Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-03-17 / 11. szám
1918. március 17. B e k e * S nincsen. Beláthatnák már oda fent, hogy a túlzásba vitt rekvirálási rendeletekkel csak az ellenkező hatást érik el, ha a lakosságot meggyőzték volna arról, hogy az ő normális szükséglete ki lesz elégítve, nem volna mintegy kényszerítve arra, hogy lopva, dugva biztosítsa azt magának így a jószándéku rendeletek is fordított eredményre vezetnek. Dr. Ladies László és az alispán ismételt felszólalásai után elnöklő főispán adta elő, hogy a zsirrekvirálás ügyében tárgyalt a közélelmezési minisztériumban 80 waggon zsírt kívántak a vármegyétől, de ő azt sokalta. Bízik abban hogy a vármegye által szolgáltatott mennyiséggel meg lesznek elégedve. Általánosságban megjegyzi, hogy nem az intézkedések mindig hibásak, hanem az egyesek azokhoz nem alkalmazkodván, állanak elő félszeg helyzetek. Áttérve a határozatra az alispáni jelentést tudomásul vette és elhatározta hogy a sovány sertésrekviralás, a nyári munkaidőre a fejadagok felemelése, valamint a távbeszélő szolgálat korlátozásának megszüntetése iránt felír az illetékes miniszterekhez. A vármegye állategészségügyi viszonyokról szóló jelentés tudomásul vétele után dr Berthóty főjegyző felolvasta a Gyula és a vármegye többi része közötti teljesen rossz vasúti összeköttetés ügyében a kormányhoz intézett feliratot, az ezen helyzet következményekép előállott igazgatási és gazdasági hátrányokat, a melynek helyeslésével a bizottság is felír a kormányhoz a vármegye székhellyel való jobb és közvetlen vasúti közlekedés biztosítása iránt. A vármegye február havi közegészségügyi állapotáról dr Zöldy János várm. tiszti főorvos számolt be. A közegészségügyi viszonyok kedvezőek voltak és az előző hónaphoz viszonyúvá annyiban jobbak is, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 33 al kevesebb volt. Az egyes szervek betegségét és lefolyását illetően a légzőszervek hurutos és gyuladasos megbetegedései fordultak elő Leggyakoriob halálok a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül a diftéria volt az uralkodó, amely az összes megbetegedéseknek több mint egyharmadát adta. A fertőző betegségek mindenütt csak szórványosan mutatkoztak. A közbiztonsági viszonyok kíelégitőek voltak. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 213, hullán 3 esetben. Orvostörvényszékit pedig 6 könnyű és 3 súlyos testisértés esetében. Gyógysavóval beoltottak 13 difteriás egyént, akik mind meggyógyultak. — A halvaszülöttek száma 8, az elvetélteké pedig 7 volt. Zádor Mór kir. tan., pénzügyigazgató jelentése szerint a törvényhatóság területén az adó zók terhére a folyó költségvetési évre előírásba vett összes állami egyenesadó összege 4600u00 K, befizetés a múlt nó végéig 913998 K, tényleges hátralék tehát 3686102 K, csupán az elmúlt hóban befizetve 175696 K, a múlt év hasonló időszakában befolyt 66Ü152 K, ennélfogva a február havi befizetés eredménye a műit évi február havi befizetés eredményénél 247202 K- val kedvezőbb. Hadmentességi díjban hátralék összesen 29600 K, erre befizettetett 729 K, tényleges hátrálék tehát 28871 K. Jövedelemadóból februárban befolyt 303131 korona A jövedéki ágazatokban elért eredmény összesen 720728 K. Dr. Török Gábor kérdést intéz, hogy a hadiadót kivető bizottsági tagok napidijának" fel emelése ügyében várható e kedvezőbb intézkedés Dr. Berthóty Károly pedig az állami adók késedelmes kivetéséből származó hátrányokra mutat rá és kéri, hogy tétessenek meg az intézkedések a pénzügyigazgatóság személyzetének kiegészítése iránt, hogy e munkálatokat idejében elvégezhessék. A főispán és a pénzügyigazgató megnyugtató kijelentése után a jelentést tudomásul vették. Mikler Sándor tanfelügyelő a február hóban végzett iskolalátogatásokról és hivatala tevékeny ségéről számolt be és előadása mellett egész csomó tanítói javadalmazás, előlépési és államsegély ügyet intézett el a bizottság. Horváth Béla műszaki tanácsos a közutak állapotáról tett jelentést, néhány gazdasági vasút engedélyezési ügyét referálta és javaslatára a bizottság az Orosházi Tanyák nevű állomáson kért postaügynökség felállítása iránt pártoló átiratot intézett a postaigazgatósághoz. A többi szakelőadó szokásos jelentésének meghallgatása után az ülés véget ért. 911—1918. