Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-06-02 / 22. szám
3 Békéi 1918. junius 2. A vármegye közgyűlése. Május 28-án, kedden tartotta Bákésvármegye törvényhatósági bizottsága tavaszi rendes közgyűlését. Aránylag kevesen — mintegy 80 bizottsági tag — vett részt a közgyűlésen, amely csendes és gyors lefolyású volt. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban hallottunk több felszólalást, amelyek a háborús közigazgatás és közellátás egyes kérdéseit hozták szőnyegre, a többi tárgy közül mindössze 3—4-hez történt hozzászólás, míg a többiben vita és megjegyzés nélkül fogadták el az előterjesztett javaslatokat. A közgyűlésen dr. Füsesséry Zoltán főispán elnöklete alatt jelen voltak: dr. Daimel Sándor alispán, dr. Berthóty István főjegyző, dr. Yangyel Endre másodfőjegyző, Házy Imre aljegyző, dr. Zöldy Géza tiszti főügyész, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Kiss László és Moldováuyi János főszolgabirák. Szabó Emil, Schmidt Iván, dr. Stojanovics Szilárd, dr. Kiss László, Sinszkv Ferenc árvaszéki ülnökök, dr. Zöldy János főorvos, dr. Kohn Mór tb. főügyész, Antalóezy Nándor főlevéltárnok, dr. Sebők Elek, Holló György, Szalay Lajos, dr. Berthóty Károly, Reisner Ede, dr. Török Gábor, dr. Bsrényi Armin, Szabó János, Bulla Sándor, dr. Bikádi Antal, Reisz Simon, dr. Tardos Dezső, dr. Martos József, dr. Bucskó Koriolán, K. Mészáros Dániel, dr. Major Simon, Morvay Mihály, Tóth László, Fekete Sándor, Kovács L. Mihály, Szilágyi István, Domokos Gábor, Südy Istváu, Wieland Dénes, Kovács Márton, Weisz Mór, Mancsu Aurél, Dobay Ferenc, Korossy László, Tanczik Lajos, Lepény Mátyás, Bohus M. György, Pollák Arnold. Kriszkó Mihály, Lipták G. Pál, Brósz János, Csizmadia András, Sál János, dr. Szóbél Dávid, Csjernyik Mátyás, Zelenyánszky Mihály, Machlik Mihály. Csjernyik Pál, Hankó Tamás, Vandlik Mátyás, Orodán János, ifj. Gálik András, Laczó János, Lukoviczky János, B. Szabó Sándor, Hídvégi Imre, Yad Mihály, Kvanka Mihály, Rajki' József, Iványi Antal, Horváth Sándor, Horváth Mihály, Kovács Lajos, Ravasz József, Ambrus Sándor, dr. Ladies László, Barcza Sándor, Novák Kamill, Uhrin Károly stb. bizottsági tagok. Dr. Füsesséry Zoltán főispán megnyitván a közgyűlést, üdvözli a közgyűlés tagjait azzal a kéréssel, hogy közügyeink megvitatása során a megszokott higgadtság mellett fokozott türelmet tanúsítsanak. Vegyék figyelembe, hogy a hosszantartó nagy küzdelem során mindenkinek áldozatot kell hozni és ezért az »énc-nek meg kell szűnnie és csak a közérdeket kell tekinteni. Béke idején is hol ezt, hol amazt kellett nélkülöznünk, de ez az akkori általános bőség mellett fel sem tűnt. Ha a nagy érdekek szempontjából nézzük a dolgokat, akkor eloszlanak az ütköző pontok és simán fognak menni tárgyalásaink. A napirendre áttérve dr. Berthóty István főjegyző terjesztette elő az alispáni jelentést és az arra vonatkozó javaslatot, hogy a közgyűlés a jelentést tudomásul véve irjoa fel a fóldm. miniszterhez, kérve, hogy a szarvasmarharekvirálás jelenlegi módját megváltoztatva a hadsereg vágómarhaszükségletét közvetlen szabad vásárlás utján szerezze be a közvetítő kereskedelem kizárásával a rendes forgalmi árakon, esetleg a lovak beszerzésének módja szerint bizottsági becslés utján. Bross