Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)

1918-04-28 / 17. szám

3 Békés 1918. április 28. tünk, legalább részben átháríthassuk azokra, akik szolgálatainkat igénybe veszik, illetőleg az álta­lunk termelt villamos áramot használják. Ezen cél lebegett szemünk előtt akkor, ami­kor 1917. év őszén a villamos áram egységárát mérsékelten felemeltük és ez vezérel bennünket most is, amidőn ez irányban újabb előterjesztést teszünk a tekintetes Képviselőtestületnek. Előttünk fekszik az 1917. évi mérleg, amely­ből szomorúan látjuk, hogy a fenti célt az eddigi egységáremelésekkel nem értük el, minthogy zár­számadásaink adatai szerint az elért üzleteredmé­nyek — dacára annak, hogy 1917. év folyamán tőkénket felemeltük — lényegesen mögötte ma­radnak az előző 1916. évi eredményeknek. Ha a nyereség- és veszteség-számlánkban nem szereplő, a nyereségfelosztásban foglalt, szükségszerű leírá­sokat is figyelembe vesszük, akkor az elért ered­mény a ténylegesen befektetett tőke 2.9°/8 os ka­matozásának felel meg. Emellett azonban azt látjuk, hogy már az elmúlt 1917. év lezárása óta ismét oly rohamos áremelkedések tapasztalhatók, hogy a fentemlitett egészen minimális nyereség is a mai üzemi vi­szonyok mellett nincsen meg, sőt egész határo­zottsággal állíthatjuk, hogy a jelen időpontban abszolút veszteséggel dolgozunk. A fentebb előadottak szemléltetésére bátrak vagyunk a következő adatokkal szolgálni: Májc nem egyenlő mennyiségű, sőt az 1917. évben az előző évekhez képest csökkenést mutató, leadott áram után a szénköltségek 1914. évben 22.3B3,86 koronát 1915. évben 27.440'2l koronát 1916. évben 38.039 88 koronát 1917. évben 65.159'92 koronát tettek ki. Ugyanazon szénmennyiség beszerzése, mint amely az 1917. évben szükségeltetett, a mai egy­ségárak mellett, az 1918. évben már 96.000 kor. költséget jelent. Ugyanitt meg kell említeni, hogy 1918. évben a szén egységára, az 1917. évi de­cemberben fenállott árakkal szemben is már lé­nyeges emelkedést mutat, igy például az ágoston- falvai aknaszén, mely 1917. VII-ban 295 koroná­ba került 100 q kint, 1918. I-ban 485 koronára emeltetett fel; az annavölgyi szén ára, mely 1917. I-ban 220 korona volt 100 q-ként, 1917. XlI-ban 300 koronára emeltetett, 1918-ban pedig 400 ko­ronára emeltetik. Ha még figyelembe vesszük, hogy a vasúti szállítási dijak 1918. évi január hó 1-től kezdve ugyancsak majdnem 100%-kai fel­emeltettek és a befuvarozási költségek is folyto­nos emelkedést mutatnak, azt hisszük, indokolva van a fentjelzett emelkedés. Nagy emelkedés tapasztalható a munkabé­reknél is, amennyiben a havi munkabérek még 1917 januárban 1964 97 koronát tettek ki, 1918 február 1-e óta pedig a havi személyzeti kiadá­saink 3148 koronára rúgnak. A személyzeti költ­ségeknél 1918. évben ugyancsak 16.000 korona több kiadással kell számolnunk. által olyan sikerült, olyan bensőséges, olyan fel­emelő lefolyású volt, hogy túlszárnyalta a pazar kiállítású, fényes banketteket. A felköszöntők — noha szép számuak — egytől-egyig kiválóak voltak. Maga az ünnepelt püspök kettőt mon­dott, az elsőt Ő felsége a királyra, a másodikat Gyula város közönségére, mindkét toosztjával elragadva a hallgatóságot. Dr. Lovich Ödön pol­gármester Gyula városa, dr. Daimel Sándor al­ispán Békés vármegye törvényhatósága s tiszti­kara nevében igen formásán és ékes beszédében, Dombi Lajos poétikus érzelmes szavakkal, dr. Adler Ignác főrabbi pedig bibliai hangulatokban bővelkedő elokvenciával a püspököt, dr. Berthóty István vármegyei főjegyző meleg közvetlenséggel Futó Zoltán békésbánáti esperest. Futó Zoltán gyönyörű beszédben hivatali elődjét Dombi Lajos esperes-lelkészt köszöntötték fel. Frappáns ha­tást, zajos tapsokat keltett Kérg Gyula nyug. főispán kettős felköszöntője, az elsővel, melyet szintén a püspökre mondott, szédületes tudásá­nak duzsgazdag tárházából uj motívumokat me­rített, a másodikban a banketten szép számban résztvett tisztekre való figyelemmel classikus német nyelven poharát a hadsereg és annak képviseletében Rziha ezredesre ürítette, aki nagy meghatottsággal válaszolt, zajos tetszést keltőén „éljen a haza“ lelkes felkiáltással fejezve be beszédét. Szabó János köröstarcsai lelkész ke­netteljes, egyházias