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1917. évre előirt általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom a m. kir. pénzügyigazgatiság által számve- vőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. § a értelmében 1918. évi március hó 17-től 25 ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromokban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1918 március 16-án. 173 í-i Szikes, adóügyi tanácsnok. Hirek. Március 13 ike a világháborúnak immár negyedik esztendejében virradt reánk és vonult el fölöttünk. Suiyos harc után és uj küzdelmek előtt, fegyverben állva ültük meg a szabadság, egyenlőség és testvériség hetvenedik évfordulóját. A válságos időkben és annak súlyos go djú kozott elmaradtak az ünnepélyek külsőségei, Csupán a középületek voltak föllobogózva és a református templomban a reggeli istenitiszteiet alkalmából Bagdy Dániel hitoktató-lelkész emelkedett szellemű hazafias imában emlékezett meg a nagy nap jelentőségéről. Átmenetgazdasági biztosok kinevezése. Földes Béla m. kir. átmeiietgazdasági mimsu-r Szalag Lajos földbirtokost a békéscsabai és Pfaff Ferenc építőmestert a gyulai leszerelési állomás területire átmenetgazdasági biztosokká nevezte ki. A kinevezett biztosok feladata a háború befejezésével a hazatérő katonáknak a személyi leszerelés kórüli támogatása, a viszonyokról való tájékoztatása, a munkaalkalmak megszerzésében való segítése és ezen működésével annak lehetővé tétele, hogy a hazatérő katonáknak a békés gazdasági életben való elhelyezkedése lehető simán a megélhetési érdekek és a társadalmi és gazdasági egyensúly megóvásával menjen végbe. Malatinszky Lajos közélelmezési kormánybiztos penteken a vármegyén keresztül utazván alkalmat keresett, hogy a Gyulán hozzá csatlakozó dr. Daimel Sándor alispáunal személyesen megismerkedjéá és a varmegye közellátási viszonyairól tájékoztassa magát. A kormánybiztos Nagy- váradra a mai napra értekezletre hívta össze a hatósága alá tartozó törvényhatóságok első tisztviselőit, amelyen a kormanybiztosság hivatalos működésének megkezdésénél irányadóul veendő tájékoztatás fogja megbeszélés tárgyát képezni. Az értekezleten részt vesz dr. Daimel Sándor vármegyénk alispánja is. Keni viszik Aradra a gyulai honvédeket Hónapok előtt akciót indított Barabas Béla aradi főispán, hogy a hadvezetőség a gyulai 2. honvéd pótzaszióaijat jelenlegi állomáshelyéről Karánse- besrői Aradra helyezze. A honvédelmi miniszter a nála személyesen eljárt főispánnak kijelentette, hogy a pótzaszióalj Aradra helyezése keresztülvihető, ha a varos megfelelő férőhelyről gondoskodik. Az aradiak sürgetésére Szurmay Sándor honvédelmi miniszter aitai kiküldött vegyes bizottság csütörtökön tárgyalt Aradon ebben az ügyben, meiyen katonai részről Lutz Antal fő- Lcidbiztos alezredes, Fiedler Imre aradi térparancsnok, Lenek Béla vezérkari százados és Tabíjdi Ivau százados jelentek meg, továbbá Barabás Béla és az aradi hatóságok képviselői. A vegyes- bízottság tárgyalás ala vette az összes kombma- c óba jöhető megoldási módozatokat és figyelembe vette mindazokat a férőüelyeket, amelyek tekintetbe jöbeitek volna s egyhangúlag m gallapitotta, hogy a mostam körülmények között a 120 tisztből és 3500 katonából álló pótzászlóalj nem kerülhet Aradra, mert nem tudnak részükre sem megfelelő férőhelyet, sem alkalmas gyakorlóteret biztosítani. Most az aradiak újabb akciót kezdeményeznek, hogy legalább a gyulai honvédek leszerelési állomásául jelöltessék ki Arad, mert akkor könnyebben kapják meg, ami aspirációjuk tulajdonképeni célja az ezredszékhelyet. Ná, de az aradiak utóbbi kívánságához nekünk is lesz némi szavunk ! A képviselőtestület folyó hó 9 én délután dr. Lovich ö lön polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, mely a lakosság körében épp azriHp nagy kavarodást és rendkívüli