János a zsirosszóda elosztása körül tapasztalt visszásságokat teszi szóvá, majd szükségesnek tartja annak lehetővé tételét, hogy a kis emberek tengerijüket csírátlanítás nélkül meg- darálhassák, végül panaszolja, hogy a sertésvágás korlátozásával a vidéki közönség sertéshús és zsir nélkül van. Csizmadia András az uj termésrendelettel szemben fejezi ki aggodalmát, különösen abban a tekintetben, hogy a körzeti rendszerrel a gazdaközönség egy bizományoshoz lesz kényszerítve és nem annál értékesítheti gabonáját, akiben jobban megbízik. Horváth Mihály az iparcikkek drágaságát panaszolja, a miért a mezőgazdák, a kik terményeiket csak megkötött áron értékesíthetik, anyagilag hátrányos helyzetben vannak. Bohus M. György a szalonna rekvirálás eddigi eredményére utalva kívánatosnak tartja, hogy a további rekvirálás mellőztessék. Felemlíti, hogy egyes nagy gazdaságok a megengedettnél nagyobb ellátást ígérnek és adnak munkásaiknak. Moldoványi János főszolgabíró a hadi fogságból hazatért katonáinkra nézve feliratilag kieszközölni kívánja, hogy azok részére a kiknél ez gazdasági érdekből indokolt az első 28 napi szabadság után a nyári nagy munka idejére további szabadság adassák. Kiss László főszolgabíró ily esetekben a fogságból visszatértek felmentése iránt tesz előterjesztést és kéri a főispánt, hogy ezen javaslatok sürgős elintézését eszközölje ki esetleg az eddig felmentettek kicserélésével. Kvanka Mihály a hadifoglyok elosztása és a miatt emel szót, hogy sok hadifogoly van a városi lakosságnál raig a gazdasági munkánál munkáskézben van hiány, kifogásolja, hogy a hadifoglyoknak különféle munkabéreket kell fizetni. Dr. Berthóty Károly a hosszú idő óta harctéren levők érdekében is alkalmazandónak tartja a felmentettekkel való felváltást. Dr. Daimel Sándor alispán egyenként válaszol a tett megjegyzésekre. A szóda elosztás módja ellen, mint annak idején jelezte előre tiltakozott, mert igy a visszaélések nem ellenőrizhetők. Különben a föbaj az volt, hogy kevés szódát kaptunk. Most újból Ígértek bizonyos mennyiségű szódát, igyekezni fog, hogy ez a hatóságok utján kerüljön szétosztásra. A tengeri csírátlanítása »általános rendelettel van kötelezővé téve, a konkrét panaszra a főjegyző ad részletes felvilágosítást. A hadsereg zsirszükséglete folytán csak azon sertések vághatok le helyi fogyasztásra, a melyek a Sertésforgalmi Iroda által át nem vétetnek. Az uj termésrendelet még nincs kiadva és azért arra nézve idő előttinek tart minden észrevételt, remélhető, hogy a múltak tapasztalata alapján a helyzet javulni fog. Az iparcikkek drágasága általános panasz tárgya és a kormány újabb hatékony intézkedéseket helyezett kilátásba. A nagy- gazdaságok által a munkásoknak adott ételadagok valamint a foglyok elosztása ügyében a felhozottakat vizsgálat tárgyává teszi, jelzi különben, hogy vannak olyan iparvállalatok is, amelyeknek- nek munkással való ellátása közérdek és hogy sok fogoly mezőgazdasági munkára nem használható. A felmentésekre és szabadságolásokra vonatkozó általános kérelmek nem járnak eredménynyel és a javaslatokat mindenkire külön-külön kell megtenni. Dr. Vangyel Endre előadja, hogy a hadifoglyokat mindig az igénylések arányában osztják szét, a nekik fizetett munkabér azért különböző, mert az orosz