társulat díszletei szépek, Ízlésesek s nagyban emelik a jó összhangot, mely úgy a pedáns, pontos rendezésben, mim a kellékek ügyes beszerzésében is elismerésre dicséretre méltó. Férj és feleség ment kedden, melynek szerzőjét Farkas Lászlót nem kell felfedeznünk mint ügyes szinmüirót. A rendező és főszereplő Csáki Antal volt, (dr. Bálint Gyula), aki tudományos búvárkodásának élő és semmi másra rá nem érő és nem figyelő ideges egyetemi professzort élethűen adta. Kevésbé tudott beleme- legedni Deák Lőrinc Doroghy Andor színtelen, nehéz szerepébe ; de elemében volt Spóner Ilonka (Edit) aki intelligans felfogással és pompás művészettel találta el alakította a könnyen elváló és ismét könnyen férjhezmenő asszony lelküle- tét, aki magamagát fogta meg az általa felállított csapdában s végre is önmagán tapasztalhatta, hogy a mindig funigált szerelem nem tréfa, hanem létező valóság. Pelsőczy László — mint rendesen — ezúttal is kitünően assisztált, nemkülönben Rátkay Vica (Orma) és Nagy László (Rácz Ervin) is. Szerdán este Alexandre Bisson „Képtelen asszonykát láttuk. A Pont-Biquet-család szerzőjének neve mindig bátran vihet mindenkit a színházba. Bisson hatásos szerző, de mindig van mondanivalója azok számára is, akik elvárják, hogy a drámairó ne csak hatásos jelenetekkel, de tanulságokkal is szolgáljon a közönségnek. Meg kell bocsátani a bűnt, hirdeti Bisson a Névtelen asszonyban. Jaqueline azonban csak húsz évi züllött élet után jön reá arra, hogy volta- képen férje engesztelhetetlensége az oka az ő el- züllésének. Húsz év alatt nem tett kísérletet, hogy újra és újra bocsánatát kérje férjének. Szánalmunk tehát a férjet és a fiút illett, nem az asszonyt, aki nem tudja megbocsátani férjének \