izgalmat felidézett zsirrekviralasi kérdés fejleményeinek miként való megoldására kiváncsi városatyák nagy számát vonzotta, különösen a földmi- vesosztalyból Dr. Lovich Ödön polgármester napi r>md előtt beszámolt a lapunk előző számában mar ismertetett katonai rekviráló bizott-ág meg- l p tésszerü megjelenéséről s az azzal folytatott largyalasról, melyet azért indított, hogy bizonyos mennyiségű zsir önkéntes felajánlása utján egyezségre lépve, a lakosságot a katonai rekvirálás zaklatásaitól, kellemetlenségeitől és kártételeitől megoltalmazza. A varos teljesítő képességének meg- felelőleg felajánlott 200 mázsa zsír és szalonna helyett a közélelmezési ministerium 500 mázsát követelt, amennyit pedig Gyulán összeszedni lehetetlen. A doiog sürgősségére tekintettel a polgármester szombat délelőtt távbeszélő utján dr. Lukács György országgyűlési képviselőnk közbenjárását kérte, hogy a ministeriumot követelésének túlzott voltáról meggyőzze. Kérni szerette volna dr Füzesséry Zoltán főispán intervencióját is, azonban a fővárosban tartózkodó főispánnal telefonon nem tudott összeköttetésbe lépni, távirati utón pedig az ügy természete és sürgőssége miatt ezt nem lehetett elintézni. Dr. Lukács György mint minden városi ügyben, ezúttal is készséggel azonnal eljárt és a közgyűlés megkezdése előtt közölte a polgármesterrel, hogy a ministerium 4 Waggon (azóta leengedték három waggonra) biztosítása esetén hajlandó eltekinteni a katonai rek- viralastól. A polgármester bejelentését dr. Lukács György iránti halával vette tudomásul a közgyűlés és hosszabb vita után a polgármesterre bízta az egyes lakosok által beszállítandó mennyiség kivetési kulcsának megállapítását. A napirendre való áttérés után a képviselőtestületi tagok a tanács javaslatával szemben olyan szép megértést tanúsítottak, hogy a bevetödő idegen elbámult volna a gyönyörű összhangon, amely a városi közgyűlésen uralkodik, mi pedig, akik rpndszere- sen látogatjuk a közgyűléseket és o-.c gyakran voltunk szomorú tanúi a személyes gyűlölködés, a kicsinyes garasoskodás és sok üdvös alkotás kerekét megkötő rövidlátó politika diadalmaskodásának, őszinte örömmel és megelégedéssel ta pasztaltuk a megértés és bizalom eme szokatlan megnyilatkozását. Bizonyos, hogy a háborús gazdasági viszonyok változása az, ami sok tekintetben megváltoztatta az emberek gondolkozás módját is. Ktnek-kiuek saját háztartása, életkörülményei óriási változásokon mentek keresztül. Ugyanilyen változásokat, beruházásokat s ezzel kapcsolatban anyagi áldozatokat igényel a város náz- tartása is. Ezt a képviselőtestület tagjai felismerték és méltánylásául ama emberfeletti munkának és gondosságnak, amelyet a tisztviselői kar a köz- ügyek intézésében kifejt, a város vezetőségének előterjesztéseihez mindenben hozzájárultak. Mindenesetre biztató ígéred a jövőre nézve a közgyűlés megjavult irányzata, buzdító a tanács jövőbeni munkálkodására és reményt keltő a városf j- losztési kérdések sikeres megoldására a tapasztalt bizalom. A napirend előtti felszólalásokkal úgy szólván teljesen elfogytak a szónokok és a 22 pontból álló tárgysorozat minden kérdését az állandó választmány javaslata értelmében, két rövid felszólalástól eltekintve, hozzászólás nélkül elfogadták. A városi adóhivatalnál már béke id jón is kevés volt a t>z mélyzeti létszám, a háború alatt bevonult tisztviselőket szakértelem nélküli napidijasokkal ke lett pótolni, minek következtében a hátralékok évröi-évre felszaporodtak, amely restanciákat vállalatba adassal dolgozta fel a város 8 a munka elvégzéséért 3 — 4000 koronát fizetett ki évenkint. A mostani üatralékok feldolgozására már 6500 koronás ajánlatot tett egy pénzügyi tisztviselő. Úgy ezen összeg magassaga, mint azon körülmény miatt, hogy az uj hadiadók szintén rengeteg munkatöbbletet zúdítottak a varosra, gyökeres javítás csak a személyzet szaporítása utján várható. Elhatároztatott négy uj adótiszti állas rendszeresítése a XI fizetési osztálynak megfelelő illetményekkel. A piaci és vásári szabályrendeletet meg 1913-ban megalkotta a varos, az-