békekötés óta az orosz foglyok részére magasabb térítés fizetendő. Dr. Berthóty István főjegyző ismerteti a tengeri csirátlanitasára vonatkozó kötelező rendeletet és bejelenti, hogy az orosházi esetből kifolyólag az alispán lépéseket tett, hogy addig inig a kicserélési eljárás teljesen bevezetve nincsen, a kisebb malmok csírátlanítás nélkül is darálhassanak tengerit. Elnöklő főispán a fogságból visszatértek felmentésére nézve mellőzendőnek tartja a feliratozást. Kijelenti, hogy sürgős esetekben személyesen közbenjár a javaslatok soron kivül való elintézésére. A kapott felvilágosítások után a közgyűlés- változtatás nélkül elfogadta az alispáni jelentésre vonatkozó határozati javaslatot. A számonkérőszék és a várm. árvaszék jelentésének tudomásul vétele után dr. Berthóty főjegyző előterjesztette a kormányváltozásra vonatkozó miniszteri leiratokat, a melyekre vonatkozólag az állandó választmány javaslata, hogy a közgyűlés a kormányt az ország javára intézett tevékenységébe vetett bizalommal és támogatásának felajánlásával üdvözölje. Dr. Bikády Antal a mai viszonyok között nem örül a gyakori kormányváltozásnak, de megelégedéssel tölti el, hogy a kormány változással együtt legalább főispáni változásban nincs részünk. A főispán maradása annál is inkább megnyugvást és örömet okoz, mert megismertük főispánunk jó szivét, amelynél fogva minden méltányos kérelmet készségesen támogat. Ezért azt hiszi a közfelfogással találkozik, a midőn a főispán maradása felett őszinte örömének ad kifejezést. (Éljenzés.) Dr. Füsesséry Zoltán főispán megköszöni a megnyilatkozott jóindulatot. Az ő magatartására a vármegye szolgált rá, amelyben az első érintkezés kellemetlenségein túlesve mindenütt leg- szivesebb fogadtatásban részesíti. Őt a politikai fordulat juttatta a főispáni székbe, de azt tartja hogy a politikát nem kell mindig előtérbe helyezni és a közdolgokban a gyűlölködés helyett a szeretet fegyverét kell használni. Ily módon még.a neta- láni politikai harcok is simán fognak lefolyni, ígéri, hogy ezután is az marad, aki eddig volt és szive szeretetének szivárványával átöleli Békésvármegyét, mely mrködését és egyéniségét oly meleg jóakarattal veszi körül. A Károly király gyermeknyaraltatási akció ügyében kelt kormányleiratokra az elnöklő főispán hangulatos hozzászólása után a közgyűlés kimondotta, hogy a mozgalmat készségesen támogatja. A békési kosárfonó iskola részére az eddigi évi 400 korona segélyt további három évre megszavazták. Az őrlési vém százalék ügyében kelt miuis- teri leiratra az állandó választmány azt javasolta, hogy a vámot az őrlésnél 10 százalékra, a darálásnál 7 százalékra emeljék fel. Dr. Török Gábor, Kvanka Mihály és Horváth Mihály ellenzik a felemelést és elegendőnek tartják az eddigi 8, illetve 6 százalékos vámot, dr. Berthóty István főjegyző utalt arra, hogy a felemeléshez már a múlt közgyűlés lényegileg hozzájárult. A többség az állandó választmány javaslatával szemben a vámot 8 és 6 százalékban állapította meg és kimondotta a határozat azonnali végrehajthatóságát. A törvényhatósági átiratok közül felirat intézését határozta el a törvényhatósági bizottság a leszerelés során felszabaduló anyagoknak Magyar- ország gazdái és iparosai részére arányosan való közvetlen szétosztása