beszédben az áldásos béke bekövetkeztéért emelt szót. A püspök ezután visszavonult, de volt még azután is néhány fel­köszöntő, míg a közönség záróra közeledtekor szétoszlott. A társas lakomán százan felül vettek részt és pedig hitfelekezet és társadalmi különb­ség nélkül, kevés kivétellel ott volt a város szine- java. Lettek volna még többen is, de a későn Ha az igazgatásnál és a többi üzemi kiadás­nál nem is volna lényeges emelkedés várható, akkor is az 1918. évben legalább 60.000 korona több kiadásunk lesz, amelyre fedezettel az eddigi bevételekben nem rendelkezünk. Mindezen körülmények azonnali sürgős in­tézkedés megtételére kényszerítik társaságunkat, minthogy csak ily módon tudjuk elejét venni vál­lalatunk anyagi romlásának s mivel semmi más mód nem áll rendelkezésünkre, hogy ezen üzemi veszteségektől' vállalatunkat megóvjuk, kénytele­nek vagyunk ismét a villamos áram egységárának felemeléséhez folyamodni és ezúttal értesítem fo­gyasztóinkat, hogy 1918. évi április 15-től kezdve a villamos áramot magánvilágitási célokra hektó- watt óránként i6 (tizenhat) fillérért, erőátviteli célokra pedig hektowatt óránként 8 (nyolc) fillér­ért fogjuk rendelkezésükre becsátani. Kérjük a tekintetes Képviselőtestületet, hogy méltányolva kényszerítő súlyos helyzetünket, ezen intézkedésünket jóváhagyólag tudomásul venni és erről bennünket értesíteni méltóztassék Megjegyezni bátorkodunk, hogy mi a ma­gunk részéről készséggel módot nyújtunk arra, hegy a tekintetes Képviselőtestület a fenti adatok helyességéről és az általunk ismertetett kénysze­rítő körülmények fenállásáról meggyőződést sze­rezhessen és e célból egy a tekintetes Képviselő - testület által kiküldendő szakértő bizottságnak mindenkor az összes okmányainkba és könyveink­be korlátlan betekintést engedünk. Már most is kötelességünknek tartjuk to­vábbá bejelenteni, hogy azon mindnyájunk által remélt esetben, ba termelési költségeink ismét alább fognak szállni, nem fogjuk elmulasztani az áram árát, a termelési költségek csökkenésének megfelelően, haladéktalanul leszállítani, már evvel is dokumentálni kívánva azt, hogy mi nem kon­junkturális haszon elérésére törekszünk, hanem csapán arra, hogy tényleges üzemi több kiadá­sainkra fedezetet találjunk. A beadvány, illetőleg az áremelés kény­szerűségének súlyos érveivel szemben nem tudunk védekezni és ellenargumentumokat felhozni. Kénytelen kelletlen belényugszuuk és valószinüleg belé fog nyugodni a képvi­selőtestület is a világítás megdrágulásába. De tesszük ezt ama reményben, hogy a tár­sulat igyekezni fog a fogyasztó közönséget nagyon sújtó áremeléssel szemben a villany­világítást javítani, azt anyag beszerzésével minden körülmények között biztosítani és vé­gül a beadványában tett ígéretét is bevál­tandó : az áramárát a termelési költségek csökkenésének megfelelően, mihelyt az lehet­séges lesz, haladéktalanul le fogja szállítani. jelentkezőknek nem jutott már a különben tágas teremben hely Nagyban emelte az est sikerét a Silhavy művészi vezetése alatt álló zenekar ki­váló játéka. Különösen nagy elismerést .és lelke­sedést keltettek a gyönyörűen játszott magyar nóták. Mindenki aki ott volt, feledhetlen kedves emlékkel jött el a kiválóan sikerült szép estéről. A püspök Gyulán létének oka, alapja s egyben fénypontja a vasárnap délelőtti isteni tisztelet volt és marad Még sátoros ünnepeken sem telik meg annyira zsúfolásig a tágas temp­lom mint ez alkalommal megtelt ájtatos hallgató • Sággal. A presbitérium figyelme folytán négy pad a hatóságok és más felekezetű küldötteknek volt feltartva. Ott voltak a vármegye tisztikara, a kir. törvényszék, a városi tanács és egyéb közhivatalok és testületek képviselői. A püspök, Dombi Lajos cs Futó Zoltán esperesek, Szabó János tanácsbiró és még számos lelkész kísére­tében érkezett a templomba. A bevezető zsoltá­rok buzgó eléneklése közben szószékre lépett és Máté evangélium 10. rész 38. versét „Aki fel nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engemet, nem méltó az énhozzám“ textusul véve olyan egyházi szónoklatot mondott, amely gon­dolatainak szépsége, színei változatossága, gesz­tusai utolérhetlen plasztikájával, e mellett a leg­igénytelenebb ember szellemi