Békés, 1918. (50. évfolyam, 1-54. szám)
1918-03-31 / 13. szám
19J8. március 31. Békés 3 kifejezése mellett szombaton délután kisérték örök nyugvóhelyérc a közigazgatásnak kiválóan érdemes és oly szomorú véget ért munkását, aki: özvegye és egy leánya, valamint kiterjedt rokonság gyászol. Az állami nyugdíjasok háborús segélye. A hivatalos lap csütörtöki szama közli a kormány rendeletét az állami nyugdíjasok, valamint az állami alkalmazottak özvegyeinek és szülőtlen ár váinak újabb háborús segélyben részesítéséről. A rendelet szerint az 1918. évre szóló háborús segély összegei a kővetkezők : A régi nyugdíj szabályok alapján 1912 január elseje előtt nyugalomba helyezett, tehát lakbérnyugdijat nem élvező tisztviselőknél évi 1800 K nyugdíjig 600 K, 2000-ig 660 K, 2200-ig 720 K, 2400-ig 780 K, 2600-ig 840 K, 2800 K 900 K, 3000-ig 960 K, 3400-ig 1020 K, 3800-ig 1080 K, 42C0.ig 1140 K, 4200 K nyugdíjon felül 1200 K. Az 1912 január elseje után nyugalomba helyezett, tehát lakbérnyugdijat élvező tisztviselőknél, akiknek nyugdija lakbér nyugdíj nélkül nem több mint 1400 K 360 K, ‘2000-ig 420 K, 3000-ig 480 K, 4000-ig 540 K, 5000-ig 600 K, 6000-ig 660 K, 7000-ig 720 K, 7000-nél több 780 K. 1913 január elseje előtt nyugalmazott dijnokoknál tekintet nélkül a nyugdíj összegére 360 K. 1913 január elseje után nyugalmazott dijnokoknál SCO K. 1912 január elseje előtt nyugalomba helyezett, tehát lakbér nyugdijat nem élvező állami altiszteknél és szolgáknál évi 600 K-ig 300 K. 1000-ig 360 K, 1400-ig 420 K, 1400-on lelül 480 K. 1912 január elseje után nyugalmazott, lakbér nyugdíj élvezetében álló altiszteknél és szolgáknál tekintet nélkül a nyugdíj összegére 240 K. Az 1912 január elseje előtt, elhalt allami tisztviselőknek a régi nyugdíj törvény hatálya alá tartozó özvegyemé), ha a nyugdíj nem több, mint évi 800 K 480 K, 1200-ig 540 K, 1600-ig 600 K, 2000 ig 660 K, 2400-ig 720 K, 2400-on felől 780 K. 1911 december 31. után elhalt tisztviselők özvegyeinél 1400 K nyugdíjig 360 K, 2CC0-ig 420 K, 3000-ig 480 K, 4000-ig 540 K, 4000-on felül 600 K 1913 jaiuar elseje előtt elhalt dijnokok özvegyei 360 K, a később elhalt dijnokok özvegyei 300 K. 1912 január elseje előtt elhalt altisztek és szolgák özvegyei 360 K, a később elhalt- altisztek és szolgák özvegyei 240 K, tisztviselők szülőtlen árvái 240 K, dijuokok, altisztek, szolgák szülőtlen árvái 120 K, napszámosok, munkások szülőtlen árvái 80 E, kegvdijasok évi 400 E-ig 180 E, 800 E-ig 240 E, 800* E-án felüi 300 E, kegydijat vagy nevelési járulékot élvező szülőtlen árvák 120 K háborús segélyben részesülnek. A háborús segélyeket hivatalból, minden külön kérés nélkül utalványozzák ki, aminek megtörténtéről annak idején a kifizetést teljesítő pénztár az érdekelteket érkesi- teni fogja. A háborús segély négy részletben és pedig az első részlet az utalványozás után azonnal, a második részlet április havában, a harmadik júliusban, a negyedik október havában fizetendő ki. A vármegyei, városi, községi, közkórházi, tanítói, tanári, államvasuti, 1848—49 diki honvéd nyugdíjasok részére engedélyezhető háborús segélyekről az illető ministerek az ebben a rendeletben foglaltak szem előtt tartásával külÖD rendeletben fognak intézkedni. Uj népszámlálás. A hivatalos lap vasárnapi száma a kormány rendeletét közli, amelynek értelmében a közélelmezés tervszerű intézhetése cél jából a polgári népességet 1918 április 15-iki állapot szerint április 16—20. napjain össze kell írni. Ugyanakkor összeirják a szarvasmarha, ló, sertés és