iránt, valamint a kötelező rokkant és aggkori munkásbiztositás behozatala érdekében, mig a többi megkeresés felett napirendre tért, részben mert már a felvett ügyekben élt felirati jogával, részben mert a megkeresések időközben tárgytalanokká váltak vagy helyiérdekű ügyekre vonatkoztak. Ezek közül a választójogi kérdésre vonatkozó határozatában a közgyűlés örömének adott kifejezést, hogy a kérdés megegyezés utján, az éles pártpolitikai ellentétek félretételével céloztatik megoldatni. .Az üresedésben levő központi választmányi tagsági helyekre névszerinti szavazással Oadrus Cyrillt és Csizmadia Andrást, a hadisegély fel- szólamlási bizottságba Sárossy Gyulát választották meg. A vármegyei közkórház alkalmazottainak [a kórházi bizottság által javasolt fizetésemelést megszavazta a közgyűlés és elfogadta a vármegyei épületek folyó évi tatarozására, a képviselőválasztók névjegyzékei leírási munkájának jobb díjazására, a kőnyomdaszemélyzet megjutalmazására és a faiskola felügyelők napidijának felemelésére vonatkozó javaslatokat. A honvéd hadapródiskolában megüresedett két megyei alapítványi helyre sorrend szerint Vigh Ferenc, Y. Szakmáry Arisztid, Belenta Ferenc és Debreczeni Rndre tanuló fiát jelölte a közgyűlés. Schmidt Iván és dr. Kiss László árvaszéki ülnököket szolgálati idejük alapján a VII. fizetési osztályba léptette elő. őzv. Petneházy Ferencnének, özv. Ujfalussy Dezsőnének, Gremsperger József csorvási főjegyzőnek, néhai Maros György jegyző özvegyének a törvényes nyugdijakat folyósította a közgyűlés, K. Szabó Károly elhalt utkaparó családjának pedig kegydijat szavazott meg. Az Orosháza községben kért 5-ik gyógyszer- tár felállításának engedélyezése iránt pártoló előterjesztést tett a belügyminiszterhez. Feloldotta, illetve megsemmisítette a közgyűlés Szarvas községnek tenyészállatok tartása, valamint a hadi foglyok után fizetett élelmezési dijak felhasználása ügyében hozott határozatát, Gyulavárinak a községre kivetett zsi?- elosztása, Kétegyházának az előfogatozás biztosítása ügyében hozott határozatát, Békésszentandrásnak magánóvoda étvétele ügyében hozott határozatát és Kő- röstarcsának a főjegyző lakás és földjárandóság megállapítását kimondó határozatát. Gyula városnak négy adótiszti állás szervezése, továbbá a hadiözvegyek és árvák segélyezésére 10000 korona megszavazása tárgyában hozott határozatát a közgyűlés jóváhagyta. Ezeken kivül nagy csomó községi határozatot bírált felül a törvényhatósági bizottság, a melyokre vonatkozó jóváhagyó javaslatokat vita nélkül elfogadta. A közgyűlés déli fél egy órakor véget ért. Tanügy. A gyulai rám. kath iskolák folyó tanévi záróvizsgalatai a következő napokban és sorrendben fog tartatni: Junius 12-én délelőtt Székely Lajos és Scherer Benedek osztályaiban, délután Székely Zúgmond és Leontin irg. nővér osztályában. Judíus 13-án délelőtt Dundler Ferenc és Endrész József, délután Bekker Endre és Schröder Eliz osztályában. Junius 14-én délelőtt Fóris Rozina és Soltész Margit, délután Emiliána és tílanda irg. nővérek osztályaiban. Junius 15-én délelőtt Aurelia irg. nővér és Rácz Mária tanítónők osztályában. A vizsgálatok nyilvánosak, kezdődnek reggeli 8, illetve délután 2 órakor s azokra a t. szülők és tanügybarátok meghivatnak. Igazgatóság.