színvonalához si­mulva olyan klasszikusan egyszerű volt, hogy bizonyára soká, igen soká maradandó hatásai lesz minden hallgatójára nézve. A presbitérium és hivek phalanxa vette körül, midőn istenitiszte­let végével kijött a templomból és a déli órák­ban gyönyörű emléket hagyva elutazott körünk­ből Budapestre, hogy részt vegyen a reformá­tusok egyetemes konventjén. Hírek. Zita királyné Őfelsége legmagasabb név­napja alkalmából tegnap reggel ünnepi isteni­tisztelet volt a róm. katb. főtemplomban. A mi­sén, amelyet dr. Lindenberger János apát-plebá- nos celebrált, a polgári hatóságok küldöttei és a helyben állomásozó tisztikar is megjelent. A köz­épületek fel voltak lobogózva. Templombncsn A gyulai róm. kath. anya­templomnak felszentelési évfordulója alkalmából szokásos búcsúja ma tartatik meg. Előléptetések. A király a belügyminister előterjesztésére Szekér András ministeri titkárnak a ministeri osztálytanácsosi címet, dr. Novák Kamill ministeri fogalmazó, főispáni titkárnak a ministeri segédtitkári címet és jelleget ado­mányozta. Kitüntetések. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király a hábori^ tartama alatt ki­fejtett buzgó működésűk elismeréséül a már né­hány hónap előtt kitüntetett tisztviselőkön kívül újabban dr. Zöldy Géza vármegyei tiszti főügyész­nek, dr. Vangyel Endre másodfőjegyzőnek, dr. Berkes Sándor vármegyei közkórházi igazgatónak, dr. Jantsovits Emil Gyulaváros főügyészének a II. osztályú polgári hadiérdemkeresztet, dr. Kor- niss Géza vármegyei aljegyzőnek, Pdy Leontin várm. irodatisztnek, Gyöngyösy Sándor várm. irattárnoknak, Tömösközi József várm. irodasegéd­tisztnek, dr. Wallfisch Ferenc békéscsabai köz­ségi orvosnak, Ötvös Jáno3 békéscsabai járási irodasegédtisztnek, Zahorán Pál békéscsabai köz­ségi gazdasági intézőnek, Démusz József Gyula­város pénztárnokának, Viskovics Ignác endrődi, Gremsperger József orosházi, Hegedűs Gyula gyn- lavárii, a minap elhunyt Popovics M, Aurél két- egyházi, Manzell Gyula nagyszónási főjegyzőknek, Zábrák Pál szentetornyai, Motgovszkg János tót­komlóst községi birónak, és Szalag József oros­házi volt községi birónak a III. osztályú polgári hadi érdemkeresztet adományozta. A gyulai pénzügyi tisztviselők, miután el­viselhetetlen anyagi helyzetük javítása érdekében az „Állami tisztviselők országos egyesülete“ által kezdeményezett lépések idáig látható eredményre nem vezettek, már közismert sérelmeiket külön kérvénybe foglalva a pénzügyminiszterhez, az or­szággyűlés mindkét házának és városunk orsz. képviselőjének eljuttatták bajaik sürgős orvoslása végett. Egyben az Országos Munkapárt, a 4S-as Alkotmány párt, a Függetlenségi és 48-as párt elnökségeinek, a fővárosi napilapok szerkesztősé­geinek is megküldötték kérvényük egy példányát közérdeket is képező igazságos ügyük jóakaratu támogatása végett, azonkívül a felterjesztett kér­vényük egy példányát az ország valemennyi pénz­ügyigazgatóságának megküldték abból a célból, hogy a siker érdekében sürgősen azok hasonló- képen cselekedjenek. Felterjesztésükben a követ­kezőket kérik : Ruházati segítség címén sürgősen a családfő állami alkalmazottak részére 1200 korona, feleség és gyermekek részére egyenkínt : 400—400 korona ruházati segítséget. Ezt a ked­vezést az oly családtagokra is kiterjeszteni kérik, a kik állásban vannak ugyan, de abból csak szülői támogatással élhetnek meg, addig is, mig a gyö­keres fizetésrendezés bekövetkezik, kérik a hábo­rús segítség tetemes felemelését 8 akként való megállapítását, hogy 200 százaléka a legfelsőbb fizetési osztályon kezdődjék és a fizetési osztályo­kon lefelé szállva a százalék fokozatosan emelked­jék. Kérik, hogy az ez évi január 1-től nyugdí­jazott és nyugdíjazandó alkalmazottak nyugdíj- illetményének alapjául a rendezés után való fize­tések vétessenek. A háborús évek a szolgálati időbe a polgári szolgálatot teljesítő közalkalma­zottaknál is kétszeresen számittasanak. Lakásbérek a tényleges viszonyoknak megfelelően felemeltes­senek. Háború után a tisztviselőtelepek a mun­kástelepek mintájára állami segítséggel létesittes- senek. A jelenlegi pénzbőség kiválóan kedvezővé teszi a tiBzlviselői adósságok konvertálását. Erre

Next

/
Oldalképek
Tartalom