juhállományt és a búza, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonyával bevetett vetésterületet, valamint a művelés alatt nem álló területet is. A számláló biztos teendőivel első sorban a néptanítók bizan- dók meg, akik e megbízatást a megállapítandó külön díjazás mellett elfogadni és teljesíteni kötelesek. Bevárási engedélyek meghosszabbítása A honvédelmi minister felhatalmazta az elsőfokú közigazgatási hatóságokat, hogy a március 31-ig érvényes összes bevárási engedélyeket április 30-ig meghosszabbíthassák és azok részére akik időközben lejáró felmentésük meghosszabbítását indo koitan kérik, április 30-ig bevárási engedélyt adhassanak. Sorozások a megyében. Az 1894—1899. évi születésű népfelkelésre kötelezettek bemutató szemléje (hatodik pótszemle) a vármegye területén a következő napokon fog megtartatni: Gyula városban és a gyulai járásban április 10-én és 11-én, az orosházi járásban ápiilis 13-án, 15-én és 16-án, a békéscsabai járásban április 10-én, 11-én és 12-én, a békési járásban április 15-én és 16-án, a gyomai járásban április 18-án, a szarvasi járásban április 20-án és 22-én és a szeghalmi járásban április 11-én és 12-én. Gyulán április 10-én a Gyula város és Gyulavári közsegbeli, 11-én pedig a Doboz és Eétegyháza községbeli népfelkelők állanak a szemlebizottság elé. Belső Ifiz A Békésmegyei Takarékpénztár tulajdonát képező, úgynevezett Bak-majorban levő házban, melyet Gebei András vasúti fékező bérel, folyó hó 26-án éjjel 2 órakor kigyuladt a kémény. A lappangó tűz átterjedt a kamra meDyezetére es az is égni kezdett. A felriadt házbeliek eloltották a tüzet, de akkor már 100 korona értékű ruhanemű, több házi eszköz és két kotló oda égett. Agyonlőtt szökött katona. Afféle falurosszanak ismertek Gyulán a nagyoláhvárosi részen Murdruczó János 31 éves földmivest. Dologkerülő, izgága, kötekedő ember volt, akitől az egész városrész rettegett saki duhajkodásai és egyéb csíny jei miatt gyakran került összeütközésbe a rendőr séggel is. Habom elején bevonult katonai szolgálatra, de mint a polgári életben, ngy katonáék- nál sem becsülte meg magát. Tizenhat hónap előtt megszökött ezredétől és azóta barangolt szerte az országban. Parancsnoksága már régebben köröző-levelet adott ki ellene, de a résen levő rendőrség nem tudta kézrekeriteni. Vasárnapra virradó éjjel tudomására jött a rendőrségnek, hogy Mundruczo Janos nagybátyjának, Erizsán Janos Eomán-utca 21. számú házánál házi mulat- sag, úgynevezett »cuhér« van, amelyben több katonaszökevény is részt vesz. A hir vétele után a 11. gyalogezred pótzászlóaljától kivezényelt katonai rendőrség öt tagn őrjárata Pesek Venczei őrmester vezetésével, Fábián Sándor rendőr,kíséretében a háznál megjelent és bezörgetett. Éppen a keresett Mundruczo János nyitott ajtót, aki az őrjárat láttára megijedt. Nyomban igazoló Írásait, kérték, mire azt felelte, hogy Írásai bent vannak a szobában. Az őrjárat tagjai vele együtt bementek a lakásba s amig az ott talált többi négy katona irományait vizsgálták, a szökésben levő, semmiféle igazolvánnyal nem rendelkező Mund- ruezó kisurrant az udvarra. A kivüi álló járőr vezető ezt jelentette az őrmesternek, aki kiszaladt az udvarra és a kerten keresztül menekülő katonát szabály szerint megállásra szólította fel. Mivel az háromszori felhívásra sem engedelmeskedett, hanem a kerítésen átugorva az utcára igyekezett, az őrmester egyik katonával a levegőbe riasztó lövést adatott. Az őrjárat a Román-utcán futva menekülő ember után vetette magát s mikor az újabb felszólításra sem állott meg, az őrmester egyik bakának tüzet vezényelt azzal a parancscsal, hogy a lábára célozzon. A katonaszökevény éppen a Vadaskert-utca sarkára ért, mikor a »tüze vezényszót meghallotta. Lehajolt, hogy a golyót kivédje. Két lövés dördült ei, melyek közül egyik halálosan talált. Mundruczo János szó nélkül véresen és holtan bukott fel a járdán. Az altestre irányított lövés a menekülőt, lehajlása miatt hátában érte. A golyó a kilencedik bordánál hatolt be, a negyedik bordánál távozott el és rögtöni balalt okozott. Az őrjárat vezetője a halott mellett őrséget hagyva, azonnal jelentést tett az esetről a pótzászlóalj parancsnokságának, ahonnan még az éj folyamán katonai bizottság szállott ki a tényállás és helyszíni szemle megejtése végett. A vizsgálat megállapította, hogy az őrjárat mindenben a katonai szabályzat betartásával járt el és hatáskörét túl nem lépte. A szerencsétlen véget ért katona holttestét beszállították a vármegyei közkórház bonctermébe, ahol másnap felboncolták és szerdán délután eltemették a gór. kel. egyház szertartása szerint. Mundruczo János nőtlen ember volt. Zeneestély a Komlóban a néhány hét óta szüneUlö es .-ajnalatiai ne>hü ozött zeneestély hus- vét VasárnepjaD, vagyis ma este 8 órai kezdettel a Komlóban ismpt megtartatik. Halálozás. Tisztes derék matróna halála borította mely gyászba városunk több tekintélyes polgári családját. Jóemlékü Ssénásy György lakatos mester özvegye Kaisch Rozalia asszony márc 24-én, 87 esztendős korában végelgyengülésben elhunyt. Szénásy János lakatos mester, ozv. Pop Ferencné, a boldogult derék nőben édesanyjukat gyászolják. Temetése hétfőn délután volt a róm. kath. egyház szertartása szerint nagy részvéttel a Szentháromság temetőben. Béke hamvaira. Békéscsaba — r 1. város. Hét éve már annak, hogy Békéscsabán az ország legnépesebb nagyközségében mozgalom indult meg, hogy a nagyközségi szervezetet levetkőzve rendezett tanácsú várossá alakuljon át. Akkor a népszerűségnek tetőpontján álló Achim L. András jórészt személyi okokból e mozgalom támogatójául szegődött és bár a községben sokan voltak, akik rendezett tanácsú város szervezetét annak közismert egyes hiányai folytán nem tartották előnyösebbnek a nagyközségi szervezetnél, az erőteljesen vezetett akciónak gátat vetni nem akartak és igv ellenzés nélkül egyértelműséggel létrejött az adózók többségének és a képviselőtestületnek akaratnyilvánítása a rendezett tanácsú várossá alakulás mellett. Hat éve elmúlt annak, hogy a vonatkozó határozatok a belügyminisztérium döntése alá kerültek. Időközben a személyi okok jó részének megszűnése folytán Achim András és pártja seta sürgették a kérdés elintézését és az egész ügy mintegy az érdekeltség és a minisztérium hallgatólagos megegyezésével pihent és elintézetlenül maradt a belügyminisztériumban. Ennyi idő után dr. Füzesséry Zoltán főispán, — megismervén az ügy előzményeit és a lendületes fejlődésben levő nagy községnek a magasabb városi szervezetbe fal- vételét teljesen indokoltnak Ítélvén, a békéscsabai körök e részben nyilvánított óhajtásához képest kieszközölte a régen pihenő ügy elővételét és egy röviddel ezelőtt tett közbevető intézkedés után a múlt héten publikálva lett a belügyminiszter döntése, mely szerint jóváhagyja az e tárgyban hozott határozatokat és az 1886. évi húszon-} kettedik törvénycikk alapján hozzájárni Békéscsaba nagyközségnek rendezett tanácsú várossá alakításához. A kérdésnek ily módon történt végleges eldöntése élénken foglalkoztatja nemcsak Békéscsaba, hanem az egész varmegye közügyekkel foglalkozó lakosait. Ott az átalakulás és az uj varos intézményeinek megszervezése, a vármegyében pedig a járási hatóság alól magát emancipi.ió nagy község kilépése következtében a vármegye közigazgatási beosztásában szükségképen bekövetkező változások kérdésének megoldása képezi élénk megbeszélések tárgyát. A szükséges munkálatok keresztülvitele a remélt sima lebonyolítás melleit is hosszabb időt vesz igénybe. Meg kell alko ni az uj város szervezetének szabályait, meg kell alakítani annak 100 virilis és 100 választott tagból _ álló képviselőtestületét, a képviselőtestületnek meg kell választania a városi polgármestert és a tisztviselői kart és csak mindezek után kezdheti meg a városi szervezet, mint ilyen működését. A mindezekhez szükséges idő figyelembevételével, de gyakorlati szempontokból is, azt hisszük, hogy ez a teljes különválás csak újévre fog bekövetkezni. Az átmenet zavartalanságát nagyban előfogja segíteni, hogy Békéscsaba már mint nagyközség is, a szükséglet folytán beállította azt a hivatalnoki kart, amely lényegesebb átalakítás nélkül a városi szervezetet is elláthatja, csak polgármesterre és rendőrkapitány kinevezésére lesz szükség. Az e tekintetben megindult > és az általános vélemény szerint egyhangnlag keresztül menő kombináció is csak elősegíti a megoldást, a mennyiben a polgármesteri állásra a békéscsabaiak közkedvelt agilis főszoigabirája Kiss László a jelölt, mig a rendőrkapitányi állasra dr. Kornis Géza helyettes szo'gabirót szeretnék megnyerni. A vármegyei szervezet szempontjából Békéscsabának varossá alakulásával meg kell szüntetni a békéscsabai járást, a melyben most már csak egyedül * Újkígyós község maradna meg. Tetődnek fel ugyan gondolatok egy uj járás alakítására vonatkozólag is, de ennek nincsenek meg a kellő előfeltételei és azért véleményünk szerint a vármegyén ez a kérdés azzal a természetes, egyszersmind legkön nyebben keresztül vihető módozattal fog rendez- tetni, hogy Újkígyós községet a különben is kicsiny gyulai járáshoz csatolják és ezzel a vármegye az eddigi 7 járás és 1 város helyett 6 járásból és 2 rendezett tanácsú városból fog allani. Az életerős fejlődéshez mórt magasabb fokú közigazgatási szervezkedésre való törekvés váltotta ki a békéscsabaiaknál a várossá átalakulás tervét és a terv valóra valása alkalmából a legjobb szívvel üdvözöljük a vármegye uj rendezett tanácsú varosát és kívánjuk, hogy a* uj szervezethez fűzött várakozásai mindenben — úgy gazdasági, mint népjóléti és kulturális viszonyainak fejlődésében — teljesedésbe menjenek. Eljegyzés- Weiss Ede gyulai kereskedő Margit leányát eljegyezte Hnssár Ignác Imre nagyváradi kereskedő. Elhunyt festőművész Teres Gusztáv békéscsabai festőművész két évet meghaladó betegség után a békésmegyei közkórházban folyó hó 27-én 58 esztendős korában meghalt. A boldogultat, akinek művészi képességeit számos kiváló alkotás dicséri, jó barátai haza szállították Békéscsabára, ahol a közművelődési ház csarnokában ravatalozták fel és onnan történt pénteken délután díszes temetése az ottani intelligencia nagy részvétével. Orosz foglyok betörése. Góg Péter gyulai kisbirtokos szlanyi dűlő 21. számú tanyájára folyó hó 21-ón kivitte a várostól aznap kiosztott Szmir- nov Iván nevű orosz foglyot. Három nap muiva, 24-én virradóra az orosz megszökött, de előbb több társával feltörte a gazda padlását, onnan 129 kg. szalonnát, 30 szál kolbászt, egy par uj bakaa- csot, nickel órát lánccal és ruhanemüeket ellop
